1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Földes Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezés és gazdálkodás szabályait, biztosítsa az Önkormányzat tulajdonának és a tulajdonába kerülő vagyonának a védelmét, értékének megőrzését és gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében.

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: önkormányzati vagyon), különösen a vagyon alábbi elemeire:

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a vagyonkezelői szerződés megengedi.

(4) E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv.tv.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ászr.), fogalom-meghatározásai az irányadók.

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvtv. 1.§ (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.

(2) A törzsvagyon körébe az Nvtv. 5.§ (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott vagyonelemek tartoznak.

4. § A forgalomképtelen törzsvagyon elemeit e rendelet 1.melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartoznak az Nvtv.-ben meghatározott vagyonelemeken túl:

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2.melléklete tartalmazza.

6. § Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyonelem, vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3.melléklete tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület - ha törvény eltérően nem rendelkezik - minősített többséggel dönthet az újonnan szerzett vagy már meglévő vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról és a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvtv. nem zárja ki - csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha az adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, illetve a hatáskör gyakorlása az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

8. § Az önkormányzat és intézményeinek vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Földesi Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a hatályos jogszabályok alapján ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni, és azt folyamatosan vezetni. A kataszter elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban- az ingatlanokra vonatkozó főbb adatokat, továbbá ha rendelkezésre áll az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén pedig becsült értékét.

(2) A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok kataszterben való átvezettetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

(4) Az önkormányzat vagyonáról három évente mennyiségi felvétellel történő leltározást kell végrehajtani. A leltár elkészítéséért a jegyző a felelős. Azokban az években amikor nem készül mennyiségi leltár, leltár helyettesítő összesítő kimutatást kell készíteni, melynek tartalmát, formáját és mellékleteit a leltározási szabályzat tartalmazza.

(5) Az önkormányzat vagyonáról évente kimutatást és egyszerűsített mérleget kell készíteni a hatályos jogszabályok szerint.

10. § (1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az Nvtv.-ben meghatározott követelmények szerint az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli ütemezését.

(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.

(5) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet ötévente felül kell vizsgálni.

11. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvtv.-ben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, csak az Nvtv. 5 §. (7) bekezdésében meghatározottak részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították és a Képviselő-testület döntött a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

12. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a képviselő-testület és átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja e rendeletben foglaltak szerint.

(2) Önkormányzati vagyon elidegenítése - a 15. §-ban foglaltak kivételével - kizárólag a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

13. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

(3) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanra - az állam tulajdonszerzését kivéve - 15 éves időtartamra elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

(5) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

14. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása - ha törvény kivételt nem tesz- csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagy az önkormányzati vagyont hasznosítani versenyeztetési eljárás nélkül akkor lehet,

(3) A versenyeztetés formájáról a képviselő-testületnek a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkeznie, mely lehet nyílt vagy zárkörű pályáztatás, ajánlatkérés, árverés.

(4) A versenyeztetés során követendő eljárás rendjét külön rendelet szabályozza.

(5) A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni az Nvtv. 11. § (10)-(12) bekezdéseire.

15. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben a 100.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyat átruházott hatáskörben értékesíthet, amennyiben az közvetlenül közfeladat ellátását nem szolgálja és a vagyonleltár alapját képező nyilvántartásban értéken nem szerepel. A döntéséről köteles a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője a költségvetési szerv használatában lévő 50.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó és intézményi feladatot közvetlenül nem szolgáló ingó vagyontárgy elidegenítéséről önállóan határoz. Az intézményvezető a döntést megelőzően köteles a polgármester egyetértését beszerezni, majd döntéséről köteles a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.

(3) A rendelet 14. § (2) bekezdésében foglaltak a Tankerületi Központ vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása vonatkozásában nem alkalmazhatóak, abban az esetben a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba-, vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése.

(3) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat, vagy annak társulása által fenntartott intézménye, továbbá a Földesi Polgármesteri Hivatal részére, azok közfeladatai ellátása céljából és a működéshez szükséges mértékben a vagyon használatát ingyenesen biztosítja.

(2) A vagyon használója a használat jogánál fogva jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, továbbá a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenysége körükben hasznok szedésére.

(3) Az önkormányzati vagyon használói: Földesi Polgármesteri Hivatal, Kállay László Óvoda, Karácsony Sándor Közösségi Ház, Földesi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ, Földes Községi Könyvtár, továbbá Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ.

(4) A vagyon használója jogosult a használatában lévő vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására, de ez a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az intézményvezető - a tevékenységéről szóló éves beszámoló keretében - évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek a használatában lévő vagyontárgyak hasznosításáról, azok eredményéről. Az önkormányzati társulás által fenntartott vagyontárgyak hasznosításból származó bevétel Földes Nagyközség Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

(6) Az önkormányzati vagyon hasznosítási jogának átengedése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőit átruházott hatáskörben az Egészségügyi, Ifjúsági, Kulturális és Szociális Bizottság véleményének kikérését követően a polgármester jelöli ki.

(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját, termőföldek haszonbérleti díját, egyéb ingatlanok használati díját a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

18. § (1) A vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyontárgy, az értékhatárra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor együttes értékesítés vagy hasznosítás esetén a vagyontárgyak összesített értéke az irányadó.

19. § (1) A vagyonkezelői jog

(2) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Képviselő-testület hagy jóvá.

(3) A Képviselő-testület vagyonkezelési szerződést kizárólag az Nvtv. 3. § 19. pontban meghatározottakkal, az Nvtv. 11. §-ában meghatározott feltételekkel és az Nvtv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona tekintetében köthet azzal, hogy az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében meghatározott vagyoni kör nem lehet vagyonkezelés tárgya.

(4) A vagyonkezelői jog létesítése és átadása előtt az ellenértéknek meghatározása érdekében értékbecslést kell készíteni.

(5) A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legalább 5 %-a.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. A közfeladaton túli mérték esetén az (5) bekezdés szerint kell az ellenértéket megfizetni.

20. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el más önkormányzattal együttműködve, önkormányzati társulásban vagy önkormányzati, illetve állami gazdasági társaság, közhasznú társaság által.

(2) A vagyonkezelésbe adásra irányuló szerződéskötés során - az Mötv. és az államháztartásról szóló törvény - előírásain túlmenően meg kell határozni az átadónak azt a kikötését is, hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is.

(3) A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyon nyilvántartásban fel kell tüntetni a vagyonkezelés tényét is, és a vagyonkezelő éves beszámolása során az értékben és naturáliában bekövetkezett változásokat át kell vezetni.

(4) A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előírt feltételek érvényesülését.

21. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelői szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről. A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – évente ellenőrzi.

22. § (1) A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás megfelelőségének megállapítása, melynek keretében vizsgálni kell a vagyonnyilvántartás hitelességét, teljességét, továbbá fel kell tárni a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedéseket.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

(3) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. A tulajdonos megbízásából ellenőrzést végzővel köteles együttműködni, az ellenőrzést elősegíteni.

(5) A polgármester megbízásából ellenőrzést végző az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

23. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv. és egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben.

(2) A társasági jog hatálya alá tartozó gazdasági társaság alapításáról, annak megszüntetéséről és átszervezéséről, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről a Képviselő-testület dönt.

(3) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja a társaság legfőbb szervének törvényben vagy alapító okiratban, alapszabályban meghatározott kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja.

24. § (1) Többszemélyes gazdasági társaság esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a polgármester gyakorolja.

(2) Többszemélyes gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén a polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.

(3) A polgármester köteles előzetesen kikérni a Képviselő-testület felhatalmazását a törzstőke felemelését, csökkentését vagy pótbefizetést elrendelő, továbbá végelszámolási döntést megelőzően, továbbá, ha a gazdasági társaság felszámolását elrendelték.

25. § A Képviselő-testület minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a 23-24.§ alapján nem tartozik a hatáskörébe.

26. § (1) Az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelésről lemondani csak a behajthatatlan követelések esetében lehet.

(2) E rendelet alkalmazásában behajthatatlan követelésnek minősül a Számv.tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontjában, valamint az Ászr. 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott behajthatatlan követelés.

(3) Követelés mérséklésére, elengedésére akkor van lehetőség,

(4) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.

27. § (1) Az éves zárszámadás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, az értékvesztés elszámolására.

(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadásról szóló döntést megelőző 60. napig kell elvégezni.

(3) A követelés elengedésére jogosultaknak eljárásuk során alaposan mérlegelniük kell a kötelezett pénzügyi helyzetét. A követelés jellegével és a kötelezett helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen pl. jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása.

28. § (1) A polgármester a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig mondhat le az Önkormányzatot, valamint a költségvetési szervet megillető követelésről.

(2) Amennyiben a követelés összege a kisösszegű követelés értékhatárát meghaladja, a döntés meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

(3) A kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról a követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület használati díjból és munkavállalóval szembeni követelésből származnak.

(4) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt legalább három alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.

29. § Az Önkormányzatot és költségvetési szerveit illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat és a hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.

30. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül vagy kedvezményesen felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A felajánlott vagyon elfogadásának feltételei:

31. § (1) Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.

(2) A költségvetési többlet pénzintézeti betétként való lekötésére a képviselő-testület jogosult.

32. § Kezesség vállalásához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulására van szükség.

33. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének5/2013.(II.28.) Önkormányzati Rendelete.

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

35. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.