PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 12. 30- 2022. 05. 01PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; az örökségvédelmi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Püspökladány Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Püspökladány város építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése. Az épített környezet esztétikus kialakítása, településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
2. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. Helyi védett érték: helyi területi védelemmel érintett és egyedi védett építmények, építményrészletek, táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növények, szobrok, képzőművészeti alkotások és utcabútorok összessége;
4. Információs célú berendezés: a totemoszlop, az ajánló tábla és az önállóan elhelyezett (saját lábakon álló) CityLight formátumú eszköz.;
5. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
6. Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
7. Kiegészítő épület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.
8. Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla: olyan információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, információ vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
9. Ajánló tábla: valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz.
10. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 120 cm x 180 cm, látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy legfeljebb 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
11. Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozóeszköz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.
A helyi védelem
5. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
6. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Püspökladány Város Önkormányzata Polgármesterénél.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, nyilvántartási számát, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A megbízott települési főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
7. Védett értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a védett érték megnevezését,
b) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi),
c) védelmi nyilvántartási számát.
(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
a) helyszínrajzot,
b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
c) fotódokumentációt,
d) a helyrajzi számo(ka)t.
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Területi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
8. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
8. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalában mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
9. A helyi területi védelem meghatározása
9. § A helyi területi védelemmel érintett terület megegyezik az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó központi városrész területével.
10. A helyi egyedi védelem meghatározása
10. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg helyi egyedi védelmet.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
12. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi területek az 1. mellékletben lehatárolt
a) központi városrész,
b) családi házas településrész,
c) beépítetlen, újonnan kialakuló lakóterületek,
d) külterületi zártkertes területrészek
e) régészeti területek,
f) természetvédelmi szempontból meghatározó területek.
A településképi követelmények
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása, kivéve kiegészítő épület esetén, vagy amennyiben az az utcaképben nem jelenik meg.
14. Településképi területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
15. A természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.
(4) Hatályon kívül helyezve.
16. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(4) Középületek és intézményi épületek, valamint utcaképben nem megjelenő kiegészítő épületek létesítése esetén lapostetős kialakítás is megengedett.
17. A központi városrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(2) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) Oldalhatáron és szabadonálló beépítés esetén a tető hajlásszöge 20-47 fok között alakítható ki, a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakozni.
18. A családi házas településrészre és a beépítetlen, újonnan kialakuló lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(2) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) Oldalhatáron és szabadonálló beépítés esetén a tető hajlásszöge 20-47 fok között alakítható ki, a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakozni.
(5) Földszintes épület tetőhéjazatául (a kiegészítő épületek kivételével) csak cserép, pala, bitumenes zsindely alkalmazható.
(6) A tetőforma utcára merőleges gerincű nyeregtető, vagy összetett tetőidom lehet.
(7) Emeletes épületek esetében fémlemezfedés is alkalmazható.
19. A természetvédelmi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(3) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.
(4) Hatályon kívül helyezve.
(5) 20-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható. Lapostető nem létesíthető.
(6) Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés, fásítás során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
20. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) A helyi területi védelemmel érintett terület esetében meg kell őrizni:
a) a történelmileg kialakult utca- és térszerkezetet,
b) a jellemző beépítési módját,
c) az utca jellegzetes karakterét, térarányait,
d) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot.
(2) A helyi területi védelemmel érintett területen építendő új épület vagy épületrész esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás során az adott tömbre kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket, a tervezett munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy illeszkedjenek a helyi védett településszerkezet településképébe.
(3) Falszerű, tömör kerítések színezése kizárólag teljes hosszában egyszínű pasztellszínekkel történhet.
21. § E rendelet helyi egyedi védelem hiányában helyi egyedi védelmi követelményt nem állapít meg.
21. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az 1. mellékletben lehatárolt természetvédelmi területek.
22. Reklám közzétételével és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével kapcsolatos településképi követelmények
23. § (1) Cégtáblát, információs célú berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.
(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégtáblák helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.
(3) A közterületeken az információs célú berendezés, illetőleg a reklám:
a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.
(4) Cégtábla, információs célú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(6) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
a) Reklám- és információs célú berendezés elhelyezése nem megengedett
aa) útpálya területén vagy útpálya felett,
ab) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.
b) Reklám- és információs célú berendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdetőberendezések kivételével
ba) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,
bb) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.
(7) Nem megengedett reklám- és információs célú berendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.
(8) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.
(9) A kihelyezett reklám- és információs célú berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(10) Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
24. § (1) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó országos rendelkezésektől az alábbi estekben évente összesen 12 naptári hét időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése bármely települési területen megengedett.
23. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendők el.
(3) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.
(5) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
26. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez.
(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető.
(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
27. § (1) A településkép védelme érdekében a települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció kérhető a következő esetekben:
a) új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:
aa) a telepítési módot,
ab) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,
ac) a kerti építményeket, műtárgyakat,
ad) az építmény anyaghasználatát,
ae) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását,
af) Hatályon kívül helyezve.
ag) a telek zöldfelületének kialakítását.
b) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.
(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
Településképi véleményezési eljárás
25. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról
28. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
Településképi bejelentési eljárás
26. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
29. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetében.
27. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.
(3) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(4) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
31. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Hatályon kívül helyezve.
Településképi kötelezés
28. A településképi kötelezési eljárás
32. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására kötelezheti.
29. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
33. § (1) A polgármester, amennyiben a tudomására jut, kivizsgálja a településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat.
(2) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester magasabb érvényű jogszabályban meghatározott szempontokat mérlegelve településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településkép-védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100 000 – 200 000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50 000 – 100 000 forint,
c) egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 20 000 – 50 000 forint,
d) minden más esetben 10 000 – 20 000 forint.
30. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja
34. § (1) A kiszabott településkép-védelmi bírság összegét a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül Püspökladány Város Önkormányzata 11738053-15373694 számú számlájára kell befizetni.
Záró rendelkezések
35. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1a) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel és helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet 2017. október 1-én lép hatályba.
(3) Hatályon kívül helyezve.
1. melléklet a 17/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
1. ábra: Településképi szempontból meghatározó területek a település közigazgatási területén
2. ábra: Településképi szempontból meghatározó területek a település belterületén
2. melléklet a 17/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
a) A reklámok, ill. reklámhordozók elhelyezésének ábrázolása,
b) egyéb:……………………………………………………………………………