1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Biharnagybajom Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: Biharnagybajom, Rákóczi út 5. postacíme: 4172 Biharnagybajom, Pf.: 10.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Biharnagybajom község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat telephelyei: Védőnői Szolgálat Biharnagybajom Rákóczi út 7.; Napsugár Biztos Kezdet Gyerekház Rákóczi út 17.

(5) Az Önkormányzat adószáma: 15728692-2-09

(6) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.biharnagybajom.hu

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a község lakossága a megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti átadásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A községi Önkormányzat hivatalos jelképei a település címere és zászlója. Biharnagybajom címerének és zászlójának leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit jogszabályok állapítják meg.

(2) A Képviselő-testület a Mötv.-ben leírt kötelező önkormányzati feladatokon túl, további önként vállalható helyi feladatot/közszolgáltatást, vagy más jogszabályban részletezett önként vállalt közösséget érintő feladatot, csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások teljesítése esetén vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő az Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével végzi tevékenységét.

(4) A képviselő a Hivatal köztisztviselőitől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli segítséget a jegyző által kijelölt köztisztviselő közreműködésével.

(5) Az önkormányzati képviselő a Mötv.-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:

(6) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület maximum 12 hónap időtartamra megvonja.

5. § A Képviselő-testület szervei:

6. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kötelező feladat és hatásköreit a Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A Képviselő-testület egyes általa meghatározott hatásköreit, a Mötv.– ben meghatározott szerveire átruházhatja.

(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek a soron következő testületi ülésen a Képviselő-testületnek beszámolni.

(4) A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról képviselő-testületi ülésén, annak felmerülésekor – a képviselő-testületi rendeletek módosításra vonatkozó szabályok betartásával – is dönthet.

(5) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) Ha a jogszabály a hatáskör átruházását lehetővé teszi, úgy a képviselő-testület dönt arról, hogy a hatáskörének gyakorlását fenntartja vagy átruházza.

7. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) tartalmazza, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a bizottsági elnökök bevonásával a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület fogadja el.

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit – az önkormányzat rendkívüli, halaszthatatlan ügyeinek kivételével – éves munkaterv szerint tartja. A Képviselő-testület különösen indokolt esetben az üléstervben meghatározottakon kívül „rendkívüli” ülést is tarthat.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző a polgármester útmutatása alapján állítja össze és a polgármester terjeszti elő a tárgyév első képviselő-testületi ülésére. A munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.

(3) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselőktől; települési közszolgáltatást nyújtó fontosabb szervezetektől, intézményektől; a község polgárainak önszerveződő közösségeitől (társadalmi szervezetek); a települési nemzetiségi önkormányzattól.

(4) Az ülésterv tartalmazza: az ülések tervezett helyét; az ülések tervezett időpontjait és napirendjét; a tervezett napirend előterjesztőjének nevét; a tervezett napirendet véleményező bizottság (ok) megjelölését; a felkért (meghívott) előadó nevét, beosztását.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: az önkormányzati képviselőknek; a bizottság nem képviselő tagjainak; munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.

(6) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és Biharnagybajom község honlapján.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes-, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott ülésterv szerint.

(3) A képviselő-testületi ülés lehetőleg a hónap utolsó szerdai napján, általában

14 órakor kezdődik.

(4) A Képviselő-testület ülésterv szerint ülést július 1. és augusztus 20. között nem tart.

A Képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli összehívásnak szabálya szerint intézkedik.

(5) A Képviselő-testület ülése nyilvános, de a Mötv. 46. §-ában meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat.

10. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármester, illetve az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

(4) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza: az ülés helyét és időpontját; a javasolt napirendi pontokat; a napirend előterjesztőjének vagy előadójának nevét és beosztását; utalást az előterjesztés szóbeli jellegére; utalást arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a képviselő- testület ülésén.

(5) A meghívó és az írásos anyag megküldése a képviselőnek papíralapú formában történik.

(6) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kézhez kapják.

11. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők ¼-e írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi.

Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 1 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, futár stb.)

12. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekről a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A közmeghallgatáson elhangzottakat – kérdéseket, felvetéseket, egyebeket –

a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén – önálló napirendi pontként – megtárgyalja.

13. § A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül. A nyilvános ülésekről TV felvétel is készül, melyet a Bajom TV felvételről, vágatlan formában sugároz.

14. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, és a jegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Meghívottként – tanácskozási joggal – vesznek részt a képviselő-testületi ülésen azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester és a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.

(3) A közmeghallgatásról, a Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egy időben a jegyző a község lakosságát a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán és az Önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatja.

(4) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(5) Zárt ülésen a Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,

együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés menete:

(3) Az ülést levezető polgármester feladatai és jogosítványai:

16. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

17. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Képviselő-testület tudomásul veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – a polgármester, képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a jegyző által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 14. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni elektronikus formában az önkormányzat email címére, Microsoft word formátumban, valamint 1 példányban papír alapon, melyre a jegyző jogszerűségi észrevételt tehet.

