Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (X. 23.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a 8/2014. (X.23.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
Hatályos: 2016. 03. 06- 2016. 07. 01Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének8/2014.(X.23.) Önkormányzati Rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a 8/2014. (X.23.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
2016-03-06-tól 2016-07-01-ig
Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, szervezetére és működésére vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe, határai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Földes Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye:
4177 Földes, Karácsony Sándor tér 5.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerve:
Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Illetékességi területe: Földes nagyközség közigazgatási területe,
(5) Közigazgatási területe, illetve belterülete: 3480 ha
(6) A nagyközség határai:
Északon: Tetétlen és Hajdúszovát községek, Keleten: Derecske és Berettyóújfalu városok, Délen: Berettyóújfalu város és Sáp község, Nyugaton: Báránd és Tetétlen községek
2. Az önkormányzat jelképei, elismerő címei és testvér települési kapcsolata
2. § (1) Az Önkormányzat jelképeinek (címer, zászló, pecsét) leírását, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
- Az önkormányzat által adható elismerő címek adományozásának, valamint a település helyi ünnepnapjára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
- Az önkormányzat testvér települési kapcsolatot tart fenn: Romániában, Maros Megyében lévő Marossárpatak községgel.
II. fejezet
A Képviselő-testület
3. A Képviselő-testület tagjai, jogai és kötelezettségei
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
- [1]A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzati képviselő a Mötv.-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti,
f) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti. Ennek elmulasztása esetén a – polgármester javaslatára – a testület: a képviselő tiszteletdíjának meghatározott időre történő csökkentéséről dönthet,
g) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testületet és szervei tekintélyét és hitelét.
3. A Képviselő-testület feladata és hatásköre
4. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kötelező feladat és hatásköreit a: Mötv. 42. § - a határozza meg.
(2) A Képviselő-testület a Mötv.– ben leírt kötelező önkormányzati feladatokon túl, további önként vállalható helyi feladatot/közszolgáltatást, vagy más jogszabályban részletezett önként vállalt közösséget érintő feladatot, csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások teljesítése esetén vállalhat.
4. A Képviselő-testület feladata és hatásköreinek átruházására vonatkozó szabályok
5.§ (1) A Képviselő-testület egyes általa meghatározott hatásköreit, a Mötv.– ben meghatározott szerveire átruházhatja.
(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek a soron következő testületi ülésen a Képviselő-testületnek beszámolni.
(3) A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról képviselő-testületi ülésén, annak felmerülésekor - a képviselő-testületi rendeletek módosításra vonatkozó szabályok betartásával - is dönthet.
(4) [2] A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza..
5. A képviselő-testület gazdasági programja
6. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
- A gazdasági program tervezetének elkészítéséről a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a bizottsági elnökök bevonásával a polgármester gondoskodik.
- A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.
6. A képviselő-testület éves munkaterve
7. § (1) A képviselő-testület üléseit – az önkormányzat rendkívüli, halaszthatatlan ügyeinek kivételével – éves munkaterv szerint tartja.
(2) A munkatervet a polgármester állítja össze, és terjeszti a testület elé.
(3) A munkaterv összeállításakor annak tartalmára bárki javaslatot tehet.
(4)A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendek címét;
- a tervezett napirendi pontok előadói, előterjesztői nevét,
- a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
- előterjesztéseket előzetesen tárgyaló bizottság nevét,
- előterjesztések elkészítésének, illetve jegyzőnek történő leadásának idejét, valamint a testületi anyag kiküldésének időpontját,
- azoknak a témaköröknek a pontos megjelölését, amelyek eldöntéséhez a testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
- azoknak az üléseknek vagy napirendeknek a megjelölését, amelyek elkészítésénél közmeghallgatást kívánnak tartani,
- az ülésektől függetlenül elvégzendő egyéb szervezési feladatokat és azok felelőseit (lakossági fórumok, évfordulók, ünnepek)
(5) A munkaterv év közben jogszabály módosítás, közérdekű javaslat, valamint a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján módosítható.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
az önkormányzati képviselőknek;
- a bizottság nem képviselő tagjainak
- a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.
(7) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és Földes nagyközség honlapján.
7. A képviselő-testületi ülések
8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
- A Képviselő-testületi ülést annak elnöke, a polgármester hívja össze.
- A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül, más helyszínre is összehívható.
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
- Tartós akadályoztatásnak minősül:
- 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
- büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
- 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
- A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- Tartós akadályoztatásnak minősül:
- a képviselőket,
- a bizottságok nem képviselő tagjait,
- a település országgyűlési képviselőjét,
- a jegyzőt,
- polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit (jegyzői referenst, pénzügyi irodavezetőt),
- a települési kisebbségi önkormányzat elnökét,
- az önszerveződő közösségek képviselőit, amennyiben a tárgyalt napirend érinti a szervezet tevékenységi körét,
- akiket a Képviselő-testület, a polgármester, a bizottság elnöke vagy a jegyző egy-egy napirend megtárgyalásához indokoltnak tart.
8. A képviselő-testületi ülések és az ülések összehívásának rendje, nyilvánossága
9. § (1)[3] A Képviselő-testület rendes üléseit – főszabály szerint – az éves munkatervében meghatározott időpontokban, azaz minden hónap utolsó csütörtöki napján 15.00 órai kezdettel tartja.
- A Képviselő-testületet a polgármester az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi javaslat tárgyának és előterjesztőjének megnevezését tartalmazó meghívóval hívja össze. A polgármester a rendes ülésről a képviselőket legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtti 5. napon elektronikus úton - E-mailben és Földes nagyközség honlapján közzétett, - továbbá a helyi kézbesítő által a képviselők lakcímére eljuttatott papír alapú meghívóval értesíti.
- A rendes ülésre szóló meghívót és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékleteit (az előterjesztéseket, tájékoztatókat, beszámolókat, a határozat és rendelet-tervezeteket), a képviselő-testületi ülés előtt legalább öt nappal elérhetővé vagy letölthetővé kell tenni a képviselők számára Földes nagyközség honlapjáról.
- A lakosság értesítése érdekében a képviselő-testületi ülések meghívóját a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtábláján közzé kell tenni.
- A hirdetményen szerepeltetni kell, hogy a képviselő-testületi ülés előterjesztései megtekinthetőek a polgármesteri hivatalban vagy a település hivatalos honlapján, a www.foldes.hu. internetes portál „Önkormányzat/Kt. ülés előterjesztései” link megnyitásával.
- A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők e-mail címükre elektronikus úton, a papír alapú meghívó kézbesítésével egy időben kapják meg.
10. § (1) Az önkormányzat számára sürgős, halaszthatatlan esetekben a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthat.
(2) Rendkívüli testületi ülés a polgármester vagy bármely képviselő és bizottsági tag javaslatára tartható, ha az, az önkormányzat érdekét szolgálja vagy váratlan határidők betartása érdekében szükséges.
(3) A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és napirendjét is. Ilyen sürgős halasztást nem tűrő esetekben az ülés előtt 5 órával is kiküldhető a testületi ülés meghívója. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
9. A képviselő-testület nyílt és zárt ülésire vonatkozó szabályok
11. § (1)A képviselő-testület ülése nyilvános, de a Mötv. 46. §-ában meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat.
- A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
- Zárt ülésen a Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.
- Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Ebben az esetben új meghívót nem kell készíteni vagy kézbesíteni.
10. A képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai, a tanácskozás rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása vagy távolléte esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
- 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
- büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
- 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(3) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
- Megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,
- Javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,
- Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
- Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
- Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
- A hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
- Hozzászólásonként megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében,
- Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
- Tárgyalási szünetet rendelhet el vagy a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,
- Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,
- Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(4)A hozzászólások időtartamának meghatározása, a vita lezárására, korlátozására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
11. A képviselő-testületi ülés napirendje
13. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
- A képviselő-testület minden munkaterv szerinti rendes ülésén első napirendi pontként tárgyalja a polgármesternek az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, jelentősebb eseményekről szóló tájékoztatóját, az önkormányzat pénzügyi helyzetéről szóló tájékoztatót és a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolót.
- Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. Egy napirend tárgyalását csak egy alkalommal lehet elnapolni.
- Meghívóban nem szereplő napirend tárgyalására csak kivételesen indokolt esetben, írásban elkészített és sürgősséggel kézbesített vagy az ülés előtt kiosztásra kerülő előterjesztés esetében kerülhet sor.
- Rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely a rendkívüli ülés összehívását szükségessé tette, ezen kívül egyéb tárgyalandó témát a napirendek közé felvenni nem lehet.
- Rendeleti formát igénylő vagy rendeletet érintő napirend szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalható.
12. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
14. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
- ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse,
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
13. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések és a sürgősségi indítvány
15. § (1) Előterjesztésnek minősül minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – a polgármester, képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a jegyző által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni elektronikus formában az önkormányzat email címére, Microsoft word formátumban, valamint 1 példányban papír alapon.
(4) A jegyző jogszerűségi észrevételt tesz, és - az ülést megelőzően legalább öt nappal - gondoskodik a képviselő-testületi ülés meghívójának és a nyilvános ülés valamennyi előterjesztésének a település honlapjára (www.foldes.hu/Önkormányzatok/Kt. ülés előterjesztései/ való felhelyezéséről. Technikai akadály esetén: DVD lemezen vagy papír formátumban gondoskodik a képviselőtestület tagjainak történő postázásáról.
(5) A polgármester csak halaszthatatlan esetben engedélyezheti előterjesztés és a határozati javaslat testületi ülésen történő kiosztását, melynek megismerésére megfelelő időt kell biztosítani a képviselőknek és a jegyzőnek.
- Szóbeli előterjesztést kivételes esetben, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
- [4]
16. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
- a polgármester,- az alpolgármester,- bizottsági elnök,- a képviselő-testület tagjai,- jegyző.
(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend megszavazása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja–e az adott testületi ülésen a testület illetve hányadik napirendként tárgyalja.
(6) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, első napirendként kell megtárgyalni.
14. A napirendek vitája
17. § (1) A polgármester a testületi ülés meghívójában feltüntetett sorrendben, külön - külön bocsátja vitára az előterjesztéseket. Kivételes esetben a meghívóban feltüntetett sorrendtől el lehet térni, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az előterjesztések tárgyalásakor:
- Az előterjesztő a vita előtt a napirendhez legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
- Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig bejelentették a polgármesternek.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet annak, akit a testületi ülésen a vitában elhangzottak késztetnek szólásra.
(7) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt tehet.
(8) Az előterjesztő, illetve a települési képviselő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(10) Napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító javaslatait.
(11) Az a képviselő, aki – megítélés szerint – a vita során az őt ért méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjából összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni, maximum háromperces időtartamban: személyes megjegyzést tehet a vita lezárása után, de még a szavazás előtt.
(12) A napirend vitájának bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, de a határozathozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(13) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
15. A képviselő-testület határozatképessége
18. § (1) A képviselő-testület döntéseit akkor hozhatja meg, ha határozatképes, azaz a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
- Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
- A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
- feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, - informális jelentés tudomásul vételéről, - interpellációról adott válasz elfogadásáról.
- A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza meg.
- Az egyszerű szótöbbséghez a jelenlévő települési képviselők több mint felének “igen” szavazata szükséges.
- Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
- Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
- A Képviselő-testület gazdasági programjának, munkatervének az elfogadásához,
- Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló helyi rendeletben meghatározott esetekben,
- Hitelfelvétel esetén, valamint a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott folyószámla-hitelkeretet meghaladó folyószámla-hitel felvételéhez,
- Sürgősségi indítvány elfogadásához,
- Testületi hatáskörök átruházásához,
- A településrendezési terv elfogadásához,
- Az önkormányzat által alapított „Földes Községért Emlékérem”, valamint a „Kállay László díj Földes Nagyközség Közéletéért” adományozásához,
- Helyi népszavazás kiírásához.
- Szavazategyenlőség esetén nem születik döntés. Az előterjesztés ebben az esetben ülésszünet elrendelését követően vagy a következő képviselő-testületi ülésen tárgyalható újra. Az újratárgyalás időpontjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
16. A testületi döntések szavazásának módja
19. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.
(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság közreműködésével, borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
(7) Nyílt szavazás esetén, - bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel - név szerinti szavazás rendelhető el.
(8) Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően “igen”-nel vagy “nem”-mel szavazhatnak, melyet az ülésvezető névük mellett rögzít.
(9) A név szerinti szavazásról készült névsort hitelesítve, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(10) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
(11) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
17. Kérdésfeltevés és interpelláció
20. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján a megkérdezettnek 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, írásban interpellációt nyújthat be, melyre a megkérdezettnek az ülésen- vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ kell adnia, melyet valamennyi önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni.
(4) Az interpellációra adott választ a képviselő-testület ülésein utolsó napirendként tárgyalja, melynek elfogadásáról a testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt.
18. A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályok
21. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő- testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
(3)[5] A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma: 5 fő,
- Egészségügyi-, Ifjúsági, Kulturális és Szociális Bizottság, melynek létszáma: 5 fő.
(4)[6] Az állandó bizottságok:
- személyi összetételét,
- az ellátandó feladataik részletes jegyzékét,
- a bizottsági állásfoglalással benyújtandó előterjesztések jegyzékét, a
Szabályzat 2. számú melléklete rögzíti.
(5)[7] A képviselő-testület a Szabályzat 2. számú mellékletében határozza meg azokat az előterjesztéseket is, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(6) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja szóban vagy írásban indítványozhatja.
(7) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes Bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(8) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(9) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.
(10) A bizottságok képviselő,- és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
22. § (1) A bizottságok üléseit a bizottsági elnökei hívja össze és vezeti. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőzően 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(4) A bizottságot ülésre össze kell hívni a:
- képviselő-testület határozata alapján,
- a polgármester vagy
- a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
- A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv.-nek a képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
- A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
- A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
23. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – a bizottsági tag külön kérésére – a döntéstől eltérő véleményét tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(3) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére.
III. Fejezet
A képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve, a határozatok és rendeletek nyilvántartása
19. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
24. § (1) A képviselő-testület üléséről, jegyzőkönyv elkészítését megkönnyítő céllal:- hangfelvétel, és a szélesebb körű nyilvánosság megteremtése érdekében: - a helyi Televízióban történő közvetítés céljából - videó felvétel készül.
(2) A hangfelvétel alapján készített jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
- a képviselő-testületi ülésen megválasztott (ABC sorrendben következő) két jegyzőkönyv hitelesítő nevét,
- a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket, intézkedéseket,
- az ülés bezárásának időpontját,
- a jegyzőkönyv elkészítésének időpontját,
- polgármester, jegyző aláírásán túl, a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását,
- a jegyzőkönyv aláírására jogosultak aláírásának időpontját.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, azokat a képviselői indítványokat, hozzászólásokat, interpellációkat, és azokat az írásos dokumentumokat, melyek csatolását a képviselő-testületi tagok kérik.
(4) A jegyzőkönyv irattári példányához – melyet a jegyző évente beköttet - csatolni kell a jelenléti ív eredeti példányát is.
(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő15 napon belül kell elkészíteni és aláírni, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszteni. A Kormányhivatalnak megküldendő jegyzőkönyvhöz a jelenléti ív hitelesített másolatát kell csatolni, valamint az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, és külön az ülésen elfogadott rendeletek két hitelesített példányát papír alapon és elektronikusan.
(6)[8] A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv:
a.) a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan oldalszámozott jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, évente tartalomjegyzéket készíttet hozzá, és könyv formájában történő bekötéséről gondoskodik, majd elhelyezi azt a polgármesteri hivatal irattárában,
b) a jegyzőkönyv második példánya tartalmazza az iktatóiroda bélyegzőjét és az ülés teljes anyagával együtt, mint munkapéldány kerül a polgármesteri hivatal irattárába elhelyezésre,
c.) a jegyzőkönyvet elektronikus formában a Nemzeti Jogtár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszerén keresztül kell megküldeni a kormányhivatalnak.
(7) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe, melyeket a www.foldes.hu. internetes portál „Önkormányzat/Kt.ülés előterjesztései és /jegyzőkönyvei” címszóhoz kell feltölteni.
(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
20. képviselőtestületi ülés határozatai
25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../...... (... ...) számú határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A jegyző a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésekre jelentést készít a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
21. A képviselő-testületi rendeletalkotás általános szabályai
26. § (1)Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet megalkotását kezdeményezheti:
- a képviselő-testület tagja;
- az önkormányzat bizottságai;
- a polgármester, az alpolgármester;
- a jegyző;
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
- a képviselő-testület döntést hozhat egy rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.
- A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
- a rendelet tervezetet a jegyző irányításával és ellenőrzésével a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is megbízható,
- a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készítette el,
- a jegyző által törvényességi szempontból ellenőrzött rendelet-tervezeteket – bizottsági vélemények csatolásával és a rendelet-tervezetet indokolásával együtt a polgármester terjeszti képviselő-testület elé,
- a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
- A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően évenkénti folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a rendelet tárgyának megjelölésével, következő minta szerint:
- A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (... ...) önkormányzati rendelete (rendelet címe) –ról/ről.
