Bihartorda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk 1 bek d) pontja alapján kapott felhatalmazás   és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban. Mötv.)143 § (4) bek a.) ponjában foglaltak szerint a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan.

Község története

I.

A község nevének első említése a Váradi Regestrumban 12-ben történik. A középkor legnagyobb részében Szabolcs megyéhez tartozott, birtokosai a XIV-XV. században jómódú köznemesek; közülük kiemelkedett a Tordai család, 1453-ban uradalmukra pallosjogot kaptak. 1552-ben 31 jobbágytelkük van. 1554-től fizette a töröknek az adót. A tizenöt éves háborúban súlyosan pusztult, de újratelepült. A középkori falu a Bakonszeghez tartozó Sebes-tanya környékén volt.

A falut 1599-ben a kisnemesi birtokok közt tartották számon. Noha Bihar vármegyéhez tartozott, 1619-ben dézsmáját az egri vár fenntartására rendelték, egyébként nem egyedülálló módon. 1604-ben Géczy Péter tulajdona, 1617-ben viszont Zsáka várának tartozékai közé számították.

Várad török kézre kerülte után a váradi törökök részére harminc magyar forint adót fizettek. 1692-ben tulajdonosai Gillány György, Ladányi János és Bónis János. Lakosait személyükben nemeseknek mondják, de dézsmát adniuk kell, illetve a földesúrnak évi egy tallért taksába. Egyébként ekkor hét háztartást vettek számba.

Népessége gyorsan nő, 1743-ban negyvennyolcat, 1763-ban kilencvenkettőt. A II. József-kori összeírás szerint a falu tényleges népessége 1100 fő volt. A vármegyei köznemesek mellett a XVIII. Században a kincstár is birtokolt itt.

A jobbágynépesség rétegződése az urbárium szerint 99 szabad menetelű jobbágy, 27 házas zsellér és 4 házatlan zsellér. Állatállománya jelentős, figyelmet érdemel a szarvasmarha-állomány mellett a növekvő lótartás. Jelentős volt a szántóföldi művelés is, főleg a hagyományos gabonaféléknél.

A XIX. század derekán határát 6000 holdra tették, amelyet gazdag, fekete földnek mondottak.
A volt jobbágyok kezén valamivel több mint 23 egész jobbágytelek volt. Említésre méltónak tartották szőlőskertjeiket. A birtokos ekkor itt. özv. Fáy Barnabásné. A Fáy család kúriája egyébként a XIX. század elején épült.

A dualizmus korában két olvasóköre és népbankja is volt, említésre méltó, hogy a község az elsők között állíttatott Kossuth Lajosnak szobrot, ami a helyi politika irányultságát is jelzi.
Lakossága 1851-ben 1365 fő, a századfordulón 1640, 1970-ben viszont már csak 1379 fő.

Lakossága református. A falu a török pusztítás után települt a mai helyére. Itt először egy paticsfalú templomot építettek, ami hamarosan kicsi lett és tönkrement. 1793-ban kezdték el az új, késő barokk templomot építeni, s a hajóját 1797-ben fejezték be. Ekkor fogtak hozzá a toronyhoz. 1843-ban a tetőt javították, 1885-ben pedig a toronytetőt építették át. Az 1916-os teljes felújítás során készült a szószék és a Mózes-szék is, padjai régebbiek. Kellemes hatású az igényes munkával készített kazettás famennyezete. Tornya a második világháborúban elpusztult, s csak 1974-ben készült el az új sisak. Orgonáját 1958-ben építette Erdős József.

Általános rendelkezések

1.§  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Bihartorda Községi Önkormányzat

 (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.

2.§ (1) Az önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit – az Mötv - és jelen rendeletben megállapított szabályok szerint – a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét külön rendelettel állapítja meg.

II.

Az önkormányzat feladat és hatáskörei

3.§ Az önkormányzat törvények által kötelezően előírt feladat és hatásköreit a {Szabályzat} 1. számú melléklete tartalmazza.

4.§ Az önkormányzat a kötelezően előírt feladatokon túl rendeletében önként is vállalhatja feladatok ellátását.

5.§ (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását, rendeletében bizottságaira, polgármesterre  jegyzőre  és a társulására  átruházhatja.

(2) A bizottság, polgármester, jegyző és a társulás az átruházott hatáskörök gyakorlását nem ruházhatja tovább.

 (3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a döntést követő testületi ülésen be kell számolni.

III.

A képviselő-testület működése

Gazdasági program és munkaterv

6.§ (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő testület alakuló ülését követő  6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, melyet a beérkező javaslatok alapján a jegyző állít össze és minden év december 31-éig a polgármester terjeszti a testület elé.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek a települési képviselők, bizottságok, az önkormányzat intézményeinek vezetői és a bihartordai székhelyű önszerveződő közösségek vezetői.

