Földes Nagyközségi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltak, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) biztosított felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

1. E rendelet hatálya kiterjed Földes Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, a lakáshoz tartozó helyiségekre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
2. ^[1] Az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és egyéb helyiségek bérbeadására vonatkozó bérleti szerződéseket a Képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

I. rész

A LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. fejezet

A lakások bérbeadásának feltételei

2. §

1. Az önkormányzati lakásokat:

1. szociális bérlakásként vagy
2. költségelvű bérlakásként lehet bérbe adni.

2. A szociális jelleggel bérbe adandó lakásokat elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.
3. A szociális célú bérbeadás mellett biztosítani kell – más jogszabályokban - az önkormányzatok részére előírt elhelyezési kötelezettségeket is.
4. Pályázat útján kell bérbe adni azokat az önkormányzati lakásokat, amelyek

1. kötelező elhelyezési feladat ellátásához nem szükségesek, továbbá
2. nem az önkormányzat és intézményei dolgozóinak elhelyezésére szolgálnak.

5. Kivételes esetben pályázat kiírása nélkül is bérbe adható önkormányzati lakás olyan családnak, aki jogerős építési engedély birtokában lakóházat épít és átmenetileg lakhatását más módon megoldani nem tudja. A bérleti szerződés csak határozott időre szólhat és a bérbeadásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

A pályázati eljárás szabályai

3. §

1. Önkormányzati lakás csak annak a lakástulajdonnal nem rendelkező családnak (személy)nek adható bérbe, az e §-ban szabályozott eljárással, aki az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.
2. A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:
   1. a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
   2. a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét,
   3. a lakás lakbérének összegét,
   4. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,
   5. a pályázat benyújtásának határidejét,
   6. a lakások megtekintésének lehetőségét.

3. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell azt is, hogy az e rendelet alapján a szociális körülményei miatt rászoruló személy a lakbér megfizetéséhez ezen rendelet előírásainak megfelelő lakbérmérséklésre tarthat igényt.
4. A pályázatot a polgármesteri hivatal hirdető tábláján, valamint a piac bejáratánál lévő hirdető táblán kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
5. A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a polgármesteri hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez.

6. A pályázathoz csatolni kell:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó 3 hónap jövedelméről szóló igazolást vagy nem rendszeres jövedelmeknél pedig az utolsó 6 hónap jövedelméről szóló igazolást.
2. vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat,
3. tartós egészségkárosodás esetén a kezelő(házi) orvos igazolását,
4. szociális célú bérbeadás esetén e rendelet 28.§ (2) bekezdés b.) pontjában foglalt igazolásokat is.

Jövedelem számításánál a kapott gyermektartás összegét növelő, a kifizetett gyermektartást csökkenő tényezőként kell figyelembe venni.

^[2]Amennyiben az ellátást igénylő, valamint a vele egy háztartásban élő hozzátartozó egyéni vállalkozó csatolni kell az állami adóhatóság (APEH)  által kiadott jövedelemigazolást

A pályázók közül a bérlő személyét a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság választja ki a pályázat beadására előírt határidőt követő ülésén.

A lakásbérleti szerződés - a (9) bekezdésben meghatározottak alapján - pályázatot elnyert személlyel köthető meg.

Amennyiben a kijelölt bérlővel valamilyen ok miatt nem jön létre a lakásbérleti szerződés, a bérbeadónak a Szociális és Egészségügyi Bizottság által határozatban másodsorban kijelölt pályázóval kell megkötni a lakásbérleti szerződést.

Amennyiben a meghirdetett lakásra egyetlen pályázótól érkezik bérbevételi ajánlat - és a pályázó egyébként a feltételeknek megfelel - úgy a Szociális és Egészségügyi Bizottság őt nyilvánítja bérlővé. 

Önkormányzati bérlakásra - a hasznosítás módjától függetlenül - csak határozott idejű bérleti szerződés köthető.

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

4. §

1. Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek, jogszerűen itt tartózkodó Európai Uniós, Európai Gazdasági Térségbeli, Európai Szociális Kartát megerősítő államok polgárai jogosultak:

1. akinek a tulajdonában lévő ingó-, és  ingatlan vagyon értéke nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének ötvenszeresét
2. akinek  családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210%-át,
3. akinek családja – az együttköltöző családtagokat is számítva - tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás. 

2. Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

1. akinek a tulajdonában bármilyen lakóházas vagy lakás ingatlan vagyon van, kivéve a haszonélvezettel terhelt ilyen ingatlant, illetve öröklés útján szerzett ingatlanrészt,
2. aki, vagy együttköltöző családtagja lakhatásuk megoldására alkalmas személyi tulajdonú ingatlanát, erre alkalmas tulajdoni hányadát öt éven belül elidegenítette,
3. aki öt éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le önkormányzati bérlakásáról.

3. Az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek közül előnyben kell részesíteni azokat a családokat (személyeket)

1. akiknek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak),
2. akiknél a családban fertőző betegségben, vagy súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van,
3. akik hajléktalanok, vagy szükséglakásban, illetőleg zsúfolt lakáskörülmények között laknak.

A jogos lakásigény mértéke

5. §

1. Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.
2. A szociálisan rászoruló személyeknek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően - a következő:

1. Egy – két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba
2. Három személy esetében legalább másfél és legfeljebb három lakószoba
3. Négy –öt személy esetében legalább kettő és legfeljebb három és fél lakószoba

A bérleti szerződés megkötése

6. §

1. A Bérbeadó lehetőleg a Szociális és Egészségügyi Bizottság bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 8 napon belül írásban megköti a megjelölt személlyel a bérleti szerződést.
2. Ha a bérleti szerződés a bérlő ez irányú nyilatkozata miatt nem jön létre a szerződést a Bizottság által határozatban másodsorban kijelölt pályázóval kell megkötni a lakásbérleti szerződést.

A bérleti szerződés tartalma

7. §

1. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

1. a felek megnevezését, személyi azonosító adatait,
2.  az esetleges bérlőtársak, társbérlők megnevezését, személyi azonosító adatait,
3. a lakás azonosító adatait, (címe, szobaszáma, alapterület, komfortfokozat)
4. a bérlet időtartamát,
5. a lakás helyiségeinek felszereltségét,
6. a lakbér mértékét, megfizetésének határidejét, a lakbérhátralék következményeit,
7. karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettséget,
8. a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettségét, a kivételek felsorolását, illetve a 2 hónapot meghaladó távollét bejelentésének kötelezettségét, a kötelezettség megszegésének következményét,
9. az eredeti állapotban történő visszaadás kötelezettségét, illetve a helyreállítási költség bérlő általi megfizetésének kötelezettségét,
10. felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
11. jogszabályi hivatkozások (Ptk., Ltv., helyi rendelet).

2. A bérleti szerződés (1) bekezdésben felsorolt kötelező tartalmi elemein túl a bérbe adó a megállapodás tartalmát meghatározhatja.

8. §

1. A szociálisan rászoruló személlyel megkötött lakásbérleti szerződés határozott időre szólhat, legfeljebb 1 évre.
2. A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 8 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.
3. A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az ezt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, legfeljebb 1 évre - lehet meghosszabbítani.
4. Ha a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem minősül szociálisan rászoruló személynek, akkor részére a bérbeadónak:

1. Másik önkormányzati lakásnak – nem szociális jelleggel – határozott idejű bérbeadását lehet felajánlania vagy
2. a szociális rászorultságra való tekintettel megállapított lakbértámogatás megvonása mellett a bérleti szerződést meghosszabbíthatja, de csak akkor, ha a bérlőnek lakbér és a bérbeadó felé teljesítendő közüzemi tartozása nincs.

5. Mind a szociális, mind a nem szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti szerződéseinek meghosszabbításáról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határoz.

9. §

1. ^[3]A szociális körülményei alapján rászorulónak nem tekinthető személlyel bérleti szerződés legfeljebb 1 éves határozott időtartamra köthető.
2. A nem szociálisan rászorult személlyel kötött lakásbérleti szerződést akkor lehet meghosszabbítani, ha a bérlőnek lakbér és a bérbeadó felé teljesítendő közüzemi díj tartozása nincs.
3. A bérleti szerződés meghosszabbítható.

.

2. fejezet

Önkormányzat és intézményei dolgozói részére lakás juttatás

10. §

1. Az önkormányzat és intézményei megfelelő szakember ellátása érdekében pályázat mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat, vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.
2. Szakember-elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző családtajgai tulajdonában, bérletében nincs Földesen lakóházas ingatlan és 5 éven belül nem is volt.
3. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek kinevezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a lakásra történő kijelölést is a képviselő-testület végzi.
4. A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben az intézményvezető javaslatára a polgármester jelöli ki a bérlőt.
5. Az ebben a §-ban szabályozott esetekben a bérlővel csak határozott idejű vagy köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony fennállásáig szóló feltétel kikötésével köthető bérleti szerződés.
6. A bérleti idő leteltét vagy a jogosultság megszűnését követően a bérlő köteles 15 napon belül a lakást rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbe adó rendelkezésére bocsátani. A bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni, elhelyezési és kártalanítási igény nélkül.
7. A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra bérlőtársi jogviszony csak házastársak esetében jöhet létre.

A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

11. §

1. A házastársak közös kérelmére a bérlőtársi szerződést kell kötni.
2. Önkormányzati lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.
3. A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére e rendeletben meghatározott lakbér fizetése mellett fel kell ajánlani. Amennyiben a bérlő elfogadja a megüresedett lakrészt, a meglévő bérleti szerződést a változásoknak megfelelően módosítani kell.

4. A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint élettársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:

1. a gyermek 18. életévet betöltött, és a bérlővel a lakásban legalább 1 éve együttlaknak,
2. az élettárs a bérlővel a lakásban legalább 1 éve együtt lakik.

5. Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés abban az esetben, ha a  (4) bekezdésben megjelölt hozzátartozónak Földesen önálló lakásbérlete vagy lakástulajdona van.

3. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

A lakás átadása

12.§

1. A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányok megszüntetéséről a bérbe adó köteles gondoskodni.
2. Ha a bérbeadó e kötelességét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégezteti és költségeit számla benyújtása ellenében a bérbe adóval szemben érvényesítheti. Erről bérbe adót előzetesen írásban köteles értesíteni.
3. A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
4. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:

1. a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
2. a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

5. Amennyiben a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel a felmerülő költségek megtérítéséről és feltételeiről írásbeli megállapodást kell kötni.
6. A megállapodásnak tartalmaznia kell.

1. az elvégzendő munkákat,
2. a munka kezdésének és befejezésének időpontját,
3. a beszerezni kívánt lakásberendezéseket,
4. a munka elvégzését követően felmerülő számlával igazolt költséget a bérbeadó a bérlő részére megtéríti.

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

13.§

1. A bérbeadó köteles gondoskodni

1. az épület karbantartásáról,
2. az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
3. a közös használatra szolgáló helyiségek, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
4. a lakás berendezéseinek kicseréléséről, amennyiben azok nem  javíthatók, mert ez esetben a (2)bekezdés b.) pont szerint  kell eljárni,
5. a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben bérlő hibáján kívül keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről.         

2. A bérlő köteles gondoskodni:
   1. a lakás rendeltetésszerű használatáról, állagának megóvásáról,
   2. a rendeltetésszerű használatból eredő meghibásodások kijavításáról,
   3. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és a terület (pl. fák gondozása) tisztántartásáról,
   4. a háztartási szemét elszállíttatásáról,
   5. a bérleti  és az üzemeltetési költségek megfizetéséről .

3. Felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlőt terhelő munkákat és kötelezettségeket a bérbe adó teljesíti a bérlő költségére.
4. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja (pl. lakás alaprajzi beosztása megváltozik, módosul a helyiségek száma), korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

:

14.§

1. Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.
2. A bérlőt határozott időre, a munkák elvégzésének időtartamára átmeneti lakásban kell elhelyezni. A bérlő az átmeneti lakásba a Ltv-ben meghatározott személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.
3. Az átmeneti lakásba történő költözködés költségeit bérbe adó vállalja.
4. A 13.§ és 14 §-ban említett megállapodások tartalmának meghatározására az Ltv. keretei között a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult.

Egyéb bérlői kötelezettségek

15.§

1. A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett ok miatt történő távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

2. Nem számít a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettsége megszegésének, ha a bérlő
   1. egészségügyi okból,
   2. munkahelyi okból,
   3. tanulmányai miatt van távol, vagy

A  lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

16.§

1. A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja
   1. házastársát,
   2. gyermekét (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét),
   3. jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint
   4. szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülőjét).

2. A bérlő csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be:
   1. Élettársát és/vagy
   2. testvérét, amennyiben a településen másik önálló lakás bérlete, illetve lakástulajdona nincs.

3. Az (2) bekezdésben foglaltakat a bérlőtársak esetén is alkalmazni kell. A bérlőtársnak a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulását is ki kell kérnie.
4. Az önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását a bérlő írásbeli kérelmére 8 napon belül írásban adja meg vagy utasítja el.
5. A bérbeadónak hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - (2) bekezdésben említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.
6. ^[4] Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban a bérbeadói hozzájárulás nélkül más személy is lakik befogadottként a lakásban, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

4. fejezet

A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása,

17. §

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

1. a felek a szerződést közös megegyezéssel  megszüntetik,
2. a bérlet határozott idejű időtartama lejár vagy a feltétel bekövetkezik,
3. az arra jogosult felmond,
4. a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
5. a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
6. a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
7. az önkormányzati lakás megsemmisül,
8. a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
9. a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés

18.§

1. A bérleti jogviszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető, melyet minden esetben írásba kell foglalni.
2. A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó  a bérlőnek:

1. másik lakást ad bérbe, vagy
2. másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet vagy csak
3. pénzbeli térítést fizet.

3. A pénzbeli térítés összegét a lakás éves lakbérének összege alapján kell meghatározni.
4. Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszerese.
5. Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás éves lakbérének kétszerese.
6. Amennyiben a bérlő pénzbeli térítést kapott, másik önkormányzati lakásra akkor tarthat igényt, ha a pénzbeli térítést visszafizeti.

Meghatározott időre szóló, feltétel bekövetkezéséig tartó bérlet megszűnése

19.§

1. Szerződésben meghatározott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban 30 napon belül a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
2. A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba kell foglalni.
3. Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.
4. A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
5. A felek megállapodhatnak abban, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. A megállapodást írásba kell foglalni.
6. Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

A felmondás

20.§

1. A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést cserelakás felajánlása mellett vagy pénzbeli térítés fizetése mellet bármikor írásban felmondhatja.
2. Ha a bérlő a cserelakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás éves lakbérének kétszerese. Amennyiben a bérlő pénzbeli térítést kapott, másik önkormányzati lakásra akkor tarthat igényt, ha a pénzbeli térítést visszafizeti. 
3. Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén  az (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

Bérlő halála

21.§

1. Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst:

1. kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el,
2. kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetve azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére.

2. Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki leltárt kell felvenni. A bérbeadó őrzési kötelezettsége ez esetben csak annyi időre terjed ki, amennyi időre a hagyatéki tárgyak ellenértéke fedezi a felelős őrzés költségeit. Ennek megállapítására szükség esetén szakértőt is igénybe vehet szintén a hagyatéki vagyon terhére.
3. Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.
4. Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.
5. Amennyiben az örökös egyben lakásbérleti jog folytatására jogosult személy és él ezzel a jogával a 21.§ (1)-(3) bekezdései nem vonatkoznak rá.

Elhelyezési kötelezettség a házasság felbomlása után

22.§

1. Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultnak - a rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén is és szociális bérlakásra nem jogosult személy esetében is - a korábbi komfortfokozattól alacsonyabb komfortfokozatú lakás is felajánlható.
2. A bérbeadó ilyen célra lehetőleg csak egyszobás lakást használhat fel.
3. A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb annyi időre szólhat, amennyi az eredeti bérleti szerződésből még hátra van.
4. A bírósági ítéletek alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a bérbeadó nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a bérbe adható lakás rendelkezésre állásától függően a bérbeadó gondoskodik.

Jogcím nélkül tartózkodó személyekre vonatkozó szabályok

23. §.

1. Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
2. Ha a jogcím nélküli lakáshasználó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget lakáshasználati díjat (továbbiakban használati díj) köteles fizetni.
3. A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. 3-6 hónap között a lakbér háromszorosa, azt követően a lakbér ötszörös összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
4. A használati díjat havonta, előre kell a bérbeadó részére hiánytalanul megfizetni. A használati díj a külön szolgáltatások díjait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a használati díjjal együtt fizetendők.
5. A jogcímnélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt. Lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.

24. §

1. A jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval szemben a lakás kiürítése érdekében az Ltv. végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. Amennyiben a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően a bérlő teljesíti kötelezettségét (pl. megfizeti lakbértartozását) a polgármester újból lakásbérleti jogot biztosíthat a kérelmező által lakott lakásra legfeljebb 1 év határozott időtartamra.

Lakásbérleti jog folytatása

25.§

1. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérbeadó felhívását követő 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy kíván-e lakásbérleti jogával élni.
2. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy nem kíván e jogával élni, a lakásbérleti jogviszony megszűnik.
3. Ha nyilatkozatát nem teszi meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a lakásbérleti jogot folytatni kívánja. Ebben az esetben a jogosult személlyel változatlan szerződési feltételek mellett kell megkötni a szerződést. 

Albérlet

26.§

1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni, Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.

2. A bérbe adandó lakásrészt nem lakás céljára nem lehet albérletbe adni.

A lakbér

27.§

1. A lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
2. Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

a) szociális helyzet alapján vagy

b) költségelven történő bérbeadás figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

1. A rendelet hatálya alá tartozó lakások havi bérét a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata szerint kell meghatározni. A költségelvű lakbér mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
2.  ^[5] A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlőt lakbértámogatás illeti meg. A lakbértámogatás mértékét, jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a 28.§ szabályozza

Lakbértámogatás mértéke, jogosultság feltétele, eljárás szabályai

28.§

1. A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nyújt akkor, ha:
   1. a bérlő, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210%-át nem haladja meg és
   2. a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja.

2. A lakbértámogatás iránt kérelmet kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

1. a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagoknak a kérelem benyújtását megelőző három hónapra vonatkozó átlagjövedelméről szóló igazolást
2. a lakásfenntartási költségek igazolását:

• befizetett lakbérről szóló igazolást,
• közüzemi díjakról szóló egy éves befizetett csekket, számlát (víz, villany, gáz),
• egyedi fűtés esetén a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított egyszeri számlát
  3. A lakásfenntartási költségek között a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38.§ (10) bekezdésében foglalt költségek vehetők figyelembe.

4. A lakbértámogatást 1 évre lehet megállapítani. Az ellátás megállapításakor fel kell hívni a bérlő figyelmét arra, hogy a jogosultsági feltételekben bekövetkezetett változásokat köteles 8 napon belül bejelenteni.
5. A lakbértámogatás mértéke: 2.500.-Ft./hó.
6. ^[6]A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét a rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza.
7. ^[7] A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatást megszünteti.

29.§

1. Aki szociális intézménybe történő beutalásakor, vagy azt követően lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében lemondott és a szociális intézményben elhelyezése megszűnik, abban az esetben juthat bérlakáshoz, ha a korábban felvett pénzbeli térítést egy összegben a bérbeadónak visszafizeti.
2. A lakásra a bérleti szerződést e rendelet szerinti határozott időre lehet megkötni.

II. rész

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRLETE

30. §

Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

31.§

1. A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget elsősorban pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.
2. Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen (pl. nincs pályázó), a képviselő-testület másodszor is meghirdeti a pályázatot.
3. A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre határozott, illetve határozatlan időre is köthet bérleti szerződést. A határozatlan időre kötött szerződésben a bérbeadó és a bérlő a Ltv-ben meghatározott felmondási időnél (1 év) rövidebb felmondási időt is meghatározhatnak.
4. A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.

Pályázat útján történő hasznosítás

32.§

1. A pályázatot a Képviselő-testület írja ki.
2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvései helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,
2. a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
3. a bérleti szerződés időtartamát,
4. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
5. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

3. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
4. A pályázati ajánlatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét és címét,
2. a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
3. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

33.§

1. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Pénzügyi-, Gazdasági- és Koordinációs Bizottsága bírálja el.
2. Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a bérleti szerződést a pályázati hirdetményben szereplő feltételekkel e pályázóval kell megkötni.

34. §

1. A pályázók közül az részesül előnyben, aki a pályázatban megjelölt helyiségre magasabb bérleti díj megfizetését vállalja.
2. Ha a pályázat nyertese – saját hibája miatt - nem köti meg a szerződést a bérbeadóval 8 napon belül, a sorrendben következő legtöbbet ajánló pályázóval kell a szerződést megkötni.

Bérbeadás pályázati kiírás nélkül

35.§

1. A bérbeadó a helyiséget pályázati kiírás nélkül az alábbi feltételek fennállása esetén adhatja bérbe:
   1. a helyiségre az önkormányzat hivatalának, intézményének vagy gazdasági társaságának van szüksége,
   2. arra közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladat megoldásához van szükség,
   3. a helyiség használatához vállalkozói igazolvány vagy egyéb hatósági engedély megléte nem szükséges (pl. a lakásokhoz tartozó garázs)

Felek jogai, kötelezettségei

36.§

1. A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
2. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatra (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
3. A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.
4. A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

1. az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
2. az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

5. A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:

1. a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, a tevékenységével kapcsolatban keletkező kommunális hulladék elszállíttatásáról és a helyiség rendeltetésszerű használatáról,
2. az épület általa kizárólagosan használt, illetve üzemben tartott központi berendezésének karbantartásáról,
3. a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a helyiség berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról,
4. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő(elő)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról.

6. A helyiség műszaki állapotának megváltoztatása csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehetséges.

Helyiségbérleti jog átruházása, cseréje

37.§

1. A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
2. A bérlőnek az (1) bekezdésben foglalt tevékenységéhez a bérbeadó írásbeli hozzájárulását ki kell kérnie.
3. A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez akkor járul hozzá, ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előirt feltételei biztosíthatók és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

III. rész

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

1. fejezet

Lakások elidegenítésére vonatkozó szabályok

38.§

1. Az önkormányzati tulajdonban álló lakások elidegenítésére vonatkozó döntést a képviselő-testület hozza meg.
2. A döntésre Pénzügyi, Gazdasági és Koordinációs Bizottság tesz javaslatot.

Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

39.§

1. Elővásárlási jog esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Koordinációs Bizottság az ajánlat megküldésekor köteles a jogosultat írásban felhívni, hogy az ajánlatra a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzék. E határidő kérelemre indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az ajánlati kötöttség ideje 60 nap.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

• a legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatokat (alapterület, szobaszám, komfortfokozat, stb.),
• az ingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó alapvető tájékoztatásokat,
• az ingatlan vételárát és annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
• fizetési feltételeket,
• a vásárlásra való jogosultság feltételeit.

40.§.

1) Az önkormányzati lakás vételárát - ha a lakást a Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

a) az épület településen belüli fekvése;

b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;

d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;

e) a lakottság ténye figyelembevételével, független ingatlanforgalmi szakértő által kell megállapítani.

2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

41.§

1. A lakások elidegenítése a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében történhet.
2. Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább 15 év részletfizetési kedvezményt kell adni.
3. 15 évnél hosszabb, de 25 évet meg nem haladó törlesztési időt a jövedelmi és vagyoni helyzet alapján Pénzügyi, Gazdasági és Koordinációs Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapíthat meg.
4. Részletfizetés esetén a vételár 20 %-a egy összegben fizetendő első vételárrészletként. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
5. A részletre történő értékesítés esetén a vételár hátralékot a mindenkori január 1-i jegybanki alapkamat 75 %-val terhelve kell megfizetni.
6. Fizetési késedelem esetén a meg nem fizetett vételárrészlet(ek) kamatára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301.§-ban foglaltak az irányadóak.
7. Amennyiben a vásárló a részletfizetési kötelezettségét legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan bármilyen okból nem teljesíti, a vételár-részlet egy összegben esedékessé válik.
8. Részletfizetésre történő vásárlás esetén a vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az önkormányzat javára.

42.§.

1. Ha a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg, a vételárból 2% engedmény illeti meg.
2. ^[8]Részletfizetés esetén az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vételárhátralékból annyiszor 0,1% engedményt kell adni, ahány évvel korábban teljesít a lejárat előtt.”

