1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 4266 Fülöp, Arany János utca 19.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület székhelye: 4266 Fülöp, Arany János utca 19.

(5) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

(6) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(7) A Hivatal székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.

(8) Az Önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, a köríven a következő felirat olvasható: „Fülöp Község Önkormányzata”.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fulopkozseg.hu

(2) Az Önkormányzat kéthavonta megjelenő lapjának címe: Fülöpi Hírek

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2) Az Önkormányzat jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

(2) Az Önkormányzat a fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános iskola intézményi gyermekétkeztetésének biztosítását átvállalja a fenntartótól. Az átvállalt feladat költségvetési forrását az éves költségvetési törvényben biztosított finanszírozás útján biztosítja feladatátvállalási szerződésben foglaltak szerint.

(3) A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(4) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

(5) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

(6) Fülöp Község Önkormányzata szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkció szerinti megjelöléssel a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a romániai Érbogyoszló és Albis településekkel.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a Képviselő-testület szerveként működő társulásokat és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg.

7. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testületet és az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) A polgármester keddi és csütörtöki napokon 9.00 – 11.00 óráig fogadóórát tart.

(4) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület jóváhagyja – kölcsönös együttműködéssel készített – éves szabadságterv alapján.

(5) A polgármester szabadságának ügyviteli feladatait a jegyző köteles ellátni.

8. § A polgármester átruházott hatáskörei a következők:

9. § Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.

10. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a közbeszerzési szabályzatban foglaltak szerint, kivéve az eljárást lezáró döntést – a közbeszerzések végrehajtása ügyében dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, de a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

11. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

12. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat választ.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, mely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) 3 fő – 2 képviselő és 1 nem képviselő – taggal. A Bizottság névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Bizottság feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

(4) A Bizottságot annak elnöke képviseli.

(5) A bizottsági tagot tevékenységéért külön rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg.

14. § (1) A bizottság a Képviselő-testület munkatervével összhangban és szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság tagjai kötelesek a döntéshozatal előtt személyes érintettségüket bejelenteni.

(4) A bizottság döntésének végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a Hivatal útján – gondoskodik.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

15. § A Bizottság által vagy bizottsági állásfoglalással benyújtható előterjesztések, a Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek:

16. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum 4 órával az ülést megelőzően a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a Bizottság tartja nyilván.

(2) A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően.

17. § (1) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület a Bizottság javaslata alapján

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(5) A tiszteletdíj megvonásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

18. § A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

19. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátási rendjét a polgármester határozza meg olyan módon, hogy a Hivatal azon munkatársát bízza meg aki a jegyzői állás betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik. Ebben az esetben legfeljebb hat hónap időtartamra szól a megbízás.

(2) A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik a közterület-használati engedély kiadása.

20. § A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

21. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(4) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(5) Az alpolgármester-választás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú bizottságot hoz létre.

(6) Az alpolgármester-választással kapocsaltos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

22. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

(3) Amennyiben a megjelölt számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni.

(4) A határozatképesség vizsgálata az ülés teljes ideje alatt a levezető elnök feladata.

23. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (1) bekezdésében és (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben. zárt ülést tarthat az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület továbbá zárt ülést rendelhet el – minősített többségű szavazással – vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit a Művelődési Házban (4266 Fülöp, Arany János u. 21.) tartja. Amennyiben a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése más helyszínen is összehívható.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a hónap második vagy negyedik péntek napjára kell összehívni.

(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőző 4 nappal meg kell küldeni.

(5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton – a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül telefonon vagy e-mail küldése útján – is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(6) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit nyomtatott formában vagy a képviselő nyilatkozata alapján elektronikus úton kell megküldeni.

(7) Az ülés meghívóját – amely tartalmazza annak helyét, időpontját és napirendjét – a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpi Kirendeltségének hirdetőtábláján és az önkormányzati portálon közzé kell tenni. Az önkormányzati portálon való közzététellel –a rövid úton történő Képviselő-testület összehívását kivéve – az ülés előtt legalább 4 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot.

25. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a bizottság napirendet is tartalmazó kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül.

(2) A rendkívüli ülés összehívása esetén meg kell jelölni az összehívás indokát és írásbeli előterjesztés szükséges:

26. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők, beleértve a polgármestert is szavazati joggal vesznek részt, amely magba foglalja a tanácskozás jogát is.

