Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1.    §

A rendelet hatálya kiterjed Püspökladány Város területén lévő lakóépületekre, vegyes célra használt épületekre, nem lakás céljára szolgáló épületekre (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó hőszolgáltató szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókra.

Fogalommeghatározások

2.    §

Hatályon kívül helyezve.

Fogyasztói közösség

3. §

(1) Az egy hőátadó egységről ellátott épületben lévő épületrészek (lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek) tulajdonosai, bérlői, használói összessége alkot egy fogyasztói közösséget. A fogyasztói közösség, vagy annak tagjai díjfizetésre kötelezettek.

(2) A fogyasztói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre
     a) a szerződéskötés
     b) a szerződésmódosítás
     c) a szolgáltatási paraméterek igénylése
     d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése
     e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve  megváltoztatás céljából.

(3) Fogyasztói közösség megbízottját – eltérő megállapodás hiányában – az egy hőátadó egységről ellátott díjfizetésre kötelezettek 50 %-a + 1 fő választja.

(4) A fogyasztói közösség megbízottja által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések és annak következményei érvényesek a fogyasztói közösség minden tagjára.

Alkalmazható árszabások

4. §

A. 2. §-ban meghatározott fogyasztó: A mérés szerinti elszámolás alapján a fogyasztói hőközpontban, szolgáltatói hőközpontban hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt, hőátadó egységben) mért (átvett) fűtési célra és használati melegvíz (HMV) előállítás céljára átvett távhőért alapdíjat és hődíjat fizet.
A fűtési célra átvett távhőért: fűtési alapdíjat és fűtési hődíjat – a HMV előállítás céljára átvett távhőért: HMV alapdíjat és HMV hődíjat – fizet.

Alapdíj

5. §

(1) Az alapdíj költségösszetevői:
    a) a távközszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási, valamint a tevékenységet terhelő általános költsége
    b) a távközszolgáltató egyéb eszközének (távhővezeték és tartozékának az általa üzemeltetett átvevő állomások üzemi és egyéb épületeknek) üzemeltetési, karbantartási költsége
    c) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díja.

(2) Az alapdíj éves díj, amelyet:
A fűtés szempontjából figyelembe vehető helyiségek légtérfogata (lm3) után kell megfizetni, úgy fűtési, mint HMV előállítás céljára igénybevett távhőszolgáltatás esetén. Mértékegysége: Ft/lm3/év

A hődíj

6. §

(1) A hődíj költségösszetevői:
     a) a távhőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költsége
     b) a számítással meghatározott veszteség költsége  

(2)  A hődíjat
     -  a mért (átvett) hőmennyiség (Ft/GJ),
     -  átalány szerinti szolgáltatás esetén a fűtési hődíjat a fűtött légtérfogat (Ft/lm3),
    - a melegvíz hődíját az elszámolandó használati melegvíz mennyisége (Ft/lm3), és a hőközponti mérés alapján a rendszerre megállapított átlagos fajlagos hőfelhasználási mutató szorzata (GJ/ lm3) után kell fizetni.

(3) A szolgáltatott hőmennyiség megállapítása (mérése) vízhőhordozó közeg esetén hőmennyiség-mérővel, HMV szolgáltatás esetén földgáz energiahordozó esetében gázmérővel mért normál térfogat (m3) és a Szolgáltató által közölt aktuális fűtőérték szorzatával történik.

A díjtételek megváltoztatásának automatizmusa

7. §

Hatályon kívül helyezve.

Távhőszolgáltatási díjak áthárítása

8. §

(1) A lakóépületben és vegyes célra használt épületben lévő fogyasztó és fogyasztói közösség tagjai az éves alapdíj 1/12-ed részét, és részfizetésként, a tervezett hőfelhasználásnak megfelelő hődíj időarányos részét, havonta a számla benyújtásakor fizeti.