43.§.

1. Vételárhátralék fennállása esetén az ingatlan elidegenítéséhez vagy cseréjéhez, illetve az ingatlanra vonatkozó öröklési, tartási, vagy életjáradéki szerződés kötéséhez, tartozás átvállalásához a Pénzügyi, Gazdasági és Koordinációs Bizottság javaslatára a Képviselő-testület adhat hozzájárulást.
2.  Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan ingyenes és visszterhes átruházása egyébként csak a vételárhátralék teljes kiegyenlítése esetén lehetséges. Cseréjéhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

44.§

1. Elővásárlási joggal (pl. üresen áll, vagy az elővásárlási jog jogosultja lemondott e jogának gyakorlásáról) nem érintett lakásokat nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján kell értékesíteni, a képviselőtestület kijelölését követően.
2. A kikiáltási ár azonos a lakás forgalmi értékével.
3. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetnie.

2. fejezet

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok

45.§

1. Az önkormányzati tulajdonban álló helyiségek elidegenítésére vonatkozó döntést a képviselő-testület hozza meg.
2. A döntésre Pénzügyi, Gazdasági és Koordinációs Bizottság tesz javaslatot.

Elővásárlási joggal érintett helyiségek

46.§

1. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén a helyiséget a  bérlő – mint az elővásárlási jog jogosultja - részére vételre fel kell ajánlani.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. a helyiség fontosabb adatait (helyrajzi szám, cím, alapterület, közművesítettség, műszaki állapot, gyakorolható tevékenység, stb.)
2. a helyiség vételárát és a kialakításuknál figyelembe vett tényezőket,
3. fizetés feltételeit.

3. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérlői bérleményüket a helyi forgalmi értéken vásárolhatják meg.
4. A vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni. A képviselőtestület - kérelemre - fizetési haladékot vagy részletfizetési kedvezményt biztosíthat.
5. Részletfizetés estén az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az önkormányzat javára.

Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek

47.§

1. Nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján kell értékesíteni azokat az elidegenítésre kijelölt helyiségeket,

1. amelyek üresen állnak, vagy
2. ahol az elővásárlási jog jogosultja lemondott e jogának gyakorlásáról, vagy
3. ahol senki nem rendelkezik elővásárlási joggal.

2. Ha az (1) bekezdés szerinti helyiség üresen kerül értékesítésre, a kikiáltási ár azonos a helyiség forgalmi értékével.

3. Ha bérelten kerül értékesítésre, a kikiáltási ár a helyiség forgalmi értékének 80 %-a.
4. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetnie.

Elidegenítésből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai

48. §

1. Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán helyezi el.
2. A bevételek felhasználásáról javaslatot kell készíteni, melyet a képviselő-testület hagy jóvá.

3. A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből levonható:

• az épület elidegenítésére történő előkészítéssel,
• a földrészlet megosztásával,
• a társasházzá való átalakítással,
• a forgalmi érték megállapításával,
• az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekkel.

4. Az önkormányzat a tulajdonában álló lakások elidegenítéséből származó bevételeit:

• a tulajdonában lévő lakóépületeinek felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére,
• új lakás építésére,
• új és használt lakás vásárlására,
• építési telkek kialakítására,
• lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására használhatja el.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

49.§

1. ^[9]Pályázati felhívás esetén a nyilvántartásba vett személyeket is tájékoztatni kell a pályázati lehetőségről.
2. Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség körében :

1. nyilatkoznia kell személyi adatairól (név, lakcím, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota),
2. ha jövedelemigazolással nem rendelkezik, jövedelmi viszonyiról,
3. hozzá kell járulnia, hogy az önkormányzat hivatali egysége személyi adatait a népesség-nyilvántartótól megkérje,
4. és az adatok valódiságát ellenőrizhesse.

Záró rendelkezések

50.§

1. E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.
2. A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos rendelet alapján kell elbírálni.
3. A rendelet hatálybalépéssel egyidejűleg a Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 12/2001. (VIII.4.) számú rendelet, valamint az azt módosító 2/2005. (II.17.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

4)^[10] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz és az irányelvben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.