- Ha a rendelet az Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítést célozza, a rendelet záró rendelkezésében fel kell tüntetni az európai közösségi jogra utaló rendelkezést.
(6)[9] A helyi önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet alapján a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az önkormányzat rendeletei egységes szerkezetű szövegét „a Nemzeti jogtár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül” legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal részére továbbításra kerüljön.
22. A képviselő-testületi rendelet kihirdetése és nyilvántartása
27. § (1) Az önkormányzati rendelet elfogadását követő 3 munkanapon belül történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik és el kell helyezni a település internetes portálján a www.foldes.hu. „Önkormányzat/Kt. rendeletei” link alatt.
(2) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
IV. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal
23. A polgármester
28. § (1)A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2)[10] A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, az összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a díjazásra, költségtérítésre irányuló rendelkezéseket a Mötv-ben foglaltak alkalmazandók.
(3) A polgármester illetményére, költségátalányának megállapítására, illetve azok módosítására a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
29. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban rögzített feladatain túl feladata:
- segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
- szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését
(2) A polgármester további feladatai:
- ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
- véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
- nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
- gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
- A polgármester hetente, keddi napokon 8-12 óra között fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban.
- A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
- Amennyiben a képviselő-testület a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, - a Mötv. 42. §-ában felsorolt ügyek kivételével - a testület helyett polgármester jogosult a döntés meghozatalára.
24. Az alpolgármester
30. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére a képviselő-testület tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
- a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
- a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
- a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
- a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
25. A jegyző és a polgármesteri hivatal
31. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátásán túl:
- előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja,
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról,
- gondoskodik az önkormányzati rendeletek és normatív szabályozást tartalmazó határozatok közzétételéről, a lakosság tájékoztatásáról,
- biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát,
- ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
- véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
- javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
(2) Ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
(3) A jegyzőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a jegyzői referens, mindkettő akadályoztatása vagy távolléte esetén a jegyző által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
26. A polgármesteri hivatal
32. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménye, a Földesi Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület 18/2013. (I. 30.) Kt. számú 4. számú határozatával hagyott jóvá.
(4) A polgármesteri hivatal – a jegyző vezetésével - köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.
(5) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
V. Fejezet
27. A Földesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének támogatása
33. § (1) A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja a településen működő Földesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, munkájához és gazdálkodásához szükséges adminisztrációs és szakmai segítséget.
(2) Földesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek biztosítását Földes Nagyközségi Önkormányzat és a Földesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött Együttműködési Megállapodásban rögzíti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. §-ában foglaltak alapján.
VI. Fejezet
Lakossági fórumok
28. A Közmeghallgatás, és a Falugyűlés
34. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
- A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
- A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
- A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor.
- A közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet.
- A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint a település honlapján kell tájékoztatni a lakosságot, a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül írásban kell választ adni.
- A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
- A lakosság széles körét érintő ügyek tárgyalása esetén a képviselő-testületi ülés egyben közmeghallgatásként is meghirdethető.
35. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal lakossági fórumot, Falugyűlést tart.
- A Falugyűlés idejét, helyét és témáját, valamint a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor.
- A falugyűlést a polgármester vezeti, az ott felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül írásban kell választ adni, melyről a polgármester gondoskodik.
VII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása
29. A vagyongazdálkodás, az önkormányzat költségvetése és ellenőrzésük
36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(3)[11] A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. A jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelet-tervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelet-tervezetet, amelyhez csatolja legalább a Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság írásos véleményét.
(4)[12] A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
(5) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladatait, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete tartalmazza.
37. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv.-ben meghatározott szervek ellenőrzik.
(2) Az önkormányzatnál a belső ellenőrzést az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szervezet látja el.
(3) A költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete tartalmazza.
(4)[13] Földes Nagyközség Önkormányzata által használt kormányzati funkciók felsorolását a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.
VIII. Fejezet
30. Záró rendelkezések
38.§ (1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 1/2011. (II.17.), 18/2011. (IX.08.) Ör., 15/2012. (XII.21.) Ör., 1/2013. (I.09.) Ör, valamint a 2/2013. (I.31.) Ör.
Módosította a 8/2014. (X.23.) Ör. 2 §-a
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től
A 8/2014. (X.23.) Ör. 4. § alapján hatályát vesztette.
Módosította: 8/2014. (X.23.) Ör. 1. §-a
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.
Módosította: 5/2016. (III.04.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2016. március 5-től.