Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének
27/2013. (XI.28.) Ör.sz. önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„ A helyi önkormányzás a helyi közügyekben
demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot
teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi
közakaratot.”
(2011. évi CLXXXIX. törvény 2 § (2) bek.)

Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában biztosított jogkörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX . törvény ( továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a Mötv. szabályainak kiegészítéseként annak helyi végrehajtására a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) megállapítására a következőket rendeli el:

I. Bevezető rész

1. §. (1) Az önkormányzat jelképei: Kaba város címere és zászlaja.

(2) A város címere hegyes talpú, aranyszegéllyel övezett zöld mezőjű pajzs, felső részén ezüst kardot tartó arany színű jobb kar. Alatta három aranyozott búzakalász, mellette ezüst színű rövid élű kévevágókés. A pajzsban elhelyezett jelképeket négy hatágú aranycsillag fogja közre.

(3)A város zászlaja ötszögű, vízszintesen ketté osztott világoskék és fehér mezők, középen a város címerével, melyet piros színű kör övez, alatta fehér mezőben KABA felirat.

(4) Városnap minden páratlan évben kerül megrendezésre április hónapban, az 1857. április 15.napján a település határában lehulló meteorit jegyében.

(5) Az önkormányzati kitüntetéseket, címeket és díjakat, valamint adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapja a Kabai Hírmondó.

II. Általános rendelkezések

2. §. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaba Város Önkormányzata
Székhelye: 4183 Kaba, Szabadság tér 1.

3. §. Az önkormányzat szerveinek hivatalos megnevezése:
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Kaba Város Polgármestere
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület ……. Bizottsága
Kabai Polgármesteri Hivatal ( továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

 
III. Feladatok és hatáskörök

4. §. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzat véleményt nyilváníthat, illetve kezdeményezéssel élhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő várospolitikai kérdésekben.

(3) Az önkormányzat szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit jogszabályok állapítják meg. A képviselő-testület átruházott feladat- és hatásköreit az 1.számú melléklet tartalmazza. A képviselő-testületi döntésekkel önként vállalt feladat- és hatásköröket e döntések tartalmazzák.

5. §. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában felsorolt hatáskörök.

IV. A képviselő-testület működése

6. §. (1) A képviselő-testület létszáma 8 fő helyi képviselő és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.

(2) Alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke veszi ki az esküt elsőként a települési képviselőktől, majd a képviselő-testület előtt teszi le az esküt a polgármester.

A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

7. §. (1) A települési képviselő:
a.) a testületi üléseken részt vesz. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, azt – a lehetőséghez képest – a polgármesternek előre jelzi;
b.) a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében a bizottság tagjaként, illetve képviselő-testületi vagy polgármesteri felkérés alapján közreműködik;
c.) képviselői munkájához jogosult a városháza e célra kijelölt helyiségének térítés nélküli igénybevételére, amelyet és munkája egyéb feltételeit a jegyző a hivatal útján biztosítja;
d.) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
e.) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
f.) tanácsnoknak megválasztható

(2) Juttatásaikat, tiszteletdíjukat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

8. §. (1) A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket – ebben a sorrendben – a napirendek megtárgyalását követően, de még az esetleges zárt ülés megkezdése előtt tehetik meg.

(2) Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre lehetőleg az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz meg nem adása, illetve a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselő-testület dönt, az interpellációra vonatkozó szabályozás alapján.

(3) Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez.

(4) Az ülés előtt legalább 5 munkanappal írásban beadott interpellációra az ülésen szóban, vagy írásban érdemben válaszolni kell. Más esetben ennek írásban 30 napon belül kell megtörténnie.

 (5) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a kapott választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz.

(6) A válasz képviselő-testület általi el nem fogadása esetén a képviselő-testület az interpelláció alapján részleges vizsgálatot – határidejét megjelölve – is elrendelhet, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni, vagy az ügyet bizottság elé utalja A bizottság a képviselő-testület által meghatározott határidőben elvégzi vizsgálatát és a vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet benyújtja megtárgyalásra.

A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

9. §. (1) A képviselő-testület havonta ülésezik, július hónapban nyári szünetet tart.

(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti üléseit a hónap 3. csütörtöki napján 14,00 órától tartja. Az ülések helye: Városháza ( 4183 Kaba, Szabadság tér 1.) emeleti díszterme.

10. §. A polgármester különösen indokolt, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testületet – a téma megjelölésével – rövid úton telefonon is összehívhatja. Ezt úgy kell megtennie, hogy a képviselő-testületi tagok a tervezett ülésről lehetőleg az ülést megelőző napon értesüljenek.

11. §. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3) Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) Üzleti érdek az a pénzmozgást igénylő vagy gazdasági tevékenység megindításához, végzéséhez kapcsolódó eljárás keretében felmerülő érdek, amikor az önkormányzat a tervezett aktus megvalósítása során nagyobb nyereségre tehet szert ha különböző partnerrel egyeztet, illetve ha az információ idő előtt történő nyilvánosságra kerülése esetleg a projekt megvalósulását veszélyeztetheti.

(5) A zárt ülésen született döntések az önkormányzati hatósági ügyek kivételével nyilvánosak.

(6) A zárt ülésre az érintett meghívása akkor kötelező, ha a döntést megelőző eljárás során meghallgatására nem került sor vagy véleményét, álláspontját más módon nem nyilvánította ki, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott eljárás esetén.

Az ülések tervezése, előkészítése

12. §. A képviselő-testületi ülésre – a zárt ülés kivételével – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a.) a város országgyűlési képviselőjét;
b.) az előterjesztőt, illetve a napirend által érintett szerv vezetőjét;
c.) indokolt esetben az érintett bizottságok nem képviselő tagjait;
d.) a lakosság várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségeit ( jegyzéküket az 5. sz. függelék tartalmazza) a tevékenységi körüket meghatározóan érintő témákban.
 
13. §.(1) Az ülésekre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket. A meghívót és a nem szóbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal a képviselőkhöz és a meghívottakhoz el kell juttatni. Elektronikus formában történik a meghívó és előterjesztések továbbítása a képviselő-testület azon tagjai részére, akik ezt az igényt jelzik a jegyző felé.

(2) Az ülések időpontját és munkaterv szerinti napirendjét – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – az Internet honlapon és a hirdetőtáblán el kell helyezni. Az előterjesztéseket – a zárt, vagy azzá minősíthető napirend kivételével – előzetesen a Gonda Ferenc Városi Könyvtárnak meg kell küldeni.

Az előterjesztések

14. §. A képviselő-testületi előterjesztések követelményeit, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.

15. §. (1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a képviselő, a bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Az indítványt írásban, indokolással legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendi pontok elfogadását megelőzően határozathozatal nélkül külön szavaz.

16. §. Kizárólag írásban nyújtható be az önkormányzati rendeletalkotásra, intézmény alapításra, átszervezésre, megszüntetésre, kitüntetésre, helyi népszavazás kiírására irányuló előterjesztés.

17. §. Azon ügyek felsorolását, amelyekben csak valamely bizottság készíthet előterjesztést, illetve az előterjesztés meghatározott bizottság véleményével, vagy egyetértésével nyújtható be a 3. számú melléklet tartalmazza.

A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

18. §.(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén pedig a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Határozatképtelenség esetén illetve a tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető időtartamát meghatározva szünetet rendelhet el, vagy a folytatást 8 napon belüli időpontra tűzi ki. Utóbbi esetben a hiányzó képviselőket, meghívottakat és a nyilvánosságot a folytatásról alkalmas módon értesíteni kell a jegyzőnek.

(3) A határozatképtelenség miatt félbeszakadt és új időpontban folytatódó ülésen az előzetesen kitűzött napirendtől akkor lehet eltérni, ha a képviselő-testület az ülés kezdetén minősített többséggel új napirendet fogad el.

(4) Rendkívüli ülés összehívása a kezdeményezéstől számított 15 napon belül kötelező a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, továbbá a kormányhivatalnak a törvényes működés érdekében tett kezdeményezésére.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott határidőben az ülés nem kerül összehívásra, úgy az ülést a megyei kormányhivatal hívja össze.
 
(6) Amennyiben azért kerül összehívásra a képviselő-testületi ülés mert a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, úgy az ülésen csak az a napirend tárgyalható.

19. §. (1) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke nyitja meg és vezeti az ülést.

(3) Az ülést vezető teendői ülésenként:
a.) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése, jelzése;
b.) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésére felhívás, napirend elfogadtatása;
c.) előzetes hozzászólási igény alapján a képviselő-testület egyetértésével a jelenlevő polgároknak rövid felszólalási lehetőség biztosítása;
d.) tájékoztatás adás az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről;
e.) a nyilvános ülésen előterjesztett napirendi pontok megtárgyalásának lezárását követően a képviselőknek kérdezési, interpellálási, az ülésre meghívottaknak bejelentés-tételi lehetőség biztosítása;
f.) az ülés bezárása.

(4) Az ülést vezető teendői napirendi pontonként:
a.) nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalási kötelezettség tisztázása;
b.) az előterjesztőnek, illetve az érintett bizottság elnökének szóbeli megajánlásra, kiegészítésre lehetőség adása;
c.) kérdésfeltevésre, majd válaszadásra felhívás;
d.) előterjesztések vitára bocsátása, a jelentkezőknek ( név szerint) a szó megadása, ügyrendi javaslattal élőnek soronkívüliség nyújtása;
e.) a vita lezárása, lényegének összefoglalása, a határozati javaslatok szavazásra bocsátása és a döntés megállapítása, ismertetése.

A tanácskozás rendjének fenntartása

20. §. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető:
a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít; kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a szót megvonhatja és ugyanannál a napirendnél már nem adhatja meg újra;
b.) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c.) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezi a rendbontót és a képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e az ülésen. Képviselőt az ülésről kizárni nem lehet;
d.) amennyiben az ülésen a folytatást lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést általa meghatározott időre félbeszakítja.

(2) Az ülést vezető azt félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely, az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.

 
A döntéshozatali eljárás

21. §. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség alatt a megválasztott képviselők több, mint felének ( 5 fő) egyetértő szavazatát kell érteni.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, avagy indokolt képviselői illetve polgármesteri javaslatra ugyanazon az ülésen a képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a szavazás egy alkalommal történő megismétlését.

(4) A képviselő-testület döntéseit – ha jogszabály vagy e szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást csak a törvény által megjelölt esetekben, bármely képviselő kezdeményezésére tarthat. A titkos szavazást a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság három képviselő tagjai bonyolítja le.

(5) Amennyiben az ülésen nincs jelen a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság három tagja, úgy a bizottság működéséhez szükséges számú tagot a jelenlévő képviselők közül határozathozatal nélkül bízza meg a képviselő-testület.

(6) Titkos szavazás esetén a szavazat számláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. A bizottság tagjai körcimke és bélyegző igénybevételével a szavazásra felhasználandó urnát lezárja. A szavazat számláló bizottság a szavazó lapot a képviselő-testület tagjai előtt lepecsételi és átadja a szavazók részére.

A szavazás befejezését követően a bizottság az urnát felbontja, megszámlálja az abban elhelyezett szavazólapot és megállapítja a szavazás eredményét, azt jegyzőkönyvben rögzíti és ismerteti a képviselő-testülettel.
A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselő felállva „igen”, „nem” nyilatkozattal szavazhat. A szavazás eredményét a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó íven kell rögzíteni, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

22. §. A képviselő-testület javaslatonkénti szavazással előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt.

23. §. (1) A rendeleteket és határozatokat évenként 1-el kezdődő folyamatos arab számmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendeletekről és képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. E döntéseket a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek, az Internet honlapon is el kell helyezni.

24. §.(1) A képviselő köteles a napirend tárgyalásának megkezdése előtt bejelenteni, ha az ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti. A döntéshozatalból történő kizárásról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2)A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíját 50 %-kal csökkenteni kell.
 
Az önkormányzati rendeletalkotás

25. §.(1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
- a polgármester;
- települési képviselő;
- önkormányzati bizottság;
- jegyző.

(2) A rendelet szakmai előkészítése keretében a jegyző teendői:
- a közreműködők között a munka elosztása;
- a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való
gondoskodás;
- az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének
biztosítása;
- az érintett társszervekkel való koordináció;
- az adminisztrációs munka megszervezése;
- a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(3) Az előkészítés után nyújtható be a képviselő-testülethez a tervezet indokolással együtt.

26. §. (1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik oly módon, hogy a városi hirdetőtáblán tájékoztatást tesz közé a képviselő-testület által megalkotott rendeletekről. A rendeletek teljes terjedelmükben megtekinthetők a Városházán, és az önkormányzat Internetes honlapján.

(3) Az önkormányzati rendelet helyesbítésének tényéről a jegyző tájékoztatást tesz közé a városi hirdetőtáblán és az önkormányzat internetes honlapján, ahol a rendelet helyesbített szövegét is meg kell jelentetni.

(4) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.

(5)A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.

27. §. (1) A rendeleteket évente a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

Önkormányzati határozatok

28. §. (1) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, név szerinti szavazás elrendeléséről.

(2) A számozott határozat a kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza a döntéshozó nevét, a döntést, a végrehajtás határidejét, a felelős nevét.

(3) A normatív határozatok kihirdetésére és helyesbítésére a 26.§. (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 
A képviselő-testület jegyzőkönyve

29. §. (1) A képviselő-testületi ülésről számítógépes rendszer alapján hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül. A nyilvános rendes ülésről videofelvételt készít és sugároz a helyi műsorszolgáltatással megbízott. A szerkesztett jegyzőkönyv, hang és képanyag nem selejtezhető.

(2) Az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében megjelölteken túl a jegyzőkönyv tartalmazza a távolmaradt, a késve érkező, illetve a vége előtt eltávozó képviselők nevét, napirendenként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, az ülésen megnyilatkozók nevét, az interpellációkat és a válaszokat, a polgármester és jegyző aláírását.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők több mint felének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni a meghívót, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a titkos szavazások jegyzőkönyvét, a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. Betekintésre a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kivételével csak azok jogosultak, akik részt vehetnek a zárt ülésen.

(6) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a jegyző irattárba helyezi – és az (5) bekezdésnek megfelelően – megküldi a Gonda Ferenc Városi Könyvtárnak. Az önkormányzati dokumentumokról – az (5) bekezdésnek megfelelően – a jegyzőtől önköltségi áron bárki másolatot kérhet.

Lakossági fórumok

30.§. (1) A lakossági fórumok formái:
a.) közmeghallgatás;
b.) szakmai vita érdekeltek, érintettek részére;
c.) városgyűlés.

(2) A lakossági fórumok tartásáról, szervezési teendőiről a polgármester, közmeghallgatás esetén a képviselő-testület dönt. Összehívása kötelező, ha a képviselők több mint fele írásban indítványozza. A közmeghallgatás idejét, témáját 10 nappal előtte a városi hirdetőtáblán valamint az önkormányzat Internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(3) Előzetes lakossági fórumot lehet tartani:
a.) az éves költségvetés, zárszámadás;
b.) településrendezési terv;
c.) önkormányzati rendelet;
d.) önkormányzati gazdasági program és részprogram előkészítéseként.

(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre, valamint a kérdésekre, interpellációkra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

V. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző

A polgármester
 

31. §.(1) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, szervezi a közszolgáltatások ellátását. Segíti a képviselők és a bizottságok munkáját, együttműködik a polgárok önszerveződő közösségeivel.

(2) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával tájékoztatja a nyilvánosságot az önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzetének alakulásáról.

(3) A polgármester havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart, a különböző rendezvényeken pedig képviseli az önkormányzatot. Munkaideje heti 40 óra, annak napi megosztása a reá háruló feladatokhoz igazodik.

(4) Tartós távollétnek tekintendő a 15 napot meghaladó tervezett (szabadság) vagy 10 napot meghaladó nem tervezett munkavégzésben akadályoztatás, amikor eljárásra a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester.

(5) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester döntést hozhat abban az esetben, ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt döntéshozatalát mellőzte vagy döntéshozatala elmaradt.

Az alpolgármester

32. §. (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester fogadóórát tart minden héten szerdai napokon a Polgármesteri Hivatalban 9,00 – 12,00 óra között.

(3) Az alpolgármester a polgármester helyettesítéséhez, illetve a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt köteles a hivatalban tölteni. A hivatal gondoskodik az alpolgármester munkafeltételeinek biztosításáról.

A jegyző

33. §. (1) A jegyző a Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a.) előkészíti a képviselő-testületi és bizottsági ülések előterjesztéseit, szervezi a döntések végrehajtását, arról jelentést ad;
b.) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről, szervezi az igazgatási munka korszerűsítését;
c.) megküldi a képviselő-testület által – vagy átruházott hatáskörben – hozott döntéseket a kormányhivatal vezetőjének;
d.) képviseli a hivatalt;
e.) a költségvetésben biztosított összegekkel célszerűen gazdálkodva biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit;
f.) havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart.

(2) A jegyző feladatait a polgármesteri hivatal SzMSz-e szerint a hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatot az igazgatási osztályvezető látja el.
 

Az aljegyző

34. §. A polgármester a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevez ki.

VI. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

35. §. (1) A képviselő-testület Kabai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel önálló hivatalt hoz létre, melynek alapító okirata e rendelet 6.sz. melléklete.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

36.§. (1) A képviselő-testület bizottsági szervezetét az alábbiak szerint határozza meg:
a.) Pénzügyi,Gazdasági és Ügyrendi Bizottság                  5 taggal
b.) Települési és Mezőgazdasági Bizottság                        5 taggal
c.) Szociális és Egészségügyi Bizottság                           7 taggal
e.) Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság  5 taggal.

(2) Elnökeik és tagjaik névsorát a 2. számú függelék tartalmazza. Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be. A bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ.

(3) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot. Ugyanezen bizottság végzi az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését.

(4) A képviselő-testület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke is csak települési képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig, illetve a képviselő-testület megszüntető határozatáig tart.

(5) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak juttatást vagy tiszteletdíjat a képviselő-testület állapíthat meg.
37.§. (1) A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Feladataikat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, amelyet a képviselő-testület, a polgármester és bármelyik képviselő is kezdeményezhet.

(3) A polgármester rendkívüli fontosságú döntés előkészítéseként összehívhatja a bizottsági elnökök egyeztető megbeszélését.

38.§. (1) A bizottság munka (ülés) tervet készíthet. A bizottsági ülések nyilvánosak. A zárt ülésről a bizottság az Mötv. szabályai szerint dönt. Az ülésre külön meghívandókról a bizottság elnöke dönt.
 
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és
vezeti.
(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el ügyrendjében meghatározott módon. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(4) A bizottság határozatképességére és határozatainak meghozatalára vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell a 21. §. (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. Működési szabályaikat maguk határozzák meg.

39.§. Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselő-testületnek az:
a.) éves költségvetésre és teljesítésének értékelésére;
b.) önkormányzati és városfejlesztési koncepciókra, programokra, rendezési tervekre;
c.) az önkormányzati tulajdon hasznosítására;
d.) gazdasági társaságban való részvételre;
e.) önkormányzati rendelet alkotására;
f.) hitelfelvételre;
g.) társulási, együttműködési megállapodásra irányuló előterjesztések.

40. §. A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek, melynek időpontja a testület éves munkatervében kerül meghatározásra.

VIII. fejezet

Az önkormányzatok társulásai és együttműködése

41. §. (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátására társulást hozhat létre más település képviselő-testületével.

(2) A képviselő-testület önkormányzati és egyéb, a helyi közösséget érintő ügyekben együttműködhet más helyi vagy térségi önkormányzati vagy egyéb szervvel.

(3) A társulás vagy együttműködés részletes szabályait a képviselő-testület a társulási vagy együttműködési megállapodásban hagyja jóvá. Tapasztalatait munkaprogramjának végrehajtásáról szóló beszámolóban értékeli.

IX. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

A gazdasági program

43. §. (1) A képviselő-testület megalakulását követő 6 hónapon belül a városfejlesztés, a közszolgáltatások középtávú stratégiai céljait, az adópolitikai célkitűzéseket és a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséhez kapcsolódó feladatokat 4 évre meghatározó gazdasági programot fogad el a polgármester előterjesztése alapján.

(2) A gazdasági program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében időközi jelentést is kérhet.

 
A költségvetés

44.§.(1) A képviselő-testület a város éves önkormányzati költségvetését, valamint zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetésről kétfordulós tárgyalási rendszerben dönt ( koncepció, rendelet).

(3) A költségvetést és zárszámadást a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság teljes terjedelmében, a többi bizottság szakterületét érintően előzetesen véleményezi.

Az önkormányzat vagyona

45. §. Külön önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat, megállapítva:
- a forgalomképtelen törzsvagyont
- a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait;
- üzleti vagyont
- azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

A gazdálkodás ellenőrzése

46. §. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(3) Az önkormányzatnál a belső ellenőrzést külső szolgáltató megbízás alapján látja el. A jogszabályokban előírt ellenőrzést a képviselő-testület hivatalánál valamint az önkormányzat költségvetési szerveinél végzi.

X. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

47. §. (1) Ez a rendelet 2013. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2011. (IV.22.) Ör., 19/2011. (VII.22.) Ör, 25/2011. (X.21.) Ör., 17/2012.(VII.18.) Ör., 35/2012. (XII.21.) Ör.sz. rendelet

48. §. E rendelet mellékletei:  1. sz. A képviselő-testület átruházott feladat- és hatáskörei;
                                            2.sz. A testületi előterjesztések követelményei, rendje;
                                            3.sz. Bizottsági véleménnyel vagy egyetértéssel benyújtható előterjesztések;
                                            4.sz. A bizottságok feladatai;
                                            5.sz. A lakosság várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségei;
                                            6.sz. Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata
                                            7.sz. Önkormányzat szakfeladatai

49. §. E rendelet függelékei: 1.sz. A települési képviselők névsora
                                          2.sz. A bizottságok elnökei és tagjai névsora

Kaba, 2013. november 21.

dr. Csabai Zsolt                                                                                                           Szegi Emma
jegyző                                                                                                                         polgármester

A rendeletet kihirdettem: 2013. november 28.

                                                                                  Dr. Csabai Zsolt
                                                                                       jegyző