Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (III.19.) önkormányzati rendelete
Fülöp Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 07Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (III.19.) önkormányzati rendelete
Fülöp Község Helyi Építési Szabályzatáról
Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet alapján Fülöp Község Polgármestere a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) be- kezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében hivatkozott, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 21/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletben meghatározott, véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet területi hatálya Fülöp község közigazgatási területén található ingatlanokra terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonosaira terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
b) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.
c) Átlagos telekmélység: A „kismélységű telek” ismérvének meghatározásához alkalmazott fogalom, mely az építési telek egymással szemben lévő két oldalhatár mélységének átlaga. (a+b)/2
d) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.
3. Bevezető előírások
3. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Fülöp Község önkormányzatának a településkép védelméről szóló 21/2019. (XII.29.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) 1E rendelet mellékletei: 1. melléklete: Sz-1/m1 Külterület szabályozási terv (M= 1:10 000); 2. melléklete: Sz-2 Belterület szabályozási terv (M= 1: 5 000); 3. melléklete: Sz-3 Fülöp- Bánháza szabályozási terv (M= 1: 5 000); 4. melléklete: Építési övezetek előírásai (1. táblázat) 5. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap) 6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek 7. melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)
(3) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.
4. A település területének felhasználása
4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területek kerültek kijelölésre.
a) lakóterület, ezen belül
aa) falusias lakóterület Lf
b) vegyes terület
ba) településközpont terület Vt
bb) intézmény terület Vi
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz
cb) ipari terület Gip
d) különleges terület ezen belül
da) Sport és szabadidő központ különleges területe Ksp
db) Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kid
dc) Rendezvényvények célját szolgáló különleges terület Krt
dd) Mezőgazdasági üzemi különleges terület Kmü
(3) A település területén az alábbi beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre.
a) közlekedési területek, ezen belül
ba) közúti terület KÖu
c) erdőterület, ezen belül
da) védelmi erdő Ev
db) gazdasági erdő Eg
dc) közjóléti erdő Ek
d) mezőgazdasági területek, ezen belül
ea) általános mezőgazdasági terület Má
eb) kertes mezőgazdasági terület Mk
g) vízgazdálkodási terület V
h) Különleges terület ezen belül
ha) Burkolt- köztér Kb-kt
hb) Temető különleges terület Kb-tem
hc) Kegyeleti park különleges terület Kb-kegy
(4) A (2) és a (3) bekezdésben felsorolt területek besorolását az 1-3 sz. mellékletek szerinti Szabályozási Tervek határozzák meg és határolják le.
5. Szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát az 1-3 sz. mellékletek szerinti Szabályozási Tervek tartalmazzák.
(2) A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett szabályozási terv, tervek módosítása szükséges.
(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt építési övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során pontosítható, de a pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. Ennek megfelelően az építési övezethatár úgy pontosítható, hogy az így kialakuló telekterület ne csökkenjen az adott övezetben, illetve építési övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
6. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai
6. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épületelhelyezés:
a) Oldalhatáron álló beépítés esetén - a b) pont szerintiek kivételével - az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5-1,0 m-en belül „csurgó távolságra” kell elhelyezni.
b) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a tároló, és egyéb gazdasági épületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött telekhatártól az a) pont szerinti távolságokra, vagy a védőtávolságok megtartásával szabadon álló épület elhelyezéssel az építési oldal felőli telekhatártól legalább 3,0 m-re
c) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol már ezzel a szélességi mérettel épület elhelyezhető.
7. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
7. § (1) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül létesíthető. Tűzrakó hely, és kültéri medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres telepítési távolságot kell tartani.
(2) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét.
(3) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához (az Oték. 42. § –ban meghatározott számú személygépkocsi parkolót kell biztosítani.
8. § (1) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő épületmagasság növelése nélkül, abban az esetben is engedélyezhető magas tető építése, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az építési övezeti mutató szerint szabályozott érték.
(2) Az Lf lakó- és a Vt vegyes építési övezetekben, építési telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy önálló épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a főépítmény szerinti rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) külön önálló épületben ((tároló, és egyéb gazdasági épületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a főépítmény szerinti rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épületelhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.
(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött minimum 0,9 m magasságban helyezendő el.
(4) A tároló, gazdasági, állattartó rendeltetésű épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.
8. Magánutak, és a nyúlványos (nyeles) telek kialakításának szabályai
9. § (1) Új magánutakat létesíteni, az alábbi szabályok betartásával lehet:
a) Az új magánutak építési területét (szabályozási szélességét) keresztmetszeti méretezéssel kell meghatározni, mely a méretezéstől függetlenül 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet.
b) A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú településüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.
c) A magánutakat a közforgalom elől elzárni nem lehet.
10. § (2) Nyúlványos telket kialakítani, az alábbi szabályok betartásával lehet:
a) Újonnan nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha a telek egy részét közérdekből kell igénybe venni, és a visszamaradó telekrész az általános előírások alapján még beépíthető, vagy beépíthetővé tehető. (Ebben az esetben az építési hely az igénybevett terület határára illeszkedik, az építési vonal az igény- bevett terület határától, — amennyiben előírás (pld: védőtávolság) másképp nem rendelkezik — legalább 5,00 m.)
b) az adottságok miatt a telek szabályozási terv szerintiek közvetlen közterületi megközelítése másképp nem biztosítható. A nyúlvány (nyél) 4 m-nél keskenyebb nem lehet.
9. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása, építési vonal
11. § (1) Elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhetők el az Oték. 35. §.(6) bekezdés szerinti melléképítmények.
(2) A hátsókertben falusias lakóterületen belül - amennyiben a telek átlagos mélysége eléri az építési övezetre megállapított legkisebb mélységi méretet - nem helyezhetők el az Oték 35. § (7) bekezdésében felsorolt tároló funkciójú épületek.
(3) Hátsókertben az Oték-szerinti melléképítmények közül csak a kerti építmények helyezhetők el.
(4) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 14,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet.
(5) Előkertek mérete
a) Az építési hely utcavonaltól számított távolsága (előkert mérete) egyben az utca felöli kötelező építési vonal is, melyre az épületnek legalább egy ponton illeszkednie kell.
b) Az előkert mérete a Hész ill. a szabályozási terveltérő rendelkezése hiányában 5 méter.
(6) Oldalkertek mérete: az oldalkertek méretét jelen rendelet részletes előírásai határozzák meg. Ennek hiányában:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagasság
b) szabadonálló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő érték, de legalább 3,00 m.
(7) Hátsókertek mérete
a) A hátsókert legkisebb mérete nem lehet kevesebb az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magassá mértékénél sem 6,0 m-nél.
b) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírásokat jelen rendelet 27. §. tartalmazza
KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10. Telekalakítás általános előírásai
12. § (1) Telekalakítás, (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a Hész. előírásaival összhangban történhet.
(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet felosztani, ha a telekfelosztás után mindegyik új telek eléri az építési övezetben előírt telekterület méretet, szélességet és mélységet. Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 5 %-al, vagy mélysége 10 %-al csökkenthető.
(3) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár, építési övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni: A telekalakítás során az utca felől szabályozott építési övezetre előírt legkisebb telekmélységet, (de legalább az építési övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet) kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felől) is biztosítani kell az építési övezet szerinti legkevesebb, de legalább az építési övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. Ezen előírás megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg, de a telekalakítás során, közterület kapcsolat nélküli zárvány telekrész nem alakulhat ki.
(4) Telek határrendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az építési övezetben előírt minimumnál, de a telekhatár rendezéssel érintett másik telek telekterület mérete továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak, illetve akkor is, ha az teljesen megszűnik.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
11. Építészeti értékvédelem
13. § Az épített környezet helyi védelmét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
12. Régészeti területek
14. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
13. Kerítés építés helyi szabályai
15. § (1) Általános előírások:
a) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnyalatait, valamint a szürke árnyalatain kívül mást nem lehet alkalmazni.
b) A kerítés mezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítás nélkül, vagy a hagyományosnak számító vízszintes tagolású előre gyártott betonelemek jellegétől eltérő módon, valamint nem falazott kivitelben – vakolt nélkül nem lehet készíteni.
c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben nem készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében nem hordozza magán a deszkakerítés településképi jellemzőit.
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatozó külön előírások:
a) A településképi szempontból meghatározó területeket a Településképp védelméről szóló külön önkormányzati rendelet határozza meg.
b) A kapukat és a kerítéseket a környezetében kialakult magassághoz illeszkedően kell építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételéven nem megengedett.
c) A kerítéseken létesülő gyalogos bejáratot közrefogó oszlopok között (a kapu felett), a helyi hagyományoknak megfelelő vízszintes- vagy íves keretezés/ esőtető szerű felső lezárás készíthető.
d) A helyi hagyományoknak akkor felel meg a kerítés, ha:
da) Előkertes beépítés esetén: lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, a teljes utcai homlokzat hosszon áttört kerítésmezőkkel készül, vagy
db) Előkert nélküli beépítési mód esetén, a főépület utcavonaltól távolabb történő elhelyezésekor, vagy a da) pont szerinti kerítés készül, vagy lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel készül, de az utcai ablakos homlokzat előtt áttört kerítésmezővel.
dc) Utcavonalon álló épület elhelyezés esetén (kivéve a közösségi épületeket): Lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel, vagy a da) pont szerinti kerítés készíthető.
dd) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás) és lábazat nélküli teljesen tömör kerítés nem létesíthető.
de) A kerítések anyag- és színhasználata a 15. §. (1) rendelkezései szerint.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. Természet- és tájképvédelem
16. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.
(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területek övezeteiben az egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési célú, ökoturisztikai, illetve mezőgazdasági rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
15. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:
17. § (1) A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat az önkormányzat Településképi Rendeletében határozza meg.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
16. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások
18. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.
(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben építmény nem helyezhető el.
AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
17. Építési tilalmak
19. § (1) A szabályozási tervben meghatározott területeken, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a szabályozási terv által meghatározott célú felhasználásig, a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében építési tilalom rendelendő el.
(2) Építési tilalom kerül bejegyzésre: JELEN RENDELET 7. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
18. Elővásárlási jog
20. § (1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, települési jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Fülöp község Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:
(2) Elővásárlási jog: JELEN RENDELET 6. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
19. Beültetési kötelezettség
21. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, közérdekű környezetalakítás érdekében. Ennek értelmében az ingatlan növényzettel történő beültetése rendelheti el a polgármester önkormányzati hatósági döntéssel.
(2) Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat, illetve a: HÉSZ 7. mellékletében felsorolt ingatlanokat.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
22. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) Falusias lakóterület belterületen: teljes közművesítés, külterületen: részleges közművesítés
b) Településközponti vegyes és intézmény terület: teljes közművesítés,
c) Gazdasági területek belterületen: teljes közművesítés, külterületen: részleges közművesítettség
d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen övezeti besorolás szerint.
e) A szennyvízcsatorna kiépítéséig a teljes közművesítettségi követelményű területeken zárt rendszerű szennyvíztároló vagy egyéb korszerű közműpótló is elhelyezhető.
(2) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
(3) Ivóvízellátás
a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás
a) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. Az építési telkek beépítésének általános előírásai
23. § (1) Építési telken a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű tároló, és egyéb gazdasági épület önállóan, főépítmény létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az egyébként létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó főépítmény előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.
(2) Az egyes övezetekben, építési övezetekben elhelyezhető építmények körét az övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, de valamennyi építési övezetben elhelyezhetők:
a) nyomvonal jellegű építmények- és műtárgyak
b) köztárgyak
c) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(3) A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell:
a) vagy a főépítményben
b) vagy a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
c) telken belüli burkolt felületű beállóval
(4) Az előkert méretét jelen rendelet 11. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani
24. § (1) Oldalhatáron álló beépítési módon szabályozott építési övezetben, 18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek esetén, az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetséges minimum 3,0 m távolságra az építési oldal telekhatárától. Az oldalkert mérete a szabadon áll épület elhelyezéssel nem csökkenthető.
25. § (1) Építési vonal
a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:
ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület szélességének 2/3 részéig a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
bb) Kialakult nyúlványos telek esetében az építési övezetben egyébként előírt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.
(2) Lakó zónára, gazdasági zónára vonatkozó szabályok:
a) A telek homlokvonalától mért 30 m mélységű sávja „lakó zóna”, míg a homlokvonaltól mért 30 métertől a hátsókertig terjedő sávja „gazdasági zóna”.
b) Ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, a főépítmény szerinti rendeltetési egységeket tartalmazó épületet a „lakó zónában”, az építési övezeti előírás szerinti építési vonalra illeszkedően kell elhelyezni. E szabály, alól kivételt képeznek a közösségi célú épületek, melyek az építési helyen belül tetszőleges helyen elhelyezhetőek.
c) A „gazdasági zónába” a főépítmény szerinti rendeltetési egységeket kiszolgáló tároló, és egyéb gazdasági épületek, kiegészítő gazdasági funkciók, gazdasági épületek, állattartó épületek építhetők.
d) A telken elhelyezkedő lakó rendeltetési egység a gazdasági zónába is, legfeljebb az utcavonaltól számított 40 m mélységig benyúlhat, de ott, a lakó zónából adódó kiemelt védelem már nem illeti meg.
e) Az a)–d) pontok előírásait „átmenő” telek esetében mindkét közterület felöl alkalmazni kell.
(3) A hátsókert gépjárművel való megközelítését biztosítani kell.
(4) Átmenő telekre vonatkozó szabályok:
c) A beépítést amennyiben a telek a telekalakítási előírások szerint megosztható lenne, a magasabb rendű útvonal felöli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemeként. Ha nem megosztható, akkor a határoló utcákban kialakult beépítésekhez igazodóan építhető.
d) Saroktelek esetén, amennyiben a határoló mindkét út elsőrendű közlekedési célú közterület - országos főút, országos mellékút vagy helyi gyűjtőút -, akkor az első ütemben építendő épület csak a sarkon kezdődhet.
22. Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.
26. § (1) A „kismélységű” építési telkek beépítése:
a) A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű építési telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kismélységű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.
b) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.
ba) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához, és nem egy másik kismélységű telek végéhez csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.
bb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
(2) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:
a) A Lakó- (Lf) és Vegyes (Vt, Vi) építési övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.
aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).
ab) A tároló, és egyéb gazdasági épület, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők
ac) A hátsó telekhatárt az oda kerülő épülettel és azzal egybe épített kerítéssel lezárni.
ad) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 15 méteren belül nem helyezhetők el.
23. Épületelhelyezés és kialakítás különös szabályai
27. § A vízfolyások terven jelölt vagy a kezelési sávokra vonatkozó egyéb rendeletben megadott kezelési sávjain belül építmény nem helyezhető el.
24. Közterületeken való építés helyi szabályai
28. § (1) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon- zöldfelületek, közkertek alakíthatók, - köztárgyak elhelyezhetők, - a közmű műtárgyak, csak akkor, ha azok terepszint alatt valósíthatók meg, és védőtávolságot nem igényelnek. (Ellenkező esetben építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni.)
(2) Közterületen pavilonok csak a képviselő testület által elfogadott közterület alakítási terv szerint, Kioszk funkcióval, (információs pavilon, hírlap, virág) a közlekedést nem gátolva helyezhetők el.
B) RÉSZLETES ÖVEZETI- ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
25. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
29. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a) Lf-1 Falusias
Lf-1 építési övezet (Falusias lakóterületek)
30. § (1) A falusias lakóterület szabályozási terven (Lf-1) jelölt, olyan építési övezet, ahol legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló, kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(2) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:
Településközpont vegyes területek
31. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.
a) Vt Településközpont
Vt építési övezet
Településközpont területek
32. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 8 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:
Vi építési övezet
Intézmény területek
33. § (7) Az építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(8) a) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül-:
26. Gazdasági területek tagozódása
34. § (1) A település területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére, Gksz Kereskedelmi, szolgáltató (általános) gazdasági terület, Gip Ipari gazdasági terület került kijelölésre.
(2) A lakóterület építési övezetbe tartozó telkek telekhatárától 20m-nél közelebb lévő telekrészen legalább 40%- os zöldterületi fedettséget kell biztosítani. Ezen a telekrészen a lakóterületre vonatkozó határértéket meghaladó környezetterhelési kibocsátású üzemi tevékenység számára épület nem helyezhető el.
27. Építési övezetek előírásai
Gksz építési övezet (Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek)
35. § (1) A település területén elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére kijelölt gazdasági területek.
(2) A területen elhelyezhető:
a) nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, szociális és iroda épület
d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
e) sportépítmény
(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telekalakítás, során kialakítható telekterület legkisebb mértékét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) A telkek zöldterületének legkisebb mértéke 20 %.
(5) A közterületek felőli előkert mérete 10 méter. Egyben kötelező építési vonal.
Gip építési övezet (Ipari Gazdasági területek)
36. § (1) A település területén olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére kijelölt gazdasági területek (Gip), amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) A környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei, illetve ha
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások
(3) A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírás azt nem korlátozza, legfeljebb 18 méter lehet.
(4) A szabályozási terven jelölt védőfásítás területén háromszintű gyep+ 40 db cserje/150 m2+ 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2növényzet kell telepíteni.
(5) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telekalakítás, során kialakítható telekterület legkisebb mértékét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
28. (Beépítésre szánt) különleges területek tagozódása
37. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, különleges területek kerültek kijelölésre.
a) Ksp Sport és szabadidő központ különleges területe
b) Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
c) Krt Rendezvények céljára szolgáló különleges terület
d) Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület
„Ksp” -jelű övezet (Sport és szabadidő központ különleges terület)
38. § (1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények: sportterület, sportcsarnok, strand, kemping, gyógyfürdő, gyógyszálló- egyéb egészségügyi létesítmények és ezekhez tartozó, a tulajdonos vagy a működtető személyzet számára lakások, szabadidő eltöltését szolgáló egyéb létesítmények, építmények, elhelyezésére szolgál.
(2) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a.
c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.
d) A létesíthető legnagyobb épületmagasság 12,5 méter .
„Kid” -jelű építési övezet (Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület)
39. § (1) Az építési övezet az idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére biztosít területet.
(2) Az építési övezetben elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú rendeltetést tartalmazó építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt rendeltetéseket tartalmazó főépítmények rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények (különösen: melléképítmények, gépjármű tároló, raktár és egyéb tárló)
(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(4) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(5)
40. § (1) Az építési övezet a közösségi – kulturális szórakoztató, kereskedelmi szolgáltató tevékenységek ellátását biztosító építmények elhelyezése számára került kijelölésre.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) közösségi célú építmények, (Rendezvények, vásárok, valamint kulturális, oktatási, hagyományőrző tevékenység célját szolgáló építmények)
b) Turisztikai, vendéglátó, kereskedelmi tevékenység céljául szolgáló építmények
c) Kilátó torony,
d) a felsorolt rendeltetéseket tartalmazó főépítmények rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények (különösen: melléképítmények, gépjármű tároló, raktár és egyéb tárló) funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló)
(3) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint, az építési helyen belül építhető.
(4) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(5) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:
a) Az épületeket szabadon állóan, kell elhelyezni.
b) Az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %.
c) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, kilátó torony legnagyobb magassága 15m
d) Az alakítható telek legkisebb mérete 1 ha.
„Kmü” -jelű építési övezet (Mezőgazdasági- üzemi különleges terület
41. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet,
(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
29. (BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
42. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg az 5%-ot, különleges beépítésre nem területek kerültek kijelölésre.
a) Kb-kt Burkolt köztér
b) Kb-tem Temető különleges terület
c) Kb-kegy Kegyeleti park különleges övezete
„Kb-kt”- jelű övezet
Burkolt köztér – beépítésre nem szán különleges területe
43. § (1) Az övezet a településközpontban elhelyezkedő gyalogos tér vonatkozásában került kijelölésre.
(2) a) az övezetben elhelyezhető
„Kb-tem”-jelű övezet (Temető különleges terület)
44. § (1) Az övezetbe a temetők tartoznak.
(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 5 %-a.
c) A létesíthető maximális épületmagasság 4,5 méter .
„Kb-kegy”- jelű övezet (Kegyeleti park különleges terület)
45. § (1) Az övezetbe a kegyelet parkok tartoznak.
(2) A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el,
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.
(4) A létesíthető maximális épületmagasság 4,5 méter .
30. Közlekedési és közműterületek (KÖu, KÖk) övezetek
46. §2
46/A. §3 (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve: KÖu Közlekedési terület - közúti.
(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
a) KÖu-1- jelű övezet országos mellékút 30 m:
aa) 4906 sz. út Fülöp- Penészlek közötti külterületi szakasza
ab) 4906 sz. út belterületi szakasza az Sz-2- jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerint.
b) KÖu-2- jelű övezet helyi gyűjtőút (belterületen) az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerint:
ba) Tótfalu utca
bb) Zrínyi utca
bc) Híd utca
bd) Kossuth utca
c) KÖu-3- jelű övezet: külterületi fő dűlőutak esetén 16 m, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint
d) KÖu-4- jelű övezet: kiszolgáló utak esetén 10 m, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint. A kiszolgáló utak övezeti jelét a szabályozási terv külön nem ábrázolja.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési létesítmények
b) közművek és hírközlési létesítmények
(4) A vasúti területeket az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
31. Erdőterületek (Ev, Eg, Ek) övezetek
47. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) Ev Védelmi erdő
b) Eg Gazdasági erdő
c) Ek Közjóléti erdő övezetek kerültek lehatárolásra
(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.
b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:
a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.
b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.
(5) Erdőövezetben található védett gyepterület művelési ága, a környezetvédelmi hatóság engedélye nélküj nem változtatható meg, rajta épület nem helyezhető el.
32. Mezőgazdasági területek általános előírásai
48. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást és állattenyésztést, halászatot továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termékfeldolgozást, és tárolást, árusítást) szolgáló része. A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) és 29. §. előírásainak megfelelően, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve, a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) Mk Kertgazdálkodás mezőgazdasági övezete
b) Má Általános mezőgazdasági övezet
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályokat az övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
33. Kertes mezőgazdasági területek (Mk) övezet
49. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, vagy a hagyományos szőlőskertek.
(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális épület magassága 4,0 m , max. gerincmagassága 5,5 m , a padlóvonal max. 0,3 m lehet. A legkisebb beépíthető terület legalább: 720 m 2 . 10 m-es minimális telekszélesség mellett.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
(5) Az épületeket oldalhatáron állóan, 1,5 méter csurgó távolságra kell elhelyezni.
34. Általános mezőgazdasági, jellemzően szántó területek (Má) övezet
50. § (1) Az övezetbe az általános mezőgazdasági területek tartoznak, ahol főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint, ha azt az egyéb előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületek legalább 1 ha (10.000 m2) területen helyezhetők el tömbösítetten, 3% beépíthetőség mellett, melyből lakóépület 1,5% beépíthetőséggel építhető, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:
a) A legalább 2000 m2 -t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből kivett terület a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető.
b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett terület a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.
(4) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság. A technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták magasságával az épületmagasság szabályozott legnagyobb mértéke, ha azt egyéb előírás nem korlátozza, növelhető.
35. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági övezetekben
51. § (1) Birtokközpont a szabályozási terven jelölteknek megfelelően, a települési területtől mért 200 m távolságon belül nem alakítható.
(2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, az országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont csak művelésből kivett területen alakítható.
(3) Birtokközpont kialakításának feltételei:
a) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m 2 (1ha) legyen.
b) A beépítettség mértéke 45 %,
c) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
d) Birtokközpont területén a tulajdonos (ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a lakásonkénti nettó 150 m2-t.
e) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott épületmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. A megengedett épületmagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben más HÉSZ, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.
36. Vízgazdálkodási terület (V)-jelű övezet
52. § (1) A település igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe. V-1 Vízgazdálkodási övezet- általános
(2) V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
(4) Gátőrházak telkein a telek legfeljebb 5%-os beépítettségével, legfeljebb 4,5 m átlagos épületmagassággal egy db szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.
37. természetközeli terület (Tk-1) övezet
53. § (1) A város igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.
(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
38. A település igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai
54. § (1) Az igazgatási területet érintő országos- és térségi övezetek:
a) Ökológiai hálózat magterületének övezete
b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezete,
c) Erdők övezete,
d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
e) Tájképvédelmi terület övezete
f) Vízminőség-védelmi terület övezete
g) Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
(2) A település igazgatási területének térségi övezeteit jelen rendelet 4. melléklete (Országos- és térségi övezetek lehatárolása) tartalmazza.
(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:
a) Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó előírások:
aa) Az övezetben a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat is be kell tartani, melyeket a Településképi rendelet tartalmaz.
ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó helyi előírások: Nincs meghatározva.
c) Erdők övezetére vonatkozó külön helyi előírások: Nincs meghatározva.
d) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
da) A tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályokat, az önkormányzat településképi rendelete tartalmazza.
db) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
dc) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
e) Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.
f) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások Nincs meghatározva.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Fülöp község szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 13/2006.(IX.18.) KT.sz. rendelete.
3. melléklet az 5/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet az 5/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet az 5/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet az 5/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet az 5/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelethez
Módosította a 11/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2022. október 12-től.
A 46. §-t a Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 46/A. §-t a Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.