(2) A távhőszolgáltató évente kétszer december 31-én és fűtési idény végén a hőfogyasztásmérő állásának megfelelően a mért időszak távhőfogyasztása alapján számított hődíjat, a részfizetést teljesítők között – eltérő megállapodás hiányában – az általuk használt lakás, helyiség térfogata  (lm3) alapján szétosztja és annak megfelelően a részfizetések összegével elszámol, a különbözetet visszafizeti vagy beszedi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti részfizetést teljesítők a mért időszak távhőfogyasztás hődíját az épületrészekben elhelyezett a tulajdonában lévő mérőkészülékek (költségmegosztók) mérési eredménye alapján, vagy más elosztási mód szerint kívánják szétosztani és az ehhez szükséges adatokat az elszámolás előtt legalább 15 nappal, vagy a megállapodásban kikötött időpontra a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátják, a távhőszolgáltató az annak megfelelő díjszétosztást és elszámolást elvégzi.

A költségosztók felszereltetése és annak üzemeltetése a fogyasztó feladata, költségei őt terhelik.

8/A. §

(1) A lakóépületben és vegyes célra használt épületben lévő fogyasztó és fogyasztói közösség tagjai az éves alapdíj és a tervezett hőfel­hasz­ná­lásnak megfelelő hődíj 1/12 részét, havonta a számla benyújtásakor fizeti.

(2) A (1) bekezdés szerinti részfizetés nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjfizetésére nem vehető igénybe.
 
(3) A (1) bekezdés szerinti részfizetésre való áttérés az adott év május 1-től július 31-ig terjedő időszakban történhet, melyet a lakossági fogyasztó írásban kérhet a távhőszolgáltatótól.

(4) A (1) bekezdés szerinti részfizetés teljesítésére a távhőszolgáltató meg­állapodást köt a fogyasztóval.

(5) A (1) bekezdés szerinti részfizetésre való áttéréskor a fogyasztónak a távhőszolgáltatóval szemben fennálló hátraléka nem lehet.

(6) Nem kérheti az (1) bekezdés szerinti részfizetést az a lakossági fo­gyasz­tó, aki szociális energiafelhasználási támogatásban vagy távhő­díj-juttatásban részesül.

(7) A (1) bekezdés szerinti részfizetést teljesítők esetében a 8. § (2) bekezdés szerinti évi két elszámolásból a távhőszolgáltató december 31-én egyenleget közöl, a különbözetet nem fizeti vissza. A túlfizetés összegét a következő időszak részfizetéseinek összegébe számolja.

(8) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti részszámlázás ideje alatt a fogyasztónak kéthavi hátraléka képződik, a kedvezményes fizetési megállapodás a szolgáltató részéről megszűnik.

Használati melegvíz elszámolása
    
9. §

(1) A HMV előállítására vételezett hőmennyiség elszámolásának alapján a ténylegesen felhasznált hőmennyiség, melynek mérése (megállapítása) a rendelet 6. § (3) alapján történik.

(2) Az (1) bekezdés szerint mért (számított) hőmennyiség hődíját a távhőszolgáltató évente legalább háromszor, fűtési idény végén, fűtési idény elején és december 31-én a mért időszak hőfogyasztása alapján számított hődíjat a részfizetést teljesítők között – eltérő szerződés hiányában – az általuk használt lakás, helyiség fűtött térfogata alapján (lm3) 5. sz. melléklet szerint szétosztja és annak megfelelően a részfizetések összegével elszámol, a különbözetet visszafizeti vagy beszedi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti részfizetést teljesítők a mért időszak HMV hőfogyasztás hődíját az épületrészekben elhelyezett tulajdonában lévő mérőkészülékek (költségmegosztók, mellékvízmérők) mérési eredményeinek arányában, vagy más elosztási mód szerint kívánja szétosztani és az ehhez szükséges adatokat az elszámolás előtt legalább 15 nappal, vagy a szerződésben kikötött időpontra a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátják, a távhőszolgáltató az annak megfelelő díjszétosztást és elszámolást elvégzi. A mérőkészülékek (költségosztók, mellékvízmérők) felszereltetése és annak üzemeltetése a fogyasztó feladata, költségei őt terhelik.

