Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2004. (X. 14.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről
Hatályos: 2004. 10. 15- 2021. 06. 30Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2004. (X. 14.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről
A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) b.), a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2), a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet 11. § (4), a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja, hogy Földes nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A rendelet személyi hatálya a nagyközség közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.
(3) E rendelet nem vonatkozik a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.
II. FEJEZET Ingatlanok és közterületek tisztántartása
2. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, hó eltakarításáról, síkosság-mentessé tételéről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
3. § (1) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elvezetéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(3) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.
(3) Építési vagy bontási tevékenységnél a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Az építési és bontási tevékenység során keletkező veszélyes hulladéknak nem minősülő hulladék a Polgármesteri Hivatal által kijelölt helyre rakható le.
(5) Építési, bontási anyagot közterületen kizárólag a közterület-használatára vonatkozó hatósági engedély alapján szabad tárolni.
5. § (1) Ha a szállítás közben a közterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
6. § Az utcai és a piaci rögzített árusítóhellyel rendelkező árusok, alkalmi árusok vagy fuvarozási tevékenységet végzők kötelesek az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni.
7. § Magántulajdonú épületen (kapun, ablakon stb.), illetve egyéb magántulajdonú létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt, plakátot, a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani 30 napon belül, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
8. § (1) A községben lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.
(2) Zöldterületet rendeltetéstől eltérő célra igénybe venni, csak az Önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében foglalt engedély birtokában lehet.
(3) A zöldterületek gondozásáról, valamint az ehhez tartozó felszerelési tárgyak (játszóterek, szobrok, kerti padok stb.) állagának megóvásáról és azok felújításáról az Önkormányzat gondoskodik.
(4) Zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos!
Ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban
9. § (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, kezelői, használói (továbbiakban: tulajdonos) kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.
(2) Kötelesek az ingatlanok határvonalától az út tengelyéig, de legfeljebb 3 m-ig a kialakult zöldterület gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, gyalogos közlekedést akadályozó gallyak, illetve gépjárművel való közlekedést zavaró gallyak eltávolítása, dísznövények ápolását) elvégezni.
(3) Köteles az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartásáról, a hó és jég eltakarásáról, síkosság-mentesítéséről – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – gondoskodni.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni: a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(5) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt stb.) szükség szerint többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt - a nyitva tartás ideje alatt - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.
III. FEJEZET A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás
10. § (1) -(6)
11. § (1) – (12)
Szelektív hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályok
12. § (1) -(6)
IV. FEJEZET Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
13. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban, megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen veszélyes, vagy ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.
Települési szilárd hulladék, valamint avar és kerti hulladék
égetésére vonatkozó szabályok
14. § (1) Települési szilárd hulladék nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos, kivéve a háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék égetése, mely külön engedély nélkül végezhető.
(2) Avar és kerti hulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos, nyílt téri égetése az alábbiak szerint történhet:
a.) Avart és kerti hulladékot csak szélcsendes időben szabad elégetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
b.) A kerti hulladékok gyűjtése tárolóedényben történik.
c.) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más települési szilárd hulladékot, valamint veszélyes hulladékot (műanyag, gumi, vegyszer, festék illetve ezek maradékai stb.).
d.) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszély ne jelentsen.
e.) A szabadban tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
f.) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
g.) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy az égetés során keletkezett tűz elhamvadt, s gondoskodni kell annak belocsolásáról vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.
h.) Országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén tilos bármilyen jellegű szabadtéri égetési tevékenységet végezni.
Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
15. § (1) A tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak (Püspökladány) és Földes Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájának be kell jelenteni.
(2) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(3) Kukoricatarló-égetésnél a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
(5) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében
a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(6) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni. (35/1996. (XII.29.)BM.rendelet 67. §)
VI. FEJEZET
17. §
Értelmező rendelkezések
Avar: elszáradt lombozat, levél.
Egyéni vállalkozó: egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy – a törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. A törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.
Hulladékgyűjtő sziget: a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. ( 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet)
Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttestől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – részre, a gyalogút azonban nem járda. (KRESZ)
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. (KRESZ)
Kerti hulladék: a lágyszárú és fásszárú növények, azok maradványai, nyesedék
Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. (1/1986. (III.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet)
Köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása szervezett hulladékártalmatlanítási tevékenysége (1/1986. (III.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet)
Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek – valamint a közterületek tisztántartása (1/1986. (III.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet)
Tárolóedény: kuka, tartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák.
Települési szilárd hulladék:
a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,( pl: a salak, a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék, bútor stb.)
b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,
c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. ( 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet)
Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységnek mindősül: a települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása ( 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet)
Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése /1/1986. (III.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet/
Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésér szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút) (KRESZ)
Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része (KRESZ)
Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. (Hgt. 3. § b.)
Zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
VII. FEJEZET
18. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet a 12. § kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről szóló 21/2000. (XI.02.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt kiegészítő 10/2002. (III.7.) számú rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet 12. §-a 2006. január 1-én lép hatályba.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz és az irányelvben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.