Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXIV. tv-el módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, az e tv. 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. a.) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy „a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

A rendelet hatálya^[1][2]

1. §

(1)A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelete.

(3)  A nagyközség igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

                 1. melléklet:   - Sz-1m   Külterület szabályozási terv                                M= 1:10 000

        2. melléklet:   - Sz-2m  Belterület szabályozási terv                                  M= 1:  4 000

                 3. melléklet:                 Településképvédelmi szabályozás                        A/3

                 4. melléklet:   - Sz-1/3  Külterület 3. sz. területegység szab. terve             M= 1:  4 000

                 5. melléklet:                 Országos- és térségi övezetek lehatárolása           A/3

          6. melléklet:   - Sz-1/5  Külterület 5. sz. területegység szab. terve             M= 1:  4 000

Értelmező rendelkezések^[3]

1/A.§.

(1)Kreatív történeti rekonstrukciós terület:

A Képviselő-testület rendeletével kijelölt olyan településrész, ahol a megmaradt egyedi történeti értékek (épületek, építészeti és más településképi elemek) figyelembe vételével „kreatív történeti rekonstrukció” készülhet. A kreatív történeti rekonstrukció nem csupán az egykori környezet, épületek újra építését jelenti, hanem alkotó módon tervez és valósít meg autentikus módon olyan fejlesztéseket, melyek korábban nem, nem ott, vagy nem olyan módon léteztek a helyszínen, de „létezhettek volna”.

(2)Településkép védelmi övezet:

A Képviselő-testület által kijelölt olyan településrész, ahol az épített környezet a maga építészeti egységében, hangulatában és karakterében élvez védelmet. A védelmi övezet lehatárolásakor nem csupán a területen fellelhető egyedi értékek környezetének méltó alakítása volt a szempont, hanem a településszerkezeten belül elfoglalt hely, környezeti kapcsolatok, és szerepkör is. A védett településrész értékét jelenti, így védendő, illetve visszaállítandó a település jellegzetességét jelentő telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, a történeti értéket jelentő építészeti jellegzetességek, szerkezetek, épülettömeg- és homlokzati formák, alkalmazott anyagok, és az épületek színvilágának együttese.

(3)Kiemelt történeti utcaképi szabályozás:

A Kreatív történeti rekonstrukciós terület, a településközpont és a Településkép védelmi övezet településképileg jelentősebb részein az utcakép egységesebb, történeti hagyományokon alapuló megtartása, illetve ilyen jellegű átformálása érdekében meghozott kiegészítő szabályozás.

(4)Történeti utcaképi szabályozás:

A településre bevezető országos mellékutakat kísérő, a kiemelt történeti utcaképi szabályozás alá sorolt utcaképekhez csatlakozó térfalak esetében szükséges kiegészítő utcaképi szabályozás, az utcakép egységesebb, történeti hagyományokon alapuló megtartása, illetve ilyen jellegű átformálása érdekében.

(5)Főépület:

Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület.

(6)A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben:

A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolást, állattartást, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó, valamint kisüzemi és egyéb hasonló tevékenységeket,) magában foglaló önálló épület, illetve az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten - az övezeti előírás szerint – elhelyezhető főépületnek nem minősülő épület.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

2. §

(1)A nagyközség igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek:                               

L          lakóterületek                                             

V          vegyes területek                                        

G          gazdasági területek                                      

K         különleges területek                                

Beépítésre nem szánt területek:

KÖ      közlekedési területek

Z          zöldterületek

E          erdő területek

M         mezőgazdasági területek

V          vízgazdálkodási területek

(2)Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3)A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

A telekkiosztás, telekrendezés általános helyi előírásai

3. §

(1)Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2)A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet és szélességet.

Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al csökkenthető.

(3)Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

 (a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.

 (b) A telek övezetben előírt maximális beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

(4)Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:

A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

(5)Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

Építési telkek beépítésének általános előírásai

4. §

(1)Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi épület (gazdasági övezetek kivételével) és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

2. ^[4]A lakótelken az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) gépjárművel megközelíthető, min. 3x5 méter nagyságú szabad területen.

(3)Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő, de legalább 3,0 m. A be nem épített területeken, új beépítés esetén 5,0 m, gazdasági területen 15,0 m.

Ez alól kivételt képez:

• a Kossuth utca déli oldala a Dózsa György és Bartók utcák közötti szakasz, ahol az épületeket előkert nélkül, utcavonalon állóan,
• a Kossuth utca északi oldala a Dózsa György utca és Nádasrét utcák közötti és déli oldala a Bartók B. és Liszt Ferenc utcák közötti szakaszon, ahol az épületeket 3 méter előkerttel, vagy előkert nélkül (szabadon választhatóan) lehet elhelyezni.

(4)A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(5)Az épületelhelyezés egyéb szabályai:

a)ldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatárra, vagy attól „csurgó távolságra”- 1,0- 2,0 m - közötti távolságra kell elhelyezni.

b)Az Lf- jelű lakóövezetekben, valamint a Vt vegyes övezetekben telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

Ez alól kivételt képeznek a Széchenyi utca melletti lakó ingatlanok, ahol a helyi hagyományoknak megfelelően, az utcavonalon a lakóépület mellett különálló gazdasági épület is elhelyezhető. Ezt a melléképületet a kerítéssel egybeépítve, az építési oldallal szemben lévő telek oldalhatárától legalább 2,0 m-re is el lehet helyezni. Az épület hosszúsága, az utcával párhuzamosan legfeljebb 6,0 m lehet.

Ezen épület funkciója a lakóépület kiegészítő helyiségein és a hagyományosan kialakult mezőgazdasági terménytárolón kívül, gépkocsi tároló is lehet, de annak bejárata az utcafronton nem nyílhat. Az épület funkciója – külső megközelítésű – üzlet is lehet.

Az épület csak utcával párhuzamos nyeregtetővel fedhető, melynek héjalása a lakóépületével meg kell, hogy egyezzen.

Az épület utcai felőli homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m lehet.

A lakóépület és az így kialakított „második” épület között legalább 4,0 m-es távolságot kell  kialakítani kocsibejáró részére az épületelhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.

c)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

d)Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni vagy bővíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.

e)Két utcára néző telek esetén fő funkciót tartalmazó épület mindkét utcára építhető telekmegosztás nélkül is.

f)30 m-nél kisebb telekmélység esetén (kialakult állapotban) a hátsó kert meghagyása nem kötelező, a melléképület tűzfallal a telekhatárra is megépíthető az előírt beépítési % megtartása mellett.

7. ^[5]

Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.

5. §

Közterületre  telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:

A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok vonatkoznak.

a)Abban az esetben, ha a szomszédos telkek szintén két utcával határos, úgynevezett „átmenő” telkek, és azok az övezeti előírások szerint két önálló telekre megoszthatóak, illetve ha a szomszédos telkek, vagy telek csatlakozó része nem telekvég, hanem utcafronti, beépíthető telekrész, az állattartó épületet csak az utcavonaltól számított 20 m-nél távolabb lehet elhelyezni.

b)A hátsó telekhatárra épületet előkerttel lehet elhelyezni a 4. § (5) e) pont előírásainak figyelembe vételével.

Az övezetekre vonatkozó általános előírások.

6. §

(1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(3)A Lakó- (Lf) a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

A földszintes épület tető héjazatául cserép, pala, nád vagy zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, sötétszürke vagy antracit

Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(4)Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelkek, vagy a 18 métert elérő, illetve meghaladó telkek esetén az építési helyen belül szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(5)A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

Terepszint alatti építmény építési helyen kívül csak a hátsókertben helyezhető el a melléképítmények kivételével (közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy).                                     

(6)Elő-, oldal és hátsókertre vonatkozó általános előírások:

a) Előkert esetén kialakult állapotnak tekinthető, ha a telkek legalább 50 %-a és legalább az egyik szomszédos telek beépített.

b)A  4. § 3) bek.-ben meghatározott méretű előkerteket egyúttal az utca felőli építési vonalnak is kell tekinteni.

c) Az oldalkert legkisebb mérete az övezetben előírt legnagyobb építménymagassággal megegyező érték, de legalább 6,0 m. Ez egyúttal a szomszéd telken elhelyezett épületektől tartandó legkisebb távolság is a D-E tűzveszélyességi és I-III. tűzállósági határértékű épületek között.

d)A hátsókert legkisebb mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m, a 4. § (5) f) pontjában leírt esetek kivételével.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

I. LAKÓTERÜLETEK

A lakóterületek tagozódása

7. §

1. A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

Lf-1        Falusias lakóterület – idegenforgalmi jelentőségű terület mellett

Lf-2        Falusias lakóterület – kisméretű telkekkel        

Lf-3        Falusias lakóterület – általános

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások.

8. §

(1)A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2)Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.

(3)Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható.

(4)Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó és mezőgazdasági építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 40 méter mélységű részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el

9.§^[6]

Lf-2 építési övezet

Falusias lakóterület – kisméretű telkekkel

10. §

(1) Az övezetbe a szabályozási terven LF-2 övezeti jellel ellátott lakóterületek tartoznak.

Azok a falusias lakóterületek, melyek sajátos telekadottságok, telekmegosztások következtében, a falusias viszonyokhoz képest viszonylag kicsi (mindössze 40 m) telekmélységgel alakultak ki.

(2) Az övezet legfeljebb 4,5 m épületmagasságú, legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakókörnyezetet nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

3. a)  A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• Lakóépület ( legfeljebb 2 lakásos)
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• Szálláshely szolgáltató épület
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

• Kézműipari épület
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• Üzemanyagtöltő állomás.
• Nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület^[7]

4. Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, a kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel.

5. Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(6)     Saroktelken, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(7)A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(8)Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(9)Az építési telken két rendeltetési egység helyezhető el egy épületegyüttesen belül. Az utcafronti részen egységes megjelenésű, egy építészeti együttest képező épületet kell kialakítani, az épületek pavilonokkal, kereskedelmi, vendéglátó funkcióknak helyt adó „bővítményekkel” való toldása nem megengedett. Ilyen jellegű igény esetén a teljes épület egy egységként való kezelése (megkomponálása, bővítés utáni homlokzat felújítása) szükséges. (Egy rendeltetési egységnek legfeljebb 140 m² nettó terület tekinthető.)

Lf-3 építési övezet

Falusias lakóterület  - általános

11. §

(1) Az övezetbe a szabályozási terven LF-3-al jelölt falusias lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakókörnyezetet nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

3. a)  A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• Lakóépület (legfeljebb 2 lakással)
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• Szálláshely szolgáltató épület
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

2. Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

• Kézműipari épület
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• Nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület^[8]

c)  Az övezetben nem helyezhető el:

     -   Üzemanyagtöltő állomás.

(4)Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, a kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel.

(5)Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(6)     Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(7)A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(8)Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(9)Az építési telken két rendeltetési egység helyezhető el egy épületegyüttesen belül. Az utcafronti részen egységes megjelenésű, egy építészeti együttest képező épületet kell kialakítani, az épületek pavilonokkal, kereskedelmi, vendéglátó funkcióknak helyt adó „bővítményekkel” való toldása nem megengedett. Ilyen jellegű igény esetén a teljes épület egy egységként való kezelése (megkomponálása, bővítés utáni homlokzat felújítása) szükséges.

II. VEGYES TERÜLETEK

Általános előírások

12. §

1. ^[9]Nagyrábé területén a lakóterületek és intézmények vegyesen történő elhelyezésére:

                                        Vt :  településközpont vegyes terület

        került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel, a következő övezeti bontásban.

        Vt-1         Településközpont vegyes terület – általános

        Vt-2         Településközpont vegyes terület – többségében intézmények számára

        Vt-3         Településközpont vegyes terület - Idegenforgalmi jelentőségű területen

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a)telken belül a helyi parkolási rendeletben előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.

b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,9 m magasságban helyezendő el.

c) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.

d) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

Vt-1  építési övezet

Településközpont vegyes terültet - általános

13. §

(1)Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)     a)   Az övezetben elhelyezhető:

• Lakóépület
• Igazgatási épület
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b)Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

3. ^[10]Az övezetben az Oték.31.§.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3)  Az  övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló. Az előkertes, illetve az előkert nélküli beépítésre vonatkozó előírást, utcaszakaszokra bontva, jelen előírás 4. § (3) bekezdése tartalmazza.

 (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Saroktelek esetében az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4 méteres oldalkert biztosítása mellett, amennyiben a telek szélessége a 18 métert eléri.

**A max. 40 és 50%-os beépítettség teljes közművesítettség esetében alkalmazható, egyébként max. 30 % lehet.

(5)A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6)Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

„Vt-2” építési övezetek

Településközpont vegyes terület - többségében intézmények számára

14. §

(1)Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2. a)  Az övezetben elhelyezhető:

• Lakóépület
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• Egyházi, egészségügyi, szociális épület
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

d)A „ Vt-2* ” alövezetben az a) pontban felsoroltak közül csak kereskedelmi- vendéglátó (elárusító egység, kilátó, pihenőhely), vagy egyházi építmény (harangláb, harangtorony) helyezhető el. Az alövezetben az előbbi építményen kívül gépkocsi parkolók, pihenőpark alakítható ki.

(3)Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, előkert nélküli.    

(4)Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

§   Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető.

** A Vt-2 * övezet szabályozási terven feltüntetett területe tovább nem osztható.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. Piac célú felhasználás esetén 10% zöldfelület kialakítása is elegendő.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

„Vt-3”  jelű övezet

Településközpont vegyes terület – Idegenforgalmi jelentőségű területen

  14/A. §^[11]

(1)Az övezet a településközpont azon részén került kijelölésre, ahol az egykori kastély és környezetében kialakítható, idegenforgalmi jelentőséggel is rendelkező létesítmények közelsége miatt, a településközponttal kapcsolatos elvárásokon túl, további, főként településképi, területhasználati követelmények is támaszthatók.

2. a) Az övezetben elhelyezhető:

• Lakóépület
• Igazgatási épület
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• Egyházi, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)
• Kézműipari tevékenység számára szolgáló, idegenforgalomhoz is kapcsolódó épületek

b) A Vt-3* övezetben fentieken kívül elhelyezhető továbbá egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület is.

c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

(3)Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló. Az előkertes, illetve az előkert nélküli beépítésre vonatkozó előírást, utcaszakaszokra bontva, jelen előírás 4. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(5)  Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető.

(6) Az övezetben a Hész. 39/A.§.Településképvédelmi előírásaiban foglalt „Településkép védelmi övezet” és a „Kiemelt utcaképi szabályozás” előírásait is alkalmazni kell.

(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(8) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

III. GAZDASÁGI TERÜLETEK

Általános előírások

15. §

(1) A nagyközség területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló terület.

Gksz-1             Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

                       Gip-1               Ipari gazdasági terület

                       Gmg                Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b) A beépítési mód  szabadonálló.

c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

e) Az előkert mélysége 15,0 m mely egyben az építési vonal is. Az előkerten gépjármű parkolóhelyen kívül 1 db 30 m²-nél nem nagyobb alapterületű porta és kerékpártároló épület is elhelyezhető a kerítéssel egybeépítve, max. 3,0 m építménymagassággal.

„Gksz-1” építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

16. §

(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (raktáráruházak, benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep stb.) elhelyezésére szolgál.

2. a)  Az övezetben elhelyezhető :

• Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
• A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló telkenként legfeljebb 2 db lakás, melynek összes alapterülete nem haladja meg a teljes beépített szintterület 15 %-át.
• Igazgatási és iroda épület
• Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
• Tároló és raktárépület.

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. ^[12]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(4)  telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) Az épületek előtt (kivéve a Gksz-1* övezetet, ahol az előkert mérete 3,0 m) 15 méteres előkertet kell biztosítani, mely területen fásított parkolóhelyek kialakíthatók.

(6) Az épületeket 25^o-50^o közötti dőlésszögű magastetővel kell ellátni. Az ingatlanokat legalább 1,4 m magasságú legalább 70 %-ban átlátható kerítéssel kell körülkeríteni.

 „Gmg” építési övezet

Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület

17. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A technológiából adódó (pl.: terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladhatja az előírtakat, de maximum 25 m magasságig. 

(5) A terepszint alatti építmények közül pince, a közmű építmények kivételével, csak az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

„Gip-1”   építési övezet

Ipari gazdasági terület

18. §

(1) Az övezet az  önálló ipari terülten elhelyezhető gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az övezetben csak a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát nem zavaró,    („Nem jelentős mértékű zavaró hatású”) tevékenység számára helyezhető el épület.

          b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

1. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (telkenként legfeljebb 2 lakás)
2. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) Levegőtisztasági követelmény a VÉDETT-I kategóriába tartozó határértékek betartása.

b) Zajvédelmi követelményként a hatályos rendelet szerinti területi funkcióhoz tartozó határétkek biztosítása.

c) A közcsatornába elhelyezett szennyvizek minőségi követelményeit a hatályos rendelkezés határértékei alapján kell biztosítani.

d) A területről elhelyezett csapadékvizek vízminőségi követelményeit a hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani.

e) A veszélyes hulladékok kezelése vonatkozásában, az érvényben lévő hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni.

f) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. 

(5) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.

IV. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Általános előírások

19. §

A nagyközség területén azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

K-id       Idegenforgalmi célú terület

K-sp      Sportolási célú terület

K-st       Strand- és kapcsolódó létesítményei

Ktem      Temető terület

Kkegy    Kegyeleti parkok területe

Kkom     Kommunális célú (komposztáló telep)

Krek      Rekreációs célú  

„Ksp” -jelű építési övezet

Sportolási célú terület

21. §

(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.

(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően, amennyiben az önkormányzat ilyet működtet, a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.

(3) a)  A beépítés módja szabadonálló.

     b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

              c) A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő

              d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter.

(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

 „Kst”- jelű övezet

Strand és kapcsolódó létesítményei - különleges terület

22. §

(1)     Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények elsősorban: strand- gyógyfürdő, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek (üdülőépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- és pihenőépítmények) elhelyezésére szolgál.

(2)     Az építési engedélyezési terv benyújtását megelőzően, a terveket, amennyiben ilyet az önkormányzat működtet, helyi szakmai tervtanácson kell bemutatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni.

(3)     Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)      a)  A beépítés módja szabadonálló.

          b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15%-a.

          e)  A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter, melynek számításakor a sport-  és  szabadidő

              technológiai létesítmények magasságát figyelmen kívül kell  hagyni.

„Ktem - Kegy” –  övezetek

Temető- és kegyeleti parkok területe

23. §

(1) "Ktem” övezetbe a települési temető, „Kkegy” övezetbe, a felhagyott temetők- kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. A kegyeleti parkok területén kegyeleti célú építmények helyezhetők el, de temetés nem engedélyezhető.

(3)      a)  A beépítés módja szabadonálló.

          b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

           f) A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.

 g) A létesíthető maximális építménymagasság 5,0 méter.

(4) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.

A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

„Kkom” - jelű  övezet

Kommunális létesítmény (komposztáló telep) elhelyezésére

szolgáló terület

24. §

(1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (komposztáló telep, „zöld” hulladék, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban.

„Krek”  jelű övezet

Rekreációs célú különleges terület

25. §

(1) Az övezet a település déli részén, a fürdő fejlesztésére szánt terület mellett került kijelölésre. Ott, ahol a meglévő és tervezett horgász- és csónakázó tavak pihenésre, kikapcsolódásra adnak lehetőséget, és ahol ezekhez kapcsolódóan ellátó létesítmények elhelyezésére is lehetőséget kell biztosítani.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 6,0 méteres építménymagassággal.

(4) Telekalakítás során a meglévő ingatlanokat tovább osztani nem lehet. A meglévő ingatlanok összevonása, egyesítése lehetséges, sőt kívánatos.

(5) A terepszint alatti építmény nem építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) A legkisebb, biztosítandó zöldterületi fedettség 50 %.

VI. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai.

26. §

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

                        KÖu    Közúti közlekedési terület

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

                                     ORSZÁGOS MELLÉKÚT                                         30 m

• Biharnagybajom, Bihartorda (Berettyóújfalu) irányú 4213-os számú út külterületi szakasza
• 42113 sz. Darvas irányába vezető meglévő és folytatásában kiépítésre tervezett külterületi szakasza.

                                       Országos mellékút                   (Meglévő-megmaradó szélességgel)

• 4213 sz. út belterületi szakasza (Dózsa György út, Kossuth Lajos utca, Rétszentmiklósi út nyomvonalon)
• 42113 sz. út belterületi szakasza (Strandfürdőtől nyugati irányban, a Dózsa Gy. utca déli irányú folytatásában lévő utca.)
• Bihardancsházára vezető út (Széchenyi utca)

                                     HELYI GYŰJTŐUTAK:

- Damjanich utca meglévő- megmaradó szélességgel

- Liszt Ferenc utca megmaradó szélességgel (Kivéve a Kossuth utca csomópontot, ahol a szabályozási terven jelölt szélesítés szükséges.)

- Nádasrét utca megmaradó szélességgel, és északi irányba tervezett folytatása 16,0 m szélességgel.

- Hunyadi utca - megmaradó szélességgel

- Füsti utca - megmaradó szélességgel

                                               FŐ DŰLŐ, KISZOLGÁLÓ, KERÉKPÁROS

            ÉS GYALOGOS UTAK:

  -  gyalogút                                                       6m

(Az egykori kastély telkének nyugati széle mellett déli    irányban vezetve a Rákóczi utcai sportterületig.)

                                              -  Kiszolgáló és szerviz utak esetén min.            12 m

                                              -  Kerékpárút esetén                       min.              3 m

                                              -  Külterületi fő dűlőutak esetén                          12 m

                                             -   Kiszolgáló utak esetén                                   12 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

             - közlekedési létesítmények

             - közművek és hírközlési létesítmények

VII. ZÖLDTERÜLETEK

Általános előírások

27. §

A nagyközség területén a belterületen:

       Z-1           Közparkok területe

       Z-2           Szabadidőpark területe

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

„Z-1” –jelű övezet

Közparkok területe

28. §

(1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

     - a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.

„Z-2” –jelű övezet

Szabadidőpark területe

29. §

(1) Az övezetbe az egykori kastély nyugati oldala mellett tervezett szabadidőpark területe tartozik.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

            - a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.

            - vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

            -  a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 5 %-os beépítettségével, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal helyezhetők el.

VIII. ERDŐ TERÜLETEK

Általános előírások

30. §

A nagyközség igazgatási területén az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:  

Eg        gazdasági célú erdő

Ev        védelmi rendeltetésű erdők

övezet került megkülönböztetésre.

 „Eg” övezet

Gazdasági erdők

31. §

(1) a) Az „Eg” övezetbe tartozó erdők területén a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os  beépítettséggel.

b)    A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

c) A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.  Erdőgazdasági építmények maximális építménymagassága 7,5 m lehet.

                 d) A beépíthető legkisebb telekterület 100.000 m² (10 ha).

„Ev” övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

32. §

(1) Kijelölésük célja a környezetre ártalmas létesítmények, (szennyvíztisztító, ipari park) védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében, valamint az ipari területek közötti természetes vízfolyás természetközeli állapotának megóvása.

(2) Telepítéséről a létesítmény tulajdonosának kötelessége gondoskodni.

(3) Területükön épület nem helyezhetők el.

IX. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Általános előírások

33. §

(1) A nagyközség külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Mk         kertgazdálkodásra szolgáló terület

Mgy       Mezőgazdasági terület - Többségében gyep- legelő felhasználású                    

Msz        Mezőgazdasági terület - Többségében szántó művelésű

Me         Mezőgazdasági terület - erdősíthetőség érdekében egyedi szabályokkal

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

„Mk”  övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület

34. §

(1) Az „Mk” –jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a 720 m²-t és 10 m szélességet meghaladó telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m,  a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az épületeket szabadonállóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(6) Lakóépület csak a 6000 m²-t (0,6 ha) meghaladó telken helyezhető el, a telek 1,5 %-os beépíthetőségével. A lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Pinceszint és tetőtér beépítés megengedett. A lakóépület magastetővel 35-45^o közötti dőlésszögű tetővel építhető. A tetőfedés anyaga égetett agyag, betoncserép, nádtető, vagy zsindely lehet.

(7) A területen birtokközpont nem alakítható ki.

„Mgy”   övezet

Általános mezőgazdasági terület gyep, legelő és

szántó műveléssel

35. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol többségében gyep, legelő területek találhatók.

(2) Az övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás 24. § (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 50000 m² (5,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.

(4) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

a) Legalább 100.000 m² (10 ha) telekterület

b) A szükséges közműellátás biztosítása:

- Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

- Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

- A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

c) A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton.

  d) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők tűzoltók számára a    megtalálhatóság biztosítása.

e) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.

(5) Az övezetben található régészeti lelőhelyek, valamint az ex-lege védett természeti értékek védelmében, a terven jelölt területeken történő bármilyen beavatkozás esetén szakhatósági egyeztetés lefolytatása kötelező az ügyben illetékes hivatalokkal.

(6)     Védett természeti területen (3) és (4) pontokban meghatározott beépítés megvalósításához be kell szerezni az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását.

„Msz” övezet

Többségében Szántó művelésű terület

36. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.                                                                                              

(2) Az övezetben a növénytermesztés, a halászat és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületek elhelyezését jelen előírás a legalább 10.000 m² (1 ha) nagyságot elérő területen engedi meg. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Lakóépület 30.000 m² (3 ha) telekterületen legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, a telekterület legfeljebb 1,5 %-os beépítettségével építhető.

„Me” övezet

Mezőgazdasági terület, távlati erdősítés érdekében egyedi szabályokkal

37. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági hasznosítás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet, de a terület kedvezőtlen adottságai miatt az erdőtelepítés- erdőgazdálkodás távlatban indokoltabbnak mutatkozik.  A telekalakítás feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra, de oly módon, hogy egy távlati művelési ágváltás esetén se alakuljon ki az erdőgazdálkodás esetén nem megengedhető beépítettség.                                                                                              

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el, a 10 ha teleknagyságot meghaladó földrészleteken.

(3) Épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m  építménymagasságú  épületekkel,  a  telekterület  maximum  0,5 %-os beépítésével lehet elhelyezni.

(4) A területen birtokközpont nem alakítható ki.

X. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

„V-1” övezet

Vízgazdálkodási területek

38. §

V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázisa. Területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízkár-elhárítási célját szolgáló építmények helyezhetők el.

XI. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

Az épített környezet védelme

39. §

(1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

A település műemléki védelem alatt álló épülete:

              M II   Református templom (1833) Dózsa György utca 1. sz.   hrsz: 1

(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás:

Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokoló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

Településképvédelmi szabályozás

39/A. §^[13]

(1) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelettel összhangban meghatározott, településkép védelmi kategóriák, melyekhez kiegészítő építési szabályokat kerültek kidolgozásra.  (Fogalomak magyarázata a Hész. 1./A.§. –ban)

-Kreatív történeti rekonstrukciós terület (Kastély és környezete)

-Településkép védelmi övezet

-Kiemelt történeti utcaképi szabályozás

-Történeti utcaképi szabályozás

(2) településképvédelmi kategóriák sajátos előírásai:

Kategóriák térképi lehatárolása a Hész. 3.sz. melléklete szerint !)

a)Kreatív történeti rekonstrukciós terület:

-Az övezetben az egykori kastélyépület, az akkori korszak stílusában és hangulatában már megépített (istálló, tároló) épületekhez igazodó módon lehet épületeket elhelyezni. Az autentikus módon való építés, az épületek léptékére tömegformálására, homlokzatának alakítására, az alkalmazott anyagokra és színekre is vonatkozik.

b)Településkép védelmi övezet:

-Az övezetekben létesülő épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Az épületek homlokzatain tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható.

Ennek értelmében: A földszintes épület tető héjazatául cserép, pala, nád vagy fazsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, téglavörös, barna, sötétszürke vagy antracit. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett. Az utcai kerítések anyagául fa, tégla, kő, kovácsolt vas, vagy idomacél alkalmazható. (Fémlemez, műanyag, hullámpala, préselt lapok nem alkalmazhatóak.)

c)Kiemelt történeti utcaképi szabályozás:

-Az utcaképben megjelenő építészeti elemek (utcai homlokzat, kerítés és kapuzat) kialakításakor a „Településkép védelmi övezet” második bekezdésében foglaltakat kell betartani, azzal a szigorítással, hogy az egyébként megengedett tetőfedő anyagok közül pala nem alkalmazható, és az egyébként megengedett színek közül csak a natúr cserép (sárgásvörös), téglavörös, közintézmények esetén ezeken kívül a sötétszürke, antracit szín alkalmazhatóak. (Élénk vörös szín tetőfedés színéül nem alkalmazható!)

d)Történeti utcaképi szabályozás:

-Az utcaképben megjelenő építészeti elemek (utcai homlokzat, kerítés és kapuzat) kialakításakor a „Településkép védelmi övezet” második bekezdésében foglaltakat kell betartani.

XII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK, TILALMAK,

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Építési  tilalmak

40. §

(1) Az Étv. 20.  §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.

(2) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20, 21, 22, 23 § előírásait kell alapul venni.

Elővásárlási jog

41. §

A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25. § alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be:

- A strandfürdő meglévő és tervezett új tömbjében lévő valamennyi, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra.

- A piactéri tömbben lévő valamennyi nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra.

- A településközpont területén, a Feszti Árpád utca- Kossuth utca közötti valamennyi ingatlanra.

Helyi közút céljára történő lejegyzés

42. §

A kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére szolgáló jogintézményt kell használni, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, a szabályozási terven jelölt helyeken.

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §

(1)     Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2006. január 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2)     Ezzel egyidejűleg Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1994.(IV.01.) Önk. sz. rendelete az általános rendezési tervéről, valamint 11/2002.(X.10.) ÖR számú rendelete a Nagyrábé 44. számú „Piac” tömb helyi építési szabályzatáról hatályát veszti.