Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011.(II.26.) KT. sz. rendelete

Az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (IX.15.) KT.sz.; 1/2013. (II.14.) KT. sz. ; 12/2014. (IX.25.) KT. sz. valamint a 13/2014. (X.22.) KT. sz. rendeleteivel)

Hatályos: 2014. 10. 23- 2019. 04. 28

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.§. (1), a 18.§. (1) bekezdésében,

a 9.§. (1)-(2) bekezdése tekintetében az Ötv. 12.§. (1) bekezdésében,

a 10.§. (1) bekezdése tekintetében az Ötv. 31.§-ban,

a 21.§. (4) bekezdése tekintetében az Ötv. 15.§.,

a 26.§. (5) bekezdése tekintetében az Ötv. 16.§. (2) bekezdésében,

a 29.§. (1)-(4) bekezdései tekintetében az Ötv. 22.§. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás és az Alkotmány 44/A.§. (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.


  1. Önkormányzat hivatalos elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat
  2. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
  3. Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
  4. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
  5. A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság)
  6. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
  7. A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)[1]
  8. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.
  9.  Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza a Magyar  Köztársaság címerét, a köríven a következő felirat olvasható: „Fülöp Község Önkormányzata[2]
  10. ) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságainak munkája során készült dokumentumokon, a Képviselő-testület által adományozott okleveleken, valamint az önkormányzat kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.[3]
  11. [4], [5]



2. §


  1. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fulopkozseg.hu
  2. Az Önkormányzat 2 havonta megjelenő lapjának címe: Fülöpi Hírek


3.§.


  1. Az Önkormányzat által alapított elismerés: Díszpolgári cím
  2. A díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


4.§.


  1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
  2. Az Önkormányzat jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

5.§.


  1. Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

     a.)  tanyagondnoki szolgálat

     b.)  településen működő civil szervezetek támogatása

     c.)  mezei őrszolgálat

     d.)  közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására, művelésére önszerveződő közösségek tevékenységének támogatása.

  1. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
  2. Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.
  3. Az Önkormányzat – saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.


6.§.

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. A Képviselő-testület éves munkatervének elfogadása
  2. Az önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítése, megterhelése
  3. Éven belüli 1 MFt értékhatárt meghaladó hitel felvétele



7.§.


  1. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő feladat és hatásköreit:


  1. .átmeneti segély megállapítása
  2. temetési segély megállapítása
  3. szervezett szemétszállítási díj hozzájárulás megállapítása
  4. tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének engedélyezése
  5. családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás – szociális földprogramban történő részvétel
  6. szociális étkeztetés biztosítása
  7. lakásfenntartási támogatás megállapítása
  8. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása
  9. 1 M Ft értékhatárig dönt hitelfelvételről
  10. önkormányzat gazdálkodása során létrejött többlet bevételének felhasználásáról dönt 500 Eft-ig
  11. részvényesi jogok gyakorlása (Hajdú-Bihari Vízmű Zrt-ben)




III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület

8.§.


  1. A Képviselő-testület létszáma 7 fő.
  2. Az önkormányzati képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.


Az alakuló ülés

9.§.


  1. A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.[6]
  2. A polgármester felkérése a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
  3. A Képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
  4. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
  5. [7]
  6. Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú bizottságot hoz létre.
  7. Az alpolgármestert választással kapocsaltos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


A Képviselő-testület ülése

10.§.


  1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
  2. A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.
  3. A Képviselő-testület határozatképességéhez 4 fő jelenléte szükséges.
  4. Amennyiben a megjelölt számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni.
  5. A határozatképesség vizsgálata az ülés teljes ideje alatt a levezető elnök feladata.


11.§.


  1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
  2. A Képviselő-testület rendes üléseit a Művelődési Házban – 4266. Fülöp, Arany János u. 21. sz. - tartja. Amennyiben a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínen is összehívható.
  3. A Képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a hónap második péntek napjára kell összehívni.
  4. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőző 4 nappal meg kell küldeni.
  5. Az ülés meghívóját – amely tartalmazza annak helyét, időpontját és napirendjét – a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján közzé kell tenni.


12.§.


  1. A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
  2. Zárt ülést tart az Ötv-ben meghatározott esetekben.
  3. Zárt ülést rendelhet el minősített többségű szavazással vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
  4. Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a.) a polgármester

b.) az alpolgármesterek

c.) a jegyző

d.) a képviselők

  1. A zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztési titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja. A zárt ülésre ajánlott napirend nyilvános ülésen tárgyalásához a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.


13.§.


  1. A polgármesternek a Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának napirendet is tartalmazó kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül.
  2. A rendkívüli ülés összehívása esetén meg kell jelölni az összehívás indokát és írásbeli előterjesztés kell:

a.) rendelet alkotáshoz

b.) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez

c.) népszavazással kapcsolatos ügyekben

  1. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon, e-mailben is összehívható.


14.§.


  1. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) a képviselőket

b.) a bizottság nem képviselő tagjait

c.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

d.) a jegyzőt

e.) az önkormányzati intézmények vezetőit

f.) napirendi pont szerinti illetékes intézmény, polgármesteri hivatal munkatársát,

g.) a településen önszerveződő közösségek képviselőit

h.) akit a polgármester megjelöl

  1. A Képviselő-testület ülésén a képviselők és a polgármester szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
  2. Tanácskozási jog illeti meg az ülésen:

a.) a bizottság nem képviselő tagjait

b.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

c.) a jegyzőt

d.) az önkormányzati intézmények vezetőit

e.) napirendi pont szerint meghívottat

f.) önszerveződő közösségek képviselőit

g.) polgármester által meghívottat


Munkaterv

15.§.


  1. A Képviselő-testület az üléseit a munkaterv szerint tartja.
  2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé.
  3. A képviselő-testület az éves munkatervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
  4. A munkaterv tartalmazza:

a.) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit

b.) közmeghallgatás időpontját

c.) előkészítésben résztvevők megjelölése

d.) napirend előterjesztőjének, felelősének megjelölése

e.) meghívandók felsorolása

f.) azoknak a napirendeknek megjelölése, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani

g.) egyéb fontos teendők rögzítése


Előterjesztések

16.§.


  1. Előterjesztésnek minősül:

a.) beszámoló valamely szervezet tevékenységéről, feladat elvégzéséről

b.) tudomásul vételt igénylő tájékoztató

c.) döntést igénylő javaslat, mely határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul

  1. Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a.) polgármester

b.) a képviselő

c.) a képviselő-testület bizottsága

d.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester

e.) jegyző

  1. Az előterjesztést általános szabály szerint írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztés kivételesen tehető, különösen akkor, ha olyan információt tartalmaz, amely a testületi anyag megküldésekor még nem ismeretesek.
  2. Szóbeli előterjesztés esetén is kötelező írásban benyújtani a döntésről szóló javaslatot:

a.) rendelet módosítását igénylő előterjesztés

b.) költségvetési, pénzügyi tárgyú előterjesztés

c.) személyi ügyekben


17.§.


Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

  1. tárgy pontos meghatározása
  2. előkészítésben résztvevők és az előterjesztés készítőjének megnevezése
  3. előzményeket, a témában esetlegesen korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, végrehajtás állását
  4. jogszabályi környezetet, felhatalmazásokat, lehetséges döntési alternatívák megjelölését
  5. döntési javaslat:

a.) rendelet tervezet

b.) határozati javaslat

  1. végrehajtásért felelős és végrehajtás határidejének megjelölése


Sürgősségi indítvány

18.§.


  1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – vita nélkül, egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre vétele tárgyában.
  2. Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
    1. polgármester
    2. jegyző
    3. intézményvezető
    4. képviselő
    5. a bizottság elnöke
    6. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
  3. A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell a polgármesternél benyújtani.


Tanácskozás rendje

19.§.


  1. Az ülés napirendjének megállapítása: az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel szavaz.
  2. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és a képviselők javaslatot tehetnek, melyet az ülésvezető kérésére indokolni kell. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
  3. Az ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.) polgármesteri jelentés a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről

b.) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

c.) rendeletalkotást,, módosítást igénylő napirendi pontok

d.) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok

e.) határozathozatalt nem igénylő napirendek

  1. A képviselő-testület a (3) pontban meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.


20.§.


A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

  1. az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
  2. előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
  3. vita az előterjesztéssel kapcsolatban
  4. módosító javaslatok megtétele
  5. döntés a módosító javaslatokról döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról
  6. a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni


21.§.


Az ülésvezető jogkörei:

  1. megállapítja – és figyelemmel kíséri – a határozatképességet, megnyitja és bezárja az ülést.
  2. Javaslatot tesz az ülés napirendjére
  3. tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat
  4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
  5. hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását
  6. hozzászóláskor: megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében
  7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója nem a tárgyalt témához kapcsolódik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót
  8. tárgyalási szünetet rendelhet el, akadályozó tényező bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre berekesztheti.
  9. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja, aki az ülést megzavaróan viselkedik, méltatlan magatartást tanúsít.
  10. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.



Felvilágosítás kérés

22.§.


  1. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás
  2. Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
  3. A képviselők kérdéseiket és interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg:
    1. a polgármesternek
    2. az alpolgármesternek
    3. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek
    4. bizottság elnökének
    5. a jegyzőnek
  4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.
  5. Ha az interpelláció benyújtására írásban a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül került sor, úgy erre az ülésen érdemi választ kell adni. Amennyiben a benyújtó képviselő nincs jelen a testületi ülésen úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.
  6. A képviselő-testület – alaposabb vizsgálatot érdemlő és igénylő ügyben – hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ.
  7. A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt az elfogadásról.


Döntéshozatal

23.§


  1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról
  2. A módosító indítvány előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
  3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség)
  4. A megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata - minősített többség - szükséges az Ötv. 15.§ (1) bekezdésén, a 18.§. (3) bekezdésén, valamint a 33/C.§. (1) bekezdésén túlmenően:

a.) önkormányzat, vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 500.000.-Ft értékhatáron felül

b.) 1.000.000.-Ft-on felüli hitelfelvétel

c.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása

  1. A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének – 4 főnek - igen szavazata szükséges.


24.§.


  1. Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A név szerinti szavazást tarthat.
  2. Név szerinti szavazást kell tartani az Ötv. 18.§. (3.) bekezdésén túl, ha:
  1. a képviselő-testület 2/3-a indítványozza
  2. a polgármester kéri
  3. önkormányzati vagyon vagy tulajdon elidegenítésénél.
  1. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen-nem –tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
  2. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg, számszerűsítve közli . A szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését.
  3. Ha a szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt – IGEN szavazatot - , érvényes döntés nem született. Szünet elrendelése után a polgármester, vagy az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
  4. Ha a Képviselő-testület az (5) bekezdésben szabályozott eljárásban nem hoz döntést akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni ha a döntésre jogszabályi kötelezettség miatt van szükség.


25.§.


  1. Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló ideiglenes bizottságot hoz létre.
  2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik urna igénybevételével.
  3. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
  1. a szavazás helyét, napját
  2. a szavazatszámláló bizottság tagjait
  3. a szavazás során felmerült esetleges körülményeket
  4. a szavazás eredményét


A Képviselő-testület döntései

26.§.

  1. A Képviselő-testület:
  1. rendeletet alkot
  2. határozatot hoz
  1.  A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
  1. napirend meghatározásáról
  2. jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásáról
  3. ügyrendi kérdésekről
  4. képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról



27.§.


  1. A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása pozitív arab számokkal történik.
  2. A határozat megjelölése tartalmazza:
  1. a Képviselő-testület megnevezését
  2. „KT. sz. határozata” kifejezést
  3. a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját
  4. példa a megjelölésre: „Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I.11.) KT. sz. határozata
  1. . A Képviselő-testület számozott határozata a (2) bekezdésen túl tartalmazza:
  1. a Képviselő-testület döntését
  2. a végrehajtásért felelős megnevezését
  3. a végrehajtás határidejét
  1. E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
  1. A Képviselő-testület határozatát a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.



28.§.

1.)  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  1. a képviselők
  2. önkormányzati bizottság elnöke
  3. polgármester
  4. alpolgármester
  5. a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
  6. jegyző
  7. a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezetek vezetői
  1. A rendelet tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható az előkészítéssel, illetve abba bevonható az önkormányzat bizottsága, ideiglenes bizottság és külső szakértő.
  2. A rendelet tervezetet a polgármester az érdemi tárgyalás előtt közmeghallgatásra bocsáthat, illetőleg közszemlére tehet, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – tájékoztatni kell.
  3. A rendelet tervezetet az előkészítést követően a polgármester az indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
  4. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a jegyző hirdeti ki a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.
  5. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályos rendeletek jegyzéke az e rendelet függelékét képezi.
  6. Az önkormányzati rendeletet évenként folyamatosan 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magába foglalja a rendelet megalkotójának teljes megnevezését, az önkormányzati rendelet kifejezést és a rendelet címét.[8]
  7. Példa a megjelölésre:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.20.) önkormányzati rendelete………………………………-ról”[9]

  1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
  2.  A jegyző 4 évente köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.


A jegyzőkönyv

29.§.


  1. A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyv tartalmazza:
  1. az ülés helyét, idejét
  2. meghívottak nevét, megjelent képviselők és távolmaradók nevét a jelenléti ív alapján
  3. tárgyalt napirendi pontokat
  4. napirendi pontok előadóinak, valamint a hozzászólók megnevezését
  5. a tanácskozás lényegét tömören, lényegre törően, kivéve ha a hozzászóló kéri a hozzászólás szó szerinti rögzítését.
  6. a képviselő-testület határozatait, rendeletet, feltüntetve a szavazás számszerű eredményét
  1.  A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselők közül az ülésen megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
  2. A jegyzőkönyv mellékletei:
  1. a meghívó
  2. a jelenléti ív
  3. az írásbeli előterjesztések
  4. írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok
  5. név szerinti szavazásról készült névsor
  1. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli. A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.
  1. A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveit és mellékleteit az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal helyiségében megtekinthetik


IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

30.§.


  1. A Képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
  2. A települési képviselő köteles:
  1. választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszok intézését figyelemmel kísérni
  2. írásban vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud részt venni
  3. a Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani
  4. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
  5. bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét.


V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

31.§.


  1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes - bizottságokat választ.
  2. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, mely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
  3. A Képviselő-testület Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely 2 fő képviselő és 1 nem képviselő tagból áll.
  4. Az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatait az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.


32.§.


  1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti az ülést.
  2. A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.  Határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  3. A bizottság tagjai kötelesek a döntéshozatal előtt személyes érintettségüket bejelenteni
  4. A bizottság döntésének végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.
  5. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.


VI.Fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER

33.§.

Polgármester


  1. A polgármester tisztségét főállásban látja el. A foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. határozza meg.[10]
  2. A polgármester kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig fogadóórát tart.
  3. A polgármester szabadságát a Képviselő-testület engedélyezi – kölcsönös együttműködéssel készített - éves szabadság terv alapján. Az éves szabadságolási tervet tárgyév február 28-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
  4. A polgármester szabadságának ügyviteli feladatait a jegyző köteles ellátni.


34.§.

Alpolgármester


  1. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére 2 alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.
  2. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat.
  3. A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására az Ötv. 34.§. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
  4. Az alpolgármesterek minden hónap első pénteki napján 8,00-9,00 óráig fogadóórát tartanak.


VII. Fejezet

A JEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL

35.§.

A jegyző


  1. A jegyző az Ötv-ben foglaltakon túlmenően:
  1. a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
  2. Véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.
  3. Fogadóórát tart: kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig
  4. javaslatot lesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára
  5. a jegyző helyettesítésének rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.


36.§.

A polgármesteri hivatal


  1. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint bértömegét.
  2. A hivatal szervezeti tagozódását egységes Polgármesteri Hivatalban határozza meg, melyben önálló szervezeti egységek nincsenek. A hivatalt a jegyző vezeti.
  1. A hivatal ügyfélfogadási rendje:
  1. hétfő, kedd és csütörtöki napokon: 8,00-16,00 óráig
  2. szerda: nincs ügyfélfogadás
  3. péntek: 8,00-12,00 óráig



VIII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLAT TARTÁSI FORMÁK

37.§.

Helyi népszavazás

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.


38.§.


  1. A képviselő-testület lakossággal való kapcsolattartási formái:
  1. közmeghallgatás
  2. lakossági fórum
  1. A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
  2. A közmeghallgatás tartására a képviselő-testület ülésének megtartására vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
  3. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban válaszolni kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
  4. A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.



IX. Fejezet

TÁRSULÁSOK


39.§.

A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselő-testület dönt.


X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA


40.§.


  1. Az önkormányzat a költségvetéséről rendeletet alkot. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.
  2. A képviselő-testület a költségvetési rendeletet két fordulóban fogadja el.
  3. Az első fordulóban a tárgyévet megelőző év november 30-ig – a képviselő-testület tagjai általános választásnak évében legkésőbb december 15-ig – a költségvetési koncepciót kell kidolgozni, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
  4. A második fordulóban a költségvetési törvényben, és az államháztartásról szóló törvényben előírt részletességgel elkészített költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület, melyet a polgármester a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőben terjeszt a képviselő-testület elé.


41.§.


A képviselő-testület zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.


42.§.


Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályait önálló rendeletben szabályozza.

43.§.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadóak. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.



XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


44.§.


  1. Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.
  2. Hatályát veszti a Fülöp Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. ( IV. 30.) KT. sz. rendelet és az ezt módosító 7/2005 (IX.14.) KT.sz.r. 13/2010 (X.29.) KT.sz.r , 14/2006 (X.13.) KT.sz.r., 21/2010 (XII.17.) KT.sz.r., 9/2007 (IX.11.) KT.sz.r., 18/2007 (XII.20.) KT.sz.r., 10/2008 (IX.09.) KT.sz.r., 2/2009(I.27.) KT.sz.r. 22/2009 (IX.15.) KT.sz.r., 30/2009 (XI.23.) KT.sz.r., 6/2010 (V.04.) KT.sz.r., 12/2010 (X.13.) KT.sz.r.


                        /:Hutóczki Péter                                         /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester                                                              jegyző


A rendelet kihirdetve: 

Fülöp, 2011. március 26.

/:Kissné Terdik Erzsébet:/

jegyző



[1]

1/2013. (II.14.) KT. sz. rendelet 1.§. (1) bekezdés módosította. Hatályos: 2013. március 1.

[2]

8/2011. (IX.15.) Kt. sz. rendelet 1.§. (1) bekezdés módosította. Hatályos: 2011. szeptember 15.

[3]

8/2011. (IX.15.) Kt. sz. rendelet 1.§. (2) bekezdés módosította. Hatályos: 2011. szeptember 15.

[4]

8/2011. (IX.15.) Kt. sz. rendelet 1.§. (2) bekezdés módosította. Hatályos: 2011. szeptember 15.

[5]

1/2013. (II.14.) KT. sz. rendelet 2.§. (2) bekezdés hatályon kívül helyzete 2013. március 1. napjától

[6]

12/2014. (IX.29.) KT. sz. rendelet 1.§. (1) bekezdés módosította. Hatályos: 2014. október 12.

[7]

12/2014. (IX.29.) KT. sz. rendelet 2.§. (2) bekezdés hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2014. október 12.

[8]

13/2014. (X.22.) KT. sz. rendelet 1.§. (1) bekezdés módosította. Hatályos: 2014. október 23.

[9]

13/2014. (X.22.) KT. sz. rendelet 1.§. (1) bekezdés módosította. Hatályos: 2014. október 23

[10]

13/2014. (X.22.) KT. sz. rendelet 2.§.  bekezdés módosította. Hatályos: 2014. október 23

Mellékletek