Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének5/2013.(II.28.) Önkormányzati Rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2013. 03. 01- 2018. 02. 26

Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. 109.§ (4) bekezdésében, 143.§(1) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 6.§ (5) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1.  Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Földes Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre e rendelet szabályait csak a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó helyi rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.



2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása


2.§ (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyonnal rendelkezni az Nvt. rendelkezései szerint lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

3. Az önkormányzat törzsvagyona


3.§ (1)Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvt-ben meghatározott kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból áll. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak körét a rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza

(3)Az önkormányzatnak nincsenek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemei.  .

4.§(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben és az Nvt-ben, valamint

b) az önkormányzat által korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő vagyontárgyakat a rendelet 2-es számú melléklete, az (1) bekezdés b) pontjába szereplő vagyontárgyakat, rendelet 3-as  számú melléklete tartalmazza.

(3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(4) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásához a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona


5.§ Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az üzleti vagyon körét a rendelet 4-es számú melléklete tartalmazza.

5. Tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai


6.§ (1)A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az intézményeit  e rendelet szerint bízza meg.

(2)Bármely önkormányzati vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásához a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.

6. Vagyonnyilvántartás és leltár


7.§ (1)  Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnak a költségvetési év zárónapján meglévő állapota szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele mennyiségben és értékben. A vagyontárgyak tételes számbavételét kétévente kell elvégezni, egyébként évenként egyeztetéssel történik a leltározás.

(3) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámoló részeként kell elkészíteni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont forgalomképesség szerinti bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben és amennyiben az kötelező, pénzértékben veszi számba.

(5) A részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények használatában lévő vagyontárgyakat a Földes Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala tartja nyilván.

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása


8.§ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházását megelőzően a vagyon értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a.) ingóság értékesítése esetén a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

b.)  tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

c.)  tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

d.) ingatlanok nyilvános vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése esetén az ingatlanforgalmi szakértő által 6 hónapnál nem régebben meghatározott értékbecslése alapján.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.



II. fejezet

Egyes tulajdonosi jogok gyakorlása


8.  Tulajdonjog átruházás


9.§ (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése - a 10.§-ban foglaltak kivételével - kizárólag Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyontárgyakat - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivételekkel - nem lehet elidegeníteni.

(3) A Nvt. alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Nvt-ben felsorolt személyek részére idegeníthető el.

(4) Helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyon csak akkor idegeníthető el, ha az, az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

(5) Az önkormányzat üzleti vagyonának körébe tartozó vagyont nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján kell értékesíteni, amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke meghaladja a 20 millió Ft-ot.

(6) A versenyeztetés formájáról a Képviselő-testületnek a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkeznie.

(7) A versenyeztetés formái: nyílt vagy zárkörű pályáztatás, ajánlatkérés, árverés.

(8) A versenyeztetés során követendő eljárás rendjét külön rendelet szabályozza.

(9) Ingatlan tulajdonjogának átruházásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges

10.§  (1) A polgármester átruházott hatáskörben a 100.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyat átruházott hatáskörben értékesíthet, amennyiben az  közvetlenül közfeladat ellátását nem szolgálja és a vagyonleltár alapját képező nyilvántartásban értéken nem szerepel. A döntéséről köteles a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője a költségvetési szerv használatában lévő 50.000 Ft  forgalmi értéket  meg nem haladó és  intézményi feladatot közvetlenül nem szolgáló ingó vagyontárgy elidegenítéséről önállóan határoz. Az intézményvezető a döntést megelőzően köteles a polgármester egyetértését beszerezni, majd döntéséről köteles a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.

(3) A rendelet 10.§ (2) bekezdésében foglaltak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KIK) vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása vonatkozásában nem alkalmazhatóak, abban az esetben a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

9. Tulajdonjog ingyenes átruházása


11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvt. 13. § -ban foglaltak figyelembevételével lehet. Tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület.

10. Önkormányzati vagyon hasznosítása


12. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon hasznosítására (birtoklás, használat, hasznok szedése)  a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Korlátozottan forgalomképes és fogalomképes (üzleti) vagyon hasznosításának joga visszterhesen engedhető át a  (4) bekezdésben és a 14.§-ban foglaltak kivételével.

(3) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes vagyontárgyak  hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat, vagy annak társulása által fenntartott és működtetett intézmény továbbá a Földesi Polgármesteri Hivatal részére, azok közfeladatai ellátása céljából, a  működéshez szükséges vagyon használatát ingyenesen biztosítja. A használatra átadott ingatlanvagyon a következő:

  1. Karácsony Sándor Közösségi Ház
  2. Földes Községi Könyvtár


994. hrsz,, .Karácsony S. tér 6.

994. hrsz,, .Karácsony S. tér 6.

 (közös használatú ingatlan a KIK-kel)

  1. Földes Községi Napközi Otthonos Óvoda


88. hrsz., Rákóczi u. 11.

490. hrsz. Kállai  u. 25.

  1. Földesi Szociális Szolgáltató Központ


91. hrsz., Rákóczi u. 5.

  1. Segítő Kezek Szociális és Gyermekjóléti Társulás

 91. hrsz. Rákóczi u. 5.

  1. Földesi Polgármesteri Hivatal

1612. hrsz.. Karácsony S. tér 5.


(5) A vagyon használója a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(6) Az önkormányzat, vagy önkormányzati részvételű társulás fenntartása és működtetése alatt álló intézmény vezetője jogosult a használatában lévő vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására, de ez  a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(7) Az intézményvezető évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek a használatában lévő vagyontárgyak hasznosításáról, azok eredményéről.  A társulás által fenntartott Földes Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosításból származó bevétel Földes Nagyközség Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően önkormányzati vagyon hasznosítási jogának  átengedése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

13.§ (1)A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont és üzleti vagyont nyilvános, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján kell hasznosítani, amennyiben várható évi nettó árbevétele az 5 millió Ft-ot meghaladja.

(2) A vagyontárgy hasznosításáról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

(3) A versenyeztetés formájáról a képviselő-testületnek a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkeznie.

(4) A versenyeztetés formái: nyílt vagy zárkörű pályáztatás, ajánlatkérés, árverés.

(5) A versenyeztetés során követendő eljárás rendjét külön rendelet szabályozza.

(6) A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni a nemzeti vagyonról szóló törvény 11.§ (10)-(12) bekezdéseire.

11. Vagyonkezelői jog


14. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvt.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékéről a vagyonkezelői szerződés megkötésekor dönt a képviselő-testület.

(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek elengedi, vagy nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

15. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

  1. a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
  2. a vagyont rendeltetésszerűen használni,
  3. a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
  4. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
  5. a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
  6. tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

16. § (1) Az önkormányzat a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) szociális ellátás.

17. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

  1. az államháztartásról szóló törvényben foglalt belső ellenőrzés útján,
  2. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészíti az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismerteti a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
  3. pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

  1. megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
  2. gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
  3. az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

12. Önkormányzat vállalkozásaira vonatkozó szabályok


18.§ (1) A gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaság alapításában való részvételről, a pénzügyekkel foglalkozó bizottság véleményének kikérése után a képviselő-testület dönt. A döntéshez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(2) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(3)Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(4) Gazdasági társaság alapítása vagy gazdasági társaság részesedésének megszerzésére a Nvt. 8. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell figyelembe venni.

13. Az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelésről való lemondás


19.§  (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékét meg nem haladó, be nem hajtható követelések törléséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben jelzett értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről a képviselő-testület dönt.

14. Felajánlott vagyon elfogadása


20.§ (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül vagy kedvezményesen felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A felajánlott vagyon elfogadásának feltételei:

a.) nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják értékét;

b.) az önkormányzat nem tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket;

c.) az b) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.


15. Záró rendelkezések


21.§ (1) A rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2000. (IX.28.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 6/2002. (II.7.) Ör., 18/2002. (IX.12.) Ör., 1/2006. (II.16.) Ör., 12/2006. (VI.22.) Ör., 11/2008. (II.29.) Ör., 15/2008. (V.30.) Ör., 25/2008. (XI.28.) Ör., 12/2009. (IX. 25.) Ör. bevezető rész első bekezdése és 1.§-a, továbbá a 11/2011. (VI.28.) Ör.