1. § (1) A rendelet hatálya Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a nem lakáscélú önkormányzati ingatlanokra, melyekre az önkormányzat korábban, jelenleg is hatályos tartós bérleti szerződést kötött.

2. § (1) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § a), b), c), d), i), j), l) pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2) Szociális bérlakás: alacsony jövedelmük miatt a bérlakás fenntartására nem képes, így lakhatásukban veszélyeztetett személyek részére szociális helyzet alapján biztosított, szociális szolgáltatásokkal összekapcsolt átmeneti lakhatási forma.

3. § A lakás és helyiségbérlettel kapcsolatos jogokat az alábbi szervek gyakorolják:

4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható:

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő új, felújított vagy megüresedett szociális bérlakásokra a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a település honlapján (www.nagyrabe.hu), valamint a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 10 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírásnak a Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) A pályázatot kizárólag az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

6. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni:

(3) A beérkezett pályázatok elbírálásához a pályázati kiírás részét képező pontozási rendszert kell használni, melyet a Képviselő-testület állít össze.

(4) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki a pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén a pályázat nyertese az a pályázó lesz, aki több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik., akinél az együtt költözők létszáma alapján számított havi jövedelem és a bérlemény várható átlagos fenntartási költségének arányszáma alacsonyabb. Amennyiben ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekinteni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a következő legmagasabb pontszámot elért pályázót kell bérlőnek kijelölni.

(6)⁵ Azok a szociális bérlakások, amelyekre a pályázati határidőn belül nem érkezett be pályázat az eljárás lezárását követően pályázati eljárás nélkül is bérbe adhatók, ha az igénylők az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelelnek.

(7) A pályázat kiírója a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

7. § (1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakásokat, a helyben szokásos módon meg kell hirdetni a település honlapján, valamint a Hivatal hirdető tábláján. A pályázat általános feltételeit a Képviselő-testület által elfogadott pályázati kiírás tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében rögzített feladatai ellátásához szükséges szakemberek letelepedése, megtartása érdekében dönthet úgy, hogy közérdekből e lakások közül ad bérbe:

(3) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, a helyiségbérlet szabályai szerint.

8. § (1) A bérleti szerződést – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – legfeljebb 5 év időtartamra lehet megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles a Lakástörvény 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(2) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell. A bérlőnek a távollét okát igazolnia kell.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását a bérleti jogviszony időtartamának lejárta előtt, legkésőbb 2 hónappal kérelmezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti, határidőben benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszonyt a döntésre jogosult legfeljebb 5 évvel az alábbi feltételek együttes fennállása esetén hosszabbítja meg:

(5) A bérleti jogviszony 10 év elteltével nem hosszabbítható.

(6) Amennyiben a bérlő a meghosszabbításra vonatkozó határidőt saját hibájából eredendően nem tartotta be, és mulasztását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, úgy 30 napon belül köteles a bérleményből kiköltözni és a lakhatásáról saját maga gondoskodni.

(7) A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére a Lakástörvény 23. § (3) bekezdésében foglaltakat bérbeadó nem alkalmazza.

9. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés – a Lakástörvény előírásain túl – nem köthető.

(2) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatásánál a lakástörvény 32. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a bérleti jogviszony folytatására több azonos jogcímű jogosult van, akiknek a tulajdonában beköltözhető lakásingatlan nincs, velük – kérelmükre – bérlőtársi szerződés köthető.

10. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A szociális bérlakásokat az (1) bekezdésben foglaltak szerint havonta ellenőrzi a bérbeadó által megbízott személy.

(3) A bérlő köteles tűrni az ellenőrzést.

(4) A bérlő a fentieken túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatti ellenőrzést, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is tűrni köteles.

(5) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével kell felhívni és a végrehajtást ismételten ellenőrizni kell.

(6) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

11. § (1) A bérlő a bérbe adott lakást csak lakás céljára használhatja.

(2) A bérlő köteles a Képviselő-testület által megállapított és a bérleti szerződésben rögzített bérleti díjat megfizetni.

(3) A bérlő továbbá köteles:

(4) Állatot tartani kizárólag a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet.

(5) A bérlő a bérlakást nem adhatja albérletbe. Ennek be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.

12. § (1) Bérlő előzetes írásos kérelmére bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszonynak a határozott idő letelte előtti megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai ellenértékére, amelyet a bérlő részére legkésőbb a bérlet megszűnését követő 1 éven belül ki kell fizetni.

(3) Nyílászárócsere esetén a bérlő köteles előre befizetni a hivatal házi pénztárába az anyag és munkadíj 50 %-át. A bérbeadó a befizetést követően rendeli meg a nyílászárót és fizeti ki a teljes összeget az önkormányzat nevére szóló számla ellenében.

(4) A bérlő a szerződés megszűnésekor köteles a lakást tiszta, rendezett állapotban (legalább minden helyiség tisztasági meszelését követően) visszaadni a bérbeadónak.

13. § (1) A bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl, az önkormányzati bérlakásba csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be az élettársát, a testvérét, illetve a féltestvérét, valamint az életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát, azzal a feltétellel, hogy a bérbeadó a korábban ott lakók elhelyezéséről a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.

(2) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadó nem járul hozzá.

14. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárás a Lakástörvény 6. §. (1)–(2) bekezdése.

(4) A lakbért külön számla ellenében a tárgyhó 10. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni.

(5) A szociális bérlakások tekintetében a kedvezményes bérleti díjon felül lakbértámogatást nem nyújt az önkormányzat.

(6) A Lakástörvény szerinti külön szolgáltatást nem bérbeadó biztosítja, annak díját továbbszámlázza bérlő részére.

15. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek alkalmankénti bérbe adása előzetes írásos kérelem alapján történik, kivéve az önkormányzat intézményei használatába adott helyiségeket, amelyekre a vagyonrendelet szabályai az irányadóak.

(2) A helyiségek bérleti díjait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

16. § (1) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást elidegenítésre kijelöli abban az esetben, ha:

(2) Az önkormányzati lakások elidegenítése esetén más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg: a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, valamint a bérlő egyenesági rokonait és örökbefogadott gyermekeit.

(3) Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény 50. § rendelkezésére.

(4) A bérlaskások elidegenítése pályázat útján történik.

17. § (1) A bérlakások forgalmi értéke megállapításának alapja a szakértői értékbecslés, amelynek tartalmaznia kell:

(2) A forgalmi érték megállapításánál figyelemmel kell lenni a vagyonrendelet vagyon értékelésére vonatkozó megállapításaira. További figyelembe veendő jellemzők: felszereltség, felújítás, közös helyiségek, környezeti hatások, minden ingatlannyilvántartási adat, kertes ingatlannál a beépítési százalék.

18. § (1) Ha a lakást elővásárlási jogra jogosult bérlő, vagy bérlőtársak vásárolják meg, akkor az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egyösszegben kell megfizetni, majd a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani, oly módon, hogy 3 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(2) Ha a lakást nem elővásárlási jog jogosult személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetés nem adható.

(3) Részletre történő vásárlás esetén a kamat mértéke a Ptk. rendelkezései alapján meghatározott mértékű kamat.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (1) bekezdés szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztőrészlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmes kamatot kell fizetni.

(5) Részletfizetéssel történő vétel esetén az adás-vételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata javára. A vevőnek a vételártartozás fennállásáig lakásbiztosítási szerződést kell kötni az adás-vételi szerződés megkötésekor, melynek kedvezményezettje az eladó.

19. § A Képviselő-testület az önkormányzat lakásainak elidegenítéséből származó, elkülönített számlán kezelendő pénzösszeg felhasználásáról az éves költségvetésében dönt.

20. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás célú helyiségek csak a képviselő-testület egyedi döntése alapján, a vagyonrendelet szabályai szerint idegeníthetők el.

21. § A jelen rendelet mellékleteiben rögzített adatokat a hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.