Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelete
Biharnagybajom Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2015. (IV. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 05. 05- 2017. 05. 05Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelete
Biharnagybajom Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló9/2015. (IV. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Biharnagybajom község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42/A. §-ában (állami főépítészi eljárásban) biztosított véleményezési jogkörében eljáró
1. § Biharnagybajom Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2015. (IV. 23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (3) bekezdése a következő e) ponttal kiegészül:
„e) 5. melléklete az „utcára telekvéggel forduló (kétutcás telkek) beépítésének”
értelmezésére (Rendelet 15. §)”
2. § A Rendelet 8. alcíme és a Rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (kétutcás telkek) beépítése
(1) A Lakóövezetbe (Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó utcára telekvéggel néző és emiatt a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében az ingatlanok beépítésére az alábbi külön szabályok vonatkoznak:
a) az építési hely a hátsó telekhatárhoz hátsókert nélkül csatlakozhat;
b) a tároló, és egyéb gazdasági épület, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhető;
c) hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni;
d) állattartó rendeltetésű épületek az utcavonaltól számított 15 méteren belül nem helyezhetők el.
(2) Azon „kétutcás” ingatlanok esetében, amikor a meglévő telek méretei, területe lehetőséget ad a telek megosztására és ezzel a kétutcás jelleg megszüntetésére, mindkét utca felöli oldalon az övezetben előírt előkert méretet és attól számítva 15 m mélységű lakózónát kell biztosítani, ahol állattartó épület és a lakófunkciót zavaró hatású gazdasági tevékenység számára szolgáló építményt nem lehet elhelyezni.
(3) Magyarázó ábra: Rendelet 5. melléklete”
3. § A Rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, és ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás:
szélességű területsáv, az országos mellékút mellett,
a mezőgazdasági üzemi terület takarása- településképi
célból.
(2) A kijelölt területekre vonatkozóan a tulajdonost legalább 20 m2/fa sűrűségű beültetési kötelezettség terheli.”
4. § A Rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az övezetek telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az Lf-1 és Lf-2 építési övezetekben az építési hely meghatározása szempontjából előkert nélküli (az épületelhelyezés szempontjából utcavonalon vagy attól 3 méter távolságra meghatározott, szabadon választható épület elhelyezéssel) az Lf-3 építési övezetben a kialakult állapothoz igazodó előkertes beépítéssel és olyan épület elhelyezéssel, ahol az utca felöli kötelező építési vonal az előkert utca felöli határvonalával egyezik meg.”
5. § A Rendelet 27. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A beépítési mód oldalhatáron álló, az építési hely lehatárolását tekintve előkert
nélküli. Az utca felőli épületet az utca vonalon, vagy az utcavonaltól számított 0-5 méter közötti távolságra kell elhelyezni.”
6. § Hatályát veszti a Rendelet 29. § (3) bekezdése.
7. § A Rendelet 36. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építési övezet előírt beépítési mód szabadon álló.”
8. § A Rendelet 40. §-a a következő (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A létesíthető legnagyobb épületmagasság 9,0 méter.
(6) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.”
9. § Hatályát veszti a Rendelet 41. §-a.
10. § Hatályát veszti a Rendelet 43. § (1) bekezdése.
11. § A Rendelet 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alakítható legkisebb telekterület: „K” kialakult.”
12. § A Rendelet 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.”
13. § A Rendelet 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) V-1 jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. Területükön – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építményei – csónakház, horgászstég – helyezhetők el.”
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és azt követően hatályát veszti.
1. melléklet a 9/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelethez
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2017. május 6. napjával.