27. § (1) A meghívó tartalmazza:

(2) A Képviselő-testület munkatervének tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadás céljából a Képviselő-testület elé.

(3) A Képviselő-testület éves munkatervét a megelőző év december 31-ig fogadja el.

(4) A munkaterv tartalmazza:

28. § (1) Az előterjesztést főszabály szerint írásban kell elkészíteni.

(2) Szóbeli előterjesztés kivételesen tehető, különösen akkor, ha olyan információt tartalmaz, amely a képviselő-testületi anyag megküldésekor még nem ismeretes.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is kötelező írásban benyújtani a döntésről szóló javaslatot.

(4) Az előterjesztés lehet

29. § Előterjesztést nyújthat be:

30. § (1) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

(2) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról.

31. § (1) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell az beterjesztőnek vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi képviselő-testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

(3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja az előterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem jogszerű” megjelöléssel látja el az előterjesztést. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket „Az előterjesztés jogszerű” megjelöléssel látja el.

32. § (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

(3) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell a polgármesternél benyújtani.

(4) Sürgősségi indítványként a Képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható.

(5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a Képviselő-testület vita nélkül, ügyrendi szavazással dönt.

(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

33. § (1) A polgármester megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül, ügyrendi szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit.

(2) A Képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót és a polgármesteri jelentést tárgyalja meg.

(3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását – legfeljebb 5 percben – szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.

(4) A kiegészítésre jogosulthoz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(6) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet.

35. § (1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(4) A vita során a polgármester a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(5) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(6) A jegyző, aljegyző amennyiben az ülés során a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót.

36. § Az ülésvezető jogkörei:

37. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A képviselők kérdéseiket és interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg:

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

(5) Ha az interpelláció benyújtására írásban a Képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül került sor, úgy erre az ülésen érdemi választ kell adni. Amennyiben a benyújtó képviselő nincs jelen a képviselő-testületi ülésen úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.

(6) A Képviselő-testület – alaposabb vizsgálatot érdemlő és igénylő ügyben – hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 30 napon belül írásban adjon választ a címzett.

(7) A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül a Képviselő-testület dönt az elfogadásról.

38. § (1) A Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(2) A Képviselő-testület – az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül – minősített többséggel dönt

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

39. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 30 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni.

40. § Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a Képviselő-testület elé terjeszti-e az előterjesztést.

41. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a Képviselő-testület.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a Képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében.

42. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható az előkészítéssel, illetve abba bevonható az önkormányzat bizottsága, ideiglenes bizottság és külső szakértő.

(2) A rendelet-tervezetet a polgármester az érdemi tárgyalás előtt közmeghallgatásra bocsáthatja vagy közszemlére teheti, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon – a Hivatal hirdetőtábláján – tájékoztatni kell.

(3) A rendelet-tervezetet az előkészítést követően a polgármester az indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

43. § Az önkormányzati rendeletet a jegyző hirdeti ki az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel; kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

44. § (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját.

45. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét névsor szerint felolvassa, akik ezt követően a szavazatukat hangos szóval kimondják. A képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik. A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló ideiglenes bizottságot hoz létre, a szavazás szavazólappal történik, urna igénybevételével.

(4) Az ideiglenes bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, és a nem szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a Képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(5) A nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani.

(6) A szavazatok megszámlálását a polgármester végzi és megállapítja az eredményt.

(7) A Képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelet-tervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz.

46. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével – nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság – figyelemmel a várható érdeklődésre is – jelen tud lenni.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.

47. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) Az ülésen hangfelvétel készülhet a jegyzőkönyv elkészítésének elősegítése érdekében.

(3) A képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel megőrzéséről a jegyző minimum az aktuális önkormányzati ciklus végéig, digitalizált formában köteles gondoskodni.

48. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglalt elemeken túl:

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint – amennyiben jelen van az ülésen – az aljegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül, amely példányt a Hivatal kezeli.

(4) A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

(5) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveit az állampolgárok a Hivatal helyiségében megtekinthetik.

49. § (1) A Képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról.

(3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a Képviselő-testület.

(4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni.

(6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc.

50. § A Képviselő-testület a választók sajátos problémáinak megismerésére lakossági fórumot szervezhet.

51. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 2/2011. (III. 26.) KT. sz. rendelete.