Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdése szerinti hatáskörben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak helyi végrehajtása érdekében, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt jogkörben és a 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az OTÉK 2.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) Püspökladány város teljes közigazgatási területére kiterjed. Kivéve a szabályozási terven jelölt változtatási tilalommal érintett területek, melyekre beépítés előtt szabályozási terv készítése szükséges. A HÉSZ előírásai nem terjednek ki a Vasút utca - Táncsics Mihály  utca - vasút által határolt tömbre.

(2)^[1] Hatályon kívül helyezve. 

(3)    Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.
    ^[2][3]1. melléklet:    T-2-1   Külterület szabályozási terv             M= 1:10 000
    2. melléklet:    T-2-2   Belterület szabályozási terv             M= 1:4 000
    3. melléklet:    A helyi építési szabályzat  alkalmazásával kapcsolatos helyi fogalmak
    4. melléklet:    Értékvédelmi területek lehatárolása
    5. melléklet:    Értelmező ábrák gyűjteménye
    6. melléklet:    Natura 2000 (természetmegőrző-, madárvédelmi)-, természeti területek, kunhalmok lehatárolása

(4)  Hatályon kívül helyezve.  

(5)^[4]  Hatályon kívül helyezve. 

(6) A szabályozási tervlapokon méretezéssel nem meghatározott, kötelező szabályozási elemekkel jelölt beavatkozások konkrét métere, az önkormányzatnál rendelkezésre álló hivatalos térinformatikai rendszer felhasználásával, számítógépes méréssel is megállapíthatók. A szabályozási beavatkozások mértékét, ahol azt a terv numerikusan nem tünteti fel, a digitális terven az építésügyi hatóság állapítja meg.                    

A település területének felhasználása

2. §

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:
        
          Beépítésre szánt területek:                                    
        
          I.    lakóterületek

Lk-k     Kisvárosias       (kialakult, lakótelepi)
Lk-1     Kisvárosias       (oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, intenzív)
Lk-2     Kisvárosias       (oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, általános)
Lke-3   Kertvárosias      (oldalhatáron álló, földszintes, intenzív)
Lke-4   Kertvárosias      (oldalhatáron álló, földszintes)
Lke-ü   Kertvárosias      (lakó- üdülő vegyes hasznosítással)
Lke-4X  Kertvárosias     (pihenő, rekreációs területre néző)
Lf-5      Falusias           (oldalhatáron álló, földszintes, általános)        
Lf-5X    Falusias           (pihenő, rekreációs területre néző)

II.       vegyes területek

Vt-1XX    Zárt- hézagosan zárt, fsz+1 vagy fsz+2 emeletes beépítéssel
Vt-1X     Zárt- hézagosan zárt, fsz+1 emeletes beépítéssel
Vt-1       Kialakult, földszintes, vagy fsz+1 emeletes beépítéssel
Vt-2XX   Oldalhatáron álló, fsz+1 vagy fsz+2 emeletes beépítéssel
Vt-2X     Piactéri tömb sajátos előírásokkal
Vt-2       Oldalhatáron álló, földszintes, vagy fsz+1 emeletes beépítéssel

III.         gazdasági területek

Gksz-1      Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
Gksz-2      Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
Gip-1         Ipari gazdasági terület

Gip-1^x          Ipari gazdasági terület (intenzív) 

IV.    különleges területek^[5]

Kst      Strand célú különleges terület
Ksp     Sportolási célú különleges terület
Krek    Rekreációs, pihenési célú különleges terület
Kid      Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
Kid-1   Idegenforgalmi hasznosítású NATURA 2000 alatt álló különleges terület
Kid-2   Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) különleges terület
Kid-2X  Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) Natura 2000 alatt álló különleges terület
Karb    Arborétum különleges területe
Kmü    Mezőgazdasági üzemi különleges terület
Ktem   Temető, kegyeleti park különleges terület
Ksz     Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület
Kköz   Közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló terület

V.    üdülőterületek

Beépítésre nem szánt területek:
        
VI.     közlekedési területek

Köu-1      Közúti közlekedési terület - szerkezeti utak (országos jelentőségű utak)

Köu-2      Közúti közlekedési terület - gyűjtőutak

Köu-3      Közúti közlekedési terület - kiszolgáló utak

Köu 3^x     Közúti közlekedési terület - kiszolgálóutak és parkolók
Köu-4      Közúti közlekedési terület - gyalogos zóna

KÖk        Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület     

VII.    zöldterületek

Z-1     közpark

VIII.    erdőterületek

Ev     védelmi célú erdő
Eg    gazdasági célú erdő

IX.     mezőgazdasági területek

Msz  Többségében szántó művelésű terület
Mgy  Többségében gyep, legelő művelésű terület
Me    Szántó- Távlati erdősítés érdekében korlátozásokkal
Mk    Kertgazdálkodásra szolgáló terület

X.    vízgazdálkodási területek

V-1    Csatornák, főcsatornák
V-2    Csónakázó- és horgásztavak

X/A.    beépítésre nem szánt különleges területek

Kk-id    Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre nem szánt) különleges terület

(2)     Az egyes terület felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

A telekalakítás, telekrendezés általános előírásai

3. §

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.
Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, mélysége 5 %-al csökkenthető.

(3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

    a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelem be véve kell     meghatározni.  

    b) A telek övezetben lehetséges maximális beépíthetőségét az övezetben előírt számítás alapján a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

(4) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:
A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg. (5. melléklet 2. ábra)

(5) Telek kiegészítés és telekösszevonás abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kialakuló telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál.

(6) A telekalakítás, telekfelosztás és a telkek építési feltételeinek megteremtése, - beleértve a telek megközelítésére szolgáló közterület (magánút) kialakítását, a telkek feletti rendelkezés jogának megszerzését, a terület közművesítését is, - annak a feladata, akinek a telekalakítás az érdekében áll. Ezen feladatokat az érdekelt féllel kötött  megállapodással az Önkormányzat is elláthatja.

Az építési telkek beépítésének általános szabályai

4. §

(1) Az épületelhelyezés szabályai:

    a) Telken és építési helyen belül mindig a fő rendeltetésű egységet kell, ill. a fő rendeltetésű egységhez tartozó gépkocsi tárolót lehet a közterülethez közelebb elhelyezni egy tömbben.

   b) A kiegészítő épületeket és a létesíthető állattartó épületeket csak a szabályozási vonaltól 20m–nél nagyobb távolságban lehet az építési helyen belül létesíteni.

      c) Terepszint alatti építmény – a pince-gépkocsi lehajtó kivételével - csak építési helyen belül helyezhető el.

     d)^[6] Hatályon kívül helyezve. 

    e) Csatornával ellátott területen a közművesítettség előírt mértékétől függetlenül kötelező a szennyvízhálózatra való rákötés.

(2) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Belterületen állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető. Ezen épületre a lakóépület elkészülte előtt használatbavételi engedély nem adható.

(3) A lakótelken az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell.  A fő funkciót jelentő épület szerves részeként, vagy a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként, vagy az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5 méter nagyságú szabad területen.

(4) Az Lk-k és a Vt- jelű építési övezetekben, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait az OTÉK 42. § előírásainak figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben állapítja meg.

(5) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött min. 0,75 m magasságban helyezendő el.

(6)    a) Az előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) a szabályozási terv, illetve a HÉSZ övezetekre vonatkozó részletes előírási az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozzák meg, mely egyben az utcavonal felöli     kötelező építési vonalat is jelenti.

        b)    Előkert nélküli, utcavonalon álló beépítést határoz meg jelen előírás a Vt-1X, Vt-1XX építési övezetekben, valamint az Lk-jelű (kisvárosias) lakóövezet szabályozási tervlapon külön megjelölt utcaszakaszain.

(7) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:
    Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(8) A meglévő lapostetős épületekre a meglévő építménymagasság növelése nélkül abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

(9)^[7] Hatályon kívül helyezve. 

Az építési telkek beépítésének sajátos szabályai
 
5. §

(1)    A „kismélységű” telkek beépítése:

     a) A 30,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

     b) Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m–nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe az osztályba sorol.

     c) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:

        ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
       cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt távolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
       cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti ”kismélységű” teleknek minősül, minimum 3 m távolságot kell tartani.

(2) Közterületre  telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:
    A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok vonatkoznak.

    a) Abban az esetben, ha a szomszédos, telkek szintén két utcával határos, úgynevezett „átmenő” telkek, és azok az övezeti előírások szerint két önálló telekre megoszthatóak, illetve ha a szomszédos telkek, vagy telek csatlakozó része nem telekvég, hanem utcafronti, beépíthető telekrész, az állattartó épületet csak az utcavonaltól számított 20 m-nél távolabb lehet elhelyezni.

    b) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.

Az övezetekre vonatkozó általános előírások

6. §

(1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zársorú beépítés esetén, az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen.

(2)^[8]  Hatályon kívül helyezve. 

(2a) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkevesebb telekterületet jelenti.

(3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, és ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, valamint, ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalán sem volna a szabályok szerint elhelyezhető, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélységének biztosításával.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5- 1,0 m közötti úgynevezett „csurgótávolságra” kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet, az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 3,0 távolságra is el lehet helyezni, vagy az épületet az építési oldalt jelentő telekhatáron tűzfalasan kell kialakítani.

(5)^[9] Hatályon kívül helyezve. 

(6) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0 m) szélességű épület megépíthető.

(7)  a) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (kiegészítő épületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

      b) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, a kiegészítő épületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
A lakótelek első 20 m-es (úgynevezett lakó- zónájában) a kiegészítő épületeket csak a rendeltetési egységet magában foglaló épülethez csatlakozóan lehet elhelyezni. Ebben a zónában kiegészítő épület különállóan nem helyezhető el.

     c) A mindkét végén utcával határos, úgynevezett átmenő telek esetén, attól függetlenül, hogy a meglévő telek az övezeti előírások szerinti telekméretek figyelembe vételével két önálló telekre osztható-e, a rendeltetési egységek különállóan is elhelyezhetők, úgy mintha két különálló ingatlan alakult volna ki, a két utca felöl.

(8) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

    a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. pontja tartalmazza.

    b) A terepszint alatti építmények közül önálló pince, a földalatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely kivételével nem építhető. Pince csak az építési helyen belül helyezhető el.

    c) Terepszint alatti építmények az OTÉK 35. § (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. § (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

(9)^[10] Hatályon kívül helyezve. 

I. LAKÓTERÜLETEK

A lakóterületek tagozódása

7. §

A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

Lk-k      Kisvárosias     (kialakult, lakótelepi)
Lk-1      Kisvárosias     (oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, intenzív)
Lk-2      Kisvárosias     (oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, általános)
Lke-3    Kertvárosias     (oldalhatáron álló, földszintes, intenzív)
Lke-4    Kertvárosias     (oldalhatáron álló, földszintes)
Lke-ü    Kertvárosias     (lakó- üdülő vegyes hasznosítással)
Lke-4X  Kertvárosias     (pihenő, rekreációs területre néző)
Lf-5       Falusias     (oldalhatáron álló, földszintes, általános)        
Lf-5X     Falusias      (pihenő, rekreációs területre néző)

Lk-k  építési övezet
Kialakult, lakótelepi beépítés

8. §

(1) Az övezetbe a városközpontban lévő tömbtelkes, kialakult, többszintes lakóépületekkel megvalósult lakótelep tartozik, Bocskai- Honvéd- Kálvin János Damjanich utcák által határolt területen.

(2)

    a)  Az övezetben elhelyezhető:
         - lakóépület,
         - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység,
         - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység,
         - sportépítmény,
         - a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

     b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §  (2) bekezdésében elő-írtak figyelembevételével:
         - szálláshely szolgáltató épület,
         - igazgatási épület,
         - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

    c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál   nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet kialakult, korábban egységesen megtervezett és megépített, emeletes épületekkel megvalósult lakótelep. Az új építések, átalakítások során az építés paramétereinek, az elhelyezés módjának meghatározásakor, az illeszkedés elvét kell alkalmazni.

(4) Az övezetben a kialakult telekrendszert megváltoztatni nem lehet, a zöldfelület tovább nem csökkenthető. Új építmények a köztárgyak és parkolók kivételével csak szabályozási terv alapján létesíthetők.

(5) Az épületekre magastető építhető. A tetőterek beépíthetők, amennyiben a lakásokhoz tartozó személygépkocsik elhelyezése biztosítható.

(6)^[11]  Hatályon kívül helyezve. 

(7) Úszótelken túl az épületek csak felvonóval, az épület főbejáratát érintő felépítménnyel (előlépcsővel, előtetővel), épület elé épített loggiával bővíthetők, az úszótelek a szükséges telek növekménnyel kiegészíthető.

(8) Hatályon kívül helyezve.

Lk-1   építési övezet - Kisvárosias lakóterület
(Oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, intenzív)
 
9. §
                                                       

(1) Az övezetbe a Petőfi Sándor utca déli oldalához csatlakozó lakóingatlanok tartoznak, az Attila utcától a Batthyány utcáig terjedő szakaszon, azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték földszintes- vagy legfeljebb 1 emeletes, tetőtérbeépítéses beépítést igényel, a telek viszonylag intenzív beépítésével.

(1a) Az övezet jellemzően közepes laksűrűségű terület, - mely általában több rendeltetési egységet magába foglaló - telkenként főépületek, továbbá egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

*Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

(6) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8)      - Az övezetben a telekkiosztás - telekrendezés szabályait jelen rendelet:     3. §
           - A építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet:                4. §
           - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet:                   6. §
            tartalmazza.

(9) Az építési övezetben a lakóépületen kívül, ahelyett elhelyezhető vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló legfeljebb 2500 m2 hasznos alapterületű:
      - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
      - sportlétesítmény.
    Továbbá elhelyezhető a lakóépületen kívül, ahelyett vagylagosan telkenként legfeljebb 2500 m2 hasznos alapterületű:
      - egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi, szociális épület.

(10) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - szálláshely szolgáltató épület,
    - igazgatási épület,
    - termelő kertészeti építmény,
    - üzemeanyagtöltő,
    - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb,   legfeljebb 1000 m2 összes hasznos alapterületű gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(11) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehe-zebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint a (9)-(10) bekezdésben megengedettől eltérő funkciójú kiegészítő épület.

Lk-2   építési övezet - Kisvárosias lakóterület
(Oldalhatáron álló, földszintes vagy 1 emeletes, általános)

10. §

                      
(1) Az övezetbe a belváros városközpontot övező lakóterületei tartoznak. Azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték földszintes- vagy legfeljebb 1 emeletes, beépítést igényel.

(1a) Az övezet jellemzően közepes laksűrűségű terület, mely jellemzően több  rendeltetési egységet magába foglaló – főépületek, továbbá telkenként egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel. A szabályozási terven külön megjelölt helyeken (Rákóczi utca 30-68 sz. és Kálvin utca 4-8. sz. közötti szakaszokon) előkert nélküli beépítéssel.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

*Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül.
** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.
*** Saroktelken, teljes közművesítettség esetén az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 60 %

(6)  A telek területének min.  30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8)    - Az övezetben a telekkiosztás - telekrendezés szabályait jelen rendelet:    3. §
        - Az építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet:              4. §
        - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet:                  6. §
      tartalmazza.

(9) Az építési övezetben a lakóépületen kívül, ahelyett elhelyezhető   vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló:
    - legfeljebb 2500 m2 árusító terű kiskereskedelmi,
    - szolgáltató-, vendéglátó épület, sportlétesítmény.
    Továbbá elhelyezhető a lakóépületen kívül, ahelyett vagylagosan telkenként legfeljebb 2500 m2 hasznos alapterületű:
    - egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi, szociális épület.

(10) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - szálláshely szolgáltató épület,
    - igazgatási épület,
    - termelő kertészeti építmény,
    - üzemanyagtöltő,
   - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, legfeljebb 1000 m2 összes hasznos alapterületű kisüzemi, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(11) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál ne-hezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint a (9)-(10) bekezdésben megengedettől eltérő funkciójú kiegészítő épület.

Lke-3 építési övezet – Kertvárosias lakóterület
(Oldalhatáron álló, földszintes, intenzív)

11. §

(1) A övezetbe a városközponthoz északnyugaton és északkeleten csatlakozó kertvárosias lakóterületek tartoznak. Azok, ahol a kialakult telekméretek az átlaghoz képest kisebbek, a beépítés mértéke intenzívebb.

(1a) Az övezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes terület, mely - legfeljebb hat rendeltetési egységet, közülük maximum négy lakást magában foglaló -főépületek, továbbá telkenként egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4)  a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz     igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel.

     b)  A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen     belül  szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5) a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb     telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető     építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő     táblázat szerint kell meghatározni.

*Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

         b)  A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(6)    - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet:       3. §    
       - A építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet:         4. §
           - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet:         6. §
            tartalmazza.

(7) Az építési övezetben a lakóépületen kívül, a helyett elhelyezhető vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű:
    - kiskereskedelmi,
    - szolgáltató-, vendéglátó épület.
    Továbbá elhelyezhető a lakóépületen kívül, a helyett vagylagosan   telkenként legfeljebb 1000m2 hasznos alapterületű:
    - egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi, szociális épület.

(8) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
    - sport építmény,
    - termelő kertészeti építmény,
    - üzemanyagtöltő,
    - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, legfeljebb 800 m2 összes hasznos alapterületű kisüzemi, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(9)  A területen nem helyezhető el:
    - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó 4 vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
    - kulturális, ill. közösségi szórakoztató épület,
    - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Lke-ü  építési övezet – Kertvárosias lakóterület
(Lakó- üdülő vegyes hasznosítással)

12. §

(1) A övezetbe a strandfürdő és létesítményeinek elhelyezésére szolgáló, meglévő és tervezett területek szomszédságában lévő, azon kertvárosias területek tartoznak, ahol a lakóterületi hasznosítással együtt, az üdülési célú felhasználás is igény.

(1a) Az övezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes beépítésű terület, mely - legfeljebb négy rendeltetési egységet, közülük maximum két lakást vagy két üdülőegységet magában foglaló - főépületek, továbbá telkenként egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4)  a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz     igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel.

      b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen     belül  szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5)  a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb     telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető     építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő     táblázat szerint kell meghatározni.

*Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

     b) A telek területének, üdülési célra történő hasznosítás esetén min. 50 %-át, minden egyéb esetben 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

 (6)    - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet:     3. §    
         - A építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet:                4. §
         - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet:                   6. §
      tartalmazza.

(7) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - az övezet közbiztonságát szolgáló építmény,
    - telektömbönként legfeljebb 4 db 1000 m2 területű szabadtéri  sportpálya,
    - szálláshely szolgáltató épület legfeljebb hat vendégszobaszámmal,
    - kulturális, ill. közösségi szórakoztató épület,
    - lovas turizmust szolgáló lóistálló, legfeljebb 30 m2 hasznos alapterületű kisgazdasági állattartó kiegészítő épület amennyiben azt, az önkormányzat állattartás-    ról szóló rendelete megengedi.
 
(8)  A területen nem helyezhető el:
    - üzemanyagtöltő,
    - önálló pakolóterület és garázs, a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek  és az ilyeneket szállító járművek számára,
        - üzemi, ipari, gazdasági építmény.

(9) Az építési övezetben a lakóépületen kívül, a helyett elhelyezhető vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű:
    - kereskedelmi, - szolgáltató-, vendéglátó épület.
    Továbbá elhelyezhető a lakóépületen kívül, a helyett vagylagosan telkenként legfeljebb 300m2 hasznos alapterületű:
    - egyházi-, szociális épület.

Lke-4 építési övezet (Oldalhatáron álló, földszintes)
Lke-4X építési övezet (Pihenő, rekreációs területre néző)
Kertvárosias lakóterületek

13. §

(1) A övezetbe a város belső területein lévő, városközponton kívül eső lakóterületek többsége tartozik. Helyi viszonylatban átlagosnak mondható közepes nagyságú telekméretekkel, oldalhatáron álló (csurgótávolságra elhelyezett) földszintes beépítéssel.

(1a) A kertvárosias lakóövezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes beépítésű terület, mely - legfeljebb négy rendeltetési egységet, közülük maximum két lakást magában foglaló –főépületek, továbbá telkenként egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4)   a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző módon egyedileg meghatározandó mélységű előkerttel.

        b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül  szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5) a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető     építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő     táblázat szerint kell meghatározni.

* Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

      b) A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

      c) Sportcélú távközlési rádió adó antennatartó és rádió adó elhelyezése esetén a maximális építmény magassága 20 m.

(6)      -  Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet:     3. §
          - A építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet:                 4. §
          - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet:                   6. §
              tartalmazza.

(7) Az Lke-4X övezetben a fenti előírásokon kívül, a következő kiegészítő előírásokat is be kell tartani.

    a)  ^[12]Hatályon kívül helyezve. 

    b)  ^[13]Hatályon kívül helyezve. 

    c)  ^[14]Hatályon kívül helyezve. 

   d) A pihenő, rekreációs területre telekvéggel néző ingatlanok esetében 5 m mélységű hátsókertet kell elhagyni, melyet gondozott kertként, vagy parkosított területként kell használni illetve fenntartani.

    e)^[15] Hatályon kívül helyezve. 

(8) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
    - sportlétesítmény,
    - üzemanyagtöltő,
    - szálláshely szolgáltató épület legfeljebb hat vendégszobaszámmal,
    - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású legfeljebb 600 m2          hasznos alapterületű kisüzemi-, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(9)  A területen nem helyezhető el:
    - üzemanyagtöltő,
    - önálló parkolóterület és garázs, a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és  az     ilyeneket szállító járművek számára,
    - üzemi-, ipari-, építmény,
    - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület.

(10) Az építési övezetben a lakóépületen kívül, ahelyett elhelyezhető vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló legfeljebb 800 m2 hasznos alapterületű:
    - kereskedelmi, - szolgáltató-, vendéglátó épület.
    Továbbá elhelyezhető a lakóépületen kívül, ahelyett vagylagosan telkenként legfeljebb 800m2 hasznos alapterületű:
    - egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület.

Lf-5 építési övezet (Oldalhatáron álló, földszintes, általános)
Lf-5X építési övezet (Pihenő, rekreációs területre néző)
Falusias lakóterületek

14. §

(1) Az övezetbe a város külső szélein lévő, lakóterületei tartoznak, azok, ahol a telek elhelyezkedése és mérete a falusias használatot teszi lehetővé, illetve igényli.

(1a) A falusias lakóövezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes beépítésű terület, mely - legfeljebb négy rendeltetési egységet, közülük maximum két lakást magában foglaló –főépületek, továbbá telkenként egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.    

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.
    
(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Saroktelek esetében, jelen szabályzat 6. § (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, valamint közbülső telek esetében, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be

Az Lf-5X övezetben a fenti előírásokon kívül, a következő kiegészítő előírásokat is be kell tartani.

    a)^[16]  Hatályon kívül helyezve. 

    b)^[17]  Hatályon kívül helyezve. 

    c)^[18] Hatályon kívül helyezve. 

   d) A pihenő, rekreációs területre telekvéggel néző ingatlanok esetében 5 m mélységű hátsókertet kell elhagyni, melyet gondozott kertként, vagy parkosított területként kell használni illetve fenntartani.

    e)^[19] Hatályon kívül helyezve. 

(8) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:
    - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
    - sportlétesítmény,
    - üzemanyagtöltő,
    - szálláshely szolgáltató épület,
    -    a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású legfeljebb 600 m2 hasznos alapterületű kisüzemi-, mezőgazdasági-, kis-üzemi-, gazdasági-,   tevékenység céljára szolgáló épület.

(9) A területen nem helyezhető el:
    -  önálló parkolóterület és garázs, a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
    - ipari építmény,
    - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület.

(10) A területen a lakóépületen kívül, a helyett elhelyezhető vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló legfeljebb 400 m2 hasznos alapterületű nem zavaró hatású:
    - kereskedelmi, - szolgáltató-, vendéglátó épület, továbbá
    - mezőgazdasági-, kis-üzemi építmény,
    - sportépítmény,
    - helyi igazgatási-, egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális     épület.

 (11) A T 1-1-01 szerkezeti tervlapon kijelölt falusias lakóterületen (Lf-5*) építmények elhelyezése csak az építés részletes szabályait kidolgozó szabályozási terv elkészítése és az abban rögzítésre kerülő előírások betartása esetén engedélyezhető.  Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig jelen rendelettel egy időben, változtatási tilalom lép hatályba.

II. VEGYES TERÜLETEK

Általános előírások

15. §

(1) A vegyes területek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:

    Vt-1XX   Zárt- hézagosan zárt, fsz+1 vagy fsz+2 emeletes beépítéssel
    Vt-1X     Zárt- hézagosan zárt, fsz+1 emeletes beépítéssel
    Vt-1       Kialakult, földszintes, vagy fsz+1 emeletes beépítéssel
    Vt-2XX   Oldalhatáron álló, fsz+1 vagy fsz+2 emeletes beépítéssel
    Vt-2X     Piactéri tömb sajátos előírásokkal
    Vt-2       Oldalhatáron álló, földszintes, vagy fsz+1 emeletes beépítéssel

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

    a) A „Vt” építési övezetekben, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi     tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait az OTÉK 42. § előírásainak     figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben     állapíthatja meg.

    b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0, 75-0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

    c) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el.

  d) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen.

   e) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

Vt-1XX, Vt-1X, Vt-1 építési övezetek
Településközpont vegyes terület
(Zárt- hézagosan zárt beépítéssel)

16. §

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére, ill. ezen funkciókat vegyesen tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
    - lakóépület,
    - igazgatási épület,
    - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
    - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
    - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
    - sportépítmény,
    - a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

   b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény akkor, ha az építmény a területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

   c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú- hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas    kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze), illetve zártsorú.

(4) A kétféle (zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli) beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások kerültek bevezetésre. (5. melléklet 1. ábra)

(5)   - Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig,  tűzfal létesítése kötelező.
     - Az épület fenti mélységnél mélyebben benyúló szárnyát az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani.  (ábra)
    - Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó. Az oldalkertre néző homlokzaton nyílások is (korlátozás nélkül) létesíthetők.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

** Saroktelken, teljes közművesítettség esetén 75 % legnagyobb beépítettség is megengedhető.

(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(8) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(9) A Vt-1 övezetben a kialakult beépítési mód alapján engedélyezhető az épületek elhelyezése.

(10) A Vt-1 övezetben a hátsókert mérete 0,0 méter.

(11) A Vt-1 övezetben épületet elhelyezni a hátsó telekhatárra is lehet. Zártsorú összeépítés a hátsó telekhatáron is engedélyezhető.

Vt-2XX, Vt-2  építési övezetek
Településközpont vegyes terület
 
17. §

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére, ill. ezen funkciókat vegyesen tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
    -    lakóépület,
    -    igazgatási épület,
    -    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
    -    egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a     gazdasági            
 célú használat az elsődleges,
    -   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
    -   sportépítmény,
    -   a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület.),

    b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál     nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes, mely alól kivételt jelentenek, a szabályozási tervlapon külön megjelölt, előkert nélküli beépítésre szabályozott utcaszakaszok.
Az övezet telkeit az oldalhatáron álló beépítés egy speciális változata szerint, hézagosan zártsorúan kell beépíteni. Előkert nélkül, az utcafronti épületrész tetőgerincét az utcavonallal párhuzamosan kell kialakítani. A szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas    kapuépítmény, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni.

 (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazható legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Vt-2X építési övezet
Településközpont vegyes terület
(Piactéri tömb, sajátos építési szabályokkal)

18. §

(1)    Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az övezet a városi piacteret, annak tervezett bővítését is magában foglaló tömb sajátos építési szabályainak meghatározására került lehatárolásra.

(2)  a)  Az övezetben elhelyezhető:
    -    lakóépület,
    -    igazgatási épület,
    -    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
    -    egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
    -    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
    -    sportépítmény,
    -    a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

    b)    Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az  övezet telkeinek beépítése:

    a) A Zrínyi és Szent István utcák között tervezett feltáró út déli oldalán meglévő, illetve kialakuló ingatlanok beépítése oldalhatáron álló. A 18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek esetében az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kijelölt építési     helyen belül szabadonálló épületelhelyezés is megengedett. Az előkert mérete az utcában kialakult állapotnak megfelelően 3 méter.

    b) A tömb külső peremén elhelyezkedő, a) pont szerinti meghatározással nem érintett ingatlanok beépítése zárt, hézagosan zárt, előkert nélküli.

(4) A zárt, hézagosan zártsorú beépítésre jelölt ingatlanokon az utcafronti épületrész tetőgerincét az utcavonallal párhuzamosan kell megépíteni, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas    kapuépítmény, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni, vagy hozzájuk zártsorúan csatlakozni.

(5) A kétféle (zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli) beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások kerültek bevezetésre.

  - Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.
  - Az épület fenti mélységnél mélyebben benyúló szárnyát az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet kialakítani.
  - Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó. Az oldalkertre néző homlokzaton nyílások is (korlátozás nélkül) létesíthetők.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.
** Saroktelken, teljes közművesítettség esetén 80 % legnagyobb beépítettség is megengedhető.

(7) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A tömb belsejében a megvalósuló piactéri épületek, valamint a fő rendeltetési egység mögött elhelyezkedő kiegészítő épületek esetében az övezetre meghatározott legkisebb építménymagasságot nem szükséges elérni, itt az építménymagasság legkisebb értéke nincs meghatározva.

(9) Hatályon kívül helyezve.

(10) A piactér ütemes megvalósíthatósága, és a végleges állapot kialakulásának idejéig is elvárható megfelelő működés érdekében a beépítetlen ingatlanokon ideiglenes parkolóterületek is kialakíthatók. Az ideiglenes parkolóterületeket könnyen visszabontható térburkolattal, igényes kivitelben kell készíteni.

(11)^[20] Hatályon kívül helyezve. 

III. GAZDASÁGI TERÜLETEK

Általános előírások

19. §

(1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

    Gksz-1        Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
    Gksz-2        Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
    Gip-1           Ipari gazdasági terület

    Gip-1^x          Ipari gazdasági terület (intenzív)

került kijelölésre.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

   a) A gépjárművek elhelyezését telken belül kell biztosítani.

   b) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

   c) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

   d) Kiegészítő épületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

   e)^[21] Az előkert mélysége 20 m, kivéve ahol a szabályozási terv más mélységet nem jelöl, melyben parkosított területet, fásított parkolóhelyeket, kerékpártárolót, közmű csatlakozási műtárgyat, a kerítéssel egybeépített portásfülkét lehet csak elhelyezni. A kialakult állapotú, magánútról megközelíthető gazdasági területeken a magánút felől 5 méteres előkertméret tartandó, melyben parkosított területet kell kialakítani.

    f) Oldalkert, és hátsókert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele.

    g) A szabályozási terven feltüntetett, telken belüli védőterületen belül, csak szociális- és irodaépület, vagy tárolásra-, raktározásra szolgáló épület, fásított parkolóhelyek helyezhetők el. A védőterületen belül legalább 70 %-os zöldterületi fedettséget kell biztosítani.

   h)^[22] Hatályon kívül helyezve. 

Gksz-1 építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató  gazdasági terület

20. §

(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a)  Az övezetben elhelyezhető :
    -    mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
    -    a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
    -    igazgatási és iroda épület,
    -    parkolóház, üzemanyagtöltő, szervíz,
    -    sportépítmény.

    b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
    -    tevékenységgel összefüggő oktatási, üzem egészségügyi, szociális épület,
    -    egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Gksz-2 építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

20/A. §

(1)    Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)  a) Az övezetben elhelyezhető:
    - mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú  épület,
    - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó  és a  személyzet számára szolgáló lakások,
    - igazgatási és iroda épület,
    - parkolóház, üzemanyagtöltő, szervíz.

    b) Az övezetben még kivételesen sem helyezhető el az ipari tevékenység miatt irodai, sport, egyházi, oktatási intézmény továbbá szociális és egyéb közösségi szórakoztató épület intézmény.

(3)    Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Gip-1 építési övezet
Ipari gazdasági terület
 
21. §

(1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület az OTÉK ipari besorolásai közül az egyéb ipari terület.

(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges, nem jelentősen zavaró hatású (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen az, ha az építmény jelen rendelet övezeti előírásainak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.  

(6)    A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %

Gip-1X építési övezet
Ipari gazdasági terület (intenzív)

22. §

(1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület az OTÉK ipari besorolásai közül az egyéb ipari terület.

(2)^[23] Az építési övezetben előírt minimális előkert méret 5-20 méter között szabadon választható. A közterület felőli előkertben parkosított területet kell fenntartani legalább kétszintes növényállomány telepítésével, és ahol a szabályozási terv telken belüli kötelező fásítást jelöl, ott őshonos fafajokból álló fasor telepítése kötelező. E területen minden 100 m2 telekterület után 1 nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező.

(3) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges, nem jelentősen zavaró hatású (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(4) Az ipari gazdasági területen, ha az építmény jelen rendelet övezeti előírásainak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát kivételesen elhelyezhető a gazdasági     tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(7) A telek minimális zöldfelületi fedettsége 25 %.

IV.  KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Általános előírások

23. §

(1)^[24] A város területén az OTÉK 6. § (3) és 24. § alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

Kst      Strand célú különleges terület
Ksp     Sportolási célú különleges terület
Krek    Rekreációs, pihenési célú különleges terület
Kid      Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
Kid-1    Idegenforgalmi hasznosítású NATURA 2000 alatt álló különleges terület

Kid-2    Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) különleges terület
Kid-2X  Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) Natura 2000 alatt álló különleges terület
Karb    Arborétum különleges területe
Kmü    Mezőgazdasági üzemi különleges terület
Ktem   Temető, kegyeleti park különleges terület
Ksz     Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület
Kköz   Közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló terület

(2)^[25] Hatályon kívül helyezve. 

„Kst”- „Kst*” jelű övezetek
Strand és kapcsolódó létesítményei - különleges terület

24. §

(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények elsősorban: strand- gyógyfürdő, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek (üdülőépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- és pihenőépítmények) elhelyezésére szolgál.
 
(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)   a)  A beépítés módja szabadonálló.

       b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 20 %-a.

       c)  Az alakítható legkisebb telekterület „Kst” övezetben 1 ha, „Kst*” övezetben 300 m2.

       d)  A létesíthető maximális építménymagasság 7,5 méter, melynek számításakor a sport-  és  szabadidő technológiai létesítmények magasságát figyelmen kívül kell  hagyni.

„Ksp” jelű övezet
Sportolási célú különleges terület

25. §

(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.

(2)  a)  A beépítés módja szabadonálló.

      b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 35 %-a.

      c)  Az alakítható legkisebb telekterület 6 000 m2 .

      d)  A létesíthető maximális építménymagasság 7,5 méter.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

„Krek”  jelű övezet
Rekreációs célú különleges terület

26. §

(1) Az övezet a város déli részén található „jóléti tavak” környezetében, valamint a a 4. sz. főút és vasútállomás közötti egykori vályogvető gödrökkel szabdalt területen  került kijelölésre. Ott, ahol a meglévő és tervezett horgász- és csónakázó tavak pihenésre, kikapcsolódásra adnak lehetőséget, és ahol ezekhez kapcsolódóan ellátó létesítmények elhelyezésére is lehetőséget kell biztosítani.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 6,0 méteres építménymagassággal.

(4) Az alakítható telek minimális területe 1 ha (10 000 m2).

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) A legkisebb, biztosítandó zöldterületi fedettség 50 %.

 „Kid”  jelű övezet
Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület

27. §

(1) Az övezet a Baross utca - Vasút utca közötti terület (Gólyavár), sajátos szabályozása céljából került kijelölésre.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 20 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 7.5 méteres építménymagassággal.

(4)  Az alakítható telek minimális területe 1 000 m2.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kid-1” jelű övezet
Idegenforgalmi hasznosítású NATURA 2000 alatt álló különleges terület

27/A. §

(1) Az övezet a 4212. sz. országos mellékút nyugati oldalán kijelölt idegenforgalmi hasznosítású területre vonatkozik.
 
(2) A területen csak az alábbi funkciójú és kapacitású idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el:
      - övezetben legfeljebb 10 vendégszobaszámú szálláshely szolgáltató épület helyezhető el,
      - természeti értékek bemutatására kiállítóterek,
      - kézműves foglalkozásokra szolgáló építmények,
      - állatsimogatás céljára szolgáló létesítmények.

(3) Az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%.

(4) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, magastetős kialakítással, cserépfedéssel és maximum 4,5 méteres építménymagassággal.

(5)  Az alakítható telek minimális területe 1 000 m2.

(6) A terepszint alatti építmények közül pinceszint az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kid-2” jelű övezet
Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) különleges terület

27/B. §

(1) Az övezet a külterületen, 42 sz. főút és 4212 sz. országos mellékút találkozásának környezetében kijelölt, idegenforgalmi hasznosítású különleges terület sajátos használatának szabályozása céljából került kijelölésre.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

   a) Környezetet nem zavaró hatású olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény, amely az idegen forgalomhoz is kapcsolódóan élelmiszer- ital (pálinka, bor), továbbá használati eszközök kézműipari, vagy legfeljebb kisüzemi szintű készítését szolgálja).

   b) Idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység építményei. (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás).

   c) Az előállított termékek bemutatását, értékesítését szolgáló kereskedelmi tevékenység építményei.

   d) Az üzemeltető, vagy tulajdonos számára szolgáló lakás.

   e) Lovas turisztikai céllal, továbbá bemutató (állatsimogató) céljából egyéb állatok elhelyezésére szolgáló állattartó épület.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 40 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, maximum 12.5 méteres építménymagassággal. A technológiai építmények megengedett legnagyobb magassága (pl. kilátó), amennyiben más jogszabály azt nem korlátozza nincs meghatározva.

(4)  Az alakítható telek minimális területe 1 000m2. A meglévő telek nagyságától függetlenül beépíthető, vagy kiegészíthető.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított, gyephézagos felülettel kialakított parkolók területe 20 %-ban számítható be.

Kid-2X jelű övezet^[26]
Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt)
Natura 2000 alatt álló különleges terület

27/C. §

(1) Az övezetben a külterületen, a Nagy-Ürmöshát major környezetében kijelölt, idegenforgalmi hasznosítású különleges terület sajátos használatának szabályozása céljából került kijelölésre.

(2) Az övezetben elhelyezhető:
     a) Környezetet nem zavaró hatású olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény, amely az idegenforgalomhoz is kapcsolódóan élelmiszer- ital (pálinka, bor), továbbá használati eszközök kézműipari, vagy legfeljebb kisüzemi szintű készítését szolgálja.
     b) Idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység építményei, (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás).
     c) Az előállított termékek bemutatását, értékesítését szolgáló kereskedelmi tevékenység építményei.
     d) Az üzemeltető, vagy tulajdonos számára szolgáló lakás.
     e) Lovas turisztikai céllal, továbbá bemutató (állatsimogató) céljából egyéb állatok elhelyezésére szolgáló állattartó épület.
      f) Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő turisztikai, oktatási, pihenést szolgáló építmények.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 25 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, maximum 7,5 méteres építménymagassággal. A technológiai építmények megengedett legnagyobb magassága (pl. kilátó), amennyiben más jogszabály azt nem korlátozza nincs meghatározva.

(4) Az alakítható telek minimális területe 1 000 m2.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított, gyephézagos felülettel kialakított parkolók területe 20 %-ban számítható be.

„Karb”  jelű övezet
Arborétum területe

28. §

(1) Az övezet a város északnyugati szomszédságában lévő arborétum sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet az arborétum sajátos céljának, működésének megfelelő létesítmények, elhelyezését teszi lehetővé. Ezen felül kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és adminisztrációs, valamint raktározási épületek elhelyezése is megengedett.
Elhelyezhetők továbbá a működéshez szükséges gazdasági épületek is.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 5 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, maximum 7.5 méteres építménymagassággal, az illetékes természetvédelmi hatóság egyéb előírásait is figyelembe véve.

(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kmü” jelű övezet
Mezőgazdasági üzemi különleges terület

28/A.§

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, amelyek nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* A technológiai építményekre (tornyok, kémények, stb.) a magassági korlátozás nem vonatkozik, ezeket az építmény magasság számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A gépjárművek elhelyezését jelen rendelet 4. § (3) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

(5) Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők.

(6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 40%.

(7) Telekrendezés a HÉSZ 3. §-a szerint történhet.

(8) A meglévő, kialakult állattartó telepek technológiája korszerűsíthető, de bővítésük, állattartó telepként történő rendeltetés-módosításuk csak akkor engedélyezhető, ha a 28/A. § követelményeinek mindenben megfelelnek és birtokközpontként megfelelő területű tulajdont igazolnak.

„Ktem”  jelű övezet
Temetők, kegyeleti parkok különleges terület

29. §

(1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.

(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények és a temető működtetéséhez szükséges építmények (pl. ravatalozó, harangláb, stb.) helyezhetők el.

(3) a)  A beépítés módja szabadonálló.

     b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

    c)  A meglévő telekterület tovább nem osztható. Szabályozási terv szerinti bővítése szakaszosan, vagy egy ütemben is végrehajtható.

     d)  A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(4) Az építés egyéb szabályait a temetők fenntartásáról és működtetéséről szóló helyi rendelet határozza meg.

„Ksz”  jelű  övezet
Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére
szolgáló terület

30. §

(1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése, a védőtávolság csökkentése, csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban.

 „Kköz” jelű övezet
Közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló különleges terület

31. §

(1) A település közműellátásának biztosításához szükséges, területigényes létesítmények elhelyezésére (hőközpont, trafóállomás, gázfogadó stb.) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban.

V. ÜDÜLŐTERÜLETEK

Általános előírások

32. §

Hatályon kívül helyezve.

VI. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

33. §

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:
        
    Köu-1    Közúti közlekedési terület - szerkezeti utak (országos jelentőségű utak)

    Köu-2    Közúti közlekedési terület - gyűjtőutak

    Köu-3    Közúti közlekedési terület - kiszolgáló utak

    Köu 3^x   Közúti közlekedési terület - kiszolgálóutak és parkolók
    Köu-4    Közúti közlekedési terület - gyalogos zóna
    KÖk      Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület     

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
    a) Országos főút 40 m szabályozási szélességgel

        - 4. sz. út   (külterületi szakaszán)
       - 42. sz. út   (külterületi szakaszán)

    b) Országos főút meglévő-megmaradó szabályozási szélességgel  

       - 4. sz. út   (belterületi szakaszán)
      - 42. sz. út   (belterületi szakaszán)

    c) Országos mellékút 30 m szabályozási szélességgel

      - 4211 sz. út   (Szerepi út külterületi szakaszán)
      - 4212 sz. út   (Sárrétudvari út külterületi szakaszán)
      - A belterület keleti szélén, a 42. sz. főút és 4. sz. főút összekötésére tervezett külső elkerülő út.
      - 3405 sz. Nádudvari út 4.sz. út és Budapest-Záhony vasútvonal közötti szakasza tervezett szélesítéssel.

    d) Országos mellékút min. 16 m szabályozási szélességgel  

      - 4211 sz. út (Csokonai- Erőss Lajos út 16 m-re történő szélesítéssel)
      - 4211 sz.út (Szerepi út egyéb belterületi szakaszán megmaradó szélességgel)
      - 3405 sz. Nádudvari út Budapest-Záhony vasútvonaltól délre eső szakasza (Kossuth- Rákóczi- Baross utcák) megmaradó szabályozási szélességgel.
      - Táncsics utca és a Vasútállomásig bevezető útszakasz meglévő- megmaradó szabályozási szélességgel.

    e) Helyi  gyűjtőút 16- 20  m
           (A szabályozási terven feltüntetett meglévő és tervezett szabályozási szélességgel)

      - Karcagi-Árpád-Damjanich-Szent István-Vajda utca nyomvonalon
    - Csillag utca és északnyugati folytatásában, a Szeghalmi vasút kihelyezése után annak jelenlegi területén tervezett nyomvonalon
      - Északi sor- Bodó utca és keleti irányú tervezett folytatása által képezett nyomvonalon
      - Dózsa György utca
      - Petri Pál utca
      - Gárdonyi Géza utca

          Külterületi fő dűlőutak esetén       16      m
          Kiszolgáló utak esetén                12      m
          Kerékpárút esetén                        3      m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

        -  közlekedési létesítmények
        -  közművek és hírközlési létesítmények

(4) A „Kök”-jelű övezeteket, (vasúti területeket) a T-2-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

   a) Megmaradó szintbeni vasút- közút kereszteződés:
   -    Tervezett keleti elkerülő út 4. sz. főútra rávezető szakaszának és a Budapest- Záhony vasútvonalnak kereszteződésénél
     -  Az Erdő utca és Arborétum felé vezető folytatásának Budapest- Záhony vasútvonalnál kialakult kereszteződése
     -  A 4211 sz. Szerepi út és a Szeghalmi vasútvonal külterületi kereszteződésénél
     -  Mikszáth Kálmán utca Budapest- Záhony vasútvonalnál kialakult kereszteződése
     -  Kiss Ferenc utca Budapest- Záhony vasútvonalnál kialakult kereszteződése

   b) Meglévő különszintű vasút- közút kereszteződés:

     -  A 4 sz. főút Budapest- Záhony Vasútvonal kereszteződésénél

   c) Tervezett különszintű vasút- közút kereszteződés:

     - A Baross utca (a 4. sz. főútról, ill. Nádudvarról városba bevezető út) Budapest- Záhony vasútvonal kereszteződésénél.
     - A Mikszáth Kálmán utca és a Budapest - Záhony vasútvonal kereszteződésénél.

(5) Gyalogos zóna „Köu-4”- jelű övezet:    

    -  Bajcsy-Zsilinszky utca Rákóczi és Gagarin utcák közötti szakasza.

(6) A Köu-3^x övezetben a kiszolgáló út mentén közhasználatú parkolók kialakítására is lehetőség van.

VII. ZÖLDTERÜLETEK

Általános előírások

34. §

A város területén az OTÉK  6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:
    
„Z-1”      Közpark

beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z-1   övezet
Közparkok területe

35. §

(1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek gyermek-kocsival, kerekes székkel is használhatónak kell lennie.

(2) Az övezetben elhelyezhető:   - a pihenést és testedzést szolgáló építmények
                                                        (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),
                                                 - vendéglátó, elárusító pavilonok, nyilvános illemhely,
                                                 - a terület fenntartásához szükséges épület,
                                                 - köztárgyak,
                                             -  terepszint alatti létesítmény 80 cm földtakarással,   ha  a szabályozási terv az építési helyet kijelöli.

(3) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 3,0 m legnagyobb építménymagassággal.

(4) A létesítmények elhelyezését nagyobb összefüggő területre készített közterület-alakítási tervvel, ill. kertészeti tervvel kell megalapozni.

VIII. ERDŐ TERÜLETEK

Általános előírások

36. §

(1) A város igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
                                     
Ev    védelmi célú erdő
Eg    gazdasági célú erdő

         övezetek kerültek megkülönböztetésre.

„Ev” övezet
Védelmi rendeltetésű erdők

37. §

(1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhető el.

(3) A védelmi erdő területe csak úgy használható, hogy a védő hatás folyamatosan biztosított legyen.

„Eg”   övezet
Gazdasági erdők

38. §

(1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el a 10 hektárt meghaladó területnagyságú telkeken, maximum 0,5 %-os  beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadon-állóan kell elhelyezni.

IX. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Általános előírások

39. §

(1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) bekezdése alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Msz    Többségében szántó művelésű terület
Mgy    Többségében gyep, legelő művelésű terület
Me      Szántó- Távlati erdősítés érdekében korlátozásokkal
Mk      Kertgazdálkodásra szolgáló terület

(3)^[27] A területen építményeket jelen szabályzat, az OTÉK 29. § előírásai alapján az adott terület építési hagyományainak megfelelően lehet.

(4)^[28]  Hatályon kívül helyezve. 

(5) Lakóépületet max. 4,5 m építménymagasság megtartásával, 35-45°-os egyszerű nyeregtetővel lehet építeni, amennyiben a telek villamos energiával, ivóvízzel és közműpótló műtárggyal  rendelkezik.

(6) Az állattartó épületek trágya és híg trágya tárolását zárt műtárggyal kell helyben megoldani.

(7) Épületeket létesíteni az arra kijelölt helyen mezőgazdasági út tengelyétől legalább 16 m távolságra szabadon álló beépítési módban, legalább 5,00 m oldalkerttel lehet.

(8)^[29] Hatályon kívül helyezve. 

 (9) Mezőgazdasági területen új állattartó telep kizárólag birtokközpont területén, új  mezőgazdasági üzem birtokközpont  területén, vagy  szabályozási tervben kijelölt beépítésre  szánt    (mezőgazdasági)  ipari gazdasági területen  létesíthető, ha létesítése a szomszédos területek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással. Utóbbi feltétel meglévő telepek és gazdasági területek funkcióváltására is vonatkozik.

(10) Mezőgazdasági területeken, a Hortobágyi Nemzeti Park szélétől számítva védő zónát kell biztosítani. A védőzónán belül kiegészítő, korlátozó szabályokat is be kell tartani, a következők szerint:

   a)^[30] Hatályon kívül helyezve. 

   b) A Nemzeti Park szélétől számított 500 m távolságon belül lévő földterületek műveléséhez alkalmazott vegyszerek körét, azok földterületre juttatásának módját (pl. repülőgépes permetezés) az illetékes természetvédelmi hatósággal is véleményeztetni kell. Azok alkalmazásához a természetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni.

„Msz”   övezet
Többségében Szántó művelésű terület

40. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.   

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal,  maximum  7,5 m  építménymagasságú  épületekkel, a  telekterület  maximum  3 %-os beépítésével.

(4) Gazdasági épületeket a legalább 9000 m² nagyságot, gazdasági és lakóépületet a legalább 3 ha nagyságot elérő szántó területen lehet, amennyiben a terület rendelkezik egy erre a célra kijelölt 1500 m² nagyságú telekrésszel ( „építési hely”). A terület  max. 3%-os beépítettséggel 7,5 m építménymagassággal építhető be, - amiből  a lakóépület legfeljebb 1,5% , de nem több mint 200m2 lehet. Az épületeket az „építési helyként” kijelölt telekrészen tömbösített formában kell megvalósítani.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) Meglévő tanya függetlenül a hozzá tartozó szántó terület nagyságától felújítható, korszerűsíthető, eredeti rendeltetésének megfelelően az alapterület 25%-ával bővíthető.

(8) Az övezetben elhelyezhető:    
    - a pihenést és testedzést szolgáló építmények.
    A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

„Mgy”   övezet
Többségében gyep, legelő művelésű terület

41. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

„Me”   övezet
Szántóterület, távlati erdősítés érdekében korlátozásokkal

42. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.     

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el, a 1 ha teleknagyságot meghaladó földrészleteken.

(3) Épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m  építménymagasságú  épületekkel,  a  telekterület  maximum  0,5 %-os beépítésével.

„Mk” jelű övezet
Kertgazdálkodásra szolgáló terület

43. §

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek  max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m,  a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság  betartásával)  bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(5) Az övezetbe tartozó telkeken, oldalhatáron álló beépítéssel lehet elhelyezni épületet.

X.  VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

V-1, V-2  övezetek
Vízgazdálkodási területek

44. §

(1) V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom).
    Területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(2) V-2 -jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. A hozzájuk tartozó partszakaszokon, a vízfelületbe nyúlóan a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló építmények helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 1% lehet. Az elhelyezésre kerülő építmények legnagyobb magassága 4,0 méter.

X/A.  BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

„Kk-id”-jelű övezet
Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre nem szánt) különleges övezet

44/A. §

(1)    Az övezet a város külterületén, a 42. sz. és 4212 sz. út találkozásánál kijelölt beépítésre nem szánt, idegenforgalmi hasznosítású különleges terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2)    Az övezet Horgásztó, pihenő- és rekreációs terület, és az ehhez szorosan kapcsolódó turisztikai- idegenforgalmi célú létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, valamint az ezekhez szükséges kiszolgáló, tároló épületek elhelyezésére használható.

(3)    Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.

(4)    A szabályozási terv alapján kialakítható telek területe tovább nem osztható.

(5)    Az övezetet legalább részleges körművesítéssel kell ellátni.

XI.  AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

Az építészeti környezet védelme

45. §^[31]

 Hatályon kívül helyezve. 

A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás

46. §^[32]

 Hatályon kívül helyezve. 

XII. KÖZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Közterületek kiegészítő szabályozása

47. §

Hatályon kívül helyezve.

XIII. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Változtatási tilalom

48. §

Az Étv. 21. §-ban foglaltak szerint változtatási tilalom rendelendő el a szabályozási tervben „továbbtervezésre szánt” jelölésű területeken.

Elővásárlási jog

49. §

A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25.§ alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be:

- A strandfürdő meglévő és tervezett új tömbjében lévő valamennyi, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra.
- A piactéri tömbben lévő valamennyi nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra.
- Szent István utca 16. sz. (Hrsz: 1634) és Zrínyi utca 1. sz. (Hrsz: 1635) ingatlanokra, a piactér területi fejlesztésének biztosítása érdekében.

Helyi közút céljára történő lejegyzés

50. §

A kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére szolgáló jogintézményt kell használni, az erre vonatkozó külön szabályok szerint új közterületek alakítása, meglévő utcák szabályozási szélességének módosítása esetén, a szabályozási terven jelölt helyeken, amikor a telekalakítás felépítményt nem érint.

Kisajátítás jogintézménye

51. §

A kisajátítás jogintézményét kell alkalmazni új közterületek alakítása, meglévő utcák szabályozási szélességének módosítása esetén a szabályozási terven jelölt helyeken, amikor a telekalakítás felépítményt érint, vagy a közterület alakítását követően az érintett telekből nem marad vissza építési telekként használható terület.

Útépítési hozzájárulás

51/A. §

(1) Az útépítéssel érintett ingatlan tulajdonosát a kivitelezési munkák megkezdése előtt tájékoztatni kell a beruházási összköltség alapján az útépítési hozzájárulás mértékéről.

(2) Az útépítési hozzájárulás összegét a beruházás megkezdését követően kell egy összegben megfizetnie az ingatlan tulajdonosának, tulajdonközösség esetén a tulajdontársaknak tulajdoni hányaduk arányában, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) Az ingatlantulajdonos kérelmére engedélyezhető, hogy az útépítési hozzájárulást a (2) bekezdésben foglalt határidőt követően tizenkét havi egyenlő részletben fizesse meg.

(4) A két, vagy több oldalról közvetlenül érintett ingatlantulajdonos csak egy útépítési hozzájárulás megfizetésére kötelezhető, továbbá műszakilag és időben elkülönülő útépítési beruházásoknál (pl.: útalap-, útburkolat-építés) az ingatlantulajdonos az egyes elkülönülő beruházásokhoz kötődő útépítési hozzájárulás megfizetésére köteles.  

(5) Az útépítési hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható.

A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett ingatlantulajdonossal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt végrehajtási eljárásra kerül sor.
                                                         

XV. HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52.  §

(1)    Ezen önkormányzati rendelet 2005. július 1. napján lép hatályba.

(2)    Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék:

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

     Dr. Molnár László sk.                    Keserű László sk.   

            polgármester                               jegyző