Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.§. (1), a 18.§. (1) bekezdésében,

a 9.§. (1)-(2) bekezdése tekintetében az Ötv. 12.§. (1) bekezdésében,

a 10.§. (1) bekezdése tekintetében az Ötv. 31.§-ban,

a 21.§. (4) bekezdése tekintetében az Ötv. 15.§.,

a 26.§. (5) bekezdése tekintetében az Ötv. 16.§. (2) bekezdésében,

a 29.§. (1)-(4) bekezdései tekintetében az Ötv. 22.§. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás és az Alkotmány 44/A.§. (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

1. Önkormányzat hivatalos elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat
   
2. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
3. Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
4. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
5. A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság)
6. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
7. A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)^[1]
8. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
   
9.  Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza a Magyar  Köztársaság címerét, a köríven a következő felirat olvasható: „Fülöp Község Önkormányzata^[2]
   
10. ) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságainak munkája során készült dokumentumokon, a Képviselő-testület által adományozott okleveleken, valamint az önkormányzat kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.^[3]
    
11. ^[4], ^[5]
    

2. §

1. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fulopkozseg.hu
   
2. Az Önkormányzat 2 havonta megjelenő lapjának címe: Fülöpi Hírek

3.§.

1. Az Önkormányzat által alapított elismerés: Díszpolgári cím
2. A díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
   

4.§.

1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
2. Az Önkormányzat jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

5.§.

1. Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

     a.)  tanyagondnoki szolgálat

     b.)  településen működő civil szervezetek támogatása

     c.)  mezei őrszolgálat

     d.)  közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására, művelésére önszerveződő közösségek tevékenységének támogatása. 

2. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
   
3. Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.
4. Az Önkormányzat – saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

6.§.

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. A Képviselő-testület éves munkatervének elfogadása
2. Az önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítése, megterhelése
3. Éven belüli 1 MFt értékhatárt meghaladó hitel felvétele

7.§.

1. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő feladat és hatásköreit:

1. .átmeneti segély megállapítása
   
2. temetési segély megállapítása
3. szervezett szemétszállítási díj hozzájárulás megállapítása
4. tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének engedélyezése
5. családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás – szociális földprogramban történő részvétel
6. szociális étkeztetés biztosítása
7. lakásfenntartási támogatás megállapítása
8. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása
9. 1 M Ft értékhatárig dönt hitelfelvételről
10. önkormányzat gazdálkodása során létrejött többlet bevételének felhasználásáról dönt 500 Eft-ig
11. részvényesi jogok gyakorlása (Hajdú-Bihari Vízmű Zrt-ben)

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület

8.§.

1. A Képviselő-testület létszáma 7 fő.
2. Az önkormányzati képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

Az alakuló ülés

9.§.

1. A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.^[6]
2. A polgármester felkérése a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
3. A Képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
4. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
5. ^[7]
6. Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú bizottságot hoz létre.
7. Az alpolgármestert választással kapocsaltos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A Képviselő-testület ülése

10.§.

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
2. A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.
3. A Képviselő-testület határozatképességéhez 4 fő jelenléte szükséges.
4. Amennyiben a megjelölt számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni.
5. A határozatképesség vizsgálata az ülés teljes ideje alatt a levezető elnök feladata.

11.§.

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
2. A Képviselő-testület rendes üléseit a Művelődési Házban – 4266. Fülöp, Arany János u. 21. sz. - tartja. Amennyiben a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínen is összehívható.
3. A Képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a hónap második péntek napjára kell összehívni.
4. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőző 4 nappal meg kell küldeni.
5. Az ülés meghívóját – amely tartalmazza annak helyét, időpontját és napirendjét – a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján közzé kell tenni.

12.§.

1. A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
2. Zárt ülést tart az Ötv-ben meghatározott esetekben.
3. Zárt ülést rendelhet el minősített többségű szavazással vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
4. Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a.) a polgármester

b.) az alpolgármesterek

c.) a jegyző

d.) a képviselők

5. A zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztési titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja. A zárt ülésre ajánlott napirend nyilvános ülésen tárgyalásához a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

13.§.

1. A polgármesternek a Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának napirendet is tartalmazó kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül.
2. A rendkívüli ülés összehívása esetén meg kell jelölni az összehívás indokát és írásbeli előterjesztés kell:

a.) rendelet alkotáshoz

b.) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez

c.) népszavazással kapcsolatos ügyekben

3. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon, e-mailben is összehívható.
   

14.§.

1. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) a képviselőket

b.) a bizottság nem képviselő tagjait

c.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

d.) a jegyzőt

e.) az önkormányzati intézmények vezetőit

f.) napirendi pont szerinti illetékes intézmény, polgármesteri hivatal munkatársát,

g.) a településen önszerveződő közösségek képviselőit

h.) akit a polgármester megjelöl

2. A Képviselő-testület ülésén a képviselők és a polgármester szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
3. Tanácskozási jog illeti meg az ülésen:

a.) a bizottság nem képviselő tagjait

b.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

c.) a jegyzőt

d.) az önkormányzati intézmények vezetőit

e.) napirendi pont szerint meghívottat

f.) önszerveződő közösségek képviselőit

g.) polgármester által meghívottat

Munkaterv

15.§.

1. A Képviselő-testület az üléseit a munkaterv szerint tartja.
2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé.
3. A képviselő-testület az éves munkatervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
4. A munkaterv tartalmazza:

a.) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit

b.) közmeghallgatás időpontját

c.) előkészítésben résztvevők megjelölése

d.) napirend előterjesztőjének, felelősének megjelölése

e.) meghívandók felsorolása

f.) azoknak a napirendeknek megjelölése, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani

g.) egyéb fontos teendők rögzítése

Előterjesztések

16.§.

1. Előterjesztésnek minősül:

a.) beszámoló valamely szervezet tevékenységéről, feladat elvégzéséről

b.) tudomásul vételt igénylő tájékoztató

c.) döntést igénylő javaslat, mely határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul

2. Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a.) polgármester

b.) a képviselő

c.) a képviselő-testület bizottsága

d.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester

e.) jegyző

3. Az előterjesztést általános szabály szerint írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztés kivételesen tehető, különösen akkor, ha olyan információt tartalmaz, amely a testületi anyag megküldésekor még nem ismeretesek.
4. Szóbeli előterjesztés esetén is kötelező írásban benyújtani a döntésről szóló javaslatot:

a.) rendelet módosítását igénylő előterjesztés

b.) költségvetési, pénzügyi tárgyú előterjesztés

c.) személyi ügyekben

17.§.

Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

1. tárgy pontos meghatározása
2. előkészítésben résztvevők és az előterjesztés készítőjének megnevezése
3. előzményeket, a témában esetlegesen korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, végrehajtás állását
4. jogszabályi környezetet, felhatalmazásokat, lehetséges döntési alternatívák megjelölését
5. döntési javaslat:

a.) rendelet tervezet

b.) határozati javaslat

6. végrehajtásért felelős és végrehajtás határidejének megjelölése

Sürgősségi indítvány

18.§.

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – vita nélkül, egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre vétele tárgyában.
2. Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
   1. polgármester
   2. jegyző
   3. intézményvezető
   4. képviselő
   5. a bizottság elnöke
   6. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
3. A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell a polgármesternél benyújtani.

Tanácskozás rendje

19.§.

1. Az ülés napirendjének megállapítása: az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel szavaz.
2. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és a képviselők javaslatot tehetnek, melyet az ülésvezető kérésére indokolni kell. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
3. Az ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.) polgármesteri jelentés a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről

b.) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

c.) rendeletalkotást,, módosítást igénylő napirendi pontok

d.) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok

e.) határozathozatalt nem igénylő napirendek

4. A képviselő-testület a (3) pontban meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

20.§.

A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

1. az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
2. előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
3. vita az előterjesztéssel kapcsolatban
4. módosító javaslatok megtétele
5. döntés a módosító javaslatokról döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról
6. a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni

21.§.

Az ülésvezető jogkörei:

1. megállapítja – és figyelemmel kíséri – a határozatképességet, megnyitja és bezárja az ülést.
2. Javaslatot tesz az ülés napirendjére
3. tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
5. hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását
6. hozzászóláskor: megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében
7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója nem a tárgyalt témához kapcsolódik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót
8. tárgyalási szünetet rendelhet el, akadályozó tényező bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre berekesztheti.
9. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja, aki az ülést megzavaróan viselkedik, méltatlan magatartást tanúsít.
10. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

Felvilágosítás kérés

22.§.

1. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás
2. Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
3. A képviselők kérdéseiket és interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg:
   1. a polgármesternek
   2. az alpolgármesternek
   3. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek
   4. bizottság elnökének
   5. a jegyzőnek
4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.
5. Ha az interpelláció benyújtására írásban a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül került sor, úgy erre az ülésen érdemi választ kell adni. Amennyiben a benyújtó képviselő nincs jelen a testületi ülésen úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.
6. A képviselő-testület – alaposabb vizsgálatot érdemlő és igénylő ügyben – hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ.
7. A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt az elfogadásról.

Döntéshozatal

23.§

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról
2. A módosító indítvány előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség)
4. A megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata - minősített többség - szükséges az Ötv. 15.§ (1) bekezdésén, a 18.§. (3) bekezdésén, valamint a 33/C.§. (1) bekezdésén túlmenően:

a.) önkormányzat, vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 500.000.-Ft értékhatáron felül

b.) 1.000.000.-Ft-on felüli hitelfelvétel

c.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása

5. A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének – 4 főnek - igen szavazata szükséges.

24.§.

1. Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A név szerinti szavazást tarthat.
2. Név szerinti szavazást kell tartani az Ötv. 18.§. (3.) bekezdésén túl, ha:

1. a képviselő-testület 2/3-a indítványozza
   
2. a polgármester kéri
   
3. önkormányzati vagyon vagy tulajdon elidegenítésénél.
   

3. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen-nem –tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
4. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg, számszerűsítve közli . A szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését.
5. Ha a szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt – IGEN szavazatot - , érvényes döntés nem született. Szünet elrendelése után a polgármester, vagy az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
6. Ha a Képviselő-testület az (5) bekezdésben szabályozott eljárásban nem hoz döntést akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni ha a döntésre jogszabályi kötelezettség miatt van szükség.

25.§.

1. Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló ideiglenes bizottságot hoz létre.
2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik urna igénybevételével.
3. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
   

1. a szavazás helyét, napját
   
2. a szavazatszámláló bizottság tagjait
3. a szavazás során felmerült esetleges körülményeket
4. a szavazás eredményét

A Képviselő-testület döntései

26.§.

1. A Képviselő-testület:

1. rendeletet alkot
   
2. határozatot hoz
   

2.  A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

1. napirend meghatározásáról
   
2. jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásáról
   
3. ügyrendi kérdésekről
4. képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról

27.§.

1. A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása pozitív arab számokkal történik.
2. A határozat megjelölése tartalmazza:

1. a Képviselő-testület megnevezését
   
2. „KT. sz. határozata” kifejezést
   
3. a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját
4. példa a megjelölésre: „Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I.11.) KT. sz. határozata

3. . A Képviselő-testület számozott határozata a (2) bekezdésen túl tartalmazza:
   

1. a Képviselő-testület döntését
   
2. a végrehajtásért felelős megnevezését
3. a végrehajtás határidejét
   

4. E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

5. A Képviselő-testület határozatát a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

28.§.

1.)  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a képviselők
   
2. önkormányzati bizottság elnöke
3. polgármester
4. alpolgármester
5. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
6. jegyző
   
7. a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezetek vezetői

2. A rendelet tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható az előkészítéssel, illetve abba bevonható az önkormányzat bizottsága, ideiglenes bizottság és külső szakértő.
3. A rendelet tervezetet a polgármester az érdemi tárgyalás előtt közmeghallgatásra bocsáthat, illetőleg közszemlére tehet, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – tájékoztatni kell.
4. A rendelet tervezetet az előkészítést követően a polgármester az indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
5. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a jegyző hirdeti ki a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.
6. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályos rendeletek jegyzéke az e rendelet függelékét képezi.
7. Az önkormányzati rendeletet évenként folyamatosan 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magába foglalja a rendelet megalkotójának teljes megnevezését, az önkormányzati rendelet kifejezést és a rendelet címét.^[8]
8. Példa a megjelölésre:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.20.) önkormányzati rendelete………………………………-ról”^[9]

9. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
10.  A jegyző 4 évente köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

A jegyzőkönyv

29.§.

1. A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét, idejét
   
2. meghívottak nevét, megjelent képviselők és távolmaradók nevét a jelenléti ív alapján
3. tárgyalt napirendi pontokat
4. napirendi pontok előadóinak, valamint a hozzászólók megnevezését
5. a tanácskozás lényegét tömören, lényegre törően, kivéve ha a hozzászóló kéri a hozzászólás szó szerinti rögzítését.
6. a képviselő-testület határozatait, rendeletet, feltüntetve a szavazás számszerű eredményét

2.  A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselők közül az ülésen megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
3. A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó
   
2. a jelenléti ív
3. az írásbeli előterjesztések
   
4. írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok
5. név szerinti szavazásról készült névsor

4. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli. A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

5. A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveit és mellékleteit az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal helyiségében megtekinthetik

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

30.§.

1. A Képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
2. A települési képviselő köteles:

1. választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszok intézését figyelemmel kísérni
   
2. írásban vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud részt venni
3. a Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani
4. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
   
5. bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

31.§.

1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes - bizottságokat választ.
2. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, mely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. A Képviselő-testület Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely 2 fő képviselő és 1 nem képviselő tagból áll.
4. Az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatait az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

32.§.

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti az ülést.
2. A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.  Határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A bizottság tagjai kötelesek a döntéshozatal előtt személyes érintettségüket bejelenteni
4. A bizottság döntésének végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.
5. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.

VI.Fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER

33.§.

Polgármester

1. A polgármester tisztségét főállásban látja el. A foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. határozza meg.^[10]
2. A polgármester kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig fogadóórát tart.
3. A polgármester szabadságát a Képviselő-testület engedélyezi – kölcsönös együttműködéssel készített - éves szabadság terv alapján. Az éves szabadságolási tervet tárgyév február 28-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
4. A polgármester szabadságának ügyviteli feladatait a jegyző köteles ellátni.

34.§.

Alpolgármester

1. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére 2 alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.
2. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat.
3. A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására az Ötv. 34.§. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
4. Az alpolgármesterek minden hónap első pénteki napján 8,00-9,00 óráig fogadóórát tartanak.

VII. Fejezet

A JEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL

35.§.

A jegyző

1. A jegyző az Ötv-ben foglaltakon túlmenően:

1. a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
   
2. Véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.
3. Fogadóórát tart: kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig
4. javaslatot lesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára
5. a jegyző helyettesítésének rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

36.§.

A polgármesteri hivatal

1. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint bértömegét.
2. A hivatal szervezeti tagozódását egységes Polgármesteri Hivatalban határozza meg, melyben önálló szervezeti egységek nincsenek. A hivatalt a jegyző vezeti.

3. A hivatal ügyfélfogadási rendje:

1. hétfő, kedd és csütörtöki napokon: 8,00-16,00 óráig
   
2. szerda: nincs ügyfélfogadás
3. péntek: 8,00-12,00 óráig

VIII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLAT TARTÁSI FORMÁK

37.§.

Helyi népszavazás

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

38.§.

1. A képviselő-testület lakossággal való kapcsolattartási formái:

1. közmeghallgatás
   
2. lakossági fórum

2. A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
3. A közmeghallgatás tartására a képviselő-testület ülésének megtartására vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
4. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban válaszolni kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
5. A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.

IX. Fejezet

TÁRSULÁSOK

39.§.

A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselő-testület dönt.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

40.§.

1. Az önkormányzat a költségvetéséről rendeletet alkot. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.
2. A képviselő-testület a költségvetési rendeletet két fordulóban fogadja el.
3. Az első fordulóban a tárgyévet megelőző év november 30-ig – a képviselő-testület tagjai általános választásnak évében legkésőbb december 15-ig – a költségvetési koncepciót kell kidolgozni, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
4. A második fordulóban a költségvetési törvényben, és az államháztartásról szóló törvényben előírt részletességgel elkészített költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület, melyet a polgármester a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőben terjeszt a képviselő-testület elé.

41.§.

A képviselő-testület zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

42.§.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályait önálló rendeletben szabályozza.

43.§.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadóak. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.§.

1. Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti a Fülöp Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. ( IV. 30.) KT. sz. rendelet és az ezt módosító 7/2005 (IX.14.) KT.sz.r. 13/2010 (X.29.) KT.sz.r , 14/2006 (X.13.) KT.sz.r., 21/2010 (XII.17.) KT.sz.r., 9/2007 (IX.11.) KT.sz.r., 18/2007 (XII.20.) KT.sz.r., 10/2008 (IX.09.) KT.sz.r., 2/2009(I.27.) KT.sz.r. 22/2009 (IX.15.) KT.sz.r., 30/2009 (XI.23.) KT.sz.r., 6/2010 (V.04.) KT.sz.r., 12/2010 (X.13.) KT.sz.r.

                        /:Hutóczki Péter                                         /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve: 

Fülöp, 2011. március 26.

/:Kissné Terdik Erzsébet:/

jegyző