Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Esztár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 02Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Esztár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Esztár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001.évi CLXXXIX. tv. 53. §. (1) bekezdésében szabályozott feladatkörében a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztár község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 4124.Esztár, Árpád u. 1.sz.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Esztár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) Illetékességi területe: Esztár község közigazgatási területe.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § Az önkormányzat hivatalos lappal nem rendelkezik, az önkormányzat közérdekű közleményeit a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztve kell kihirdetni.
5. § (1) Az Önkormányzat – feladatainak eredményes megoldása érdekében – együttműködik a szomszédos községek önkormányzataival, továbbá a kistérségi, megyei, regionális, önkormányzati, közigazgatási és fejlesztési intézményekkel. A koordináció keretében közvetlen cél a koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
(2) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
1. Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása
2. Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás
3. Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás
4. Létavértes és Térsége Egészségfejlesztő Társulás
6. § Az Önkormányzat, valamint az Esztári Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás rögzíti az önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.
AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
7. § (1)1 Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, a jegyzőre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
(2) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladatokat és hatásköröket. A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
8. § (1)2
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
1. civil szerveződések támogatása,
2. közösségi és versenysport támogatása,
3. hagyományőrző és tömegrendezvények fenntartása,
4. helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
5. turisztikai fejlesztések támogatása,
6. nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása,
7. fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatása
8. idősek nappali ellátásának társulás keretében történő fenntartása
9. mezei őrszolgálat fenntartása
(3) Az Önkormányzat a törvény szerint nem a kötelezően ellátandó feladatok közé tartozó önként vállalt feladatait a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében határozza meg.
(4) Esztár Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
9. § Az Önkormányzat megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít.
10. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, illetve a választás, kinevezés megbízás alkalmával a személyi alapbér összegszerű meghatározása,
c) helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések é elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d) a gazdasági program, a hitelfelvétel , a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, e. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
f) intézmény és önkormányzati vállalkozás alapítása, átszervezése, megszüntetése,
g) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítás,
h) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
i) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
j) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
k) települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés
l) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
m) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
n) területszervezési kezdeményezés
o) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
p) helyi jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánítása,
q) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
11. § (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. Az átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő ülésen beszámol.
12. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtt feladatok keretén belül tájékoztatja.
Az ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETÉRE, MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
13. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.
A Képviselő-testület ülései
14. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
Az alakuló ülés
15. § (1)3 Az alakuló ülés részletes szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 43. §-a tartalmazza.
(2) Az alakuló ülés minimális napirendje:
1. A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása.
2. Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele.
3. A polgármesteri program ismertetése.
4. A polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,
5. SZMSZ módosítása, bizottságok megválasztása.
6. Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele.
7. Az alpolgármester illetményének megállapítása.
8. Megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára.
9. Egyebek.
Rendes ülés
16. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülés tart. Az ülések időpontját a Képviselő-testület az évenként elfogadandó munkatervben határozza meg.
(2)4 A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt 3 munkanappal megkapják.
Rendkívüli ülés
17. § (1) A polgármester a Képviselő-testületet a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2)5 Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amikor az önkormányzat vagy a döntés által érintett személy érdekeire figyelemmel azonnali döntést szükséges hozni, a Képviselő-testület azonnal, formális meghívó nélkül, szóban vagy telefonon is összehívható a 16.§. (2) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.
(3) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni
a) a képviselők legalább egynegyedének indítványára,
b) a Képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára.
c) a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(4)6 Az indítványt a polgármesternél írásban kell beterjeszteni. A polgármester az indítvány benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.
Az ülés összehívása
18. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az Őt helyettesítő alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról az Önkormányzat székhelyére.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(3) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.
(4)7 Az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen működő, nyilvántartásba vett önszerveződő közösségek közül különösen a gyermek- és ifjúsági, kulturális, sport, szociális és esélyegyenlőségi tevékenységet folytató szervezetek képviselőit, amennyiben az ülés napirendje tevékenységi körüket érinti. A képviselő-testület, illetve a bizottság elnöke egyedi döntéssel más önszerveződő közösség képviselőjét is tanácskozási joggal meghívhatja.
19. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) kisebbséget érintő napirend tárgyalásakor az Esztári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét ,
d) akinek részvételét a polgármester szükségesnek tartja,
e) akinek részvételét jogszabály kötelezővé teszi
f) önkormányzati intézmények vezetőit,
g) önkormányzati bizottságok tagjait.
h) az adott témában érintett önszerveződő közösség képviselőjét.
(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A meghívottakat – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – csak a részvételüket megalapozó napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg a tanácskozás joga.
Az ülések nyilvánossága
20. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértene.
(4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai , a jegyző, az aljegyző, a jegyző által – a polgármester egyetértésével – kijelölt hivatali dolgozó, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
(6) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(7) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érintettek, hivatalos megbízottaik, a polgármester és a jegyző tekinthet be.
