1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Biharnagybajom Községi Önkormányzat

(a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára.

2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képző forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, amely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselői-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemi:

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe dolgozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

7. § (1) Az Nvtv. szerinti joggyakorló a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési, terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési, terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem határoz meg.

9. § Az önkormányzati vagyon értékesítését a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával, vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a rendelet 4. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont döntése, vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatban esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított/fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentesen használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységéből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 1.000,- Ft egyedi értékig önállóan, 1.001,- Ft-tól 50.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 50.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre, vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségevetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagy karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

12. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni

(2) Az önkormányzat

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlak lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdon jogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

13. § (1) Önkormányzati (nemzeti) vagyont értékesíteni nettó 1 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyezetést a rendelet 4. mellékletét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 1 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás, vagy annak mellőzésével lehet.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

14. § (1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. § szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

15. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

16. § Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

17. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és az Mhötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

18. § (1) Ez a rendelet 2012. december 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 23/2004. (IV. 30.) rendelet.