1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Biharnagybajom Községi Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: Biharnagybajom, Rákóczi út 5.; postacíme: 4172 Biharnagybajom, Pf.: 10.

(3) Az Önkormányzat telephelyei: Védőnői Szolgálat Biharnagybajom Rákóczi út 7.; Konyha Biharnagybajom Bacsó B. u. 2-4.

(4) Az Önkormányzat adószáma: 15728692-2-09

(5) Az önkormányzati portál címe: www.biharnagybajom.hu

2. § (1) A községi Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a község lakossága a megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti átadásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A községi Képviselő-testületnek a polgármesterrel együtt 7 tagja van. A képviselő-testületi tagok névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A községi Önkormányzat hivatalos jelképei a település címere és zászlója. Biharnagybajom címerének és zászlójának leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § ( 1 ) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok: közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása; civil szervezetek támogatása; IKSZT működtetése; szövetségekben, társulásokban való részvétel; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; etnikai kisebbség életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítése; bölcsőde működtetése; hagyományőrző- és tömegrendezvények fenntartása; hírlevél megjelentetése; nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása; lakáshoz jutás támogatása.

4. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

5. § (1) Az Önkormányzat által átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményeiről szükség szerint, de évente legalább egyszer – szeptemberben – számot ad.

6. § (1) A képviselő az Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével végzi tevékenységét.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőitől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli segítséget a jegyző által kijelölt köztisztviselő közreműködésével.

7. § A Képviselő-testület tisztségviselői:

8. § (1) A Képviselő-testület különösen indokolt esetben az üléstervben meghatározottakon kívül „rendkívüli” ülést is tarthat.

(2) Az üléstervet a polgármester terjeszti elő legkésőbb a tárgyév első ülésén

(3) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(4) Az ülésterv tartalmazza: az ülések tervezett helyét; az ülések tervezett időpontjait és napirendjét; a tervezett napirend előterjesztőjének nevét; a tervezett napirendet véleményező bizottság (ok) megjelölését; a felkért (meghívott) előadó nevét, beosztását.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott ülésterv szerint.

(3) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 14 órakor kezdődik és legfeljebb 6 óra az időtartama.

(4) A képviselő-testület ülésterv szerint ülést július 1. és augusztus 20. között nem tart.

A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli összehívásnak szabálya szerint intézkedik.

10. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármester, illetve az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma az ülés helye és időpontja; a javasolt napirendi pontok; a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása; utalás az előterjesztés szóbeli jellegére; utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a képviselő- testület ülésén.

(4) A meghívó és az írásos anyag megküldése a képviselőnek elektronikus formában történik.

(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

11. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők ¼-e írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi.

Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, futár stb.)

12. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekről a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A közmeghallgatáson elhangzottakat – kérdéseket, felvetéseket, egyebeket – a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén – önálló napirendi pontként – megtárgyalja.

13. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A közmeghallgatásról, a Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidőben a jegyző a község lakosságát a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán, az Önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatja.

14. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, és a jegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Meghívottként – tanácskozási joggal – vesznek részt a képviselő-testületi ülésen azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester és a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,

a tisztségviselők akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés menete: határozatképesség megállapítása, napirendek elfogadása, jelentés a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a megtett intézkedésekről, a határozatok végrehajtásáról, napirendek tárgyalása, döntéshozatal, különfélék /interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések, bejelentések, felvetések

(3) Az ülést levezető polgármester (elnök) feladatai és jogosítványai:

16. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A képviselő-testületi ülés napján új napirend már nem vehető fel.

17. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Képviselő-testület tudomásul veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

18. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésre jogosult:

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet.

19. § Előterjesztés a Képviselő-testület elé általában írásban tehető. Az egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő csak határozati javaslatot készíteni (szóbeli előterjesztés)

20. § (1) Az előterjesztés terjedelme 4 oldalnál több nem lehet, és ez kiegészülhet a szükséges mellékletekkel. E korlátozás nem vonatkozik a rendelet-tervezetekre, a költségvetési koncepcióra, a költségvetési beszámolókra, a képviselő-testület gazdasági programjára és koncepcióira. Egyéb esetben eltérést – kivételesen és indoklás alapján – a polgármester engedélyezhet.

(2) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indoklásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat). Az előterjesztések elkészítése során különös figyelemmel kell lenni a magyar nyelv szabályainak betartására, az idegen kifejezések korlátozott, de helyes használatára.

(3) Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:

(5) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni. Az előterjesztésen az aláírás s.k. jelölésű is lehet.

(6) Az előterjesztést az önkormányzat szerveinek elektronikus formában kell leadniuk.

A tervek, térképek, rajzok, fotók szükség esetén, papír alapon is leadhatóak és azokat a polgármesteri hivatalnak digitalizálnia kell.

21. § A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 15 perc.

22. § Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről a 12. § (5) bekezdése szerint.

23. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

24. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.

25. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek. A kérdésfeltevés személyenkénti időtartama maximum 3 perc, a válaszadás időtartama maximum 5 perc lehet.

26. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a 27. §-ban megjelöltek hozzászólása következik.

(2) A hozzászólások időtartama ugyanazon hozzászóló első esetében 5 perc, további hozzászólásaiban maximum 2 perc lehet.

(3) A hozzászólások időtartamát a jegyző jelzi a levezető polgármesternek (elnöknek).

(4) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve: az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá, azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve, aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra, amelynek időtartama maximum 5 perc lehet.

27. § (1) A rendelet-tervezethez a módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig kell előterjeszteni.

(2) A napirend vitájában elhangzott kérdésekre és hozzászólásokra az előterjesztő, illetve az általa erre felkért válaszol.

(3) A Képviselő-testület polgármestere (elnöke) a napirend tárgyalásának gyorsítása érdekében a kérdések és hozzászólások egyidejű elhangzását is kezdeményezheti, illetve engedélyezheti.

28. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

29. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések

kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül:

(3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(4) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg.

(5) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét

30. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, megbízást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott képviselők 1/3-a jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a további eljárásról.

31. § Mindazon ügyrendi kérdésekben, amit az SZMSZ nem szabályoz, a Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz.

32. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.

(3) Az interpelláció előterjesztésére maximum 3 perc, a válaszadásra maximum 5 perc időtartam biztosítható.

(4) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

33. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

(2) A kérdés felvetésére rendelkezésre álló időtartam maximum 3 perc, a válaszadásra maximum 5 perc.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(4) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(5) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.

34. § A Képviselő-testület:

35. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik: a Képviselő-testület tisztségviselői, a tárgy szerinti illetékes bizottság, bármelyik képviselő, jegyző, az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság(ok) által történt megvitatás után terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről.

(5) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(6) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra kitűzve kell kihirdetni.

(7) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények

(pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatalban és a Szűcs Sándor Általános Művelődési Központban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztés és Biharnagybajom hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül.

36. § (1) A képviselő-testületi ülésekről lényegre törő jegyzőkönyv készül.

(2) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei: írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók, a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések, olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak, név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor.

(4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában az érintettek 8 napon belüli értesítéséről.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában és a könyvtárban tekinthető meg. Zárt ülés tartása esetén a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének érdekében az ülésről készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában tekinthető meg. Teljes vagy részleges sokszorosítását indokolt esetben a jegyző engedélyezi, amely – képviselők kivételével – térítés köteles. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

37. § (1) A polgármester Önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Ezen túlmenően feladatai:

(2) A helyettesítés rendjét a polgármester határozza meg.

(3) A jegyző ellátja a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

39. § (1) A Képviselő- testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Pénzügyi és Fejlesztési, létszáma: 5 fő; Humán és Oktatási, létszáma: 5 fő; Ügyrendi (ad hoc), létszáma: 3 fő.

(3) Az állandó bizottságok személyi összetételét, valamint az ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

40. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

41. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság nem képviselő (külső szakértő) tagjait a bizottság elnökének javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

42. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

43. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az

Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

44. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

45. § (1) A Képviselő-testület egységes Polgármesteri Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal elnevezése: Biharnagybajom Község Polgármesteri Hivatala

(3) Székhelye: 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5.

(4) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(5) Az álláshely tartós betöltetlensége, akadályoztatása esetén megbízási jogviszonnyal alkalmazott megfelelő végzettségű személy helyettesítheti.

46. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását és működésének rendjét a polgármesteri hivatal önálló szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

47. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.

(3) Az Önkormányzat társulási tagságait a 4. számú melléklet tartalmazza.

49. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket. Elemezni szükséges a Képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit; meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit. A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az Önkormányzat Képviselő-testülete.

50. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a háromnegyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani.

51. § Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a megyei Önkormányzattal, más települések önkormányzataival, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

52. § A Polgármesteri Hivatal a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: testületi ülések lebonyolításához helyiség biztosítása; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat üléséről jegyzőkönyv készítése és annak megküldése a Kormányhivatal részére; Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testülete által meghozott döntéseknél észlelt jogszabálysértés jelzése; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon a jegyző hirdeti ki; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi képviselő a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésén a jegyzőtől kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni; a képviselőinek irodahasználat, gépírói kapacitás, sokszorosítási lehetőség és telefonkészülék használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára megnyíló vagyoni lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak, illetve biztosítottak; helyiség biztosítása közmeghallgatásainak végrehajtására; szakmai segítségnyújtás a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához.

53. § Az Önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.

54. § A szabályzat hatályosulását a Képviselő-testület a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri, és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.

55. § Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban.

56. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet függeléke: 1.függelék: Az Önkormányzat szakfeladatrendje

57. § (1) Ez a rendelet 2013. február 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2010. (XI. 29.) önkormányzati rendelet, valamint annak módosításáról szóló 4/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet.