ESZTÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

23/2017.(XII.11.) önkormányzati rendelete

ESZTÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, vala-mint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró 

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal;

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;

- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint

- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek 

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása 

1. §

(1) E rendelet célja Esztár Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvéde-lemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszkö-zökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapo-zására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész. Építészeti érték esetén

2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

3. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

4. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

5. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelí-tettsége.

6. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű kü-lönálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.

7. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jog-intézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm\. rendelet 2. § (b) pontja szerinti épület-tartozék.

8. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:

A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági uta-kon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározha-tó irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.

9. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény rek-lámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés.

II. Fejezet 

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántar-tása, a védelem megszüntetése

3. §

(1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából megha-tározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jel-legzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A vé-detté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy termé-szetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvé-delmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyraj-zi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képvi-selőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat in-doklása.

(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti. 

(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 4. mel-léklete tartalmazza.

(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 4. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

a) megnevezését,

b) nyilvántartási számát,

c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) védelem típusát, rövid indokolását,

e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),

f) fotókat,

g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gon-doskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi ér-ték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota vissza-fordíthatatlanul károsodik,

c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelem-mel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumen-táció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d) fotódokumentációt,

e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített

– szakvéleményt.

(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó ren-delkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. A helyi védett érték fenntartása

4. §

(1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.

(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonos-nak, kezelőnek gondoskodnia kell.

(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.

(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a haszná-lóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

5. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái 

5. §

(1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jog-szabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 4. mellék-letében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.

(2) A helyi védett értékek kategorizálása:

a) helyi védett utcakép, jele: HU,

b) helyi védett épület jele: HE,

c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.

III. Fejezet 

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 

6. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a telepü-lésszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyag-használatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és meg-őrzése.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Esztár település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

a) 2./  Történeti településrész

b) 3./  Általános lakó és intézmény terület

c) 4./  Beépítésre nem szánt területek

(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meg-határozó területnek, e rendelet 1. mellékletében megjelölt „Történeti településrész” vala-mint az „általános lakó- és intézményterületként” megjelölt ingatlanok tartoznak.

(5) Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterü-leten található településrészeken kívül:

a) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentő-ségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

b) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,

c) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

(6) a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett 6. §(5) a) – (c) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. 

b) Területi lehatárolásukat a Helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási terv, Országos és térségi övezetek lehatárolása, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani. 

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. §

(1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos épít-ményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemző-jére.

(2) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, fa-, bitumenzsindelyen és nád fedésen kívül, más nem alkalmazható. 

b) Emeletes épületek esetében, az a) pontban felsoroltakon kívül, korcolt fémlemez fe-dés és palafedés is alkalmazható.

c) A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén csak sárgásvörös (natúr cserép szí-nű), fekete és annak árnyalatai lehetnek. Kivételt képeznek az emeletes, környezet-ből kiemelkedő, közösségi épületek, ahol a szürke szín, valamint a górék és kapu építmények, ahol a fazsindely és az ennek megfelelő barna szín is alkalmazható.

d) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(3) Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneket, és a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatait, erősebb tónusok közül a vörösbarna- téglavörös tónusait lehet alkalmazni. Az erősebb drapp, barna és vörös árnyalatok, a tég-lavörös szín, elsősorban a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél alkalmazható. A környezettől idegen, harsány, rikító színek nem alkalmazhatóak a vako-lat színeként, kivéve a kapuk esetében hagyományosnak számító szürkészöld színt.

(4) Kerítések: 

a) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnya-latait, a szürke árnyalatait, valamint a fehér szint lehet alkalmazni. A harsány és rikí-tó élénk színek a környezetben idegenül hatnak, így ezek alkalmazása nem megen-gedett.

b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, vagy a ha-gyományosnak számító vízszintes tagolású előregyártott betonelemekből lehet ké-szíteni. 

c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

8. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó 

építészeti követelmény:

8. §

(1) Tetők hajlásszöge: A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek jelentenek.

(2) Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható, vagy a tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.

(3) Közterületen megjelenő hátsókertek: A Lakóövezetbe (Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tar-tozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett, legalább 20 %-ban tömör kerítéssel lezárni.

(4) Kerítések: 

a) A kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései ki-vételéven nem megengedett.

b) A kerítéseken létesülő gyalogos bejáratot közrefogó oszlopok között (a kapu felett), a helyi hagyományoknak megfelelő vízszintes- vagy íves keretezés/ esőtető szerű felső lezárás készíthető.

c) A helyi hagyományoknak akkor felel meg a kerítés, ha:

ca) Előkertes beépítés esetén: lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, a teljes utcai homlokzat hosszon áttört kerítésmezőkkel készül, vagy

cb) Előkert nélküli beépítési mód esetén, a főépület utcavonaltól távolabb történő elhelyezésekor, vagy a ca) pont szerinti kerítés készül, vagy lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel készül, de az utcai ablakos homlokzat előtt áttört kerítésmezővel.

cc) Utcavonalon álló épületelhelyezés esetén (kivéve a közösségi épületeket): Lába-zattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel, vagy a ca) pont szerinti kerítés készíthető.

d) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás) és lábazat nélküli teljesen tömör kerítés nem létesíthető.

e) A kerítések anyag- és színhasználata a 7.§. (4) rendelkezései szerint.

(5) Előkert és építési vonal viszonya: 

a) A település területén az előkert határa az építési hely és az utcai telekhatár viszonyát jelenti, ami nem jelent egyértelműen kötelező építési vonalat. Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal ösz-szefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész határozza meg. 

b) Az új épületek telepítése esetén, az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie, az elé nem kerülhet, de az illeszkedés aránya nincs meghatározva. (Az-az egy ponton is érintkezhet.)

9. Történeti településrész: /1./

9. §

(1) Esztár településközpontja a Történeti településrészen belül, a Dózsa utca délkeleti és északnyugati oldalán helyezkedik el, a lakóterületektől különböző településképi jellem-zőkkel.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: Az építési helyet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen he-lyezni. Közösségi célú épület (általános iskola, óvoda, templom) elhelyezése esetén rugalmasabb (nagyobb előkertet megengedő) szabályozás is megengedett. Az épüle-tek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a Hész. illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv határozza meg, a jellegzetesen előkert nélküli- utcavonalon álló beépítésű utca-szakaszok esetében, a szabályozási terven alkalmazott kötelező építési vonallal.

b) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Szintszám: A beépítés földszintes (a Kossuth- Árpád utca találkozásánál kijelölt „Vt-1” övezetben földszint+ 1 emeletes), magastetős/ igény esetén tetőtér beépíté-ses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatma-gasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg. 

d) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technoló-giai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

e) Kerítésalakítás: 

ea) A közösségi- kereskedelmi- szolgáltató- vendéglátó tevékenység esetén, az előkertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni, ilyen esetekben fe-dett, vagy nyitott terasz is kialakítható. Amennyiben kerítés készül, áttört kerí-tésmezővel kell készíteni, a lakóterületre jellemző magasságnál alacsonyabb is lehet. 

eb) Lakóépület esetében a kerítés építésre vonatkozó előírások, jelen rendelet 8.§ (4) bekezdés szerint.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.

b) Tömegformálás:

ba) A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyereg-tetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

bc) Emeletes épülettömeg földszintes épülethez 15 méternél közelebb nem létesíthe-tő, ilyen esetben az épület a földszintes épülethez átmenetet biztosítva, lépcső-zetesen kell kialakítani, vagy az előírt távolságot biztosítani.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű, szalagtelkes lakóingatlanok sorában elhelyezkedő épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető. 

10. Általános lakó- és intézményterület /2./

10. §

(1) Esztár belterületének északi részei, és a településen kelet- nyugati irányban keresztül ha-ladó országos mellékutat (Bocskai és Rákóczi utat) kísérő területek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) Építési hely: Az építési helyet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet (és/vagy egy tároló épület) az utcavonalon, vagy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet az utcavonaltól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni. Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a Hész. illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv határozza meg. 

b) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg. 

d) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (közösségi használatú épüle-tek, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

e) Kerítésalakítás: Szabályai a 7.§ (4) bekezdése szerint.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.

b) Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyereg-tetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

d) Kerítésalakítás: 

Kerítés építésre vonatkozó előírások, jelen rendelet 8.§ (4) bekezdés szerint.

11. Beépítésre nem szánt területek /3./

11. §

A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti véde-lemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, vala-mint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai:

a) A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyomá-nyosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen szí-nezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.

b) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tára jel-lemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a Hész határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel. 

c) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmé-nyek, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.

12. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó 

építészeti követelmények

12. §

(1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén

a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése ese-tén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:

aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott mé-retű előkertes) épületelhelyezés, 

ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága

ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja

ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,

ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,

af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága

ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerí-tésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)

b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történ-het. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárny-nyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szé-lességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nye-regtetővel fedhető,

(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén:

a) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

aa) tömegformáját, tömegarányait,

ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

ac) homlokzati tagozatait,

ad) homlokzati díszítőelemeit,

ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

b) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, kor-lát, kerítés, helyettesíthetők.

c) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

d) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a vé-dett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

e) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megenge-dett.

f) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti be-rendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüg-gően helyezhető el.

g) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.

13. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. §

(1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el. 

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi idő-tartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős ese-ményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a beren-dezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. §

1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás va-lamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)

2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

a) a lakóterület határától 50 méteren belül, 

b) védett természeti területen,

c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.

4) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten tör-ténő elhelyezésére.

5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megje-lenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

7) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányai-ban nem létesíthetők.

V. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

15. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

15. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó kar-bantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kuta-tás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely  tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.

(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatá-son felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénz-intézet által kiállított dokumentummal igazolja.

(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.

(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

VI. Fejezet

 TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

16. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező 

a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,

b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.

c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cé-gérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben fog-laltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendel-kező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármes-ternél.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építé-si tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve an-nak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyi-latkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

17. A településképi bejelentési eljárás

17. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni 

a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, ren-deltetési egység számának megváltoztatása esetén,

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú be-rendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a település-képi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a

3. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A be-jelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adat-hordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési esz-közökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormány-rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtoká-ban, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ah-hoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátu-mától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

18. A településképi kötelezés

18. §

(1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.

(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali kötelezettség lehet.

(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építé-szeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, hatósági határozatban kötelez-heti.

(4) A polgármester a határozatban, foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tar-talmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő- testület településképi bírságot szabhat ki.

(6) A településképi bírság összege:

a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint, 

b) Településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 

150 000 forint,

c) reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

VII. Fejezet 

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

19. §

E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

20. §

(1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott, Esztár Helyi építési szabályzatáról szóló 16/2005.(XI.01.) önkormányzati rendeletének

a) az 6.§ (4), (5) bekezdései,

b) a 20.§ (4) bekezdése,

c) a 36.§ (2) bekezdése,

21. Átmeneti rendelkezések

21. §

E rendelet előírásait csak a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.

Esztár 2017. december 06.

Szécsi Tamás                                                                 Fekéné Tarcsi Csilla 

   polgármester                                                                          jegyző

A rendelet kihirdetve: 2017. december 11.

Fekéné Tarcsi Csilla

jegyző