(4) A távhőszolgáltatás díja (HMV alap és HMV hődíj) nem tartalmazzák a használati melegvíz víz- és csatornahasználati díját.

(5) Ha a lakás helyiség használója elköltözik (vagy új használó költözik) a távhőszolgáltatás díját a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés napjától az új használó terhére kell áthárítani. A lakás, helyiség használó személyében beállott változást mind az elköltöző, mind a beköltöző (lakossági vagy egyéb fogyasztó) a távhőszolgáltató részére bejelenteni köteles.

10. §^[1][2]

(1) Az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A csatlakozási díj a csatlakozással összefüggésben felmerülő szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díját, valamint a szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítési, bővítési, átalakítási díját foglalja magában, továbbá tartalmazza a távhőszolgáltató fejlesztési költségeit is.

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.  

(4) A csatlakozási díj mértékét a rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A lakossági és külön kezelt intézményi felhasználók által befizetett csatlakozási díj teljes összegét a távhőszolgáltató a felhasználónak kiállított első díjszámla kibocsátás időpontjától kezdődően részletekben, a havonta kiszámlázandó alapdíjon keresztül, a mindenkor hatályos alapdíjnak megfelelő mértékben köteles jóváírni.

(6) Üzletpolitikai megfontolásokból a csatlakozási díj fizetésétől a távhőszolgáltató eltekinthet, illetőleg annak összegét mérsékelheti a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság hozzájárulásával.

Díjvisszafizetés és pótdíj

11. §

(1) A távhőszolgáltatót és a fogyasztót a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben díj-visszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.

(2) Ha a távhőszolgáltató kötelezettségének – a terv szerinti karbantartás időtartamát kivéve – folyamatosan három napot meghaladóan felróható okból nem tesz eleget, a szerződésben meghatározott alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(3) Szabálytalan vételezés és szerződés nélküli fogyasztásnak minősülő szabályozatlan vételezés esetén felemelt díjként köteles a fogyasztó megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított, vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén a hődíjat és fűtési alapdíjat, melegvíz esetén a hődíjat és HMV alapdíjat.

(4) Hőelvonásnak minősülő szabályozatlan vételezés esetén a hőelvonást megvalósító épületrész fűtött légterének megfelelő alapdíjat és az elszámolás időszakra megállapított vélelmezett hőfelhasználás 60 %-ának megfelelő mérsékelt hődíjat kell elszámolni.

(5) Olyan fogyasztásnemek esetén, amelyeknél átalánydíj nem került megállapításra a távhőszolgáltató számítással jogosult a vélelmezett felhasználást a fogyasztó beépített hőteljesítményéből és a tényleges átlagos külső hőmérséklet alapján, használati melegvíz esetén a kifolyók maximális áteresztő képességéből 24 órás csúcskihasználással megállapítani.

A díjalkalmazás egyéb feltételei

12. §

(1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés szerint történhet.

(2) A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

(3) A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.

(4) Jelen rendelet hatályba lépésekor a hőfogadókban illetve épületrészekben beépített hőmennyiségmérők elszámolására érvényben lévő szerződések hatályban maradnak.

(5) A szolgáltatás helyét, mértékét és annak tartalmát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti.
Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott aránya, valamint a TKSz rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.

(6) Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.

(7) A távhőszolgáltató tulajdonát nem képező mérőeszközök karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a tulajdonos kötelessége.

(8) A fogyasztó és a távhőszolgáltató kérheti a másik fél tulajdonában lévő mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Amennyiben a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a tulajdonost terheli, ellenkező esetben a költségeket, a felülvizsgálatot kérelmező köteles viselni.

(9) A felülvizsgálat eredményeként, – amennyiben az indokolt – a számla korrekcióját OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, de legfeljebb a szerződés szerinti utolsó elszámolás időszakra.

(10) Szolgáltató az év szeptember 15. és május 15-e között köteles a fogyasztó rendelkezésére állni és igényelt hőszükségletét kielégíteni.
A fogyasztó (ill. közös képviselő) szeptember 15 – október 15., valamint április 15 – május 15. közötti előfűtési, illetve pótfűtési időszakban megállapodás (megrendelő) alapján kezdeményezheti a távhőszolgáltatás megkezdését vagy befejezését.
Elő- illetve pótfűtési időszakra vonatkozó megrendelés időtartam minimum 3 nap.

(11) Jelen rendelet alkalmazását elősegítő további értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. §

(1) A fogyasztó a tulajdonában lévő rendszer folyamatos karbantartásáról köteles gondoskodni. A fogyasztó hibájából bekövetkezett vízfolyásokat a fogyasztó köteles megtéríteni.

(2) A távhő ellátásból, illetve melegvíz szolgáltatásból kikapcsolni fogyasztót kérésére az alábbiak megléte esetén lehet:
     a) kikapcsolás legrövidebb időtartama egy év
     b) a fűtést csak a lakóközösség írásbeli egyetértésével lehet, melyben a l lakóközösség vállalja a fűtéskikapcsolásából adódó mindennemű felelősséget,
     c) megrendelő vállalja a kikapcsolással járó költségek megtérítését.

(3) Fogyasztói közösséget a szolgáltatóval szemben a közösség választott képviselője képviseli, de elláthatja a képviseletet más hivatalosan megbízott személy is.

(4) Fűtési, illetve melegvízellátó rendszeren bármilyen módosítást csak a távhőszolgáltató egyeztetésével lehet végezni.

(5) A távhőszolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett fogyasztói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a fogyasztót felhívni.

Távhőrendszer működtetése, fejlesztése

14. §

(1) Az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettségét az önkormányzat engedélyben a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft-n keresztül valósítja meg.

(3) Környezetvédelmi és levegőtisztasági szempontokra figyelemmel, a távhőrendszerrel ellátott területen jelentkező hőigényt a távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni.

(4) A hőtermelő létesítmény és elosztórendszer működtetése a távhőszolgáltató, míg fejlesztése az önkormányzat feladata.

(5)^[3] Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság védelmi szempontok alapján a Központi városrészen (Csillag - Rákóczi - Bezerédi - IV. Béla - Szent István – Damjanich – Szigligeti – Gábor Áron – Kálvin tér – Széchenyi – Tompa Mihály – Kodály Zoltán – Bajcsy Zsilinszky – Kiss Ferenc utcák által körülhatárolt terület) célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

Távhőszolgáltatás korlátozása

15. §

(1) A távhőszolgáltató jogosult
     a) a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt, vagy
     b) környezetvédelmi veszély esetén
         a szolgáltatást korlátozni.

(2) A korlátozás bevezetésének okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles, aki elrendeli a korlátozási kategóriákat és fokozatokat és annak időtartamát.

(3) Lakossági fogyasztó korlátozására csak végső esetben és akkor kerülhet sor, ha az egyéb fogyasztó korlátozása után még szükséges.

(4) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendjét a rendelet 4 számú melléklete szabályozza.

Távhőszolgáltatás szüneteltetése

16. §

(1) A távhőszolgáltató jogosult az élet- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat – amennyiben a szolgáltatás szüneteltetésében a fogyasztó vétlen – a szolgáltató köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni.

(3) A fogyasztó akkor kezdeményezheti a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetését, amennyiben az általa használt épületet (épületrészt) átépíti, vagy annak használatát bizonyos ideig szünetelteti, és az ideiglenes kikapcsolás műszakilag megoldható. Az ideiglenes szüneteltetés időtartamára, ha az nem haladja meg a 12 hónapot alapdíjat köteles fizetni.
Az 1 évet meghaladó ideiglenes szüneteltetés időtartamán alapdíj fizetési kötelezettség nem áll fenn.

Fogyasztóvédelem

17. §

(1) Az önkormányzatnak a fogyasztói érdekképviseletek véleményét ki kell kérni
     a) a távhőszolgáltatást érintő rendelet, valamint
     b) ármegállapítási mechanizmusok (árképlet) megállapításakor,
     c) az engedélyes távhőszolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásakor.

(2) A vélemény-nyilvántartásba bevonandók köre:
     a) kormány területileg illetékes fogyasztóvédelmi szerve,
    b) egyéb a Tszt. 3. § g) pontjának ga) és gb) alpontjai szerint meghatározott szervezetek, amelyek bejelentik a szolgáltatónál, vagy az önkormányzat jegyzőjénél együttműködési szándékukat a fogyasztóvédelem terén.

Záró rendelkezés

18. §

E rendelet 2000. szeptember 1-én lép hatályba.

Jogharmonizációs záradék:

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.

Dr. M o l n á r  László sk.                                     K e s e r ű  László sk.
            polgármester                                                           jegyző

1. sz. melléklet
a 14/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve.

2. sz. melléklet
a 14/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések

1)  A fűtésre és HMV előállításra fizetendő alapdíjat a fűtött légtérfogat alapján kell kiszámítani.
    Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légéterének a közművezetékek védőburkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba.
    Amennyiben a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérséklet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a iegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
    Az 5.d. pontban felsorol helyiségek légtérfogatának 50 %-át kell  számításba venni.

2) A szolgáltatás idején az épülettulajdonos által nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló

helyiségek és területek fűtési díját – amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik – az épület tulajdonos viseli.

3) Társbérlet esetén a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját az egyes társbérlők között az általuk kizárólagosan használt helyiségek fűtött légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában kell megosztani.

4.1.)  A díjfizetésre kötelezett személyében bekövetkezett változást a változásban érintett felek legkésőbb a változás időpontját követő 30 napon belül írásban együttesen kötelesek bejelenteni a szolgáltatónak úgy, hogy a bejelentés tartalmazza változás nyilvántartásba vételéhez és a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatokat.

4.2.) Késedelmes bejelentésből, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó minden következmény a mulasztó felet (feleket) terheli.

4.3.)  Amennyiben a változás bejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új díjfizetésre kötelezett, illetve a változás időpontjáig szolgáltatás elszámolásához szükséges adat, valamint a hiánypótlásra felszólított fél (felek) az abban foglalt határidőig nem tesz (tesznek) eleget, akkor a szolgáltató jogosult a nyilvántartásban szereplő díjfizető, vagy az érintett fogyasztási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját.

4.4.) Amennyiben a 4.1.) szerinti bejelentési határidőhöz képest a díjfizető változást késedelmesen közlik a távhőszolgáltatóval, akkor az csak a bejelentés napját követő hónap elsejétől köteles az új díjfizető adatait nyilvántartásba venni, s ennek megfelelően elszámolni.

5)  A fűtésért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben
      a)    közös használatra szolgáló helyiség általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince, illetve padlástérség, folyosó
      b)    közös használatra szolgáló terület a kapualja, a lépcsőház, a zárt nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá barkácsműhely, klubszoba, a gondnoki iroda, a hozzátartozó helyiségekkel, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
     c)    gépkocsitároló (garázs) céljára szolgáló helyiség általában a kizárólag gépjármű tárolására szolgáló helyiség, ahol gazdasági tevékenységet, közösségi összejöveteleket (klub-foglalkozás stb.) nem tartanak.

6.)  A rendelet alkalmazása szempontjából:

6.1.) Fűtöttnek minősül az a helyiség, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van elhelyezve vagy a légtérbe olyan szigeteletlen vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas, kivéve a közös használatra szolgáló helyiség és terület.

6.2.) Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha
        a) hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy
        b) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.

6.3.)  Fűtöttnek minősül az, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.

6.4.) Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét – a fenti 6.2/b. és a 6.3.) pontban foglaltaktól eltekintve – csak a szomszédos fűtött helyiségnek (helyiségeknek) a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó-képességéből adódó hőveszteség (transzmissziós hővesztesége), vagy a fogyasztói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó, szigetelt fogyasztói vezeték szabályozza (temperálja).

(7) A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. nem lehet azonban számításba venni a falsíkon kívüli, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű fafülkéket (pl: beugró).
    Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.

8.) A lakás fűtött térfogatának kiszámításánál a fűtött helyiségek átlagos magasságát kell figyelembe venni.

9.) Azokban az épületben, ahol a távhőszolgáltatás keretében:
     ·    csak melegvíz-szolgáltatás van, ott csak a melegvízre vonatkozó,
     ·    csak fűtésszolgáltatás van, ott csak a fűtésre vonatkozó
          alapdíjat kell alkalmazni.

10.) A használati melegvíz hőmérséklete a hőátadó egységben 40 0C-nál kevesebb nem lehet.

11.) Hálózati veszteség: az a távhőszolgáltatási tevékenység során elkerülhetetlenül keletkező, a hőtermelőnél, valamint az egyes fogyasztási helyeken mért értékeke közötti mennyiségi különbség, amely tartalmazza a szükségszerűen elfolyt víz mennyiségét, annak hőtartalmát, a vezetékek szigetelésén keresztül eltávozó hő összességét, valamint a főmérők és a fogyasztási mérők, almérők együttes adatainak különbözetét.
   

3. sz. melléklet
a 14/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

KIMUTATÁS

a Püspökladány Város területén érvényes legmagasabb hatósági
távhőszolgáltatási díjtételekről

A Püspökladány Város területén érvényes legmagasabb hatósági távhőszolgáltatási díjtételekről

4. sz. melléklet
a 14/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Fogyasztói korlátozási sorrend

A Tszt. 40-42. §-ai, valamint a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 16-17. §-ainak megfelelően az Önkormányzat az alábbi korlátozási tervet hagyja jóvá.

A korlátozási kategóriák értelmezése:

I.    egyedi közüzemi szerződés alapján vételező azon fogyasztók, akiknél a korlátozás termeléskiesést okoz (okozhat), de a technológia nem károsodik,

II.    lakossági fogyasztók, ide sorolhatók a lakossági fogyasztók, egészségügyi intézmények, oktatási intézmények.

A fenti törvények és a Kormány döntése szerint a fenti kategóriákban az alábbi korlátozási sorrendet rendelem el.

1)    I. kategóriában tarozó létesítmények
Ide tartoznak:    OTP Bank Rt, Munkaügyi Központ, Vállalkozók háza, Kereskedelmi és Hitelbank Rt, Városüzemeltető Kft irodaház, Múzeum, Zrínyi u. 2. sz. alatti üzlet, Hősök tere 6. sz. alatti ABC, Alföld Áruház, Városháza, Honvéd u. 2/1. sz. alatt lévő üzlet

2)    II. kategóriába tartozó létesítmények
Ide tartoznak: lakossági hőközpontok, óvoda, bölcsőde

A szolgáltatás csökkentésére, korlátozására vonatkozóan a távhőszolgáltató a fogyasztót tájékoztatni köteles.

A korlátozást – az okok megszűnése után – azonnal fel kell oldani.
          
A szolgáltatás korlátozásával kapcsolatban a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

A hatályos törvények alapján a fenti korlátozási sorrend érvényessége 3 év, illetve 3 év múlva kerül felülvizsgálatra.

5. sz. melléklet
a 14/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

       
Melegvíz hődíj szétosztásának a lakás teljes alapterület
szerinti mennyiség meghatározása

A használati melegvíz (HMV) hődíjának egy lakásra történő megállapításakor a lakás teljes alapterülete alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékekhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni.