A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 18 § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Aht.) 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva , Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3 /2013. (II. 14.) önkormányzati rendeletének 2. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Népjóléti és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya
   

1. §
   

(1)A rendelet tárgyi hatálya Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonra és üzleti vagyonra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2)A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2.Az önkormányzat vagyona

2.§

Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3.§

Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4.§

Az önkormányzati  törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

1. az Nvtv.-ben korlátozottan forgalomképes vagyonként meghatározott vagyon,
2. amit törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2)Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5.§

(1)Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

(2)Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

a)bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,

b)építési telkek,

c)mezőgazdasági földterületek,

d)egyéb vagyon.

(3)Az önkormányzat üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

a)készpénz,

b) egyéb pénzeszközök,

c)értékpapírok,

d)kötvények, részvények,

e)használati és haszonélvezeti jog,

g)szolgalmi jog,

h)egyéb vagyoni értékű jog.

(4)Az önkormányzati üzleti vagyon elemeit a 3. melléklet tartalmazza.

3.A vagyon minősítése

6.§

(1)Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b)a jegyző,

c)a képviselő-testület bizottsága.

(3)Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

a)a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b)a település településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(4)A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7.§

(1)Az Nvtv. szerinti tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet szerint saját szerveire átruházhatja.

(2)Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testület közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli, és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3)A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

 (4)Az önkormányzat a törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, az önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, illetve a vagyontárgyak üzemeltetője útján gondoskodik.

(5) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot nettó  500.000 Ft értékhatárig a polgármester, azt meghaladó érték esetében a képviselő-testület gyakorolja.

(6)A vagyonkezelő jogosult valamennyi, a vagyonhoz kapcsolódó jog gyakorlására, melyre jogszabály felhatalmazza, valamint a 20.000 Ft és az alatti értékű behajthatatlan követelés törlésére.

6.Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

8.§

(1)A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek(továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2)A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3)A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával –az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4)A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv használatában lévő ingatlant maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5)A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6)Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7)A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben kell rendelkezni.

(8)A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9)A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb március 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10)A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani a költségvetési szerv vezetője csak a képviselő-testület engedélyével jogosult.

6.Az önkormányzati vagyon értékének a meghatározása

9. §

(1)Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2)Az önkormányzat

a)ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés  alapján megállapított értéken,

b)az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,

c)értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(3)Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlanhelyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4)Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5)Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése vagy hasznosítása csak egyetlen természetes vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(6)Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

8.A vagyon elidegenítése

10.§

(1)Önkormányzat forgalomképes vagyonát értékesíteni nettó 5.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2)A nettó 5.000.000 Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 4. melléklete szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(3)Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát ellenérték fejében, vagy térítésmentesen átruházni –a jogszabályok egyéb rendelkezései mellett is csak –a következő esetekben, a képviselő-testület minősített döntésével lehet:

a)ha a vagyontárgy önkormányzati vagyonkezelő tulajdonába kerül, és az átruházásra a kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges,

b)ha a vagyontárgy tulajdonjoga más helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére kerül átruházásra, melynek használatával az átvevő önkormányzat az önkormányzat kötelező feladatát látja el,

c)ha a vagyontárgy más helyi önkormányzat részére kerül átadásra, és térítésmentesen biztosításra kerül a vagyontárgy vagyonkezelő szerve által történő használata a kötelező önkormányzati feladat ellátásának megszűnéséig. 

8.A vagyon használatba, kezelésbe, bérbe adása, vagyonkezelői jog létesítése

11. §

(1)Az önkormányzat vagyonát bérbe, használatba adni csak akkor lehet, ha az átmenetileg, vagy tartósan az önkormányzat vagy vagyonkezelő önkormányzati feladat ellátásához nem szükséges.

(2)Az önkormányzat a tulajdonában lévő közfeladatot szolgáló vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3)Az önkormányzat a vagyonát határozott vagy határozatlan időre használatba, vagy bérbe adni, arra vagyonkezelői jogot létesíteni nyilvános meghirdetést követően lehet.

(4)Nem kell nyilvános hirdetést közzétenni, és a versenyeztetési eljárás szabályait alkalmazni, (továbbiakban: kijelölés)

a)ha az ajánlattevő a Magyar Állam, vagy annak képviseletére jogosult szerv, helyi önkormányzat, vagy más olyan személy, szervezet, mely az állam vagy önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladatát látja el, és a dolog használatára, bérletére állami, helyi önkormányzati feladat ellátásához van szüksége,

b) ha az önkormányzat önkormányzati vagyonkezelőjét bízza meg a vagyon kezelésével,

c)A vagyontárgy az önkormányzat költségvetési szervének használatába, bérletébe kerül, és a vagyontárgy a kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges.

12.§

(1)Ha a vagyon kezelője vagy használója e jogát kijelöléssel szerzi meg, a vagyonkezelői jog vagy a használati jog a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján lehet díjmentes.

(2)Ha a használati, vagy a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatási kötelezettséggel jön létre, a minimális éves díj a vagyon átadási értékéhez viszonyított éves amortizációs érték. Amennyiben az önkormányzat értéknövelő beruházást  vagy felújítást hajt végre a vagyonon, úgy a díj éves mértéke a létrejött új érték összegének amortizációs értékével növekszik.

13. §

A vagyonkezelő:

a)a kötelezően ellátandó önkormányzati feladaton kívül egyéb tevékenységeket csak a közfeladat sérelme nélkül végezhet,

b)a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára csak a közfeladat ellátása érdekében jogosult.

c)a vagyonnal vállalkozási tevékenységet csak szabad kapacitása terhére folytathat,

d)a teljesítés biztosítására legalább egy legalább egy mellékkötelezettséget köteles vállalni, és egyéb biztosítékot vállalhat.

e)a vagyonkezelésbe adott vagyonnal mérhetően eredményesen köteles gazdálkodni, így különösen a vagyon értékét megőrizni,, annak teljesítményét a közszolgáltatása jellegéhez igazodóan, a felmerülő igényeknek megfelelő mértékben bővíteni köteles.

14. §

(1)A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek állapotának tárgyévi változásairól a vagyonkezelési megállapodásban meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni, továbbá a kötelező önkormányzati feladat ellátásáról, annak színvonaláról beszámolni a képviselő-testületnek az éves zárszámadásához kapcsolódóan.

(2)A vagyonkezelő a Polgármesteri Hivatal -2013. március 1. napjától közös önkormányzati hivatal- valamint Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Népjóléti és Ügyrendi Bizottsága által lefolytatott tulajdonosi ellenőrzést  köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelmét szabályozó törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adatszolgáltatására és okira bemutatására.

9.A vagyonszerzés szabályai

15.§

(1)Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2)Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 15. § szerint meg kell határozni.

(3)Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.

16.§

(1)Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2)A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

10.Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

17. §

Az önkormányzat követeléseiről 50.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

11.Önkormányzati forrásbevonás

18.§

Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

12.Vagyonnyilvántartás és leltár

19. §

(1)Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és az Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2)A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

13.Záró rendelkezések

20. §

(1)A rendelet 2013. március 22 napján lép hatályba.

(2)A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelete.