Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 08- 2025. 08. 14Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Biharnagybajom Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: Biharnagybajom, Rákóczi út 5. postacíme: 4172 Biharnagybajom, Pf.: 10.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Biharnagybajomi Polgármesteri Hivatal Székhelye: 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 5.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Biharnagybajom község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat telephelyei:
a) I. és II. számú Háziorvosi Rendelő Biharnagybajom, Kossuth út 3/C.
b) Szűcs Sándor Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Biharnagybajom, Várkert 35.
c) Szűcs Sándor Emlékház Biharnagybajom, Petőfi Sándor utca 4.
(6) Az Önkormányzat adószáma: 15728692-2-09
(7) Az Önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.biharnagybajom.hu
(8) A községi Önkormányzat hivatalos jelképei a település címere és zászlója. Biharnagybajom címerének és zászlójának leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a község lakossága a megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti átadásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester, aki egyben a Képviselő-testület elnöke, munkáját főállásban látja el,
b) az e rendeletben meghatározott bizottságai,
c) Polgármesteri Hivatal,
d) jegyző,
e) az e rendeletben felsorolt társulásai.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit jogszabályok állapítják meg.
(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) leírt kötelező önkormányzati feladatokon túl, további önként vállalható helyi feladatot, közszolgáltatást, vagy más jogszabályban részletezett önként vállalt közösséget érintő feladatot, csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások teljesítése esetén vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 7. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kötelező feladat és hatásköreit az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(5) A Képviselő-testület egyes általa meghatározott hatásköreit a szerveire átruházhatja.
(6) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább.
(7) A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, valamint az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról Képviselő-testület ülésén, annak felmerülésekor – az önkormányzati rendeletek módosítására vonatkozó szabályok betartásával – is dönthet.
(8) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(9) Ha a jogszabály a hatáskör átruházását lehetővé teszi, úgy a Képviselő-testület dönt arról, hogy a hatáskörének gyakorlását fenntartja vagy átruházza.
A Képviselő-testület működése
1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő az Mötv.-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével végzi tevékenységét.
(4) A képviselő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőitől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli segítséget a jegyző által kijelölt köztisztviselő közreműködésével.
(5) Az önkormányzati képviselő a Mötv.-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti,
e) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti.
f) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testületet és szervei tekintélyét és hitelét.
5. § (1) A képviselő az Mötv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételre köteles. A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság végzi.
(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani két példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.
(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.
(4) A Bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.
(5) A Bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban vasszekrényben kell tárolni.
(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell.
(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.
(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
6. § Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokra az Mötv. 37. §-ának rendelkezései az irányadóak.
7. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.
(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.
(3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.
8. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.
(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot.
(3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.
(4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.
2. A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
9. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta rendes ülést tart az általa elfogadott ülésterv szerint.
(3) A képviselő-testületi ülés lehetőleg a hónap utolsó szerdai napján, általában
9 órakor kezdődik, helye: Polgármesteri Hivatal (4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 5.) tanácskozó terme.
(4) A Képviselő-testület ülésterv szerint ülést július hónapban nem tart. A Képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli összehívásnak szabálya szerint intézkedik.
(5) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(6) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(7) Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(8) Üzleti érdek az a pénzmozgást igénylő vagy gazdasági tevékenység megindításához, végzéséhez kapcsolódó eljárás keretében felmerülő érdek, amikor az önkormányzat a tervezett aktus megvalósítása során nagyobb nyereségre tehet szert, ha különböző partnerrel egyeztet, illetve ha az információ idő előtt történő nyilvánosságra kerülése esetleg a projekt megvalósulását veszélyeztetheti.
(9) A zárt ülésre az érintett meghívása akkor kötelező, ha a döntést megelőző eljárás során meghallgatására nem került sor vagy véleményét, álláspontját más módon nem nyilvánította ki, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott eljárás esetén.
3. Az ülések tervezése, előkészítése
10. § (1) A Képviselő-testület üléseit – az Önkormányzat rendkívüli, halaszthatatlan ügyeinek kivételével – éves munkaterv szerint tartja. A Képviselő-testület különösen indokolt esetben az üléstervben meghatározottakon kívül „rendkívüli” ülést is tarthat.
(2) Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki ehhez napirendi javaslatokat kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó és a civil szervezetek vezetőitől.
(3) Az ülésterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett helyét, időpontját, napirendjét és annak előadóját,
b) egy-egy napirend előkészítésénél a bizottságok közreműködését, illetve annak módját,
c) a közmeghallgatás idejének és témáinak megjelölését.
4. Az előterjesztések
11. § A képviselő-testületi előterjesztések típusai:
a) írásbeli előterjesztés,
b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) szóbeli előterjesztés.
12. § (1) Írásbeli előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző,
e) azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,
f) az a személy, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(2) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatokat, az azok alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,
b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született
c) az írásbeli előterjesztést egy vagy több döntési javaslattal szükséges beterjeszteni
d) a határozati javaslat tartalmazza:
da) a döntéshozót,
db) illetve ha a döntés korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát,
dc) a rendelkező részt,
dd) a végrehajtási határidőt,
de) a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megnevezését.
(3) Az előterjesztések készítésének rendjét, tartalmi és formai követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.
13. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A Képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről soron kívül dönt.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottsági elnök,
d) Képviselő-testület tagjai,
e) jegyző.
(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend megszavazása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja–e az adott testületi ülésen a testület illetve hányadik napirendként tárgyalja.
(6) Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, első napirendként kell megtárgyalni.
14. § (1) Szóbeli előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) a jegyző.
(2) A szóbeli előterjesztésről utóbb az ülés jegyzőkönyvében leirat készül, amelyre alkalmazni kell az e rendeletben az írásbeli előterjesztésre vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeket.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester nevében az alpolgármester hívja össze.
(2) A polgármester, illetve az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(4) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának nevét és beosztását,
d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,
e) utalást arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a Képviselő-testület ülésén.
(5) A meghívó és az írásos anyag megküldése a képviselőnek elektronikus úton történik.
(6) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban megkapják.
16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal:
a) önkormányzati intézmények vezetőit,
b) iskolaigazgatót,
c) az érintett társadalmi szervezetek vezetőit,
d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
(2) Meghívottként – tanácskozási joggal – vesznek részt a képviselő-testületi ülésen azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester és a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.
(3) A közmeghallgatásról, a Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egy időben a jegyző a község lakosságát a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán és az Önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatja.
17. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede, valamint a kormányhivatal vezetője írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi, a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 1 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, futár stb.).
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,
együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
(2) Az ülés menete:
a) határozatképesség megállapítása,
b) napirendekre javaslattétel, napirend kiegészítésének lehetővé tétele, napirendek elfogadása,
c) tájékoztatás a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a megtett intézkedésekről,
a határozatok végrehajtásáról,
d) napirendek tárgyalása, döntéshozatal,
e) különfélék (interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések, bejelentések, felvetések).
(3) Az ülést levezető polgármester feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és
berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
e) a Képviselő-testület általánosan felhatalmazza a polgármestert, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot adjon,
f) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja,
g) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
h) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
i) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja,
j) határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni az ülésterv szerint soron következő ülés napirendjére.
19. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Képviselő-testület tudomásul veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.
6. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
20. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.
(4) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek.
(5) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve:
a) az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá
b) azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve
c) aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
E kivételek tekintetében a polgármester soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra.
21. § (1) A rendelettervezethez a módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig kell előterjeszteni.
(2) A napirend vitájában elhangzott kérdésekre és hozzászólásokra az előterjesztő, illetve az általa erre felkért válaszol.
(3) A polgármester a napirend tárgyalásának gyorsítása érdekében a kérdések és hozzászólások egyidejű elhangzását is kezdeményezheti, illetve engedélyezheti.
22. § (1) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.
(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
23. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések
kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.
(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül a kitüntetések, elismerések adományozásakor.
(3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(4) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.
A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(5) A titkos szavazás szavazóhelyiségben urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha az a törvény előírja, vagy a Képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(7) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük ABC sorrendben történő felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás eredményét, az ülésvezető állapítja meg. Kétség esetén bármely képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
24. § Mindazon ügyrendi kérdésekben, amit a Szervezeti és Működési Szabályzat nem szabályoz, a Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz.
7. A Képviselő-testület döntései
25. § A Képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
8. Önkormányzati rendeletalkotás
26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését
– a jegyzőn kívül – kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) települési képviselő,
c) önkormányzati bizottság,
d) társadalmi szervezet, lakossági önszerveződő közösség vezető testülete.
(2) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést – véleményével ellátva – a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
27. § (1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 30 napra kitűzve kihirdeti, illetve az önkormányzati honlapon megjelenteti.
(3) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.
(4) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.
(5) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények
(pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztés és Biharnagybajom hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül.
9. Önkormányzati határozatok
28. § (1) A Képviselő-testület határozata lehet egyedi és normatív.
(2) Az egyedi határozatok a képviselő-testület egy konkrét, egyedi ügyre vonatkozó döntései.
(3) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(4) A normatív határozat közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, közzétételére, helyesbítésére az önkormányzati rendelettel megegyező szabályok vonatkoznak. A határozatok általánosan kötelező jellegű magatartási szabályokat nem tartalmazhatnak.
(5) A hatósági ügyben hozott határozatok formai és tartalmi követelményeire az Ákr. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(6) A határozatnak tartalmaznia kell az egyértelmű döntést, a határozat végrehajtásáért felelős személy vagy szerv megnevezését, továbbá annak határidejét.
(7) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
10. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
29. § (1) A képviselő-testületi ülésekről lényegre törő jegyzőkönyv készül, mely elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:
a) a testületi ülés helye;
b) időpontja;
c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;
d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;
f) az előterjesztések;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;
i) a döntéshozatalban résztvevők száma;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése;
l) a szavazás számszerű eredménye;
m) a hozott döntések
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók,
b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,
c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
d) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor.
(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá. A két aláírás a jegyzőkönyv alaki érvényességi kelléke. Amennyiben a jegyző nem volt jelen a testületi ülésen, akkor is köteles a jegyzőkönyvet aláírni.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről 5 napon belül a jegyző intézkedik.
(8) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(9) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthető meg. Zárt ülés tartása esetén a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének érdekében az ülésről készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában tekinthető meg. Teljes vagy részleges sokszorosítását indokolt esetben a jegyző engedélyezi, amely – képviselők kivételével – térítés köteles.
11. A közmeghallgatás, lakossági fórum és helyi népszavazás
30. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) Állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság vizsgálja.
(5) A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(6) Lakossági fórum összehívására a (1)–(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
31. § Helyi népszavazást Biharnagybajom választópolgárai legalább 25 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
12. A polgármester
32. § (1) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.
(2) A polgármester Önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Ezen túlmenően feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését,
d) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal, kormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart,
e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben.
13. Az alpolgármester
33. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére a Képviselő-testület tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület az Mötv. alapján dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a Képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal
való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
14. A jegyző
34. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint az Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátásán túl:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja,
d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek és normatív szabályozást tartalmazó határozatok közzétételéről, a lakosság tájékoztatásáról,
e) biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát,
f) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
g) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
h) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
(2) Ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket.
(3) A jegyzőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgatási csoportvezető helyettesíti.
(4) A jegyző jogszabálysértés észlelése esetén a napirendi pont tárgyalásakor köteles észrevételt tenni, melyet a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
A polgármesteri hivatal
35. § (1) A Képviselő-testület egységes, önálló Polgármesteri Hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A hivatal elnevezése: Biharnagybajomi Polgármesteri Hivatal
(3) Székhelye: 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út. 5.
(4) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
36. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását és működésének rendjét a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti és működési szabályzata szabályozza.
37. § (1) A Polgármesteri Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.
A Képviselő-testület bizottságai, társulások
15. A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
38. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
(2) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.
(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő,
b) Népjóléti Bizottság, létszáma 5 fő.
(4) Az állandó bizottságok személyi összetételét e rendelet 2. melléklete rögzíti.
39. § Valamennyi bizottság általános feladata:
a) Az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának, továbbá a rendelet-tervezetek véleményezése,
b) Tevékenységi körükben az önkormányzat koncepcióinak, terveinek, programjainak előkészítése, a végrehajtás szervezése, ellenőrzése,
c) A bizottság saját éves üléstervének, napirendjének elkészítése, tárgyalása.
d) A bizottság munkájáról a polgárok tájékoztatása.
40. § A Pénzügyi Bizottság feladata:
a) véleményezni a pénzügyi kihatású, a helyi adókkal és az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket,
b) ellenőrizni az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, az önkormányzati beruházások megvalósulását,
c) közreműködni az önkormányzat gazdasági programjának a kidolgozásában,
ca) az önkormányzat és intézményei éves költségvetésének a kidolgozásában,
cb) az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó tervek, koncepciók kidolgozásában,
d) nyilvántartani és ellenőrizni a polgármester és képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát.
41. § A Népjóléti Bizottság feladata:
a) véleményezni a település szociális ellátórendszerére, a lakosok szociális és egészségügyi helyzetére vonatkozó, a gyermekvédelemmel kapcsolatos, a köznevelésre, közművelődésre, sporttevékenységgel kapcsolatos előterjesztéseket,
b) javaslatot tenni:
ba) a szociális és gyermekjóléti, a közművelődési és a köznevelési problémák megoldására, a munka színvonalának javítására,
bb) hatáskörébe tartozó pályázatok benyújtására
bc) a lakosság egészségügyi ellátására és egészségügyi állapotának javítása érdekében teendő intézkedésekre,
bd) az önkormányzat pénzügyi helyzetének figyelembe vételével más támogatási formák megállapítására.
c) közreműködni a könyvtári, múzeális emlékek védelmével, a nemzeti tradiciók és helyi hagyományok őrzésével kapcsolatos közművelődési feladatok ellátásában, a művészeti, civil önszerveződések és művészeti alkotómunkát szolgáló kulturális célok megvalósításában, a kulturális értékek elfogadtatásában.
d) ellenőrizni:
da) a szociális ellátórendszerben, a köznevelésben és a közművelődésben dolgozók munkáját
db) a szociális segítségben részesültek helyzetének alakulását
dc) a lakosság egészségi állapotát és az azt veszélyeztető tényezőket,
dd) a szakterületének megfelelően az önkormányzati feladatok teljesülését, megvalósulását.
e) lebonyolítani a Képviselő-testület működésével és feladatai ellátásával összefüggő titkos szavazást, valamint elvégezni az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását
42. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
43. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
16. A bizottságok működése
44. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(2) A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
45. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot össze kell hívni a Képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az
Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.
46. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell
– megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
Az Önkormányzat társulásai
47. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátására társulást hozhat létre más település képviselő-testületével.
(2) A képviselő-testület önkormányzati és egyéb, a helyi közösséget érintő ügyekben együttműködhet más helyi vagy térségi önkormányzati, vagy egyéb szervvel.
(3) A társulás vagy együttműködés részletes szabályait a képviselő-testület a társulási vagy együttműködési megállapodásban hagyja jóvá. Tapasztalatait munkaprogramjának végrehajtásáról szóló beszámolóban értékeli.
(4) Az Önkormányzat társulási tagságait a 5. melléklet tartalmazza.
Az Önkormányzat gazdálkodása
17. Gazdasági program
48. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) tartalmazza, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a bizottsági elnökök bevonásával a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület fogadja el.
18. Költségvetés
49. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelettervezetet a polgármester terjeszti elő.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az Önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése.
(3) A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
b) a kiadási szükségletek, a helyi közösségi igények meghatározása, azok gazdaságos,
célszerű megoldásainak feltérképezése,
c) az igények és célkitűzések egyeztetése,
d) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
e) el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat,
f) második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása. A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
50. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelettervezetet kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani.
19. Az önkormányzat vagyona
51. § Külön önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat, megállapítva:
a) a forgalomképtelen törzsvagyont
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait;
c) üzleti vagyont
d) azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
20. A gazdálkodás ellenőrzése
52. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
(3) Az önkormányzatnál a belső ellenőrzést külső szolgáltató megbízás alapján látja el. A jogszabályokban előírt ellenőrzést a képviselő-testület hivatalánál, valamint az önkormányzat költségvetési szerveinél végzi.
Záró rendelkezések
53. §1
54. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 7-én lép hatályba.
(2) Az 53. § 2024. október 7-én 9 óra 30 perckor lép hatályba.
Az 53. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.