Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről

Hatályos: 2009. 01. 01- 2022. 12. 31

Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről

2009.01.01.

Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII törvény (továbbiakban: Tv.) 40. §. (1) bekezdésében és a 41. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, figyelemmel a Tv. végrehajtásáról rendelkező 145/1999. (X. 1.) Kormány rendelet (továbbiakban: Vhr.) szabályaira a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi felügyelőség véleményezésével az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a Nagyrábé Nagyközségi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő

a) működő

- a Füsti út folytatásában (a nagyrábéi 0119 hrsz 3 ha 2659 m2 területű), valamint a
b) lezárt
- Biharnagybajom felé vezető út mellett lévő (nagyrábéi 0317 hrsz 7086 m2 területű) és
- a Pernyéspuszta-i (nagyrábéi 0193/88 hrsz 3412 m2 területű) köztemetőkre (továbbiakban temetők) terjed ki.

2. § (1) Nagyrábé Nagyközség közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése az önkormányzat feladata.

(2) A jelenleg működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újbóli használatba vétele

1. § Temetési helyek, sírjelek

4. §

(1)A temetőt sírhely táblákra, a sírhelytáblákat sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki. (A sírhelytáblák kiosztását a 3. számú melléklet tartalmazza.)

(2) A temető tulajdonosa urnakertnek külön helyet jelöl meg. A ravatalozó oldalfalában található urnafal fülkéibe csak egy urna helyezhető el.
(3) A temetőnek az e célra kijelölt területrészén a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával koporsós temetkezéshez előzetesen is megváltható a soron következő sírhely és e rendeletben előírt méretű sírjel elhelyezhető. Az így megváltott sírhely folyamatos rendben tartása kötelező. Gondozatlanság esetén az üzemeltető erre való felhívásának eredménytelensége esetén a sírhely rendelkezési joga 180 nap után visszaszáll az önkormányzatra.
(4) A temetőben koporsós temetés esetén a temetési hely egyes sírhely, kettős sírhely.
(5) I.-XI.[2] sírhelytáblákban az egyes sírhely alapmérete egy koporsó (90 cm x 220 cm), a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó (180 x 220 cm) befogadására alkalmas sírgödör. Az urna hagyományos temetkezése esetén a sírhely mérete azonos az egyes sírhely alapméretével. A sírhelyek közötti távolság minden irányban 60 cm.
(6) A XIIII-XVIII.[3] (újonnan kijelölt) sírhelytáblákban a temetési helyek típusai és méretei:
Egyes sírhely (mely 2 halott egymás alatti elhelyezésére is lehetőséget nyújt) mérete 100 cm x 210 cm.
A kettes sírhely (mely 2-4 halott elhelyezésére is lehetőséget nyújt) két egymás melletti koporsó befogadására
alkalmas sírgödör mérete 200 cm x 210 cm.
A sírhelyek közötti távolság 160 cm. A sírhely táblában kialakítandó utak szélessége 3,5 méter.
(7) A temetést az újonnan kijelölt XIII.[4] parcellától a számozásnak megfelelően kell folytatni.
(8) Az urna urnakertbe történő temetésénél az urnasírhely mérete 90 x 45 cm.
Egy urnasírba legfeljebb 2 urna temethető.
(9) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. Az urnasírhely mélysége 60 cm. A koporsós rátemetés után még kettő darab, egymás mellé helyezendő urnarátemetésre van lehetőség, ekkor a mélység l,00 méter.
(10) A sírdombok magassága legfeljebb 40 cm lehet.
(11) Oldalirányú üreggel (padmaly) ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.
(12) A temetési helyen elhelyezhető síremlék keret mérete: 140x240, illetve 230x240. E méreteken belül a síremlék fajtájának megfelelő rögzítéssel – a Tv. és Vhr. rendelkezéseit figyelembe véve – sírjel az üzemeltető részére történő előzetes bejelentés után külön engedély nélkül létesíthető.
(13) [5]
(14) A síremlék köré 20 cm széles szilárd burkolatú kísérőjárda építhető.
(15) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírhelyek felújításánál is alkalmazni kell.
(16) [6]
(17) A temető üzemeltetője a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel helyreállítására köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.
Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.
A sírjel vagy helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
4/A §[7]
(1) Betonkoporsóba temetni csak az arra kijelölt XIX.[8] sírhelytáblába lehet.
(2) A betonkoporsós temetkezési hely egy koporsó elhelyezését terepszint alatti építményből álló temetési hely, amely a temető tulajdonosának hozzájárulásával létesíthető.
(3) A betonkoporsós temetkezési hely belső mérete 80 cm x 220 cm x 80 cm, külső mérete 92 cm x 232 cm x 80 cm.
(4) Egymás mellett 2 db egyszemélyes sírhely külső mérete 184 cm x 232 cm x 80 cm.

5. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

1. Az (1) bekezdésben foglalt eltérésre csak akkor kerülhet sor, ha a sírhely olyan sírhelytáblában található, amely használatba vételének a Tv. 10. §. (3) bekezdésére tekintettel nincs akadálya.

(3) Amennyiben a megkezdett XIII. parcellában magas talajvízszint miatt nem engedélyezhető koporsós temetés, abban az esetben a XII/a[9]. parcellában a megfelelő talajvízszint mellett normál sírgödör ásásával a koporsós temetésre a temető üzemeltetője engedélyt adhat.[10]

(4) A XII/b parcella díszsírhely parcella. Díszsírhelyre jogosult az, akinek Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Díszpolgári címet adományozott, vagy annak egyedi döntése alapján arra jogosulttá válik. A Díszpolgár sírhelymegváltásának díját az önkormányzat átvállalja.[11][12]

(5) A XII/b parcellába csak a kettő személy egymás melletti eltemetésére alkalmas sírhely alakítható ki. Ennek mérete 200x210 cm. A sírhely köré 30 cm-es járda építhető. A sírhelyek közötti távolság 90 cm.[13]

A temetési helyek feletti rendelkezési jog

6. § (1) A sírhelyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért, valamint újraváltásáért díjat kell fizetni, melynek összegét (a Képviselőtestület által évente felülvizsgálva) e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A rendelkezési jog időtartama:

a) egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,

b) kettes sírhely esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,

c) urnafülke és urnasírhely esetén 25 év.

d)[14]

(3) A használati idő letelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

(4) Ha a használati idő leteltét követően a temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(5) Sírhely-tábla, vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt. A temető kiürítését megelőzően azt három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonta történjenek.

(6) Ha a használat a (4) és (5) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemetető köteles gondoskodni.

(7) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(8) A kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell. Mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

(9) A sírnyitást a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete engedélyezheti.[15]

(10) [16]

A temető infrastrukturális létesítményei

7. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló működő köztemetőben az alábbi infrastrukturális feltételeket biztosítja:

a) ravatalozót,

b) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,

c) boncoló helyiséget,

d) a temetőhöz vezető utat, a temető előtti területen parkolót, sírtáblával összekötő úthálózatot,

e) a temető bekerítését, élő sövénnyel való lehatárolását,

f) hulladék gyűjtését, kezelését,

g) vízvételt (közkifolyó üzemeltetését),

h) illemhelyet,

i) a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – parkosítását, az utak sorfásítását,

j) a ravatalozóhoz vezető fő úton közvilágítást,

k) haranglábat haranggal,

l) hangosítást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti infrastruktúra karbantartásáról, a c) pont szerinti hulladék elszállításáról a temető üzemeltetője gondoskodik.

(3) A temetőben a megépült ravatalozó alkalmas az elhunyt ravatalozására, kegyelet lerovására, valamint az elhunyt elbúcsúztatására.

(4) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(5) A lezárt temetőkben annak megközelítése érdekében a szükséges gaztalanítást a fenntartó végzi.

8. § (1) A 7. §-ban felsorolt létesítmények közül:

a) sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú és virágmaradványt az erre kijelölt szemétgyűjtő helyen köteles elhelyezni.

b) A temetőben kiépített utakat gépjárművel használni nem lehet, kivéve:

- a halottszállító járművet,
- a mozgássérülteket, egészségi állapotuk, vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyeket,
- a sírjelet elhelyező, építő tevékenységhez történő szállítást.
c) A temetőben biztosított illemhelyet a temetőlátogatók díjtalanul használhatják.
d) [17]
e) A temetőben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elszállításáról a vállalkozó köteles gondoskodni, a tevékenység végzése során igénybe vett területet az eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.
f) A ravatalozó használatáért a 2. mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.
(3) A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet központi telephelyén lát el.

A sírhelyek kertészeti kialakítása, gondozása

9. § (1) A temetőben a sírok növényzettel való beültetését és gondozását a temetkezési hely feletti rendelkezési joggal rendelkező(k) végzik, vagy végeztetik.

(2) A sírhely rendelkezési jogával bíró személy köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, vagy elvégeztetni.

(3) A temető közhasználatú területein a növények telepítését az üzemeltető végezheti.

(4) A síremlék állítása az előírt engedély hiánya, vagy attól való eltérés esetén, továbbá a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztásakor a temető üzemeltetője:

a) a sírhely birtokosát – határidő kitűzésével – felhívja a sérelmes állapot megszűntetésére,

b) a felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségeit áthárítja a sírhely birtokosára.

A temető rendje

1. § (1) A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitvatartási idejét, a tulajdonos és az üzemeltető megnevezését, pontos címét, valamint a temető részletes térképét ki kell függeszteni.

(2) A temető nyitvatartási ideje:

a) október 1-től április 30-ig minden nap 8.00 - 17.00 óráig,

b) május 1-től szeptember 30-ig minden nap 7.00 - 20.00 óráig.

(3) A temetőből a nyitva tartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(4) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

11. § (1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 14 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető fenntartójának (üzemeltetőjének) a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

(3) A temetőben munkáját végző vállalkozók (pl. sírkőkészítők) működésük során e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak.

(4) A temetőből kegyeleti tárgyakat csak a temető tulajdonosának engedélyével lehet elvinni.

(5) [19]A temetőbe történő behajtásért – a mozgássérültek, betegségük vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek kivételével – a 2. mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.

Temetkezési szolgáltatások

12. § (1) [20]

(2) A köztemetőben a temetési szolgáltatásokról az üzemeltető köteles gondoskodni. A köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező.[21]

(3) [22]

13. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

14. § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani, kivéve az oszlási vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a poporsóval nem érintkezhetnek.

14/A. §

A ravatalozó használatának és igénybevételének szabályai

(1) A ravatalozóterem használata szertartásonként 1 órás időtartamra vehető igénybe.
a)Délelőtti 11 órakor kezdődő temetés esetén 10 30 -1130 óráig,
b)Délután 14 órakor kezdődő temetés esetén 1330 – 1430 óráig.

A temető üzemeltetőjének feladatai

1. § A temető üzemeltetője:

- betartja és betartatja a temető rendjét,
- vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyvet és a sírboltkönyvet,
- ügyfélszolgálatot működtet,
- gondoskodik a temetőbe szállított elhunytak átvételéről, őrzéséről, átadásáról,
- biztosítja a ravatalozók, boncoló helyiségek, technikai berendezések karbantartását, előírt módon és gyakorisággal történő fertőtlenítését, festését,
- biztosítja a temető és azok létesítményeinek tisztán- és jó karbantartását, amely magába foglalja:
a) a meglévő utak, járdák karbantartását, seprését, síkosság mentesítését, hó eltakarítását, kapuk és kerítések, vízvezeték- és elektromos hálózat karbantartását, javítását, a temető területének gyommentes tartását, a növényzet ápolását, kór-és károkozók elleni permetezését, a fű nyírását, a keletkezett hulladék összegyűjtését, elszállítását, a halottasház és a hozzátartozó helyiségek üzemképességét, viseli az ezekkel kapcsolatos díjakat és költségeket;
b) a jegyzővel vagy az általa kijelölt személlyel történt egyeztetés alapján végzi a temető területének évente legalább háromszori kaszálását, cserjék, örökzöldek folyamatos gondozását, fák, elszáradt ágainak rendszeres eltávolítását,
c) a temető területén levő locsoló minőségi vizet folyamatosan biztosítja,
d) összehangolja a temetői létesítményeket, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását.

Nyilvántartások vezetése

16. § (1) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel és a sírboltkönyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni.

(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

A nyilvántartókönyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

1. §

1. Tilos
a) a fenntartó (üzemeltető) előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, a bontási anyagot elszállítani,
b) hulladékot, koszorú és virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyen kívül egyéb helyen lerakni,
c) hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét zavarni, a temetőlátogatók kegyeleti érzéseit megsérteni,
d) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eseteken kívül gépjárművel a temetőbe behajtani.
(2) [23]

Átmeneti és záró rendelkezések

18. §

1. Ez a rendelet 2009. január 1-én lép hatályba.
1. Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 4/2001 (II. 20.) számú, valamint az azt módosító 8/2006 (VII. 5.), a 16/2006 (XII.7.), a 6/2007 (III.26.) valamint a 2/2008 (III.1.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

1. melléklet a 29/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez