Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015(II.28..) önkormányzati rendelete

a települési támogatások és ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 08. 10

Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015(II.28..) önkormányzati rendelete

a települési támogatások és ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 08. 10

Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, az 58/B. § (2) bekezdésében, illetve a 132. § (4) bekezdés d), g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról és szolgáltatásokról a következő rendeletet (a továbbiakban: R) alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy az önkormányzat a közigazgatási határain belül a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Alaptörvénnyel és a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban – megállapítsa az önkormányzat által pénzben és természetben biztosított szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve igénybevételüknek módjait, feltételeit, valamint érvényesítési garanciáit.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Esztár község közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként és oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3. § (3)-(4) bekezdésében, valamint az Szt. 6. §-7. §-ában meghatározott személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket (a továbbiakban kérelem) az Esztári Közös Önkormányzati Hivatalnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell írásban előterjeszteni. A rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézményt, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozatot tenni, illetve azokat igazolni. A kérelem elbírálása során a kérelmezőnél környezettanulmány készíthető.

(3) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó munkatársa az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(4) A jövedelemszámításhoz, a kérelemhez csatolni kell:

a) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagáról kiadott munkáltatói igazolást,

b) nyugdíjas kérelmező esetén a utolsó havi nyugdíjszelvényt,

c) álláskeresési ellátás esetén az azt megállapító határozatot,

d) vállalkozó esetében az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását, a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról,

e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,

f) jövedelemmel nem rendelkező esetében – feltéve, hogy aktív korú – az illetékes munkaügyi hatóság igazolása a munkanélküli nyilvántartásba vételéről.

(5) Ha az eljáró hatóság hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) A jogosultság elbírálásához bizonyítékként felhasználható más közigazgatási szerv, hatóság, illetőleg szociális feladatokat ellátó más szerv által tartott helyszíni szemlén készített jegyzőkönyv, továbbá az általa más ügy eldöntéséhez készített környezettanulmány, feltéve, ha annak elkészítése óta három hónap nem telt el, és a jegyzőkönyv az ügy elbírálásához szükséges adatokat tartalmazza.

(7) Ha Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti

b) csökkentheti

c) részletekben fizettetheti meg.

Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások

A települési támogatás

4. § (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(3) A települési támogatás pénzben és természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(4) A települési támogatás iránti kérelmek elbírálása a polgármester feladata.

A települési támogatás formái

5. § Települési támogatás

a) fűtési támogatásként,
b) hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulásként,
c) mezőgazdasági terménytámogatásként
d) gyermekétkeztetési díjkedvezmény
nyújtható.

Fűtési támogatás

6. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez fűtési támogatásként, illetve hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulásként az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Fűtési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A jövedelemszámításnál figyelembe kell venni, aki a kérelemmel megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, s abban életvitelszerűen lakik.

(3) A fűtési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A fűtési támogatás pénzben és természetben is nyújtható szociális ellátás a hatáskört gyakorló döntésétől függően. A fűtési támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

(7) A támogatás összege havonta 3.000 Ft. Természetben történő igénybevételre az Önkormányzat által kiadott Brikett-jegy szolgál.

(8) A támogatást a kérelem benyújtása napjától jár, de az legkorábban november 1-től állapítható meg április 30-ig terjedő időtartamra.

(9) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10) A települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételei:

a) A kérelmező által lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata;

b) a házhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése;

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

Hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulás

7. § (1) Természetbeni ellátásként hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulásra jogosult az, aki megfelel a 6. §. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, azzal, hogy a két féle, lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás közül csak az egyik vehető igénybe.

(2) A hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjától illeti meg. A támogatás megállapítása tárgyév december 31. napjáig történik.

(3) A települési támogatás összege negyedévente 4.500 Ft.

(4) A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) Amennyiben az Önkormányzat hivatalos tudomása szerint a települési támogatás iránti kérelmezőnek hulladékszállítási díjtartozása áll fenn, abban az esetben a települési támogatás ezen formáját kell igénybevennie.

(6) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy a hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulásra vonatkozóan a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft-vel megállapodást kössön.

(7) Ezen ellátásra való jogosultság esetében is alkalmazni kell a 6. §. (9)-(10) bekezdésében foglalt szabályokat.

(8) A hulladékszállítási díjhoz való hozzájárulásra vonatkozó kérelmeket a polgármester bírálja el.

Mezőgazdasági terménytámogatás

8. § (1) A Startmunka program keretében megtermelt mezőgazdasági terményfeleslegből azon személy részesíthető, akinek az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelme nem haladja meg

a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedül élő esetén annak 150%-át.

(2) Egy alkalommal minimum 5 kg vegyes termékből, terményből összeállított csomagban nyújtható támogatás, melynek értéke nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10%-ánál.

(3) A mezőgazdasági terménytámogatás szociális ellátást biztosító intézmény részére is átadható, azzal, hogy ezen intézmény tételes átadás-átvételi jegyzéket készít a támogatásból részesül rászorulókkal.

(4) A mezőgazdasági terménytámogatás egy jogosult részére évi két alkalommal ítélhető meg.

(5) A mezőgazdasági terménytámogatásra való jogosultság megállapítása vonatkozásában a polgármester jár el.

Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. Rendkívüli települési támogatásra jogosult csak az a személy lehet, akinek a (2) bekezdésben meghatározottak közül legalább egy feltétel fennállása igazolható, továbbá, a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet az Szt. 45. § (4) bekezdésén túl:

a) elemi kár

b) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés

c) társadalom- és egészségbiztosítási ellátás (rokkantsági, öregségi nyugdíj stb.) intézése miatti jövedelem-kiesés

d) egyéb, előre nem látható, különös méltánylást érdemlő esetek.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 3000 Ft.

(4) Egy adott időszakon belül ugyanazon kérelmező amennyiben több alkalommal is rendkívüli települési támogatásban részesül, a határozatban rendelkezni kell a konkrét összegekről és a kifizetések időpontjáról.

(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni támogatásként is megállapítható a beadott indoklás figyelembevételével.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás nyújtható annak, aki esztári lakóhellyel rendelkező elhunyt temettetéséről gondoskodott. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás esetén a támogatás összege 20.000 Ft.

(7) A temetési költségekhez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetési számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(8) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket a Szociális Bizottság bírálja el.

(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként kérelmezett rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket – a jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül - a polgármester bírálja el.

Köztemetés

10. § (1) Köztemetés esetén a polgármester jár el.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles - egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 300 %-át nem éri el, vagy - családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 250 %-át nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 50 %-ig mérséklést, ha a temetésre köteles - egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 250 %-át nem éri el, vagy - családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles - egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át nem éri el, vagy - családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

Gyermekétkeztetési díjkedvezmény

11. § (1) Gyermekétkeztetési díjkedvezmény nyújtható a gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó részére, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban részesül.

(2) A díjkedvezményként gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának 100, illetve 50%-a nyújtható.

(3) A gyermekétkeztetési díjkedvezmény az óvodai, illetve a tanítási napokra vehető igénybe. július és augusztus hónapok kivételével nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a tanulói vagy óvodai jogviszony igazolását és az étkezési térítési díj mértékéről szóló igazolást.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, méltányossági alapon, további gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezményben nem részesíthető.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

12. § Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatási formák közül az alábbiakat biztosítja:

(1) Szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés (az Szt. 62. §-a alapján),

b) házi segítségnyújtás (az Szt. 63. §-a alapján),

c) családsegítés (Szt. 64. §-a alapján),

d) nappali ellátás (Szt. 65/F. §-a alapján).

(2) Gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgálat (Gyvt. 39-40. §-a alapján)

b) gyermekek napközbeni ellátása óvoda, iskolai napközis foglalkozás keretében (Gyvt.41. §- alapján), c) gyermekek átmeneti gondozása a jegyző által kijelölt helyettes szülővel (Gyvt. 49. §- alapján.)

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat az Esztári Református Egyházközség által fenntartott Esztári Református Idősek Otthona és Gondozó Szolgálata intézményben biztosítja.

(4) Az önkormányzat az (1) bekezdés c, d, pontjában meghatározott szolgáltatásokat a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.

(5) Az átadott alap- és szakosított ellátások igénybevételének feltételeit az átvevő szabályozza. Az alapszolgáltatások közül az idősek nappali ellátására, a családsegítő szolgáltatás igénybevételére Berettyóújfalu Város Képviselő-testülete alkotott rendeletet. A szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás igénybevételének szabályozása az Esztári Református Egyházközség által meghatározottak szerint történik.

Záró rendelkezések

13. § E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 4/2009. /II. 27./ sz. rendelete.