(4) A polgármester csak halaszthatatlan esetben engedélyezheti előterjesztés és a határozati javaslat testületi ülésen történő kiosztását, melynek megismerésére megfelelő időt kell biztosítani a képviselőknek és a jegyzőnek.

(5) Az előterjesztések elkészítésének tartalmi és formai követelményeit, valamint a döntések végrehajtásának rendjét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

19. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(2) A Képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, bizottsági elnök,- a képviselő-testület tagjai, jegyző.

(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend megszavazása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja–e az adott testületi ülésen a testület illetve hányadik napirendként tárgyalja.

(6) Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, első napirendként kell megtárgyalni.

20. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.

(4) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek.

(5) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve: az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve; aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. E kivételek tekintetében a polgármester soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra.

21. § (1) A rendelet-tervezethez a módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig kell előterjeszteni.

(2) A napirend vitájában elhangzott kérdésekre és hozzászólásokra az előterjesztő, illetve az általa erre felkért válaszol.

(3) A polgármester a napirend tárgyalásának gyorsítása érdekében a kérdések és hozzászólások egyidejű elhangzását is kezdeményezheti, illetve engedélyezheti.

22. § (1) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

23. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések

kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül a kitüntetések, elismerések adományozásakor.

(3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(4) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

(5) A titkos szavazás szavazóhelyiségben urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját; a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét; a szavazás során felmerült körülményeket; a szavazás eredményét

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha az a törvény előírja, vagy a Képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(7) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük ABC sorrendben történő felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, megbízást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott képviselők 1/3-a jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a további eljárásról.

25. § Mindazon ügyrendi kérdésekben, amit az SZMSZ nem szabályoz, a Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz.

26. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.

(3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

27. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.

28. § A Képviselő-testület rendeletet alkot, határozatot hoz.

29. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését

– a jegyzőn kívül – kezdeményezheti:

(2) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést – véleményével ellátva – a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

30. § (1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra kitűzve kihirdeti, illetve az önkormányzati honlapon megjelenteti.

(3) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.

(4) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.

(5) Az önkormányzati ciklus első évében a Népjóléti és Ügyrendi bizottság koordinálásával el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.

(6) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az 1. függelék tartalmazza

(7) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények

(pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatalban és a Szűcs Sándor Általános Művelődési Központban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztés és Biharnagybajom hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül.

31. § (1) A képviselő-testületi ülésekről lényegre törő jegyzőkönyv készül.

(2) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei: írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók; a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések; olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak; név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor.

(4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában az érintettek 8 napon belüli értesítéséről.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában és a könyvtárban tekinthető meg. Zárt ülés tartása esetén a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének érdekében az ülésről készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában tekinthető meg. Teljes vagy részleges sokszorosítását indokolt esetben a jegyző engedélyezi, amely – képviselők kivételével – térítés köteles. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

32. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Pénzügyi és Fejlesztési, létszáma: 5 fő; Népjóléti és Ügyrendi, létszáma 5 fő.

(3) Az állandó bizottságok személyi összetételét, valamint az ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 5. melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

33. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

34. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de csak egynek lehet az elnöke.

35. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

36. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot össze kell hívni a Képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az

Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.

37. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell

– megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

38. § (1) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. tartalmazza.

(2) A polgármester Önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Ezen túlmenően feladatai:

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben.

39. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére a képviselő-testület tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. alapján dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:

40. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátásán túl:

(2) Ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a jegyző által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

41. § (1) A Képviselő-testület egységes Polgármesteri Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal elnevezése: Biharnagybajomi Polgármesteri Hivatal

(3) Székhelye: 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út. 5.

(4) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

42. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását és működésének rendjét a polgármesteri hivatal önálló szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

43. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni

44. § Az Önkormányzat társulási tagságait a 6. melléklet tartalmazza.

45. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

46. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a háromnegyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani.

47. § Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a megyei Önkormányzattal, más települések önkormányzataival, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

48. § A Polgármesteri Hivatal a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: testületi ülések lebonyolításához helyiség biztosítása; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat üléséről jegyzőkönyv készítése és annak megküldése a Kormányhivatal részére; Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testülete által meghozott döntéseknél észlelt jogszabálysértés jelzése; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon a jegyző hirdeti ki; a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi képviselő a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésén a jegyzőtől kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni; a képviselőinek irodahasználat, gépírói kapacitás, sokszorosítási lehetőség és telefonkészülék használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a Biharnagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára megnyíló vagyoni lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak, illetve biztosítottak; helyiség biztosítása közmeghallgatásainak végrehajtására; szakmai segítségnyújtás a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához.

49. § Az Önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.

50. § A szabályzat hatályosulását a Képviselő-testület a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri, és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.

51. § Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban.

52. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet függeléke: Az Önkormányzat hatályos rendeleteinek a jegyzéke

53. § (1) Ez a rendelet 2019. október 22-én 9,45 órakor lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.