PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2013. (IV.4.) önkormányzati rendelete

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2013. 04. 05- 2013. 05. 01

Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Alapvető rendelkezések


1. §


(1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Püspökladány Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).


(2)     Az önkormányzat
    a)     székhelye: HU-4150 Püspökladány (Hajdú-Bihar megye), Bocskai u. 2.;
    b)     portáljának címe: www.puspokladany.hu (a továbbiakban: honlap);
    c)    elektronikus levelezési címe: pmhivpl@t-online.hu (a továbbiakban:     elektronikus elérhetőség);
    d)     hivatalos lapja: a kéthetente megjelenő Püspökladányi Hírek;
    e) jelképei: a címer, zászló és a pecsét, amelyek leírását és használati     módját külön rendelet szabályozza.


(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
    A Képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő.


(4)    A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Püspökladányi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).


2. §


A Képviselő-testület szervei:
a)     a polgármester,
b)     az e rendeletben meghatározott bizottságai,
c)     a Polgármesteri Hivatal,
d)     a jegyző.


2. Az önkormányzat feladat-és hatásköre


3. §


(1)     Az önkormányzat a kötelező feladatok ellátása mellett, magasabb érvényű jogszabályban előírtak figyelembevételével önként vállalhatja további feladat- és hatáskör ellátását.


(2)     Az önkéntes felvállalást tartalmazó döntési javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges forrásokat.


(3)     A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatására - különösen a jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt - ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők szakmai közreműködése is igénybe vehető.


(4)     Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.


4. §


(1)     Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet, a bizottságokra átruházott hatásköreit a 2. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.


(2)     Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester a 66. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, a bizottság az 52. § (2) bekezdésének f) pont fb) alpontja szerint, a jegyző a 68. § (1) bekezdés d) pontja szerint beszámol a Képviselő-testületnek, azzal, hogy a jegyző e feladatkörének a Polgármesteri Hivatal működéséről szóló beszámolóval együtt tesz eleget.
 
II. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


3. A Képviselő-testület ülései


5. §


(1)     A Képviselő-testület alakuló, soron következő, soron kívüli ülést tart.


(2) A Képviselő-testület - 1 hónapos nyári (július) tanácskozási szünet közbeiktatásával - havonta ülésezik. A soron következő ülések időpontja: minden hó utolsó csütörtökén 9.00 órától.


(3)    A Képviselő-testület féléves ülésterv alapján tartja üléseit.


(4)     Az üléstervet a tárgyidőszakot megelőző hónapban a Képviselő-testületnek meg kell tárgyalni.


(5)    Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó és a civil szervezetek vezetőitől.


(6)    Az ülésterv tartalmazza:
    a)     a testületi ülések időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóinak  nevét,
b)     a bizottságok közreműködését egy-egy napirend előkészítésénél,
    c)     a közmeghallgatás kimondását adott téma tárgyalásánál,
d)     azon napirendek megjelölését, amelyek bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.


6. §


(1)     Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében - a magasabb érvényű jogszabály által kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelet-tervezetek kivételével - az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.


(2)     Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a soron kívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


(3)     Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja.


7. §


(1)     A Képviselő-testület soron kívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.


(2)     A polgármester soron kívüli ülést hívhat össze saját döntése alapján, vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.


(3)    A soron kívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.


(4)     A polgármester köteles soron kívüli ülést összehívni, ha
a)     azt jogszabály kötelezővé teszi,
b)    a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede ezt írásban indítványozza,
c) a Képviselő-testület bizottsága indítványozza.


(5)     A meghívó tartalma megegyezik a soron következő ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy „Különfélék” napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.


(6)     A soron kívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel (és az indítvánnyal) együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni.


(7)     A soron kívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.


(8)     A soron kívüli ülés vezetése egyebekben a soron következő ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.


4. A Képviselő-testület összehívása és vezetése


8. §


(1)     A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt, rend szerinti alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.


(2)     A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk - 1 hónapot meghaladó időtartam - esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén, a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.


9. §


A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, soron következő, soron kívüli).


10. §


(1)     A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testületi ülés napjától visszafelé számított 6. nap, sürgősségi napirend és a soron kívüli ülés napirendje esetén előző nap 24:00 órájáig kell kézbesíteni.


(2)     A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, megadott elektronikus elérhetőségről történő letöltés útján, elektronikus adathordozón) vagy nyomtatott formában történik.


(3)     A Képviselő-testület ülésének meghívóját és azzal együtt az előterjesztéseket
a)     a képviselő, meghívott elektronikus kézbesítési címére, vagy
b)     a képviselő, meghívott által megjelölt postai címre kell kézbesíteni.

(4)     A képviselők, meghívottak számára korábban már kézbesített előterjesztéseket nem kell a meghívóval együtt ismételten megküldeni, amennyiben azok tartalmában változás nem következett be.


11. §


(1)     A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
    a)     az aljegyzőt,
    b)     a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit,
    c)     a város országgyűlési képviselőjét,
    d)    a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben nevesített elismert egyházak képviselőit a tevékenységüket közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásakor,
e)    a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,
f)    azt, aki jogszabály rendelkezése alapján, a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
    g)    akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához  indokoltnak tartja,
    h) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására,
    i)    a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalása alkalmával.


(2) A tanácskozási joggal meghívottak a Képviselő-testület ülésén - a döntéshozatalban való részvétel kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.


(3)     A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Képviselő-testület bármely ülésén részt vehet.


5. Az ülések nyilvánossága


12. §


(1)     A Képviselő-testület ülései – a magasabb érvényű jogszabályban meghatározott esetkörök kivételével – nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.


(2)     A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. A 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés e személyekkel szemben is foganatosítható.


(3)     Az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat a honlapon közzétett elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.


(4)     Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett rendelet-tervezetekről a természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a (3) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig nyilváníthatnak véleményt.


(5)     A társadalmi egyeztetés keretében a rendelet-tervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, vagy kiegészítéséről.


13. §


Ha az érintett a magasabb érvényű jogszabályban meghatározottak alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését a Képviselő-testület ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.


6. Napirendi javaslat


14. §


(1)     A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 6. napon, sürgősségi indítványok és a soron kívüli ülés esetében az ülés előtti napon dönt.


(2)     A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol.


15. §


(1)     A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.


(2)     A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárását megelőzően visszavonhatja.


(3)     A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.


(4)     A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül dönt.


7. A képviselő-testületi előterjesztések formai és tartalmi követelményei


16. §


A képviselő-testületi előterjesztés:
a)     írásbeli előterjesztés,
b)     sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c)     szóbeli előterjesztés,
d)     beszámoló,
e)     tájékoztató.


8. A képviselő-testületi előterjesztések rendje


17. §


(1)     Írásbeli képviselő-testületi előterjesztést nyújthat be:
a)     a polgármester, alpolgármester,
b)     a képviselő, képviselőcsoport,
c)     a tanácsnok,
d)     a Képviselő-testület bizottsága,
e)     a jegyző, aljegyző,
f)     azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,
g)     az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.


(2)     Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a Képviselő-testület üléséről szóló meghívó és a képviselő-testületi előterjesztések kézbesítéséig megtörténjen.


18. §


(1)     Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha
a)     az jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
b)     azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.


(2)     Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.


(3)     Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság, a jegyző írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.


(4)     Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.


19. §


(1)     Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a)     a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatot, az azok alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,
b)     annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,
c)     szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,


(2)     Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot, határozati javaslatokat, illetve rendelet-tervezetet, rendelet-tervezeteket tartalmazhat.


(3)     Az írásbeli előterjesztés határozati javaslata tartalmazza:
a)     a döntéshozót,
b)     a képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát,
c)     a rendelkező részt,
d) az esetleges döntési változatokat - azzal, hogy a határozati javaslatban döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon javaslat elfogadása és elutasítása,
e)     a végrehajtási határidőt,
f)     a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
g)     a javasolt személyt vagy személyeket név szerint.


(4)     A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előterjesztést sürgősségi indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma sürgősséggel történő napirendre tűzése milyen okból szükséges.


20. §


(1)     A szóbeli előterjesztésről 1 (eredeti) példány írásbeli előterjesztés készül, amelyre alkalmazni kell az e rendeletben az írásbeli előterjesztésre vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeket.


(2)     Szóbeli előterjesztést tehet:
a)     a polgármester,
b)     az alpolgármester.


21. §


(1)     A beszámoló
a)     önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b)     a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c)     az interpelláció kivizsgálásáról,
d)     a Képviselő-testület és szervei működéséről,
e)    az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.


(2)     A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.


(3)     A polgármester soron következő ülésenként köteles beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.


(4)     A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló keretében nem kell a Képviselő-testületnek beszámolni azokról a határozatokról, amelyekről a Képviselő-testület már döntést hozott.


22. §


(1)     A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.


(2)     Tájékoztató benyújtására a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy, vagy szervezet vezetője jogosult.


(3)     A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.


23. §


(1)     Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket a beszámolóra és a tájékoztatóra is megfelelően alkalmazni kell.


(2)    A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt,
a)    feladat meghatározását nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b)    informális jelentés, tájékoztató tudomásul vételéről,
c)     interpellációra adott válasz elfogadásáról.


9. A Képviselő-testület tanácskozási rendje


24. §


(1)     Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítőkre, az ülés napirendjére


(2)     Ha a Képviselő-testület nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.


(3)     Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester (2) bekezdésben foglalt intézkedése ellenére sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetve a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.


25. §


(1)     Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester
    a)     figyelmezteti a hozzászólót, hogy
aa)     csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,
ab)     a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,
d)    a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja,
e)    a hozzászólótól az idő túllépése miatt köteles megvonni a szót.


(2)     A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.


26. §


(1)     A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.


(2)    A döntés előtt képviselői kezdeményezésre szünet rendelhető el, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


27. §


(1)    Az ülés napi időtartama a tiszta tárgyalási időt tekintve csak akkor haladhatja meg a 5 órát, ha erről a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.


(2)    Bármelyik képviselő ügyrendi kezdeményezésére bármelyik napirend  tárgyalási időkeretét a Képviselő-testület maximum 1/2 órában állapíthatja meg. A megállapított időkeret ettől rövidebb nem lehet. A kezdeményezésről a     Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.


10. Vitavezetési szabályok


28. §


(1)     A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 5 részből áll:
a)     1. részben:
    Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez legfeljebb 2 percben, vagy ismerteti a szóbeli előterjesztést.
    Az előterjesztőnek az ülés megkezdése előtt írásban előterjesztett kérelmére a szóbeli kiegészítéshez kivetítésre alkalmas multimédiás eszköz használatát a polgármester engedélyezi.
b)     2. részben:
    Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetésére kerül sor legfeljebb 1-1 percben.
c)     3. részben:
    A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 2+1 percben kérdéseket tehet fel.
d)     4. részben:
    A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket (hozzászólás) legfeljebb 3+2 percben.
e)     5. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagál a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.


(2)     A polgármester és az alpolgármesterek a vita bármelyik részében kifejthetik véleményüket. A jegyző jogszabálysértésre, valamint a működéstől való eltérésre hivatkozva bármikor hozzászólhat.  


(3)     A polgármester a vitaszakaszban elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.


11. A felszólalások típusai


29. §


(1)    A Képviselő-testületen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a)     napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b)     ügyrendi felszólalás,
c)     kérdés,
d)     közérdekű bejelentés
e)     interpelláció,
f)     állampolgári jogon történő hozzászólás.


(2)    Amennyiben a képviselő nem megfelelő témakörben és nem önkormányzati     ügyben szólal fel, úgy a polgármesternek meg kell vonnia a szót.


30. §


A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek és az állampolgári jogon hozzászólóknak az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben.


31. §


(1)     Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 2-2 percben kérhetnek szót.


(2)     Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.


(3)     Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz egyszerű többséggel.


(4)     Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagjai e rendelet vitavezetési szabályai keretében meghatározottak szerint kérhetnek szót. Az ügyrendi kérdést annak feltételét követően megválaszolja az, akihez a képviselő kérdését intézte. A válaszadást követően az ügyrendi kérdésről további vita nem nyitható.


32. §


(1)    A képviselő a Képviselő-testület ülésén a „Kérdések, interpellációk, közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében közérdekű bejelentést tehet, felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől. A felvilágosítás kérdés, interpelláció lehet.


(2)    A közérdekű bejelentés, a kérdés, az interpelláció időtartama legfeljebb 3 perc.


(3)    Az „Kérdések, interpellációk, közérdekű bejelentések” napirendi pont a mindenkori soron következő nyílt ülés utolsó napirendjeként kerül megtárgyalásra.


(4)    A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás, melyre külön intézkedést nem igénylő konkrét válasz adható.


33. §


(1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.


(2)     Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.


(3)     A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet.


(4)     Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.


(5)     Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja.


(6)     Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.


(7)     A Képviselő-testületen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.


(8)     Amennyiben az interpelláció megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, a távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt elnapoltnak kell tekinteni.


(9)     Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


34. §


A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte. Az állampolgári jogon történő hozzászólásokra összesen 30 perc áll rendelkezésre.


12. A döntéshozatal szabályai


35. §


Minősített többség szükséges a javaslat elfogadásához a magasabb érvényű jogszabályban meghatározottakban felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:
a)     a Képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b)     hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,
c)     önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d)     a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása,
e)     helyi népszavazás kiírása,
f)     településszerkezeti terv jóváhagyása,
g)     közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat) elfogadása,
h)     az e rendeletben meghatározott más esetben.


36. §


(1)     A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot a polgármester ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni,
a)     ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, vagy
b)     ha a javaslat a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyert.


(2)     Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő változtatás nélkül teljes egészében befogadja és erről nyilatkozik, akkor a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.


(3)     A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.


(4)     Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.


37. §


A nyílt szavazás elsősorban szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek hiányában kézfelemeléssel történik.


38. §


(1)     A magasabb érvényű jogszabályban meghatározottakban foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.


(2)     A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A jegyző által hitelesített névsort a személyek szavazatának feltüntetésével és a napirendre történő utalással a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


39. §


Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület a magasabb érvényű jogszabályban meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg annak módjáról is dönt a Képviselő-testület. A titkos szavazás jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.


40. §


(1)     Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.


(2)     Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.


(3)     Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.


41. §


A döntéshozatalnál módosító javaslatot csak bizottsági szakaszban lehet tenni, amelyet a napirendi pont tárgyalásának megkezdését megelőző 2. nap 12:00 órájáig írásban lehet benyújtani a polgármester részére.


13. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése és a határozatok közzététele


42. §


Az önkormányzati rendeleteket és a határozatokat a helyben szokásos módon kell kihirdetni, illetve közzétenni.


14. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


43. §


(1)     A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a magasabb érvényű jogszabályban meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell
a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
b)     a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c)     a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
d)     a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.


(2)     Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.


(3)     A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.


15. Közmeghallgatás


44 §


(1)    A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.


(2)     A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.


(3)     Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.


(4)     A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.


III. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI


16. Képviselő


45. §


(1)     A Képviselő-testület tagjai Püspökladány város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.


(2)     A képviselő - más jogszabályban meghatározott jogai mellett - jogosult:

a)     megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott, - az önkormányzat tulajdonát képező - hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket,
b)    képviselői munkájával összefüggésben - az önkormányzattól kapott megbízás alapján képviselői igazolványának felmutatásával az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: intézmények) helyiségeibe - az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után belépni,
c) képviselői munkájával összefüggésben az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt - a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége útján - kérni.


46. §


(1)     A képviselő - más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett - köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
b)    a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,
c)     a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.


(2)     A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében fogadóórát tarthat.


17. Képviselőcsoport


47. §


(1)     A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A független képviselő egy képviselőcsoporthoz csatlakozhat.


(2)     A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez
a)    egy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 2 képviselő,
b)    két - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 4 képviselő,
c)     három vagy ennél több - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 5 képviselő szükséges.


(3) A független képviselőt a képviselőcsoport létszámának meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jelölő szervezet jelöltjeként szerzett volna mandátumot.


(4)     Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.


(5)     A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg.


48. §


(1)     A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 5 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.


(2)     A képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, elnevezését, tagságának létszámát, vezetőjének nevét, valamint az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat a polgármesternek tett írásbeli nyilatkozattal jelenti be.


(3)     A polgármester a beérkezett nyilatkozatot a Képviselő-testület soron következő ülésén ismerteti.


(4)     A képviselőcsoport köteles vezetőt és legalább 1 vezető-helyettest választani.


(5)     Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.


18. Tanácsnok


49. §


(1)     A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására szólhat.


(2)     A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a)     a képviselői mandátuma megszűnésével,
b)     határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
c)    meghatározott feladatok ellátására történő választás esetén feladatának elvégzését követően, az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával,
d)     felmentéssel,
e)     lemondással.


(3) A tanácsnok megbízatásának időtartama alatt évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.


19. A Polgármesteri Hivatal közreműködésének rendje
a képviselők munkájának segítésében


50. §


(1)     A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést elsősorban a Polgármesteri Hivatal Szervezési, jogi, közigazgatási irodáján vehetik igénybe a megválasztott képviselők.


(2)     A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.


(3)     A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal irodavezetőitől, illetve az általuk megbízottaktól lehet kérni.


(4)     Legfeljebb 3 lap terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagokat megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphat meg a jegyző útján az irodavezetőtől.


(5)     A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást, felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 15 munkanapon belül kapja meg.


(6)     Ha a képviselő a képviselő-testületi bizottság feladat- és hatáskörét érintő felvilágosítást kér, a tárgykör szerint érintett osztályvezető a jegyző útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti. A képviselő részére adott tájékoztatásokról az irodavezetők részletes nyilvántartást vezetnek.


(7)     A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőnél a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét, melynek folyamatáról, eredményéről a kezdeményező képviselőt a jegyző útján a tárgykör szerint érintett főosztályvezető tájékoztatja.


IV. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


20. Állandó bizottságok


51. §


A Képviselő-testület állandó bizottságai és - a bizottság elnökével együtt számított - tagjaik száma:
a)     Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag = 5 fő)
b)     Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag= 5 fő)
c)     Oktatási, Kulturális és Sportbizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag = 5 fő)
d)     Egészségügyi, Szociális Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag = 5 fő)


21. Az állandó bizottságok feladatai


52. §


(1)     Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.


(2)     Az állandó bizottság általános feladatai
a)     Dönt: a Képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
b) Előkészíti: a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, rendelet-tervezeteket, valamint a Képviselő-testület által feladatkörébe utalt további előterjesztéseket.
c)     Állást foglal, illetve véleményezi:
    ca)     a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
    cb)     a Képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
    cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
    cd) az önkormányzat költségvetési koncepciójának, valamint gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,
    ce)     az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,
    cf)     a feladatköréhez tartozó önkormányzati intézmények intézményvezetői, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, egyéb szervezetek vezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
    cg)    a feladatkörét érintő intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.
d) Kapcsolatot tarthat: a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, más szervekkel, civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel,
e)     Figyelemmel kísérheti:
    ea)     a szakterületét érintő városi szintű nemzetközi kapcsolatokat,
    eb)     a szakterületén működő önkormányzati intézmények tevékenységét.
    f)     Egyéb feladatok:
    fa)     a ciklus végét megelőző 30. napig legalább egy alkalommal áttekinti a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok működését,
    fb)     évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról.


53. §


(1)     A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.


(2)    A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményezi
    a)    a pénzügyi kihatású,
    b)    a helyi adókkal kapcsolatos,
    c)    az önkormányzat gazdálkodásáról
    szóló előterjesztéseket.


(3)    A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság figyelemmel kíséri, ellenőrzi
    a)     az önkormányzat és intézményei gazdálkodását,
    b)    az önkormányzati vagyon hasznosítását.


(4)    A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ügyrendi jogkörében az alábbi feladatokat látja el:
a)    nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
b)    kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
c)    javaslatot terjeszt elő a polgármester illetményének emelésére.


54. §


(1)     A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.


(2)    A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság véleményezi:
    a)    a beruházási programokat,
b)    az önkormányzati vagyon hasznosítását.


(3)    A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság figyelemmel kíséri:
a)     a személyi szolgáltatásokat,
b)     a piacüzemeltetést,
c)     a kereskedelmi tevékenységet,
d)    a külterületi földterületek, dűlőutak, csatornák, stb. hasznosítását, karbantartását
e)     az önkormányzat Környezetvédelmi Programja megvalósulását,
f)    növényvédelemmel, talajvédelemmel, állattartással, stb. kapcsolatos jogszabályok betartását,
g)     a mezőőri szolgálat munkáját.


(4)     A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság közreműködik:
    a)     települési, városrendezési tervek kidolgozásában,
    b)     épített környezet védelmében,
    c)     településfejlesztési programok megvalósulásának szervezésében,    
    d)     kommunális szolgáltatások ellenőrzésében, javaslattételében,
    e)     munkahelyteremtés elősegítésére irányuló tevékenységben,
    f)     turisztikai, idegenforgalmi jellegű döntések előkészítésében,
    g)     városmarketing, PR tervezés, megjelenítés koordinálásában,
    h)     egyéni gazdálkodás segítésében,
i)     az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek hasznosítására irányuló javaslattételben,
    j)    mezőgazdasági és környezetvédelmi tevékenység körébe tartozó támogatások, pályázati kiírások közzétételében,
    k) mezőgazdasági vállalkozások szervezéséhez kapcsolódó segítségnyújtásban.


55. §


(1)     Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.


(2)     Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság véleményezi:
    a)     a köznevelési, a közművelődési intézményvezetői pályázatokat,
b) a Pro Urbe, a Díszpolgári Cím és a Csenki Imre néptanítói díj kitüntetési javaslatokat.


(3)    Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság figyelemmel kíséri:
    a)    köznevelési, közművelődési intézményekben végzett szakmai munkát,    
    b)    a tömegsport, versenysport helyzetét, működését,
    c)    az önkormányzati alapítványok munkáját,
d)    a helyi és a helyben terjesztett média működését,
e)    ifjúsági-, és civilszervezetek tevékenységét


(4)    Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság közreműködik fejlesztési célkitűzések kidolgozásában,


56. §


(1)    Az Egészségügyi, Szociális Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.


(2)    Az Egészségügyi, Szociális Bizottság véleményezi:
    a)    az egészségügyi alapellátással és szakellátással kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket,
b)     a szociálpolitikai feladatok ellátását (közétkeztetés, házi betegellátás, öregek napközi otthona, családgondozás),
c)    segélyezési tevékenységet (rendszeres, rendkívüli segélyek, szociális szempontból veszélyeztetett gyermekek támogatása).


(3)    Az Egészségügyi, Szociális Bizottság figyelemmel kíséri a település közegészségügyi, járványügyi helyzetét.


22. Az állandó bizottságok működésének szabályai


57. §


(1)     Az állandó bizottság elnöke e megbízatásáról történő lemondása esetén a lemondó bizottsági elnöknek a folyamatban lévő ügyekről - lemondó nyilatkozata benyújtásával egyidejűleg tájékoztatnia kell a bizottságot.


(2)     A bizottság tevékenysége szünetel, ha a bizottságban a képviselők létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát.


(3)     Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület jár el.


(4)     A bizottságot legkésőbb a Képviselő-testület második soron következő ülésén működőképessé kell tenni.


23. Az állandó bizottságok ülései


58. §


(1)     A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa megbízott települési képviselő bizottsági tag gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Képviselő-testület soron következő ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.


(2)     A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, vagy nyomtatott formában történik.


(3)     A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a Polgármesteri Hivatal tárgyalt ügyben érintett szervezeti egységének vezetőjét, valamint - a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalására - az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott szervezetek képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.


(4)     A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell.


59. §


(1)     Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.


(2)     A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.


60. §


(1)     A bizottság elnöke a magasabb érvényű jogszabályban meghatározott feladatain túl:
a)     a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b)     kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c)     ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.


(2)     A bizottság elnökét akadályoztatása, vagy távolléte esetén az általa megbízott települési képviselő bizottsági tag helyettesíti. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.


61. §


(1)     A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként magasabb érvényű jogszabályban meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a)     az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,
b)     a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c)     a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.


(2)     A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.


(3)     A bizottság jegyzőkönyvét aláírás előtt, a törvényességi ellenőrzés érdekében, az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.


62. §


A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.


24. Ideiglenes bizottság


63. §


(1)     A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre, a Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint.


(2)     Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.


(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.


25. Munkacsoport


64. §


(1) A Képviselő-testület és a bizottságok meghatározott feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre.


(2) A munkacsoport működésére - az ülések összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezések, valamint a bizottság összetételére vonatkozóan magasabb érvényű jogszabályban meghatározott szabályok kivételével - a képviselő-testületi bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


VI. Fejezet


POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ


26. Polgármester


65. §


A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ügyrendi feladatának keretein belül gyakorolja.


66. §


(1)     A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett
    a)     ellátja a Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladatokat, és az   átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Képviselő-testületnek,
b)     ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
c)     koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a Képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról.


(2)     A polgármester - magasabb érvényű jogszabályban meghatározott - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a)     döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
b)     hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c)     pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
d)     területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
e)     véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.


27. Alpolgármester


67. §


(1)     A Képviselő-testület a polgármester javaslatára alpolgármestereket választ.


(2) Az alpolgármester - jogszabályban meghatározott feladatai mellett, a jogszabályban kizárólag a polgármester által gyakorolható feladatként, vagy ügyként meghatározott feladatok kivételével - ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.


28. Jegyző és aljegyző


68. §


(1)     A jegyző - a jogszabályban meghatározott feladatai mellett -:
a)     gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
b)    biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,
c) az önkormányzat, ezen belül a Képviselő-testület feladat-és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
d)     a Polgármesteri Hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.


(2)     A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.


VII. Fejezet


A POLGÁRMESTERI HIVATAL


29. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése


69. §


(1)     A Polgármesteri Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:
a)    Szervezési, jogi, közigazgatási iroda,
b)    Városgazdálkodási iroda,
c)    Városfejlesztési iroda.


(2)     A Polgármesteri Hivatalnak a belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.


(3)     A Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat éves költségvetése útján biztosítja.


(4)     A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.


30. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje


70. §


(1)     A Polgármesteri Hivatal munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről a 4. melléklet rendelkezik.


(2)     A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetői a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott munkaszüneti napok kivételével munkaidőn túl is kötelesek közreműködni a házasságkötésekben és az egyéb családi ünnepségek tartásában.


VIII. Fejezet


EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL


71. §


(1)     Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.


(2)     Püspökladányban 2 települési nemzetiségi önkormányzat működik: roma és román nemzetiségi önkormányzat.


72. §


(1)    Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül - a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt - ingyenes helyiséghasználatot. A települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és vagyontárgyak körét és leírását az 5. melléklet tartalmazza.


(2)     Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.


73. §


(1)     A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.


(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Közgyűlés elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.


(3) Amennyiben a Képviselő-testület Püspökladány nemzetiségi lakosságát e minőségében érintő, a Njtv. 81. §-a szerinti tárgyú előterjesztést tárgyal, érdemi döntéshozatalra az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a Njtv. 81. § (1) bekezdése szerinti tárgykörökben a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, a Njtv. 81. § (2) bekezdése szerinti tárgykörben az érintett területi, ennek hiányában országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét szerzi be az előterjesztő.


(4) A (3) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.


IX. Fejezet


VEGYES RENDELKEZÉSEK


31. Helyben szokásos módon történő közzététel


74. §


Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy a honlapon történő közzététel minősül.  


32. Függelékek


75.§


Az önkormányzat
a)     képviselő-testületének tagjai névsorát az 1. függelék,
b)     mindenkor érvényes üléstervét a 2. függelék,
c)    bizottságai személyi összetételét a 3. függelék,
d)    intézményeinek felsorolását a 4. függelék,
e)    testvérvárosainak felsorolását az 5. függelék,
f)    területén működő önszerveződő közösségek felsorolását a 6. függelék,
g)    önként vállalt feladatait a 7. függelék,
h)    szakfeladatrendjét a 8. függelék
tartalmazza.


X. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


76. §


(1) Ez a rendelet 2013. április 5-én lép hatályba.


(2) Hatályát veszti a Püspökladány Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2006. (X. 14.) önkormányzat rendelet.



D o m b i  Imréné                                                               K e s e r ű  László
    polgármester                                                                           jegyző