1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az intézmények rendelkezésére bocsátott helyiségekre és az intézmények területén lévő lakásokra.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.

(4) A bérbeadói hozzájárulást a Hősök tere 1. szám alatti épület esetében, valamint a hivatali, az önkormányzati intézményi és gazdasági társasági szakemberek, illetve a nem önkormányzati intézményi szakemberek elhelyezése vonatkozásában a képviselő-testület gyakorolja.

2. § (1) Az önkormányzati lakásokat

(2) Önkormányzati bérlakásokra - a hasznosítás módjától függetlenül - csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama - a 9. § (3) bekezdés kivételével - legfeljebb három év.

(3) Püspökladány Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott intézmények szakember-igényeinek kielégítésére, a munkaviszony fennállásának időtartamára - legfeljebb azonban 5 évre - önkormányzati lakás biztosítható.

(4) A (2) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a szociális lakásra való jogosultságát a Szociális és Egészségügyi Bizottság igazolja. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a bérlő a beköltözéstől számított 10 évig lakhat a bérlakásban. A bérlakásra kötött bérleti szerződés 10 év után nem hosszabbítható meg..

(5) A (3) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés öt évente újabb öt évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a szakember igény kielégítésére vonatkozó munkaviszonya továbbra is fennáll.

(6) Különösen indokolt esetben a szociális alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés évente, egy évvel meghosszabbítható. Különösen indokolt esetnek minősül, ha a kérelmező:

3. § (1)¹ Önkormányzati bérlakásra - szociális helyzet alapján - az a nagykorú magyar állampolgár, az az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, az a magyar hatóságok által menekültként elismert személy, illetve az az európai uniós állampolgár jogosult:

4. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke:

5. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevételi igényeket (továbbiakban: szociális lakásigénylés) e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon az önkormányzat hivatalának Szervezési, jogi, közigazgatási irodáján kell benyújtani.

6. § (1) A lakásbérleti igényeket a lakásigénylési nyilvántartási sorrend szerint kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakás nagysága (szoba száma) komfort fokozata ezt indokolja, vagy az igénylő nem fogadja el a felajánlott lakást.

(2) A lakásigényléseket évente meg kell újítani, csatolva az 5. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat.

7. § (1) Ha a házastársak/élettársak a házasság/életközösség megkötése/létrehozása előtt mindketten benyújtották lakásigényüket a korábban benyújtott igényt kell folyamatosnak tekinteni, amennyiben továbbra is fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság.

(2) Amennyiben a lakásigénylési nyilvántartásba felvételt nyertek házassága felbomlik (életközössége megszűnik), a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek a személyében a felek egymás között megegyeznek - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik – feltéve, hogy a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll.

8. § (1) A támogatásra való jogosultság feltétele az, hogy a lakbér a lakásban jogszerűen együttélő személyek összjövedelmének

9. § (1) Versenytárgyalás útján - a nyilvántartásban szereplők részére - adható bérbe lakás akkor is, ha a karbantartás körét meghaladó felújítási, helyreállítási munkák elvégzése vált szükségessé, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségből lakás alakítható ki.

(2) A versenytárgyalást az elvégzendő munkák részletes leírásával és költségvetésével, továbbá a bérbeadás feltételeinek meghatározásával kell kiírni. A pályázatot az a nyilvántartásban szereplő igénylő nyeri el, aki a helyreállításra, az átalakításra, a költségviselésre és a bérleti feltételekre a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3) Ha a helyreállítási, átalakítási munkák költsége meghaladja a lakás átalakítása utáni állapot szerinti 5 évre számított lakbérének az összegét, a lakásra legfeljebb olyan időtartamú bérleti szerződés köthető, mely legalább 75 %-osan biztosítja az építési költségek lakbérben történő érvényesítését. A bérleti szerződés időtartama ez esetben sem lehet hosszabb 8 évnél.

10. § (1) Szakember részére bérlakás (szakember-elhelyezés) lakásigénylési nyilvántartásba való felvétel nélkül biztosítható, amennyiben alkalmazása a városi intézmények és az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Bérlakás csak olyan szakembernek adható, akik /illetve a vele együttköltöző hozzátartozói/ tulajdonában, bérletében Püspökladányban nincs beköltözhető, illetve jogos lakásigényt elérő ingatlana.

11. § A szakember-elhelyezés céljából bérbeadott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A bérbeadással kapcsolatos döntés egyszerűsített határozattal is meghozható.

12. § (1) Költségalapon meghatározott lakbérű lakás csak lakás céljára hasznosítható.

(2) Az üres, vagy megüresedõ lakások lakásigénylési nyilvántartásba való felvétel nélkül adhatók bérbe pályáztatás alapján.

(3) A bérbeadó az üres, vagy megüresedő lakást, lakásokat nyilvános közzététel útján megpályáztatja.

(4) Nem vehet részt a pályázatban az, akinek (illetve a vele együtt költöző hozzátartozóinak) tulajdonában Püspökladányban beköltözhető, a jogos lakásigény mértékét elérő lakásingatlana van.

(5) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbérrendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra - de legalább 3 hónapra - előre, egyösszegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie.

(6) Bérleti szerződést azzal kell kötni, aki a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalja és a szerződés aláírásakor a vállalt összeget be is fizeti.

(7) Amennyiben két, vagy több pályázó azonos ajánlatot tesz, úgy közöttük külön licitálási eljárást kell lefolytatni és azzal kell bérleti szerződést kötni, aki a licitálás során a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalja.

(8) Ha a szerződés aláírását megelőzően a nyertes pályázó visszalép, úgy a következő legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállaló pályázóval kell szerződést kötni. Ha több ilyen pályázó is van, akkor a (7) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni.

(9) A költségalapon bérbeadott lakásokra egyebekben e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ezekre a lakásokra a bérleti szerződés folyamatosan meghosszabbítható 5 évente, amennyiben a bérlő vállalja a lakbér megfizetését.

13. § (1) Szociális alapon bérbeadott lakás csak lakás céljára hasznosítható.

(2) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen - a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek, vagy szervnek - adható bérbe, kizárólag

14. § (1) A képviselő-testület jogi személyekkel megállapodhat abban, hogy megüresedő önkormányzati bérlakásra bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(2) A képviselő-testület az egyszeri vagy többszöri (legfeljebb háromszori) bérlőkiválasztási jogot kizárólag határozott időre (3-6-9 évre) és ezen belül meghatározott feltétel bekövetkeztéig biztosítja.

(3) A bérlőkiválasztási jog ellenértékét a felek - a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével - megállapodásban határozzák meg.

(4) A bérlőkiválasztási jog ellenértékének alapja az adott lakás beköltözhető forgalmi értéke.

(5) Az ellenérték mértéke

15. § (1) Önkormányzati bérlakásra a bérleti jogviszony fennállásának ideje alatt bérlőtársi szerződés köthető a felek egyező akaratnyilvánításával, írásba foglalt megállapodással.

(2) Bérlőtárs az lehet - a Ltv. 4. § (4) bekezdésében foglaltakon túl -, aki

(3) A 9. §. szerinti versenytárgyalás útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha a bérlőtársak közös nyilatkozatban vállalják a bérbeadó felé az eredeti kötelezettségek együttes teljesítését.

16. § Megüresedett társbérleti lakásrész a lakásban visszamaradt társbérlő részére - minőségi lakáscsere lehetőségének hiányában - kérelmére bérbe adható.

17. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül – munkanapokon, évente egy alkalommal előzetes értesítés alapján 8.00-20.00 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(2a) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, az ezzel kapcsolatos további kötelezettségeit a lakástörvény szabályozza.

(3) Amennyiben a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel kérheti, hogy a felmerült költségei 50 %-ával a lakbér mértékét csökkentsék.

18. § (1) A lakásokért fizetendő bérleti díjat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) A bérbeadó a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg

(2a)³ A különösen indokolt eset alapján meghosszabbított bérleti szerződés esetében a (3) bekezdésben szereplő emelt összegű lakáshasználati díjat kell alkalmazni úgy, hogy annak mértéke nem haladhatja meg a lakbér háromszorosát.

(2b) A határozatlan idejű szociális jelleggel történt bérbeadás feltételeit a Szociális és Egészségügyi Bizottság évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a szociális jellegű bérbeadás feltételei a felülvizsgálat eredményeként már nem állnak fenn, úgy a (3) bekezdésben szereplő emelt összegű lakáshasználati díjat kell alkalmazni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználat kezdetétől a lakbérrel azonos mértékű lakáshasználati díjat (alapdíjat) fizet. 2 hónap elteltével köteles megfizetni az alábbi emelt összegű lakáshasználati díjat:

(4) A bérbeadó a (4) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

19. § (1) Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit a bérlőnek számla ellenében 30 napon belül meg kell térítenie.

(2) Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó költségei megtérülése érdekében bírósághoz fordulhat.

20. § (1) A lakásban visszamaradó személyt elsősorban jogos lakásigényének megfelelő mértékű lakásban kell elhelyezni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt lakás nem áll rendelkezésre, úgy elhelyezését az adott lakásban kell biztosítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben biztosított elhelyezés nem haladhatja meg a 180 naptári napot, mely egy esetben 60 nappal meghosszabbítható.

21. § Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell az eredeti állapot visszaállítására, vagy a költségek megtérítésére.

22. § (1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.

23. § A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja.

24. § (1) A bérbeadó a lakás bérlőjével kötött szerződést közös megegyezéssel az alábbi feltételekkel szüntetheti meg:

(2) A bérlőnek járó térítést csökkenteni kell a lakásra fennálló tartozásokkal.

25. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést - a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából - akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a városban megfelelő másik lakást tud biztosítani.

(2)⁴

26. § (1) Önkormányzati lakásbérleti joga másik lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Önkormányzati bérlakás cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulását köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem a lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul.

(4) A lakáscsere során a bérlő és a vele együttlakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni.

(5) E rendelet alkalmazásában minőségi csere: nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfortfokozatú lakásra történő csere.

27. § Az albérletbe adáshoz - a bérlő kérelmére - a bérbeadó abban az esetben járul hozzá, ha a bérlő és a vele jogszerűen együttlakók a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakásterületre (lakásnagyságra) kötik az albérleti szerződést.

28. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat

(2) Határozatlan idejű az elhelyezési kötelezettség abban az esetben, ha a házastárs bérlőtársi jogviszonya, határozatlan idejű. Határozott idejű, ha bérlőtársként határozott idejű volt a bérleti jogviszonya.

(3) A bírósági határozat alapján saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kiköltözésre kötelezett személy elhelyezéséről a bérbeadó gondoskodik.

29. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeni térítés ellenében lemondott önkormányzati bérlakása bérleti jogáról, a pénzbeni térítés visszafizetése esetén a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú - legalább komfortos - bérlakásra tarthat igényt lakásigénylési nyilvántartásba történő felvétel mellőzésével.

30. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbi paragrafusokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § (1) Helyiséget - a kötelező elhelyezési feladat kivételével - csak versenytárgyalás útján lehet bérbeadni.

(2) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre - legfeljebb 5 évi időtartamra - szóló bérleti szerződést köthet.

32. § (1) A versenyeztetés tárgya a helyiségbérleti díj összege (Ft/m2/év). Az nyeri el a pályázatot, aki a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pályázatot a versenytárgyalás időpontját legalább 20 nappal megelőzően a helyi újságban - szükség esetén megyei napilapban - kell meghirdetni. A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.

(3) Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezett. Ilyenkor a helyiséget a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel kell bérbeadni.

(4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a versenykiírásban rögzített pályázati letétet megfizette. A pályázati letét mértékét a bérbeadó határozza meg, melynek mértéke 10.000 Ft-nál kevesebb nem lehet. A pályázati letét nem jár vissza, ha a pályázat nyertese eláll a szándékától.

(5) A versenytárgyalást a bérbeadói jogkör gyakorlója folytatja le, melyről jegyzőkönyv készül. A tárgyalás befejeztével a tárgyalásvezető közli a megjelentekkel a pályázat eredményét.

(6) Az eredmény megállapítását követően a bérbeadó a pályázat nyertesével előszerződést köt.

(7) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőre nem veszi használatba, a bérbeadó a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázóval köt bérleti szerződést.

33. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

34. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti joga átruházható, elcserélhető, albérletbe adható az eredeti bérleti szerződésekben foglalt feltételek vállalása esetén.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető el.

(3) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, elcseréléséhez, albérletbe adásához csak az alábbi esetekben járulhat hozzá:

35. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.