1. § (1) A rendelet hatálya Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a nem lakáscélú önkormányzati ingatlanokra, melyekre az önkormányzat korábban, jelenleg is hatályos tartós bérleti szerződést kötött.

2. § (1) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § a), b), c), d), i), j), l) pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2) Szociális bérlakás: alacsony jövedelmük miatt a bérlakás fenntartására nem képes, így lakhatásukban veszélyeztetett személyek részére szociális helyzet alapján biztosított, szociális szolgáltatásokkal összekapcsolt átmeneti lakhatási forma.

3. § A lakás és helyiségbérlettel kapcsolatos jogokat az alábbi szervek gyakorolják:

4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható:

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő új, felújított vagy megüresedett szociális bérlakásokra a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a település honlapján (www.nagyrabe.hu), valamint a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 10 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírásnak a Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) A pályázatot kizárólag az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

6. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni:

(3) A beérkezett pályázatok elbírálásához a pályázati kiírás részét képező pontozási rendszert kell használni, melyet a Képviselő-testület állít össze.

(4) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki a pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén a pályázat nyertese az a pályázó lesz, aki több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik., akinél az együtt költözők létszáma alapján számított havi jövedelem és a bérlemény várható átlagos fenntartási költségének arányszáma alacsonyabb. Amennyiben ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekinteni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a következő legmagasabb pontszámot elért pályázót kell bérlőnek kijelölni.

(6)⁸ Azok a szociális bérlakások, amelyekre a pályázati határidőn belül nem érkezett be pályázat az eljárás lezárását követően pályázati eljárás nélkül is bérbe adhatók, ha az igénylők az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelelnek.

(7) A pályázat kiírója a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

6/A. §⁹ (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője lakbértámogatásra jogosult, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap két és félszeresét.

(2) A lakbértámogatás lakásonkénti differenciált mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A lakbértámogatásra irányuló kérelem az 5. § (4) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon nyújtható be.

7. § (1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakásokat, a helyben szokásos módon meg kell hirdetni a település honlapján, valamint a Hivatal hirdető tábláján. A pályázat általános feltételeit a Képviselő-testület által elfogadott pályázati kiírás tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében rögzített feladatai ellátásához szükséges szakemberek letelepedése, megtartása érdekében dönthet úgy, hogy közérdekből e lakások közül ad bérbe:

(3) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, a helyiségbérlet szabályai szerint.

(4)¹⁰ Az önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások esetén a képviselő-testület lakbérkedvezményt biztosít a rendelet 1. melléklet 2. számú táblázata szerint.

8. § (1)¹¹ A bérleti szerződést – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – legfeljebb 5 év időtartamra lehet megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles a Lakástörvény 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2)¹² A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását a bérleti jogviszony időtartamának lejárta előtt, legkésőbb 2 hónappal kérelmezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti, határidőben benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszonyt a döntésre jogosult legfeljebb 5 évvel az alábbi feltételek együttes fennállása esetén hosszabbítja meg:

(5) A bérleti jogviszony 10 év elteltével nem hosszabbítható.

(6) Amennyiben a bérlő a meghosszabbításra vonatkozó határidőt saját hibájából eredendően nem tartotta be, és mulasztását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, úgy 30 napon belül köteles a bérleményből kiköltözni és a lakhatásáról saját maga gondoskodni.

(7) A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére a Lakástörvény 23. § (3) bekezdésében foglaltakat bérbeadó nem alkalmazza.

(8)¹³ Ha a jelen rendelet hatályba lépésekor érvényben lévő, határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés a bérbeadónak a Ltv. 26. § (1) bekezdés szerinti felmondásával szűnik meg és a bérlővel megállapodik abban, hogy cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakás 1 havi lakbérének 10-szeres összege.

9. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés – a Lakástörvény előírásain túl – nem köthető.

(2) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatásánál a lakástörvény 32. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a bérleti jogviszony folytatására több azonos jogcímű jogosult van, akiknek a tulajdonában beköltözhető lakásingatlan nincs, velük – kérelmükre – bérlőtársi szerződés köthető.

