Bihartorda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
Bihartorda Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Hatályos: 2019. 10. 24- 2022. 02. 27
Bihartorda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
Bihartorda Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
2019.10.24.
Az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Bihartorda Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit – az Mötv - és jelen rendeletben megállapított szabályok szerint – a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét külön rendelettel állapítja meg.
(3) Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a Bihartordai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (1. melléklet szerint), a megyei Önkormányzattal, más települések önkormányzataival, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.
Az önkormányzat feladat és hatáskörei
3. § Az önkormányzat törvények által kötelezően előírt feladat és hatásköreit a {Szabályzat} 2. számú melléklete tartalmazza.
4. § Az önkormányzat a kötelezően előírt feladatokon túl rendeletében önként is vállalhatja feladatok ellátását.
5. § (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását, rendeletében bizottságaira, polgármesterre jegyzőre és a társulására átruházhatja.
(2) A bizottság, polgármester, jegyző és a társulás az átruházott hatáskörök gyakorlását nem ruházhatja tovább.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a döntést követő testületi ülésen be kell számolni.
A képviselő-testület működése
Gazdasági program és munkaterv
6. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, melyet a beérkező javaslatok alapján a jegyző állít össze és minden év december 31-éig a polgármester terjeszti a testület elé.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek a települési képviselők, bizottságok, az önkormányzat intézményeinek vezetői és a bihartordai székhelyű önszerveződő közösségek vezetői.
(5) A képviselők által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.
7. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján. A gazdasági programot és a munkatervet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kell feltenni a honlapra
A képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik
(2) A képviselő-testület üléseit általában a ülésterembe, csütörtöki napokra kell összehívni. A képviselő-testület az önkormányzat intézményeiben is tarthatja üléseit.
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is tartósan akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság elnöke.
(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülést össze kell hívni tizenöt napon belül a települési képviselők 1/4-nak vagy a képviselő-testület bizottságának valamint a Kormányhivatal vezetőjének írásban beadott indítványára, melynek tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendet és annak indokoltságát.
(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a települési képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó mellékletei az írásbeli előterjesztések, és a határozati javaslatok. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.
(4) Indokolt esetben a polgármester rövid úton is összehívhatja a testület rendkívüli ülését. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell
Az önkormányzati választást követő alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti le a választás eredményénekjogerőssé válását követő 15 napon belül.
A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) aljegyzőt,
e) az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
f) az országgyűlési képviselőt,
g) az intézmények vezetőit,
h) településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységüket érintő napirend tárgyalásakor.
11. § (1) A napirendek előterjesztése általában elektronikusan, írásban történik. Szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(2) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb, az ülést megelőző 15 nappal kell leadni a jegyzőnek.
(3) A jegyző köteles a határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálni, és ezzel kapcsolatos észrevételét az előterjesztővel közölni.
12. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben és ügyrendi kérdésben – legkésőbb az ülést megelőző második munkanap 12 óráig – a sürgősség tényének megindoklásával, döntési javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány terjeszthető elő a polgármesterhez.
(2) Az első pontban foglaltkatakat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság véleményezi.
(3) Rendelet tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
13. § A képviselő-testület határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség estén, a képviselő-testületi ülést változatlan napirendekkel, 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző vagy az aljegyző vagy az általa megbízott közös önkormányzati hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet bele.
(4) A zárt ülésen a hangfelvétel készítését a polgármester engedélyezheti.
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha az alpolgármester is akadályozva van, akkor az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés levezetésében:
a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e)indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, ezekre bármely képviselő is javaslatot tehet,
f) megadja vagy megtagadja, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
h) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
i) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja, kivéve a települési képviselőt.
j) amennyiben az önkormányzatzi képviselő az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, indokolatlanul elhagyja a képviselő-testület ülést illetve egymást követő 3 alkalommal indoklás nélkül nem vesz részt a képviselő-testület munkájában, a polgáremster javaslatot tehet a képviselő tiszteletdíjának csökkentésére.
16. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatokról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.
17. § (1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként a bizottságok véleményét kell meghallgatni.
(3) A napirenddel kapcsolatban bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve jegyző, aljegyző amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.
18. § (1) Az előterjesztőhöz, a napirenddel kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.
(2) Az előterjesztőhöz kérdést intézhet és a vitában részt vehet az is, aki az ülésen nem tanácskozási joggal vesz részt, ha részére a képviselők a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadják.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő vagy a polgármester foglalja össze, megfogalmazva a módosító javaslatokat.
19. § A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
20. § (1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A határozat meghozatalában – a kizárás alkalmazásának kivételével – köteles minden jelenlévő képviselő részt venni.
(3) Az önkormányzati képviselő köteles a napirend tárgyalásának megkezdése előtt bejelenteni, ha az ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti. A döntéshozatalból történő kizárásról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíját 50 %-kal csökkenteni kell.
(5) A Mötv-ben meghatározott kötelezettség megszegése esetén a kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának megvonására a Mötv. 33. § az irányadó.
21. § A megválasztott képviselők, több mint felének igenlő szavazata szükséges az alábbiakhoz:
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) a törvény által hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás,
d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és abból történő kiválás,
e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
g) önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, ellátási szolgáltatási körzeteiről ha a szolgáltatás a települést is érinti
h) képviselők kizárása a döntéshozatalból,
i) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítése,
j) helyi népszavazás kiírása,
k) zárt ülés elrendelése,
m)A települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntést
n) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása
o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
ó.) az önkormányzati képviselői megbizatás megszünéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen.
22. § (1) A szavazás - a titkos szavazás esetét kivéve – általában nyílt szavazásal kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A titkos szavazást bármely képviselő indítványozhatja a 14. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazást a képviselőkből választott 3 fős bizottság bonyolítja le.
23. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást tart– a feloszlására vonatkozó döntésén túl – az önkormányzati képviselők ¼-nek indítványára a 21 § (j), (n) meghatározott ügyekben.
(2) Ugyanazon döntési javaslat esetén egy alkalommal lehet névszerinti szavazást javasolni. Nem lehet névszerinti szavazatást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét a jelenléti ív szerint, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester utoljára szavaz.
A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A képviselő-testület döntései
24. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet a képviselő, a bizottságok, érdekcsoportok, és a jegyző a polgármesternél, aki köteles – állásfoglalásával együtt – azt a képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezet előkészítésének rendjéről a képviselő-testület dönt.
(4) A rendelet-tervezetet az illetékes bizottság minden esetben véleményezi.
(5) A rendeleteket és határozatokat legalább négyévenként felül kell vizsgálni.
(6) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap feltüntetésével kell jelölni az alábbi formában:
- Bihartorda Községi Önkormányzat …./20.. (….) (a kihirdetés dátuma:hónap, nap) Önkormányzati rendelete a ……ról/ről.
- Bihartorda Községi Önkormányzat …/20.. (…..) (a határozathozatal dátuma:hónap,nap) Önkormányzati határozata a …….ról/ről.
A határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.”
(7) A rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, de az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni.
(8) A zárt ülésen hozott határozatot az ülést vezető elnök hirdeti ki. Kihirdetésnek számít a határozatok felelőseinek történő megküldése is.
25. § (1) A képviselőt az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben, interpellációs jog illeti meg.
(2) ) A képviselők az interpellációt a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez címezhetik.
(3) Az interpelláció a testületi-ülést megelőző nap 12 óráig írásban terjeszthető elő a polgármesternél.
(4) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.
(5) A válasz elfogadásáról először az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Írásbeli válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.
(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatra be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.
26. § (1) . A képviselők a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez, a feladatkörükbe tartozó ügyekbe kérdést intézhetnek
(2) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni.
(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.
A képviselő-testületi ülés dokumentumai
27. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak. A nyílt ülés jegyzőkönyvét elektronikusan Bihartorda Község honlapján is meg kell jelentetni.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
Közmeghallgatás, falugyűlés
28. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást és egy alkalommal falugyűlést tart. A közmeghallgatás és a falugyűlés időpontját és helyét – a helyben szokásos módon – kell kihirdetni.
(2) A közmeghallgatáson és a falugyűlésen tett közérdekű indítvány vizsgálatáról, a foganatosított intézkedésekről, ezek eredményéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell.
29. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, törvényben nem szabályozott feltételeit, rendjét, eljárási szabályait.
30. § (1) A települési képviselő tevékenységét Bihartorda község érdekében fejti ki.
(2) A képviselő-testület tagjai a polgármester és 6 települési képviselő, a névsort a l.sz. függelék tartalmazza.
(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(2) A képviselő külön megbízatás nélkül is felkeresheti az önkormányzat intézményeit, és jogosult – annak vezetőjétől – információt kérni. Az intézmény vezetője a kért információt köteles megadni.
(3) A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.
32. § (1) A képviselő feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbiakat:
szükséges információk biztosítást, adminisztrációs, leírási, levelezési, sokszorosítási feladatok ellátását, fontosabb jogszabályok, kiadványok megtekintését.
33. § A képviselő és nem képviselő bizottsági tagot külön rendeletben meghatározott juttatás és költségtérítés illeti meg.
34. § (1) A képviselő köteles a képviselő-testület és bizottság munkájában érdemben közreműködni, ennek során a döntések előkészítésében, vizsgálatában részt venni.
(2) Köteles a személyes érintettséget és összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
(3) A képviselőnek a polgármesternél vagy a jegyzőnél előzetesen jelezni kell, ha a képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
Képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként:
Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottságot 3 fővel,
Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Sport Bizottságot 3 fővel
(2) Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
(3) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
36. § (1) A bizottságok önálló előterjesztést készítenek, valamint véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket, ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Ellenőrizhetik – feladatkörüket érintően – közös önkormányzati hivatal és intézmények munkáját. Képviselő-testület mindezeken túl, eseti feladatokkal is megbízhatja a bizottságokat.
(2) A bizottságok önálló munkatervet készítenek a képviselő-testület munkaprogramja és üléstervének elfogadását követő 30 napon belül.
(3) A bizottságok feladat – és hatáskörét a képviselő-testület állapítja meg a 3. és 4. számú melléklet szerint.
37. § (1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.
(2) A bizottságok tagjanak megválasztására a polgármester előterjesztést tesz. A bizottsági tagok névsorát a szabályzat 2.sz. függeléke tartalmazza. A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.
38. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság képviselő tagjai közül megválasztott személy helyettesíti.
(2) A polgármester, illetve ha a bizottsági tagok közül legalább 2 fő indítványozza, a napirend megjelölésével a bizottságot 8 napon belül össze kell hívni.
(3) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről, a polgármestert és a jegyzőt értesíteni kell.
(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A bizottsági ülésről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá. A jegyző 15 napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
39. § A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.
40. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a következő ülésen a képviselő-testület határoz.
Polgármester, alpolgármester, jegyző
41. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízással látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) tiszteletdíj megállapítás,
c) összeférhetetlenség kimondás,
d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
e) anyagi felelősség megállapítása.
(4) A polgármester jutalmazására az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság tesz javaslatot.
42. § A polgármester önkormányzati tevékenysége körében:
a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját.
b) képviseli az önkormányzatot, ennek keretében együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervekkel. Rendszeres kapcsolatot épít ki egyéb érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel, az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségekkel.
c) A polgármester a jogszabályban megfogalmazott feladat- és hatáskörén túl ellátja azon feladat- és hatásköröket, mellyel a képviselő-testület megbízza, illetve rá átruházza. A polgármester az átruházott hatáskört nem ruházhatja tovább.
43. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
44. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, a jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben –
a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló valamint az Mötv. 70§ (1) bekezdésében meghatározott ügyek kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül
minősített többséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat az Mötv 42 §-ában meghatározott ügyek kivételével. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
45. § (1) A bihartordai polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki lakosságszám arányos többségi döntéssel. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A közös önkormányzati hivatal székhely településén a feladatok ellátásáról a jegyző írányításával az aljegyző gondoskodik.
A jegyző:
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
e) a jegyző vagy az aljegyzője vagy megbízottja tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságának ülésén,
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(4) A jegyző jogállására vonatkzó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A jegyző és az aljegyői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve 2 héten túli tartós akadályoztása esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal igazgatási ügyek vitelével megbízott vezető-főtanácsos látja el.
46. § (1) A helyi önkormányzat képviselő testülete az önkormányzat működésével valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti valamint az állami szervekkel való együttműködés összehangolására.
(2) A közös önkormányzati hivatal a jegyző által elkészített és képviselő testület által jóváhagyott SZMSZ (ügyrend) szerint működik.
(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése és székhelye: Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal 4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltséget működtet Sáp községben 4176 Sáp, Fő u. 24. szám alatt.
Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona
47. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik, koncepcionális és rendelettervezet szintjén is.
(3) A költségvetési tartalék összegét és felhasználásának módját mindenkor a költségvetési rendeletben kell meghatározni.
48. § Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet folytathat.
49. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és azzal való gazdálkodásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1 Millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.
50. § (l) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A jegyző köteles – jogszabályok alapján meghatározott belső kontroll rendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását
(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.
51. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2019. október 24. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 6/2015.(IV. 09.) Önk. sz. rendelet, a 3/2017.(III. 20.) Önk. rendelet, valamint a 2/2019.(I. 30.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A függelékek naprakész tartásáról és a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Serdült János Csaba sk. Tóth Jánosné sk.
Polgármester jegyző
Kihírdetési záradék:
Rendelet kihírdetve: 2019. október 24.-én.
Tóth Jánosné sk.
Jegyző
1. sz. melléklet
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről Bihartorda Község Önkormányzata (4174 Bihartorda, Kossuth u.73., képviseletében eljáró: Módos Imre polgármester) – a továbbiakban: Önkormányzat –,
másrészről Bihartorda Roma Nemzetiségi Önkormányzata (4174 Bihartorda, Kossuth u. 73., képviseletében eljáró: Horváth Tiborné elnök) – a továbbiakban: RNÖ – (a továbbiakban együtt: felek) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:
A nemzetiségek jogairól szóló
2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bek. (a továbbiakban: Nj. tv.) és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 27. § (2) bek. (továbbiakban Áht.) rögzített felhatalmazás alapján az Nj. tv. rendelkezéseinek végrehajtása céljából a felek a jelen együttműködési megállapodást kötik. A felek a közöttük lévő együttműködés jelenlegi formáit és irányait e megállapodásban rögzítik.
Az Áht. 27. §. (2) bekezdés alapján a Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Roma Nemzetiségi Önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét, és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.
A megállapodás szabályainak kialakítása
- az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított
249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt.
I. Általános rendelkezések
1. Felek megállapodnak, hogy Bihartorda Roma Nemzetiségi Önkormányzat(a továbbiakban nemzetiségi önkormányzat) kötelezően megtartandó üléseinek jegyzőkönyvét a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal segítségével írásba foglalja.
2. Az elkészült jegyzőkönyvek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
3. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket biztosítja oly módon, hogy a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal közreműködő munkatársként kijelölt köztisztviselője, valamint a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal érintett szervezeti egységeinek szakmailag illetékes köztisztviselői látják el a hivatali munkaidőn belül.
4. A közreműködőként kijelölt és a szakmailag illetékes köztisztviselők feladatai:
a.) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatosan a meghívók, előterjesztések és a hivatalos levelezések előkészítésével és postázásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően.
b.) A testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével és postázásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a jogszabályi előírások, határidők betartásával,
c.) A testületi döntések előkészítése, testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok ellátása.
5. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintéző köztisztviselője végzi.
6. A helyi önkormányzat részéről a jegyző a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is - részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
7. Az Önkormányzat honlapján a nemzetiségi önkormányzat kérésére lehetőséget biztosít a roma hagyományápolással, cigány kultúrával és nyelvvel kapcsolatos cikkek megjelentetésére.
8. A települési önkormányzat honlapján a nyílt ülés jegyzőkönyveit, valamint a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére hirdetményüket, a jegyzővel történt egyeztetés után közzéteszik.
9. A nemzetiségi önkormányzat kérésre az önkormányzat intézményeiben folyó nemzetiségi önkormányzat életét érintő tevékenységről, munkájáról beszámolót terjesztenek a testület elé.
1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési tervezési feladatai
1.1. A költségvetési koncepció elkészítése
1.1.1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait.
1.1.2. Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési évet megelőző év november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére. A koncepcióról alkotott határozatot az elnök eljuttatja a jegyzőhöz.
1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
1.2.1. A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézőjét jelöli ki.
1.2.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat pénzügyi ügyintézője által elkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat határozat formájában hagyja jóvá.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
2.1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat módosítást a jegyző által megbízott pénzügyi ügyintéző készíti elő.
3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje
3.1.1. A költségvetés végrehajtása. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el.
3.1.2. Kötelezettségvállalás rendje. A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy
a.) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e- illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet.
b.) az előirányzat felhasználási terv szerint a kifizetés várható időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e.
c.) A kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
d.) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, illetve a nemzetiségi önkormányzat elnökét. a Ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a tájékoztatás ellenére írásban pénzügyi ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét írásban kell értesíteni.
3.1.3. Utalványozás: A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
a) Az utalványon fel kell tüntetni:
- az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását,
- az "utalvány" szót,
- a költségvetési évet,
- a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel számát,
- a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét,
- a fizetés időpontját, módját és összegét,
- a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését.
Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
3.1.4. Ellenjegyzés: A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a helyi önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézője jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
3.1.5. Érvényesítés: A teljesítésigazolás az érvényesítést a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának megbízott ügyintézője írásban jogosult végezni a Pénzgazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint.
Az érvényesítés megtörténtét érvényesítési záradékban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell az „érvényesítve” megjelölést, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását.
a.) Az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e.
b.) Az érvényesítés megtörténtét, illetve feladatának teljesítését az érvényesítő érvényesítési záradékkal igazolja.
3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái
3.2.1. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél Raiffeisen Bank Zrt Debreceni Fiókja vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a pénzügyi ügyintéző végzi.
3.3. Pénzellátás
3.3.1. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
3.3.2. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon de. 11.00 óráig a Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézőjének jelzi.
4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
4.1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
4.1.1. A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig írásban tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat testületét. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. A Nemzetiségi Önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját a pénzügyi ügyintéző készíti el, majd az aláírt példányokat megküldi a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóságához. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot alkot. A zárszámadás-tervezetet a pénzügyi ügyintéző készíti el, melyet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé.
5. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség
1. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vétele, adószámának igénylése, önálló fizetési számlájának megnyitása megtörtént. Az ezzel kapcsolatos módosításokat a pénzügyi ügyintéző készíti el.
2. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom önálló fizetési számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és az általa meghatalmazott személyt – a banki aláírás-bejelentés szerint – a fizetési számla feletti rendelkezés jogosultság illeti meg.
3. A pénzügyi ügyintéző a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az Önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
4. A pénzügyi ügyintéző a jogszabályban meghatározott határidőig elkészíti a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóságához benyújtandó, a nemzetiségi önkormányzat időközi költségvetési jelentéseit, időközi mérlegjelentéseit, féléves és éves elemi beszámolóit.
1. Jelen megállapodás 2015. február 26. napján határozatlan időre lép hatályba azzal, hogy az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat a 2015. évi költségvetésének tervezése során jelen megállapodás alapján köteles eljárni, továbbá az Önkormányzat 2015. január 01.-től az Njtv. és jelen megállapodás szerint köteles biztosítani a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
2. Felek rögzítik, hogy jelen megállapodást miden év január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
3. Jelen megállapodást Bihartorda Községi Önkormányzat képviselő-testülete 17/2014.(II. 24.) Önk. számú, a Bihartorda Roma Nemzetiségi Önkormányzat 8/2014.(II.26.) RNÖ számú határozatával hagyta jóvá.
4. Jelen megállapodást felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.
Bihartorda, 2015. február 26.
Módos Imre Horváth Tiborné
polgármester RNÖ elnök
2. számú melléklet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. sport, ifjúsági ügyek;
15. nemzetiségi ügyek;
16. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
17. hulladékgazdálkodás;
18. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
19. törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfogalkoztatási viszonyban lévő személy feldatellátásba való bevonását
(2) Önként vállalt feladat : civi lszervezetek anyagi támogatása
3. számú melléklet
Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság feladat és hatásköre
1) Ellátja a munkaterve, és ellenőrzési terve alapján az önkormányzati intézmények ellenőrzését.
2) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a következő évi koncepciót, valamint a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló valamint a III. negyedévi tájékoztató tervezeteit.
3) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását különös tekintettel a saját bevételekre.
4) Figyelemmel kíséri a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
5) Hitel felvétel esetén vizsgálhatja annak gazdasági megalapozottságát.
6) Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
7) Az ügyrendi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
8) Véleményt nyilvánít, javaslatot készít a képviselő testület munkatervében meghatározott napirendekhez.
9) Elvégzi az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, kezeli az összeférhetetlenség megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatokat, ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését.
10) Ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
11.) Tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyonnyilatkozat vizsgálatáról.
4. sz. melléklet:
Bihartorda Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete
Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Sport Bizottságának feladat- és hatásköre
1.) A Bizottság feladatát a képviselő-testület a Szervezeti, Működési Szabályzatában határozza meg. Megtárgyalja és véleményezi a képviselő-testület elé kerülő az önkormányzat egészségügyi, szociális, oktatási ellátását és sporttevékenységet érintő előterjesztéseket. A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előkészítése a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek.
2.) A Bizottság munkaterv alapján ülésezik, indokolt esetben rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: Bihartordai Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó terme.
Az ülés időpontja munkaterv szerinti ülések esetén a képviselő-testület ülése hetének első munkanapja délután 13 óra.
Az ülés nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. Az ülések helyéről és idejéről a lakosságot az ülés előtti munkanapon hangosbemondó útján tájékoztatni kell.
3.) A Bizottság összehívásáról a Bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság ülését össze kell hívni a képviselő-testület határozata és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendet is megjelölő indítványára, illetve a polgármester kezdeményezésére. A bizottsági ülésről szóló meghívót a testületi ülésre szóló meghívóval kell kézbesíteni. Rendkívüli ülés szóban is összehívható olyan időpontban, hogy a tagok megjelenése biztosított legyen.
Az ülésre meg kell hívni:
A bizottság tagjait, tanácskozási joggal a polgármestert és a jegyzőt.
A képviselő-testület nem bizottsági tag tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek. Az ülésen megjelent állampolgárok az ülés rendjét nem zavarhatják, a kérdezni vagy hozzászólni akarók részére az ülés végén a bizottság döntése alapján az elnök adhat szót.
4.) Az ülést a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megválasztott személy vezeti. Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással határozati formában, szótöbbséggel hozza.
A határozatokat folyamatos arab számozással az elfogadás éve, hónapja, napja megjelöléssel, illetve Önk. Szb. sz. hat. jelzéssel kell jelölni pl: 1/2002.(11.18.) Önk.Szb.sz. hat.
5.) A bizottság munkájába szükség esetén kivülállót, elsősorban szakértőként bevonhat.
6.) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
7.) A bizottság munkáját a jegyző által megbízott Bihartordai Közös Önkormányzat Hivatali dolgozója segíti, ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat. Elkészíti a bizottság üléséről a jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést.
8.) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről jegyzőkönyvet, egyéb esetben feljegyzést készít, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
9.) A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan a képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell tartalmazni.
10.) A feljegyzés tartalmazza az ülés helyét, idejét, megjelentek nevét, a tanácskozás lényegét és a bizottság döntését.
11.) A bizottság ciklusonként tevékenységéről beszámol a képviselő-testületnek.
12.) Ha a bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, tevékenységéről a testület soron következő ülésén beszámol.
13.) A bizottság véleményét, illetve döntését a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti.
,
1. számú függelék
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAIRÓL, LAKCÍMÉRŐL
1.) Serdült János Csaba polgármester Bihartorda, Jókai u. 61.
2.) Varga Imre Bihartorda, Kastélykert u. 4.
3.) Vass Imre Bihartorda, Hajnal u. 3.
4.) Kocsánné Balogh Margit Bihartorda, Táncsics u. 3.
5.) Papp Ferenc István Bihartorda, Dózsa Gy. u. 5.
2. sz. függelék
A BIZOTTSÁGI TAGOKRÓL, LAKCÍMEIKRŐL
ÜGYRENDI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:
Elnök: Varga Imre Bihartorda, Jókai u. 3.
Tagok: Vass Imre Bihartorda, Hajnal u. 3.
Jámbor Mihályné Bihartorda, Táncsics u. 9.
SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI, OKTATÁSI ÉS SPORT BIZOTTSÁG TAGJAI:
Elnök: Papp Ferenc Bihartorda, Dózsa. Gy. u. .
Tagok: Kocsánné Balogh Margit Bihartorda, Táncsics u.
Luczás Tünde Éva Bihartorda, Kossuth u. 82.
3. sz. függelék
Bihartorda Községi Önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciói
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031030 Közterület rendjének fenntartása
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
102031 Idősek nappali ellátása
102032 Demens betegek nappali ellátása
102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás