Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.            
  

     I.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az intézmények rendelkezésére bocsátott helyiségekre és az intézmények területén lévő lakásokra.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.

(4)^[1][2] A bérbeadói hozzájárulást a Hősök tere 1. szám alatti épület esetében, valamint a hivatali, az önkormányzati intézményi és gazdasági társasági szakemberek, illetve a nem önkormányzati intézményi szakemberek elhelyezése vonatkozásában a Humán Bizottság gyakorolja

Lakásbérlet létrejötte

2. §    

(1)  Az önkormányzati lakásokat
    a)    elsősorban szociális alapon történő bérbeadással, továbbá
    b)    a lakástörvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítésére,
    c)    illetve költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásával
        kell hasznosítani.   

(2) Önkormányzati bérlakásokra - a hasznosítás módjától függetlenül - csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama - a 9. § (3) bekezdés kivételével - legfeljebb 5 év.

(3) Püspökladány Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott intézmények szakember-igényeinek kielégítésére, a munkaviszony fennállásának időtartamára - legfeljebb azonban 5 évre - önkormányzati lakás biztosítható.
    
(4)^[3] A (2) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés öt évente újabb öt évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a szociális lakásra való jogosultságát a Humán Bizottság igazolja.

(5) A (3) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés öt évente újabb öt évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a szakember igény kielégítésére vonatkozó munkaviszonya továbbra is fennáll.      

II.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

3. §

(1) Önkormányzati bérlakásra - szociális helyzet alapján - az a nagykorú magyar állampolgár, az az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, az a magyar hatóságok által menekültként elismert személy, illetve az az európai uniós állampolgár jogosult:
    akinek, illetve akinek családjában - a vele együttköltöző családtagokat is számítva - az egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

(2) Nem jogosult a szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az:
    a)    akinek a tulajdonában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyon van,
    b)    akinek - és a vele együtt költöző családtagjainak - Püspökladányban, vagy az ország területén saját tulajdonú lakása, beépíthető építési telke van, illetve jogos lakásigényt kielégítő résztulajdonnal rendelkezik, vagy
    c)    hatályon kívül helyezve
    d)    aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

A jogos lakásigény mértéke

4. §

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.    
    
(2)  A jogos lakásigény mértéke:

    2 személyig                    -    1 lakószoba
    3 - 4 személyig                -        2 lakószoba
    5 vagy ennél több személy esetén        -     2 + 1/2   -  3  lakószoba.

    Minden további 2 fő esetén a mérték fél lakószobával növelhető.

A szociális rászorultság elbírálása

5. §

(1)^[4] A szociális helyzet alapján történő bérbevételi igényeket (továbbiakban: szociális lakásigénylés) e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon az önkormányzat hivatalának Szervezési, jogi, közigazgatási irodáján kell benyújtani.

    Az igényléshez csatolni kell:
    a)    a család tagjainak jövedelemigazolását,
    b)    a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot.

(2)^[5] Az önkormányzat hivatalának Szervezési, jogi, közigazgatási irodája a benyújtott szociális lakásigényléssel kapcsolatban környezettanulmányt készít.

(3)^[6] A benyújtott szociális lakásigénylés nyilvántartásba vételéről, vagy annak elutasításáról, valamint a jogosultság megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlésről a Humán Bizottság dönt. Döntését egyszerűsített határozattal is meghozhatja.

(4) Az igénylőkről nyilvántartást kell vezetni, mely – az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – tartalmazza az igénylő nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, lakcímét. A személyes adatokat az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kell kezelni. Az igénylőt mindaddig nyilvántartásban kell tartani, míg lakásigénye fennáll.

Lakásigénylési nyilvántartás  

6. §

(1) A lakásbérleti igényeket a lakásigénylési nyilvántartási sorrend szerint kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakás nagysága (szoba száma) komfort fokozata ezt indokolja, vagy az igénylő nem fogadja el a felajánlott lakást.

(2) A lakásigényléseket évente meg kell újítani, csatolva az 5. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat.

7. §

(1) Ha a házastársak/élettársak a házasság/életközösség megkötése/létrehozása előtt mindketten benyújtották lakásigényüket a korábban benyújtott igényt kell folyamatosnak tekinteni, amennyiben továbbra is fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság.

(2) Amennyiben a lakásigénylési nyilvántartásba felvételt nyertek házassága felbomlik (életközössége megszűnik), a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek a személyében a felek egymás között megegyeznek - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik – feltéve, hogy a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll.

III.

Lakbértámogatás

8. §

(1) A támogatásra való jogosultság feltétele az, hogy a lakbér a lakásban jogszerűen együttélő személyek összjövedelmének
    - összkomfortos lakás esetében          15 %-át,
    - komfortos lakás esetében                  10 %-át,
    - félkomfortos lakás esetében                7 %-át,
    - komfort nélküli lakás esetében             5 %-át
    meghaladja.

(2)  A kérelmeket a Szervezési, jogi, közigazgatási irodánál lehet benyújtani és évente kell megérvényesíteni.

(3)^[7] A támogatásra való jogosultságról a Humán Bizottság dönt, mely döntés egyszerűsített határozattal is meghozható.

(4)  A támogatás mértéke a lakbér 50 %-a.

IV.

Építési munkák elvégzésére versenytárgyalás kiírása

9. §

(1)  Versenytárgyalás útján - a  nyilvántartásban szereplők részére - adható bérbe lakás akkor is, ha a karbantartás körét meghaladó felújítási, helyreállítási munkák elvégzése vált szükségessé, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségből lakás alakítható ki.

(2) A versenytárgyalást az elvégzendő munkák részletes leírásával és költségvetésével, továbbá a bérbeadás feltételeinek meghatározásával kell kiírni. A pályázatot az a nyilvántartásban szereplő igénylő nyeri el, aki a helyreállításra, az átalakításra, a költségviselésre és a bérleti feltételekre a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3) Ha a helyreállítási, átalakítási munkák költsége meghaladja a lakás átalakítása utáni állapot szerinti 5 évre számított lakbérének az összegét, a lakásra legfeljebb olyan időtartamú bérleti szerződés köthető, mely legalább 75 %-osan biztosítja az építési költségek lakbérben történő érvényesítését. A bérleti szerződés időtartama ez esetben sem lehet hosszabb 8 évnél.      

V.

Szakemberek részére lakásjuttatás

10. §

(1) Szakember részére bérlakás (szakember-elhelyezés) lakásigénylési nyilvántartásba való felvétel nélkül biztosítható, amennyiben alkalmazása a városi intézmények és az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Bérlakás csak olyan szakembernek adható, akik /illetve a vele együttköltöző hozzátartozói/ tulajdonában, bérletében Püspökladányban nincs beköltözhető, illetve jogos lakásigényt elérő ingatlana.

11. §

A szakember-elhelyezés céljából bérbeadott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A bérbeadással kapcsolatos döntés egyszerűsített határozattal is meghozható.

V/A.

12. §

(1) Költségalapon meghatározott lakbérű lakás csak lakás céljára hasznosítható.

(2) Az üres, vagy megüresedõ lakások lakásigénylési nyilvántartásba való felvétel nélkül adhatók bérbe pályáztatás alapján.

(3) A bérbeadó az üres, vagy megüresedő lakást, lakásokat nyilvános közzététel útján megpályáztatja.

(4) Nem vehet részt a pályázatban az, akinek (illetve a vele együtt költöző hozzátartozóinak) tulajdonában Püspökladányban beköltözhető, a jogos lakásigény mértékét elérő lakásingatlana van.

(5) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbérrendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra - de legalább 3 hónapra - előre, egyösszegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie.

(6) Bérleti szerződést azzal kell kötni, aki a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalja és a szerződés aláírásakor a vállalt összeget be is fizeti.

(7) Amennyiben két, vagy több  pályázó azonos ajánlatot tesz, úgy közöttük külön licitálási eljárást kell lefolytatni és azzal kell bérleti szerződést kötni, aki a licitálás során a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalja.

(8) Ha a szerződés aláírását megelőzően a nyertes pályázó visszalép, úgy a következő legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállaló pályázóval kell szerződést kötni. Ha több ilyen pályázó is van, akkor a (7) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni.

(9) A költségalapon bérbeadott lakásokra egyebekben e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ezekre a lakásokra a bérleti szerződés folyamatosan meghosszabbítható 5 évente, amennyiben a bérlő vállalja a lakbér megfizetését.

VI.

Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára történő hasznosítása

13. §

(1) Szociális alapon bérbeadott  lakás csak lakás céljára hasznosítható.

(2) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen - a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek, vagy szervnek - adható bérbe, kizárólag
    a)    kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladat ellátása céljából és
    b)    határozott időre, vagy
    c)    meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

14. §

(1) A képviselő-testület jogi személyekkel megállapodhat abban, hogy megüresedő önkormányzati bérlakásra bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(2)  A képviselő-testület az egyszeri vagy többszöri (legfeljebb háromszori) bérlőkiválasztási jogot kizárólag határozott időre (3-6-9 évre) és ezen belül meghatározott feltétel bekövetkeztéig biztosítja.

(3) A bérlőkiválasztási jog ellenértékét a felek - a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével - megállapodásban határozzák meg.

(4)  A bérlőkiválasztási jog ellenértékének alapja az adott lakás beköltözhető forgalmi értéke.

(5)  Az ellenérték mértéke
    a)     egyszeri bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén a forgalmi érték 1/3-ad része,
    b)     kétszeri bérlőkiválasztási jog biztosításáért a forgalmi érték 2/3-ad része,
    c)     háromszori bérlőkiválasztási jog biztosításáért a forgalmi érték egésze.

15. §

(1) Önkormányzati bérlakásra a bérleti jogviszony fennállásának ideje alatt bérlőtársi szerződés köthető a felek egyező akaratnyilvánításával, írásba foglalt megállapodással.

(2) Bérlőtárs az lehet - a Ltv. 4. § (4) bekezdésében foglaltakon túl -, aki
    a)     a bérlő hozzátartozója és
    b)     a bérlővel legalább 2 éve életvitelszerűen együtt lakik, és
    c)     az ország területén másik beköltözhető lakással, vagy üdülővel nem rendelkezik.

(3) A 9. §. szerinti versenytárgyalás útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha a bérlőtársak közös nyilatkozatban vállalják a bérbeadó felé az eredeti kötelezettségek együttes teljesítését.

16. §

Megüresedett társbérleti lakásrész a lakásban visszamaradt társbérlő részére - minőségi lakáscsere lehetőségének hiányában - kérelmére bérbe adható.

VII.

A bérleti jogviszony tartalma, a felek jogai és kötelezettségei

17. §

(1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül – munka­napokon, évente egy alkalommal előzetes értesítés alapján 8.00-20.00 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(3)  Amennyiben a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel kérheti, hogy a felmerült költségei 50 %-ával a lakbér mértékét csökkentsék.

    A költségek beszámítását - számla bemutatásával - a munka elvégzését követő 3 hónapon belül kérheti.

(4) A bérbeadó köteles gondoskodni a törvényben meghatározott kötelezettségeken túl a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségének megfizetéséről.

(5) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről.
    A felújításra, pótlásra, cserére irányuló szándékát a bérlő előzőleg írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak. Az így felmerülő költségeinek 50 %-ával a lakbért - kérelmére - csökkenteni kell, amennyiben ezt a munka elvégzését követő 3 hónapon belül számlával igazolja.
 
(6) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást  átalakítsa, korszerűsítse, amennyiben a munka elvégzésének költségét vállalja. A bérbeadó a hozzájárulás megadásához előzetesen bekérheti a bérlő által elvégezni kívánt munka költségvetését, a munka jellegétől függően a műszaki leírásokat és terveket.

(7) Ha a bérlő a (7) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(8) Ha a bérbeadó - a hozzá benyújtott iratok alapján - a korszerűsítési, átalakítási munka  esetén 30 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A költségek elszámolására a bérlő és bérbeadó közötti megállapodás az irányadó.

E paragrafus alkalmazásában:
    a)    a lakás átalakítása:
        -    a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása /bővítése, csökkentése/, továbbá
        -    a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.
    b)     a lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzése.

(9) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
    Amennyiben ezt a bérlő helyett a bérbeadó végzi el, a felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(10) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, hogy a lakástörvényben és a Ptk-ban, illetve jelen rendeletben nem szabályozott egyéb kérdéseket, a bérlővel történő megállapodás útján a bérleti szerződésben rendezze.

VIII.

A lakások bérleti díja és a lakáshasználati díj

18. §

(1) A lakásokért fizetendő bérleti díjat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) A bérbeadó a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg
    a)    a karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, és a bérlő emiatt a lakást, vagy annak egy jelentős részét 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja,
    b)    a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(3)  A jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználat kezdetétől a lakbérrel azonos mértékű lakáshasználati díjat (alapdíjat) fizet. 2 hónap elteltével köteles megfizetni az alábbi emelt összegű lakáshasználati díjat:
    a)    az első évben a lakásra megállapítható havi lakáshasználati díj kétszeresét,
    b)    ezt követően évente emelkedő összegű lakáshasználati díjat kell fizetni (az előző évi havi díj + alapdíj).

(4) A bérbeadó a (4) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

IX.

A lakásbérlet megszűnése és a lakás visszaadása

19. §

(1) Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit a bérlőnek számla ellenében 30 napon belül meg kell térítenie.

(2) Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó költségei megtérülése érdekében bírósághoz fordulhat.

Lakásban visszamaradó személy elhelyezése

20. §

(1) A lakásban visszamaradó személyt elsősorban jogos lakásigényének megfelelő mértékű lakásban kell elhelyezni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt lakás nem áll rendelkezésre, úgy elhelyezését az adott lakásban kell biztosítani.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben biztosított elhelyezés nem haladhatja meg a 180 naptári napot, mely egy esetben 60 nappal meghosszabbítható.

21. §

Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell az eredeti állapot visszaállítására, vagy a költségek megtérítésére.

X.

A lakásba befogadás és a tartási szerződés feltételei

22. §

(1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
    a)    élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,
    b)    testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.

(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.
    

23. §

A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja.

Lakásbérlet megszűnésekor másik lakás biztosításának feltételei, vagy
pénzbeli térítés fizetése

24. §

(1) A bérbeadó a lakás bérlőjével kötött szerződést közös megegyezéssel az alábbi feltételekkel szüntetheti meg:
    a)    Ha alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani. Ez esetben a bérlőt a másik lakásba történő beköltözésekor a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg.                       
    b)    Ha a bérlő a meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt. Ez esetben a bérbeadó a lakás átvételét követően a bérlőnek a lakásra megállapított lakbér 1 évre járó összegét köteles megfizetni.

(2) A bérlőnek járó térítést csökkenteni kell a lakásra fennálló tartozásokkal.

25. §

(1) A bérbeadó a bérleti szerződést - a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából - akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a városban megfelelő másik lakást tud biztosítani.

(2) Ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt – határozatlan idejű bérleti szerződés esetén - a lakás forgalmi értéke 50%-ának megfelelő összegű térítési díjat kell részére fizetni a lakás átadásakor, melyet csökkenteni kell a lakásra fennálló esetleges tartozásokkal.  

XI.

Lakáscsere feltételei

26. §

(1)  Önkormányzati lakásbérleti joga másik lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)  Önkormányzati bérlakás cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulását köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen  nem a lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul.

(4)  A lakáscsere során a bérlő és a vele együttlakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni.

(5) E rendelet alkalmazásában minőségi csere: nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfortfokozatú lakásra történő csere.

27. §

Az albérletbe adáshoz - a bérlő kérelmére - a bérbeadó abban az esetben járul hozzá, ha a bérlő és a vele jogszerűen együttlakók a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakásterületre (lakásnagyságra) kötik az albérleti szerződést.

Bírói ítélet végrehajtására irányuló elhelyezés

28. §

(1)  Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat
    a)    a rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakás,
     b)     szociális bérlakásra való jogosultság hiánya esetén csak komfortnélküli lakás
    illeti meg.

(2) Határozatlan idejű az elhelyezési kötelezettség abban az esetben, ha a házastárs bérlőtársi jogviszonya, határozatlan idejű. Határozott idejű, ha bérlőtársként határozott idejű volt a bérleti jogviszonya.

(3) A bírósági határozat alapján saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kiköltözésre kötelezett személy elhelyezéséről a bérbeadó gondoskodik.

A szociális intézményekből elbocsátott személy elhelyezése

29. §

Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeni térítés ellenében lemondott önkormányzati bérlakása bérleti jogáról, a pénzbeni térítés visszafizetése esetén a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú - legalább komfortos - bérlakásra tarthat igényt lakásigénylési nyilvántartásba történő felvétel mellőzésével.

XII.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

30. §

Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbi paragrafusokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
            

A bérbeadás feltételei

31. §

(1)  Helyiséget - a kötelező elhelyezési feladat kivételével - csak versenytárgyalás útján lehet bérbeadni.

(2)  A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre - legfeljebb 5 évi  időtartamra -  szóló bérleti szerződést köthet.

A versenytárgyalás

32. §

(1) A versenyeztetés tárgya a helyiségbérleti díj összege (Ft/m2/év). Az nyeri el a pályázatot, aki a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pályázatot a versenytárgyalás időpontját legalább 20 nappal megelőzően a helyi újságban - szükség esetén megyei napilapban - kell meghirdetni. A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.

(3)  Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezett. Ilyenkor a helyiséget a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel kell bérbeadni.

(4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a versenykiírásban rögzített pályázati letétet megfizette. A pályázati letét mértékét a bérbeadó határozza meg, melynek mértéke 10.000 Ft-nál kevesebb nem lehet. A pályázati letét nem jár vissza, ha a pályázat nyertese eláll a szándékától.

(5) A versenytárgyalást a bérbeadói jogkör gyakorlója folytatja le, melyről jegyzőkönyv készül.A tárgyalás befejeztével a tárgyalásvezető közli a megjelentekkel a pályázat eredményét.

(6) Az eredmény megállapítását követően a bérbeadó a pályázat nyertesével előszerződést köt.

(7) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőre nem veszi használatba, a bérbeadó a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázóval köt bérleti szerződést.

A bérlő jogai és kötelezettségei

33. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kira-katszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(2)  A bérlő köteles gondoskodni:
-    az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetve üzemben tart,
-    az épület, a közös használatra szolgáló helyiségek, területek (járda) tisztításáról,
-    a bérlő tevékenysége miatt, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

34. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti joga átruházható, elcserélhető, albérletbe adható az eredeti bér­leti szerződésekben foglalt feltételek vállalása esetén.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető el.

(3) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, elcseréléséhez, albérletbe adásához csak az alábbi esetekben járulhat hozzá:
    a)    ha az új bérlő, albérlő által gyakorolni kívánt te­vékenység jogszabály által előírt feltételei biztosít­hatók és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti,
     b)    továbbá vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg - a bérleti díjon felül - a helyiség egy éves bérleti díjának megfelelő összeget (egyösszegben) megfizeti a bérbeadónak.       

XIII.

Záró rendelkezések

35. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Jogharmonizációs záradék:

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző
rendelkezést nem tartalmaz.

    Dr.  M o l n á r  László  sk.                    Dr.  B e n e   Edit  sk.
                  polgármester                                          jegyző

Melléklet
a 30/1996. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

K É R E L E M
ÖNKORMÁNYZATI  BÉRLAKÁS  IGÉNYLÉSHEZ

Személyi adatok:

              Igénylő adatai:                    Házastárs (élettárs) adatai:

Neve: ............................................................              .....................................................

Szül.hely, idő: ..............................................        ....................................................    
Anyja neve: ..................................................        ....................................................

Állandó lakcíme: .........................................        ....................................................

Mióta  lakik  Püspökladányban
állandó  bejelentettként              ..........év             .............év

ideiglenes  bejelentettként         ..........év             …..........év

Mióta  rendelkezik Püspökladányban
munkahellyel                     ................év                .................év

Munkahely neve:  ....................................................     ...................................................

Gyermekei/k, illetve  egyéb  velük  költöző  családtagok  neve,  születési  helye
.................................................................................................................................................................................
…………………….......................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
Egy  főre  jutó  nettó  jövedelem .........................................Ft/hó

Milyen minőségben laknak a lakásban (bérlő, albérlő, családtag, tulajdonos stb.) ………………………………………………………………………………...................

A lakás helyiségei:  ..........................................................................................................

Komfortfokozata:   ...........................................................................................................

A lakásban élő családok száma:         ...................................

A  kérelmező  és  családtagjai  által  kizárólag  használt  lakószobák  felsorolása     

1./............................m2           2./............................m2            3./ ...........................m2

Van-e  a  tulajdonukban, vagy  a  velük  együtt  költöző  családtagjaik  tulajdonában
Püspökladányban,  vagy  az  ország  területén

    Saját tulajdonú lakásuk:                                             * Igen  -  Nem

    Ha igen, a lakás címe: ..................................................................................................

    Beépíthető építési telkük                                    * Igen  -  Nem
    Ha igen, a címe: ...........................................................................................................

    Jogos lakásigényüket kielégítő résztulajdonú lakás   * Igen  -  Nem

Ha igen, a lakás címe: .......................................................................................................

    Jelentős értékű ingó, vagy ingatlan vagyon van-e tulajdonukban. (Öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb  összegének  ötvenszeresét  meghaladó,  jelenleg  1.235.000.-Ft)
* Igen  -  Nem
 
Ha  igen  sorolja fel .....................................................................................................

Hány  szobás  lakást  kér: .............................

Milyen komfortfokozatú  lakást  kér: ....................................

Egyéb  megjegyzés: .........................................................................................................
...........................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................

NYILATKOZAT

Büntetőjogi felelősségünk  tudatában kijelentjük, hogy a lakásigény bejelentésben az általunk közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul vesszük, hogy valótlan adatok közlése, illetve a változás bejelentési kötelezettség elmulasztása a lakásigénylők  sorából  történő  kizárással, vagy a nyilvántartásból, valamint a lakásbérbeadási névjegyzékről való törléssel jár.

Püspökladány, 20....................................

.............................................................            ................................................
                    igénylő                                                     házastársa (élettársa)    

Mellékletek:

    jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás/ok
    tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolása

A *-gal jelölt résznél a megfelelő válasz aláhúzandó

SEGÉDLET
        

ÖSSZKOMFORTOS LAKÁS:

a./ 12 m2 meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és

b./ közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel)

c./ melegvíz-ellátással (táv, tömb, egyedi  központi, etage melegvízellátással, villanyboylerrel, gázmelegítővel)

d./ központi fűtési móddal (táv-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

KOMFORTOS  LAKÁS:

a./ 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b./ közművesítettséggel,

c./ melegvíz-ellátással és

d./ egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajfűtésű kályhafűtéssel elektromos hőtárolós kályhával, gázfűtéssel)   rendelkezik.

FÉLKOMFORTOS lakás az, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a./ 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel,

b./ közművesítettséggel (legalább villany és vízellátással) és

c./ egyedi fűtési móddal rendelkezik.

KOMFORTNÉLKÜLI az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a./ 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel WC használatával és

b./ egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c./ a vízvétel lehetősége biztosított.