1. § A Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

• a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,
• b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
• c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. § E rendelet területi hatálya Berekböszörmény teljes közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.

(2) CityLight formátumú eszköz: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

(3) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 magassági mértékig terjedő információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-9 m². Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

(4) Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

(5) Egyedi mobil tájékoztató, - ajánló tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.

(6) Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt és amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

(7) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

(8) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

(9) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.

(10) Építkezés adatairól szóló tájékoztatás: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az építési munkaterületen a beruházással összefüggő információkat tartalmazó felirat.

(11) Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a barna- vörös-narancs- sárga-zöldessárga.

(12) Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.

(13) Funkcionális utcabútor: Olyan reklám elhelyezésére nem használható berendezés, mely az adott közterület használatához telepített és a berendezés funkciójából következően közösségi, továbbá a közterületet igénybe vevők igényeit szolgálja. (település ismertségét növelő, térbeli kialakítású térbe állított feliratok, műtárgyak, padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák stb.)

(14) Függesztett reklámhordozó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, könnyen oldható rögzítéssel (kikötés, kitűzés) elhelyezett vászon, ponyva, tábla stb.

(15) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.

(16) Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre, ill. közterületre helyezett üvegezett felületű, doboz jellegű, információs vagy más célú berendezésnek minősülő hirdető berendezés.

(17) Információs vagy más célú berendezés: A 104/ 2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) pontjának megfelelő tartalommal rendelkező: egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil tájékoztató,-ajánló tábla, hirdető vitrin, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, függesztett reklámhordozó, napellenző, transzparens vagy molinó, CityBoard, CityLight, útba igazító tábla, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.

(18) Kirakat: elsősorban árú bemutatásra szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.

(19) Napellenző: Árnyékolásra, csapadékvédelemre szolgáló információs célú berendezés, mely homlokzati síkra rögzített, vagy attól függetlenül önálló, állványos tartószerkezetű. A napellenzők különösen: könyökkaros, - tokozott, állványos, ollókaros, ejtőkaros, vagy kar nélküli – nem könyökkaros, önálló tartószerkezet nélkül kifeszített ponyva, vászon.

(20) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

(21) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) főleg csak fehértartalma van, fekete nincs, vagy csak nagyon kevés.

(22) Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.

(23) Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.

(24) Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

(25) Oszlop tartószerkezetű információs tábla: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, reklámtábla funkciójú berendezés, mely jellemzően függőleges elrendezésű egy vagy több oszlop kialakítású lábon áll. A tábla egy és kétoldalas kialakítású is lehet.

(26) Útba igazító tábla: olyan közterületi információt közvetítő jelzés, melynek funkciója az idegenforgalmi eligazítás, közösségi szolgáltatásokról és egyéb közérdekű információkról tájékoztatás és e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.

(27) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(28) Vállalkozást népszerűsítő felirat: A vállalkozás tevékenységét hirdető feliratot hordozó berendezés, melye rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(29) Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás, szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(30) Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(31) Zászló, reklámzászló: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, egyes cégek arculati elemeit, márkanevét cégjelzést tartalmazó, tartóvázra kifeszített vászon, textil stb. anyagú berendezés.

(32) Illeszkedési elv, szabály: E rendeletben alkalmazott, a településkép előnyös alakítását elősegítő, a kialakult szűkebb-tágabb környezethez megengedő szabályozás alkalmazásával igazodást biztosító szakmai - tervezői metódus.

(33) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat kell figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban előnyös a természetes anyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a minél kisebb területfoglalásra és magasságra indokolt törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

• a) meghatározása, dokumentálása,
• b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
• c) megőrzése, megőriztetése,

(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.

(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

• a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
  • aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását
  • ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)
  • ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)
  • ad) a kezdeményezés indoklását
• b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
  • ba) az együttes megnevezését,
  • bb) körül határolását,
  • bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
  • bd) a kezdeményezés indoklását.

(5) A település jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,
• b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,
• c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, tulajdonos), terület esetében annak pontos körül határolását tartalmazó adatokat,
• d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,
• e) valamint a kezdeményező nevét és címét.

(6) Helyi védelem alá helyezésről, továbbá megszüntetésről szóló képviselőtestületi döntést át kell vezetni a 2. számú mellékletbe.

8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
• b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
• c) fotódokumentációt,
• d) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi építészeti, egyedi tájérték, növényzet),
• e) a helyrajzi számot.

(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltokon túl tartalmaznia kell:

• a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• b) helyszínrajzot,
• c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Berekböszörmény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.

(2) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és tudományos nevét is fel kell tüntetni.

(3) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.

10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész feladata.

(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(3) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

• a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
• b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
• c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
• d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.

(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.

11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

14. § (1) A helyi védettségű területeket - megállapításuk esetén - a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi területi településszerkezeti, településképi védelem a történeti településrész beépítési, telepítési módját, az utcakép egységét védi.

(3) Az egyedi védett épületek jegyzékét a 2. sz. melléklete tartalmazza.

15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Településkép szempontjából meghatározó területek

• a) Intézményi és lakóterületi településközpont településrész,
• b) helyi védett érték területe,
• c) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
• d) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
• e) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
• f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
• g) a műemlék területe, a műemléki környezet területe.

(3)

16. § (1) A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen: élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld - nem alkalmazhatók.

(3) A homlokzatok színezésére a színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.

(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.

17. § (1) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat hiányában az Oték, illetve az illeszkedés szabályai szerint -kell megállapítani.

(2) A közterületi alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.

18. § (1) Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.

(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.

19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 oldalhomlokzati és alaprajzi arányban nyújtott, tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyereg tetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

20. § (1) Az épületek homlokzatai világos, pasztell színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.

(2) Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épületek építése, felújítása, bővítése során 10 m2-nél nagyobb, azt meghaladó tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye, nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(2) Rönkfából gerendaház nem építhető.

(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:

• a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
• b) kialakult párkánymagasságokhoz,
• c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
• d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:

• a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
• b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
• c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), homlokzaton megjelenő épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjenek az épülethez, annak homlokzati tagozataihoz, falmezőihez, a nyílászárók méreteihez és arányrendszeréhez, továbbá legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

22. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

• a) az épület környezetében kialakult előkerttől nem eltérő telepítésével,
• b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos, nem allergén fásszárú növények telepítésével.

(2) A zöldfelület kialakítása során

• a) nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
• b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
• c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.

23. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók.

(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.

(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.

(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy

• a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
• b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor látványvédő takarással helyezhető el.

24. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

25. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el kivéve ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.

(2) Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel a meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó különösen) takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(6) Természetvédelemmel érintett területeken

• a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Kivétel a meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése.
• b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
• c) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású ernyőzött, meleg fényspektrumű világító eszközzel lehetséges.

26. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

• a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
• b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

• a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett.
• b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(3) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területeken egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik az e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő berendezésekre, a funkcionális utcabútorokra, az építési reklámhálóra.

(5) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak az 5. §. (1), (4), (10), (20), (26), (27), (28), (29), (30) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.”

27. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.

(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla és transzparens, továbbá funkcionális utcabútor közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon CityLight, CityBoard formátumú eszköz elhelyezésére nincs korlát.

28. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér.

(5) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0m, vastagsága 15 cm lehet.

29. § (1)

• a) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.
• b) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
• c) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.

(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.

30. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

31. § (1) A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít, melyért díj nem számítható fel.

(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

• a) településkép szempontjából meghatározó területen
  • aa) új, közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett rendeltetés céljára szolgáló új épület építése,
  • ab) közterület felé eső legközelebbi meglévő épület bővítése, homlokzatszínezéssel járó utólagos hőszigetelése,
  • ac) új cégér, reklámhordozó és tartó berendezés elhelyezése

  eseteiben.

• b) A településkép szempontjából egyéb, nem meghatározó besorolású területeken
  • ba) új, közterület felé eső legközelebbi lakóépület építése,
  • bb) meglévő, közterület felé eső legközelebbi lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzat részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában az önkormányzat – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.

(5) Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

(6) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában az önkormányzat - ellenőrzi.

32. § (1) A önkormányzat - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez továbbá építési engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével:

• a) a településkép fokozottabb védelme érdekében a Község közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez. A reklám, reklámhordozó elhelyezéséhez szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. számú melléklete.
• b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében, ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, az polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról. A rendeltetés megváltoztatásának igazolásához szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. számú melléklete.

2) Az önkormányzat a bejelentési tevékenységgel kapcsolatos hatáskört átruházza a polgármesterre.

33. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő. A bejelentéshez annak tartalmától függően a településképi követelményeknek való megfelelést, ill. rendeltetésekre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt papír alapon kell, és digitális adathordozón is lehet mellékelni. A rendeltetésre vonatkozó papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

34. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítésének lefolytatását és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentési eljárás elmulasztását vagy a bejelentési eljárás során a tevékenységet megtiltotta, vagy tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a (3) bekezdés szerinti eset kivételével az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján kötelezési eljárást lefolytatja és szükség szerint kötelezést bocsát ki.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerint eljárva 15 napon belül értesíti az illetékes kormányhivatalt.

35. § (1) A településkép védelme érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével - a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.

(2) A kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntést foganatosítja. Ennek során a meghatározott cselekményt a kötelezett terhére és veszélyére elvégzi, vagy mással elvégezteti és egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

36. § (1) A településképi követelmények be nem tartása, annak megsértése esetén a polgármester figyelmeztető döntésben – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés keretében a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(3) A településkép védelmi bírság összege

• a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 150. 000 - 200.000 forint,
• b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000 - 150.000 forint,
• c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozókövetelmény be nem tartása esetén 100.000 forint,

37. § (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 38. § szerinti összegéről.

(2) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:

• a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
• b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni

38. § (1) A településkép szempontjából meghatározó 15§(2) szerinti területeket a 1.a sz. melléklet figyelembevételével és az illetékes örökségvédelmi, természetvédelmi szerv adatszolgáltatása alapján kell beazonosítani.

(2) A 28. § (2) szerinti területfelhasználás megállapítása – településszerkezeti terv hiányában a település teljes közigazgatási területén az OTÉK 24-30/A§ szerinti helyi sajátosságot hordozó területként történik

39. § Ez a rendelet 2021. szeptember 4-én lép hatályba.

40. § (1) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével a 20/2017. (XII. 28.) sz. ÖK rendelet hatályát veszti