Berekböszörmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 01.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 02. 01Berekböszörmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 01.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
[1] Berekböszörmény Község Önkormányzatának a Képviselő-testülete a működésének a részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.
[2] Berekböszörmény Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és D.) pontjaiban biztosított jogával élve és a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja
1. § Berekböszörmény Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Berekböszörmény Község Önkormányzata
Címe: Berekböszörmény Köztársaság tér 1.
Az önkormányzat hivatalos
honlapjának címe: www.berekboszormeny.hu
2. § Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét
Az önkormányzat címerének leírását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Gazdasági Program
3. § (1) A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.
(2) A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.
(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.
A képviselő-testület működése
4. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
Előterjesztések
5. § (1) A meghívóban szereplő napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.
(2) A képviselők írásbeli előterjesztéseiket 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.
(3) A jegyző köteles az előterjesztéseket a képviselőknek, a meghívottaknak az ülést megelőzően 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon kiküldeni.
(4) Az előterjesztés elemei:
a) nyilvános vagy zárt ülésen kell-e tárgyalni az előterjesztést,
b) a tárgy meghatározása,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
d) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
e) a végrehajtási határidő megjelölése.
(5) Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.
(6) Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés írásbeli előkészítése elhagyható. A napirend elfogadása előtt a képviselő valamely kérdés napirendre tűzésére sürgősségi indítványként javaslatot tehet a polgármester felé. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt külön határoz.
6. § A képviselő a napirendi pontok elfogadása előtt a szavazás megkezdéséig rendeletet tartalmazó előterjesztéshez írásban, vagy szóban, határozatot tartalmazóhoz írásban, vagy szóban módosító indítványt tehet
7. § A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 4 nappal a képviselő-testületi ülése előtt az ülések időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és a honlapon.
A testületi ülés összehívása
8. § (1) A képviselők és a meghívottak a rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják az ülés napirend tervezetét is tartalmazó meghívóját.
(2) A meghívó tartalmi elemei:
a) testületi ülés időpontja, helye,
b) a tervezett napirendi pontok felsorolása,
c) előterjesztő megnevezése,
d) írásos előterjesztések, határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,
e) meghívó kelte,
f) összehívásra jogosult aláírása.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjét, vagy képviselőjét,
c) az egyes napirendi pontok hivatali előterjesztőit,
(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.
A testületi ülés vezetése
9. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) a határozatképesség számszerű megállapítása,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület vita
nélkül dönt,
c) jelentést, tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyalt napirendhez kapcsolódó kérdések felvetésére ad lehetőséget, (kérdést a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak tehetnek fel),
e) vitára bocsátja az előterjesztéseket (a vitában a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt),
f) az ügyrendi javaslatot vita nélkül szavazásra bocsátja,
g) a vita lezárása előtt a napirend előterjesztőjének válaszadási, a jegyzőnek törvényességre vonatkozó észrevételezési lehetőséget biztosít.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.
A módosító indítványról történő szavazást megelőzően az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító indítvánnyal egyetért-e vagy nem.
(3) A polgármester javaslatára a testület dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró állampolgárnak hozzászólási jogot.
(4) A polgármester feladatai az ülés rendjének fenntartásával
kapcsolatban:
a) Képviselők esetében:
aa) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
ab) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
ac) a „személyes megjegyzés” intézményét érvényre juttatja, (Erre a vita lezárása után ad lehetőséget - 2 perc időtartamra - annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.)
b) Nem képviselők esetében a nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.
(5) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.
Kérdés, interpelláció
10. § (1) Kérdés. interpelláció
a) A képviselő kérdést szóban, interpellációt írásban terjeszthet elő. Interpellációt a testület ülését megelőző 3 nappal lehet benyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. Kérdést bármely képviselő feltehet a Közös Önkormányzati Hivatal vagy intézményei ügykörébe tartozó ügyekben.
b) A szóban előterjesztett kérdés, valamint az erre adott válasz időtartama 5 perc. Mind az írásban, mind a szóban előadott kérdésre a megkérdezett köteles válaszolni a testületi ülésen azonnal, vagy pedig 8 napon belül. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület csak akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
c) Közérdekű, illetve a lakosság széles rétegét érintő ügyekben írásban előterjesztett interpelláció ismertetése, valamint az arra adott válasz maximális időtartama 10 perc. Ha a képviselő az interpellációt a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban benyújtotta, arra választ a legközelebbi ülésen kell adni. Egyéb esetben az interpellációra a rákövetkező ülésen kell válaszolni.
(2) A résztvevő állampolgárok körében felvetődött közérdekű bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.
(3) A képviselő a napirendi pontok tárgyalása előtt sürgős, közérdekű, az egész önkormányzat életét érintő ügyben felszólalással élhet, illetve kérdést tehet fel.
A napirend előtti felszólalás megengedéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A képviselő-testület döntései
11. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) rendelet elnevezése: önkormányzati rendelet,
b) határozat elnevezése: önkormányzati határozat.
(2) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet esetében a Berekböszörmény Község Önkormányzata Képviselő-testülete megnevezést, a kihirdetés hónapját, napját, az „önkormányzati rendelet” megjelölést és a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az ügyrendi jellegű döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, de önálló határozat számmal nem kell ellátni.
12. § (1) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában felsorolt esetekben.
(2) A határozathozatalnál – ha a kisebbség kéri – külön véleményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(4) A testület képviselői indítványra egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.
(5) Név szerinti szavazás esetében az ülést vezető polgármester egyenként szólítja a képviselőket, akik hangos „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak.
(6) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(7) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon
Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
A titkos szavazás szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A helyi önkormányzati képviselő
13. § (1) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettsége a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A képviselő-testület tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenséget, méltatlanság megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vagyonnyilatkozat tételi eljárás szabályait az Ötv. Szabályozza.
(4) Az Mötv. Az önkormányzati képviselők ügyfélfogadásáról kifejezetten nem tartalmaz előírásokat, azonban a 32. §. (2) bekezdésének k) pontja alapján az önkormányzati képviselő a választópolgárokkal történő kapcsolattartás. A választópolgárokkal való kapcsolattartás a település méretére való tekintettel mindennapos, ezért külön ügyfélfogadás nem indokolt de lehetősége van a képviselőknek, hogy minden hó első hétfő 8.00-tól 12.00 óráig ügyfélfogadást tarthatnak a Tanácskozóteremben.
(5) A választópolgárokkal való kapcsolattartásról évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről, ezt megteheti a közmeghallgatás alkalmával.
(6) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(7) Eskütételét követően 3 hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen.
(8) Az Mötv. 49. §. (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben meg kell határozni a személyes érintettségre vonatkozó elmulasztásának jogkövetkezményeit. A képviselő-döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A polgármester felszólítja, rendreutasítja. Amennyiben nem tesz eleget a képviselő a személyes érintettség bejelentésének, akkor a képviselő-testület határozattal elmarasztalja.
Rendeletalkotás
14. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) képviselő,
c) a testület bizottsága.
(2) A rendelet tervezetét ki kell függeszteni a közös önkormányzati hivatal székhelye hirdetőtáblájára.
(3) A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé indoklással együtt. Az indoklásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
(4) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.
(5) A rendeletet, az elfogadást követő 7 napon belül ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani.
A rendeletet meg kell küldeni: a képviselőknek,
A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is meg kell jelentetni.
(6) A lakosság a rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatalban, a honlapon megtekintheti
Jegyzőkönyv
15. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
d) a képviselők kérésére véleményének rögzítését,
e) az elfogadott rendeletek és határozatok szövegét,
f) aláírásokat, dátumot és pecsétet.
g) jegyzőkönyv hitelesítők aláírását.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az írásos előterjesztések,
c) az elfogadott határozat, rendelet,
d) az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
e) a közérdekű felvetésekre, interpellációkra adott válaszok,
f) a jelenléti ív.
(3) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.
(4) A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 7 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.
(5) A jegyzőkönyveket a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével az állampolgárok az önkormányzatnál, a honlapon megtekinthetik.
(6) A jegyzőkönyvek és a hozott határozatok megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.
(7) A határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
16. § (1) A képviselő-testület választott vezetői a fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthat. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 8 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a hivatali hirdetőtáblán.
A Képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 4 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.
(3) A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.
17. § (1) Az állampolgárok által benyújtott, a Képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.
(2) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a Képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.
A képviselő-testület bizottságai
18. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fő
b) Pénzügyi Bizottság 3 fő
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek, üléseikről jegyzőkönyv készül.
A bizottságokat a bizottság elnökei hívják össze.
A bizottságokat össze kell hívni, ha a polgármester, továbbá az érintett bizottságok három tagja, valamint 4 képviselő indítványozza.
(3) A bizottságok ülését a bizottságok elnökei vezetik. Az elnökök akadályoztatása esetén az elnökök feladatait a bizottságoknak az a képviselő tagja látja el, aki régebb óta tagja az önkormányzatnak, azonos időponttól fennálló képviselői megbízatás esetén az elnök feladatait az idősebb képviselő látja el.
(4) A bizottságok ülése nyilvános, kivéve, ha a bizottságok olyan napirendet tárgyalnak, amit a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésen kell tárgyalni. Az elnökök javaslatára a bizottságok döntik el, hogy adnak-e a jelenlevő tanácskozási joggal nem meghívott személynek hozzászólási jogot.
(5) A bizottságok javaslatát a testületnek a témát tárgyaló ülés érintett napirendi pontjánál a bizottságok elnökei, vagy tagjai ismertetik.
(6) A bizottságok döntését, javaslatait, véleményeit a jegyző köteles a polgármesterhez eljuttatni.
(7) A bizottságok feladatait és hatáskörét a 2. sz. és 3. sz. mellékletek Szabályozzák.
A bizottságok hatásköreit, feladatköreit érintő előterjesztés bizottsági megtárgyalás után terjeszthető a képviselő-testület elé, kivéve, ha a bizottsági ülések határozatképtelenek voltak.
(8) A bizottságok a hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez.
(9) A bizottságok üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottságok elnöke, egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
Polgármester
19. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, jogvesztő határidő beállta, vagy 10 millió Ft-nál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pénzügyekben, valamint pályázati pénzügyekben a támogatói okiratokban foglaltak szerint.
b) a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak hátrányt jelentene.
(3) A polgármester minden héten szerdai napon 8.00 - 12.00 óra között tart ügyfélfogadást.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait az 4. sz. melléklet tartalmazza.
Alpolgármester
20. § (1) A Képviselő-testület kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül.
(2) Az alpolgármesterek figyelembe véve a település méretét és a helyi sajátosságokat minden héten szerdai napokon 8:00 – 12:00 óra között tartanak ügyfélfogadást.
(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét. A polgármester az alpolgármestereknek külön-külön polgármesteri megbízást ad, melyben szabályozásra kerülnek az alpolgármesterek feladatai.
Jegyző, aljegyző
21. § (1) A polgármester – pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.
a) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
b) megteremti az önkormányzat működésének nyilvánossághoz szükséges feltételeket,
c) gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról.
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
22. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat Gyöngyösi Tiborné költségvetési főelőadó látja el azzal a korlátozással, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést.
Közös Önkormányzati Hivatal
23. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Körösszakál és Bedő Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.
(2) A Hivatal neve: Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal
Címe: 4116 Berekböszörmény Köztársaság tér 1.
A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
24. § A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság végzi.
1. A vagyonnyilatkozatot a bizottság kijelölt tagja veszi át. A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.
2. A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet.
3. A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat külön vasszekrényben kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Ügyrendi Bizottság férhet hozzá. A szekrény kulcsát a polgármesteri hivatal páncélszekrényében bélyegző lenyomattal lezárt dobozban kell tárolni.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.
5. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
8. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
9. Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
10. A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
Együttes képviselő-testületi ülés szabályai
25. § A közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell dönteni.
1. Évente minimálisan két együttes ülést kell tartani a közös önkormányzati hivatali feladatok költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadására.
2. Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni. A kezdeményező képviselő-testület a jegyző útján gondoskodik a téma, előterjesztés előkészítéséről.
3. A jegyző köteles beszámolni a közös önkormányzati hivatal munkájáról mindhárom képviselő-testületnek.
4. Az együttes ülést Berekböszörmény község polgármestere vezeti.
5. Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei közül mindegyik határozatképes.
6. Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen, vagy ülés közben határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.
7. Az együttes ülést Berekböszörmény község polgármestere hívja össze.
8. A határozati javaslatot az érintett önkormányzatok polgármesterei egyenként bocsátják szavazásra, arról a testületek külön-külön szavaznak.
9. Az együttes ülésről közös jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben az érintett önkormányzatok határozatai a soron következő sorszámmal külön-külön kerülnek rögzítésre.
10. Az együttes ülésről szóló jegyzőkönyvet a megállapodásban résztvevő települések polgármesterei és a jegyző írja alá.
11. A jegyzőkönyvet 6 példányban kell készíteni és az érintett önkormányzatoknak meg kell küldeni.
Együttműködés a Nemzetiségi Önkormányzatokkal
26. § (1) Berekböszörmény Község Önkormányzata a Berekböszörmény Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Berekböszörmény Román Nemzetiségi Önkormányzat részére együttműködési megállapodás alapján biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Az önkormányzati működés tárgyi feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a Nemzetiségi Önkormányzatok és a Berekböszörmény Község Önkormányzat között megkötött Együttműködési Megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően történik térítésmentesen az iroda helyiségek biztosítása
b) az irodahelyiségekhez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek vállalása (villamos energia díja, fűtésdíj, víz-és csatornadíj, takarítás)
c) a Nemzetiségi Önkormányzatok működéséhez, a testületi, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása,
d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének feladata,
e) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása a Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének feladata,
f) vezetékes telefon használat biztosítása a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében, a Nemzetiségi Önkormányzatok feladatai ellátásához szükséges mértékben,
g) a (c), (d), (e), (f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.
h) a Berekböszörmény Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Berekböszörmény Román Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein a jegyző, vagy annak akadályoztatása esetén az aljegyző vesz részt. Amennyiben az aljegyző vesz részt a testület ülésein, akkor a jegyzőtől kap megbízást erre. A jegyző, vagy annak a megbízásából a testületi ülésen résztvevő aljegyző jelzi amennyiben törvénysértést észlel.
Záró rendelkezések
27. § (1) Az SZMSZ és mellékletei karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) Az SZMSZ mellékletei:
1. sz. melléklet: A titkos szavazás szabályai
2. sz. melléklet: Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre
3. sz. melléklet: Pénzügyi Bizottság feladat és hatásköre
4. sz. melléklet: Polgármester feladat- és hatásköre
5. sz. melléklet: Berekböszörmény Község Önkormányzata tevékenységi körébe tartozó kormányzati funkciók
6. sz. melléklet: Az önkormányzat által ellátott feladatok és azok szervezeti formái
7. sz. melléklet: Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények szervezetek jogállásuk szerint
8. sz. melléklet: Berekböszörmény Község Önkormányzatának részvételével működő önkormányzati társulások
9. sz. melléklet: Az önkormányzat hirdetőtábláinak pontos helye
10. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás a Berekböszörmény Község Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
11. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás a Berekböszörmény Község Román Nemzetiségi Önkormányzattal
(3) Az SZMSZ függelékei:
1. sz. függelék: Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
2. sz. függelék: Képviselők adatai.
3. sz függelék: Ügyrendi Bizottság adatai
4. sz. függelék: Pénzügyi bizottság adatai
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.
(5) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Berekböszörmény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 15/2024.(X.07.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.(6) A rendelet 7. számú melléklet 1./ pontja 2022. augusztus 31. napján lép hatályba.
28. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.