(4)¹⁴ Önkormányzati lakásban megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére, a megüresedéstől számított 15 napon belüli írásbeli kérelmére kiadható.

(5)¹⁵ A lakbér mértékét a terület növekedésével arányos mértékben növelten kell megállapítani.

(6)¹⁶ A lakrész csak a bérlő részére megállapított bérleti idő tartamáig utalható ki.

10. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A szociális bérlakásokat az (1) bekezdésben foglaltak szerint havonta ellenőrzi a bérbeadó által megbízott személy.

(3) A bérlő köteles tűrni az ellenőrzést.

(4) A bérlő a fentieken túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatti ellenőrzést, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is tűrni köteles.

(5) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével kell felhívni és a végrehajtást ismételten ellenőrizni kell.

(6) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

11. § (1) A bérlő a bérbe adott lakást csak lakás céljára használhatja.

(2) A bérlő köteles a Képviselő-testület által megállapított és a bérleti szerződésben rögzített bérleti díjat megfizetni.

(2a)¹⁷ A bérlő köteles továbbá megtéríteni a lakásbérleti szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott, más jogszabály alapján megállapított külön szolgáltatás díját.

(2b)¹⁸ A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján a következő: komfortos és összkomfortos lakások esetén 4,5 m³/fő/hó.

(3) A bérlő továbbá köteles:

(4) Állatot tartani kizárólag a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet.

(5) A bérlő a bérlakást nem adhatja albérletbe. Ennek be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.

12. § (1) Bérlő előzetes írásos kérelmére bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszonynak a határozott idő letelte előtti megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai ellenértékére, amelyet a bérlő részére legkésőbb a bérlet megszűnését követő 1 éven belül ki kell fizetni.

(3) Nyílászárócsere esetén a bérlő köteles előre befizetni a hivatal házi pénztárába az anyag és munkadíj 50 %-át. A bérbeadó a befizetést követően rendeli meg a nyílászárót és fizeti ki a teljes összeget az önkormányzat nevére szóló számla ellenében.

(4)²⁰ A bérlő a szerződés megszűnésekor köteles a lakást tiszta, rendezett állapotban visszaadni a bérbeadónak.

12/A. §²¹ (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

(2) A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére köteles másik lakást felajánlani a településen. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik.

(3) A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként – az együttlakó személyek számára is figyelemmel – megfelel a lakás követelményeinek.

13. § (1) A bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl, az önkormányzati bérlakásba csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be az élettársát, a testvérét, illetve a féltestvérét, valamint az életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát, azzal a feltétellel, hogy a bérbeadó a korábban ott lakók elhelyezéséről a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.

(2) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadó nem járul hozzá.

14. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárás a Lakástörvény 6. §. (1)–(2) bekezdése.

(4)²² A lakbért külön számla ellenében kell a bérbeadó részére megfizetni.

(5) A szociális bérlakások tekintetében a kedvezményes bérleti díjon felül lakbértámogatást nem nyújt az önkormányzat.

(6) A Lakástörvény szerinti külön szolgáltatást nem bérbeadó biztosítja, annak díját továbbszámlázza bérlő részére.

15. § (1)²³ Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek alkalmankénti bérbe adása előzetes írásos kérelem alapján történik, kivéve az önkormányzat intézményei használatába adott helyiségeket, amelyekre az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szabályai az irányadóak

(2)²⁴ Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

15/A. § A bérleti jogviszonyt az elhunyt bérlő házastársa és egyenes ági leszármazottja jogosult folytatni, amennyiben a helyiségben vállalkozási tevékenységet kívánnak folytatni.

15/B. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) A hozzájárulás megadásának feltétele:

(3) A helyiség bérleti jogáról a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával egyenesi rokona javára lemondhat, amennyiben az új bérlő a helyiségben ugyanazt a tevékenységet folytatja.

15/C. § (1) A helyiség bérleti joga csak másik helyiség bérleti jogára cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett, a bérbeadó hozzájárulásával.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez akkor járul hozzá, ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységnek a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

15/D. § (1) A bérlő a helyiséget a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és csak az alábbi okok miatt és időtartamra adhatja albérletbe:

(2) A bérlő a helyiség legfeljebb 50%-át albérletbe adhatja:

(3) A megállapodás csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha az albérlő:

16. § (1) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást elidegenítésre kijelöli abban az esetben, ha:

(2)²⁹ Az önkormányzati lakások elidegenítése esetén más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

(2a)³⁰ Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(3) Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény 50. § rendelkezésére.

(4) A bérlaskások elidegenítése pályázat útján történik.

(5)³¹ Az elővásárlási joggal érintett lakásban lakó bérlőket írásban tájékoztatni kell a vételár ajánlatról és a fizetési feltételekről. A bérlő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy él-e elővásárlási jogával. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, melyre a jogosult figyelmét az ajánlatban fel kell hívni. A vételár-ajánlat tartalmazza a lakás adatait, a vételárat, a vásárlási szándéknyilatkozatot. Az ajánlati kötöttség a vételár-ajánlat kézhezvételétől számított 90 napig áll fenn.

17. § (1) A bérlakások forgalmi értéke megállapításának alapja a szakértői értékbecslés, amelynek tartalmaznia kell:

(2) A forgalmi érték megállapításánál figyelemmel kell lenni a vagyonrendelet vagyon értékelésére vonatkozó megállapításaira. További figyelembe veendő jellemzők: felszereltség, felújítás, közös helyiségek, környezeti hatások, minden ingatlannyilvántartási adat, kertes ingatlannál a beépítési százalék.

(3)³² Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a vételár megállapításának alapja az ingatlan forgalmi értéke.

18. § (1)³³ Ha a lakást elővásárlási jogra jogosult bérlő, vagy bérlőtársak vásárolják meg, akkor az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egyösszegben kell megfizetni, majd a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani, oly módon, hogy 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(2) Ha a lakást nem elővásárlási jog jogosult személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetés nem adható.

(3) Részletre történő vásárlás esetén a kamat mértéke a Ptk. rendelkezései alapján meghatározott mértékű kamat.

(3a)³⁴ A vételár szerződés kötéskori egyösszegű megfizetése esetén a vevőt kedvezmény nem illeti meg.

(3b)³⁵ Ha a vevő a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti a vételár 50 %-át, a fennmaradó vételárhátralékra 10 % kedvezmény illeti meg. Az így fennmaradó összeget havi egyenlő részletekben kamatmentesen fizetheti meg a szerződéskötéstől számított két éven belül.

(3c)³⁶ Ha a vevő vállalja, hogy a szerződéskötéskor 10 % vételárelőleg befizetése után fennmaradó vételárhátralékot 5 éven belül megfizeti, a kamat mértéke évi 10 %.

(3d)³⁷ A képviselő-testület kamatmentességet biztosít a vevőnek abban az esetben, ha:

(4)³⁸

(5)³⁹

19. § A Képviselő-testület az önkormányzat lakásainak elidegenítéséből származó, elkülönített számlán kezelendő pénzösszeg felhasználásáról az éves költségvetésében dönt.

20. §⁴⁰ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás célú helyiségek csak a képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szabályai szerint idegeníthetők el.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre a 16-18§-ok szabályait kell megfelelően alkalmazni, az e Szakaszban meghatározott eltérésekkel.

(3) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára a forgalmi érték 100 %-a.

(4) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül, egy összegben kell megfizetni.

20/A. § (1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően, a pénzbeli térítés visszafizetésével egyidejűleg legfeljebb akkora nagyságú lakásra tarthat igényt, mint amilyenben a korábbi bérleti jogviszonya alapján lakott.

(2) A bérlő elhelyezésre való jogosultsága annyi időre szól, mint a korábbi szerződés időtartama.

21. § A jelen rendelet mellékleteiben rögzített adatokat a hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.