(5) A képviselők által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.

7.§ A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján. A gazdasági programot és a munkatervet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kell feltenni a honlapra

A képviselő-testület ülései

8.§ (1)  A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik

(2) A képviselő-testület üléseit általában a ülésterembe, csütörtöki napokra kell összehívni. A képviselő-testület az önkormányzat intézményeiben is tarthatja üléseit.

9.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is tartósan akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő  Bizottság elnöke.

(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülést össze kell hívni tizenöt napon belül a települési képviselők 1/4-nak vagy a képviselő-testület bizottságának valamint a Kormányhivatal vezetőjének írásban beadott indítványára, melynek tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendet és annak indokoltságát.

(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a települési képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó mellékletei az írásbeli előterjesztések, és a határozati javaslatok. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.

(4) Indokolt esetben a polgármester rövid úton is összehívhatja a testület rendkívüli ülését. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell

9/A.§ Az önkormányzati választást követő alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti le a választást követő 15 napon belül.

10.§ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

 a) a képviselő-testület tagjait,

 b) a bizottságok nem képviselő tagjait,

 c) a jegyzőt,

 d) aljegyzőt,

 e) az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,

 f) az országgyűlési képviselőt,

 g) az intézmények vezetőit,

 h) településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységüket  érintő napirend tárgyalásakor.

Előterjesztések

11.§ (1) A napirendek előterjesztése általában elektronikusan, írásban történik. Szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(2) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb, az ülést megelőző  15 nappal kell leadni a jegyzőnek.

(3) A jegyző köteles a határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálni, és ezzel kapcsolatos észrevételét az előterjesztővel közölni.

Sürgősségi indítvány

12.§ (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben és ügyrendi kérdésben  – legkésőbb az ülést megelőző második munkanap 12 óráig – a sürgősség tényének megindoklásával, döntési javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány terjeszthető elő a polgármesterhez.

(2) Az első pontban foglaltkatakat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság véleményezi.

(3) Rendelet tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

13.§ A képviselő-testület határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség estén, a képviselő-testületi ülést változatlan napirendekkel, 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

14.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a)  zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b)  zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c)  zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző vagy  az aljegyző vagy az általa megbízott közös önkormányzati hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet bele.

(4)  A zárt ülésen a hangfelvétel készítését a polgármester engedélyezheti.

15.§ (1) A képviselő-testület a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha az alpolgármester is akadályozva van, akkor az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő  Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés levezetésében:

 a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

 b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

 c) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

 d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

 e)indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, ezekre bármely képviselő is javaslatot tehet,

 f) megadja vagy megtagadja, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,

 g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

 h) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

 i)  biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja, kivéve a  települési képviselőt.

j) amennyiben az önkormányzatzi képviselő az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, indokolatlanul elhagyja a képviselő-testület ülést  illetve egymást követő 3  alkalommal indoklás nélkül nem vesz részt a képviselő-testület munkájában,  a polgáremster javaslatot tehet a képviselő tiszteletdíjának csökkentésére.

16.§ (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatokról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.

17.§ (1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként a bizottságok véleményét kell meghallgatni.

(3) A napirenddel kapcsolatban bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve jegyző, aljegyző amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.

18.§ (1) Az előterjesztőhöz, a napirenddel kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(2) Az előterjesztőhöz kérdést intézhet és a vitában részt vehet az is, aki az ülésen nem tanácskozási joggal vesz részt, ha részére a képviselők a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadják.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő vagy a polgármester foglalja össze, megfogalmazva a módosító javaslatokat.

Határozathozatal

19.§ A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

20.§ (1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A határozat meghozatalában – a kizárás alkalmazásának kivételével – köteles minden jelenlévő képviselő részt venni.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles személyes érintettségét bejelenteni, ha ezt elmulasztja akkor első alkalommal a polgármester figyelmezteti, második alkalommal javaslatot tehet a települési képvislő tiszteletdíjának csökkentésére.

21.§  A megválasztott képviselők, több mint felének igenlő szavazata szükséges az alábbiakhoz:

 a) rendeletalkotás,

 b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

 c) a törvény által hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás,

 d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és abból történő kiválás,

 e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

 f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

 g) önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, ellátási szolgáltatási körzeteiről ha a szolgáltatás a települést is érinti

 h) képviselők kizárása a döntéshozatalból,

 i) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítése,

 j) helyi népszavazás kiírása,

 k) zárt ülés elrendelése,

 l) feloszlás kimondása,

 m)A települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntést

n) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása

o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál

ó.) az önkormányzati képviselői megbizatás megszünéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen.

22.§ (1) A szavazás - a titkos szavazás esetét kivéve – általában nyílt szavazásal kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A titkos szavazást bármely képviselő indítványozhatja a 14.§ (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazást a képviselőkből választott 3 fős bizottság bonyolítja le.

23.§ (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást tart– a feloszlására vonatkozó döntésén túl – az önkormányzati  képviselők ¼-nek indítványára a 21 § (j), (n) meghatározott ügyekben.

 (2) Ugyanazon döntési javaslat esetén egy alkalommal lehet névszerinti szavazást javasolni. Nem lehet névszerinti szavazatást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

 (3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét a jelenléti ív szerint, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester utoljára szavaz.

A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A képviselő-testület döntései

24.§ (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet a képviselő, a bizottságok, érdekcsoportok, és a jegyző a polgármesternél, aki köteles – állásfoglalásával együtt – azt a képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezet előkészítésének rendjéről a képviselő-testület dönt.

(4) A rendelet-tervezetet az illetékes bizottság minden esetben véleményezi.

(5) A rendeleteket és határozatokat legalább négyévenként felül kell vizsgálni.

(6) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap feltüntetésével kell jelölni az alábbi formában:

- Bihartorda Községi Önkormányzat …./20.. (….) (a kihirdetés dátuma:hónap, nap) Önk. sz. rendelete       a ……ról/ről.

- Bihartorda  Községi Önkormányzat  …/20.. (…..) (a határozathozatal dátuma:hónap,nap) Önk. sz.  határozata a …….ról/ről.

A határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.”

 (7) A rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, ezzel válik hatályossá, de az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni.

(8) A zárt ülésen hozott határozatot az ülést vezető elnök hirdeti ki. Kihirdetésnek számít a határozatok felelőseinek történő megküldése is.

Interpelláció

25.§ (1) A képviselőt az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben, interpellációs jog illeti meg.

(2) ) A képviselők az interpellációt a polgármesterhez, (alpolgármesterhez),  jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez címezhetik.

(3) Az interpelláció a testületi-ülést megelőző nap 12 óráig írásban terjeszthető elő a polgármesternél.

(4) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(5) A válasz elfogadásáról először az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Írásbeli válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.

(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatra be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.

26.§ (1). A képviselők a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez, a feladatkörükbe tartozó ügyekbe kérdést intézhetnek

(2) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.

A képviselő-testületi ülés dokumentumai

27.§ (1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a)  a testületi ülés helyét;

b)  időpontját;

c)  a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d)  a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e)  a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f)  az előterjesztéseket;

g)  az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h)  a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i)  a döntéshozatalban résztvevők számát;

j)  a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k)  a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l)  a szavazás számszerű eredményét;

                        m)  a hozott döntéseket

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak. A nyílt ülés jegyzőkönyvét elektronikusan Bihartorda Község honlapján is meg kell jelentetni.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

Közmeghallgatás, falugyűlés

28.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást és egy alkalommal. A közmeghallgatás és a falugyűlés időpontját és helyét – a helyben szokásos módon – kell kihirdetni.

(2) A közmeghallgatáson és a falugyűlésen tett közérdekű indítvány vizsgálatáról, a foganatosított intézkedésekről, ezek eredményéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29.§ A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés törvényben nem szabályozott feltételeit, rendjét, eljárási szabályait.

IV.

A képviselő-testület

30.§ (1) A települési képviselő tevékenységét Bihartorda község érdekében fejti ki.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármester és 6 települési képviselő, a névsort a l.sz. függelék tartalmazza.

31.§ (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselő külön megbízatás nélkül is felkeresheti az önkormányzat intézményeit, és jogosult – annak vezetőjétől – információt kérni. Az intézmény vezetője a kért információt köteles megadni.

(3) A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

32.§ (1) A képviselő feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbiakat:

szükséges információk biztosítást, adminisztrációs, leírási, levelezési, sokszorosítási feladatok ellátását,

fontosabb jogszabályok, kiadványok megtekintését.

33.§ A képviselő és nem képviselő bizottsági tagot külön rendeletben meghatározott juttatás és költségtérítés illeti meg.

34.§ (1) A képviselő köteles a képviselő-testület és bizottság munkájában érdemben közreműködni, ennek során a döntések előkészítésében, vizsgálatában részt venni.

(2) A képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot meg kell őriznie. (Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fenn áll.)

(3) Köteles a személyes érintettséget és összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.

(4) A képviselőnek a polgármesternél vagy a jegyzőnél előzetesen jelezni kell, ha a képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

V.

Képviselő-testület bizottságai

35.§ (1) A  képviselő-testület állandó bizottságként:

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottságot 5 fővel,

Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Sport Bizottságot 5 fővel

(2) Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(3) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

36.§ (1) A bizottságok önálló előterjesztést készítenek, valamint véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket, ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Ellenőrizhetik – feladatkörüket érintően – közös önkormányzati hivatal és intézmények munkáját. Képviselő-testület mindezeken túl, eseti feladatokkal is megbízhatja a bizottságokat.

(2) A bizottságok önálló munkatervet készítenek a képviselő-testület munkaprogramja és üléstervének elfogadását követő 30 napon belül.

(3) A bizottságok feladat – és hatáskörét a képviselő-testület állapítja meg a 2. számú melléklet szerint.

(4.) A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság végzi a 3.sz. mellékletben meghatározottak szerint.

37.§ (1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.

(2) A bizottságok tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A bizottsági tagok névsorát a szabályzat 2.sz. függeléke tartalmazza.  A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.

38.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság képviselő tagjai közül megválasztott személy helyettesíti.

(2) A polgármester, illetve ha a bizottsági tagok közül legalább 2 fő indítványozza, a napirend megjelölésével a bizottságot 8 napon belül össze kell hívni.

(3) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről, a polgármestert és a jegyzőt értesíteni kell.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottsági ülésről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke  és egy tagja ír alá. A jegyző 15 napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

39.§ A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.

40.§ A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a következő ülésen a képviselő-testület határoz.

VI.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

41.§ (1) A polgármester a megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

 a) illetmény megállapítás,

 b) jutalmazás,

 c) összeférhetetlenség kimondás,

 d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,

 e) anyagi felelősség megállapítása.

(4) A polgármester illetményére, jutalmára az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő  Bizottság tesz javaslatot.

42.§ A polgármester önkormányzati tevékenysége körében:

 a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját.

 b) képviseli az önkormányzatot, ennek keretében együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervekkel. Rendszeres kapcsolatot épít ki egyéb érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel, az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségekkel.

 c) A polgármester a jogszabályban megfogalmazott feladat- és hatáskörén túl ellátja azon feladat- és hatásköröket, mellyel a képviselő-testület megbízza, illetve rá átruházza. A polgármester az átruházott hatáskört nem ruházhatja tovább.

43.§ (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

44.§ (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

 a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

 b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

 c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

 d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

 e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, a jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló valamint az Mötv. 70§ (1) bekezdésében meghatározott ügyek döntésében - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon  belül minősített többséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat az Mötv 42 §-ában meghatározott ügyek kivételével.  A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

45.§ (1) A bihartordai polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki lakosságszám arányos többségi döntéssel. A kinevezés határozatlan időre szól.

 (2) A közös önkormányzati hivatal székhely településén a feladatok ellátásáról a jegyző írányításával az aljegyző gondoskodik.

A jegyző:

 a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

 b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,

 c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

 d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

 e) a jegyző vagy az aljegyzője vagy megbízottja tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságának ülésén,

 f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(4) A jegyző jogállására vonatkzó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A jegyző és az aljegyői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve 2 héten túli tartós akadályoztása esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal igazgatási ügyek vitelével megbízott vezető-főtanácsos látja el.

46.§ (1)A helyi önkormányzat képviselő testülete az önkormányzat működésével valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével  és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti valamint az állami szervekkel való együttműködés összehangolására.

(2) A közös önkormányzati hivatal a jegyző által elkészített és képviselő testület által jóváhagyott SZMSZ (ügyrend) szerint működik.

(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése és székhelye: Bihartordai  Közös Önkormányzati Hivatal 4174 Bihartorda, Kossuth u.  73.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltséget működtet Sáp községben 4176 Sáp, Fő u. 24. szám alatt.

VII.

Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona

47.§ (1) Az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik, koncepcionális és rendelettervezet szintjén is.

(3) A költségvetési tartalék összegét és felhasználásának módját mindenkor a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

48.§ Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet folytathat.

49.§ (1) Az önkormányzat vagyonáról és azzal való gazdálkodásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1 Millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.

50.§  (l) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A jegyző köteles – jogszabályok alapján meghatározott belső kontroll rendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását

(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

Utolsó módosítás kihirdetve és egységes szerkezetbe foglalva.

Bihartorda, 2014. december 13-án.

                                                                                                          Tóth Jánosné sk.

                                                                                                                jegyző