21. § (1) A hallgatósági a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) Ha a hallgatósági az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
(3) Azt, aki az ülés helyiségében az ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.
(4) A hallgatóságból a témához hozzászólni kívánó részére a polgármester adja meg a szót.
Az ülés elnöke és az elnök jogköre
22. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.
(2)8 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök látja el az ülés elnökének teendőit.
23. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, vezeti,
b) megállapítja a határozatképességet, számbaveszi az igazoltan, igazolatlanul távollévőket,
c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, felkéri a bizottság elnökét, hogy adjon tájékoztatást a bizottság átruházott hatáskörében tett intézkedéséről,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg bezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot,
f) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
g) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályoztató körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekeszti,
j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirend tárgyalásának időpontját.
Előterjesztés, indítvány, sürgősségi indítvány
24. § (1) A Képviselő-testület elnöke köteles az SZMSZ-ben meghatározott módon az ülés meghívó szerinti napirendjére felvenni az előterjesztéseket, és azokat az önálló indítványokat, melyeket írásban 4 munkanappal a testületi ülés előtt a képviselők eljuttatták a jegyzőhöz.
(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző és a kisebbségi önkormányzat által előzetesen javasolt
a) rendeletalkotási javaslat,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(3)9 Testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A Képviselő-testületnek a 17.§. (2) bekezdésében foglalt összehívása esetén a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
25. § (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell az ülés napját megelőző nap 14 óráig írásban beterjeszteni.
(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását. Az indítványnak döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie.
26. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára- minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a) A sürgősségi indítványt- a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy meghatározza az indítvány napirendre tűzésének határidejét.
A felvilágosításkérés szabályai
27. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől önkormányzati feladatkörükbe tartozó témákban írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve probléma felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg három nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testület ülésén nyújtják be, vagy ott szóban terjesztik elő, úgy az érintetteknek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 30 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt.
(5) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának a testület által a feladatra létrehozott bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítás kérő képviselő is részt vehet.
A vita és a döntéshozatal módja
28. § (1) A napirendi pontok tárgyalását maximum 10-10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képes új információkat kell tartalmaznia.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólásának idejét korlátozhatja.
30. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Határozatképesség
31. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők több mint fele jelen van.
(2) A határozatképtelenséget a meghívóban feltüntetett kezdési időponttól számított 15 perc múlva meg lehet állapítani.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására össze kell hívni.
A szavazás rendje
32. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.
(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(4) Előbb a módosító indítványokról majd az előterjesztésben szereplő határozatokról javaslatokról dönt a testület.
Határozathozatal
33. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szótöbbséget igénylő határozat meghozatalához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) rendeletalkotáshoz,
b) a Képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, vezetői megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz;
e) intézményalapításhoz és megszüntetéshez, továbbá intézményi átszervezéshez,
f) zárt ülés Mötv. 46. §. (2) bekezdés c. pontja szerinti elrendeléshez,
g) önkormányzati képviselő kizárásához,
h) a Képviselő-testület Mötv. 55. §. (1) bekezdés szerinti önfeloszlatásának kimondásához,
i) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához
j) sürgősségi indítvány elfogadásához,
k) a hatáskörgyakorlás átruházása és visszavonása esetén,
l) helyi közügy önálló felvállalásának megoldásához, illetőleg arról történő lemondásához,
m) önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez
n) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához
o) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez
p) törvényben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben.
Kizárás a döntéshozatalból
34. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját (Mötv. 49. §. (3) bekezdés) az ügy személyesen érinti. Olyan döntéshozatali eljárás esetén, mely során az ügy a Képviselő-testület bármely tagjának vagy hozzátartozójának vagyoni vagy üzleti érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintheti, a Képviselő-testület ülését vezető elnök a döntéshozatal előtt köteles az érintettséget vizsgáló kérdést feltenni.
(2) Az (1) bekezdésben vizsgált érintettséget a képviselő köteles bejelenteni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján megállapított érintettség esetén a kizárásról az érintett települési képviselő javaslatára vagy bármely más települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó Bizottság hatáskörébe tartozik.
(6) A Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
(7) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.
(8)10 Amennyiben a Képviselő-testület megállapítja a képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztását, a képviselő tárgyhavi tiszteletdíja megvonásra kerül.
A szavazás módja
35. § (1)11
(2)12
(3)13
(4)14
(5) A szavazás nyílt vagy titkos.
(6) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(7) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással – kézfelemeléssel – hozza.
36. § (1) Nyílt szavazás esetén legalább 2 települési képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazás estén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők igen, nem , tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön aláírással hitelesített névsort a jegyzőkönyvköz kell csatolni.
37. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben titkos szavazást rendelhet el.
(2)15 A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester vagy bármely települési képviselő.
(3) A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Titkos szavazásnál az esetenként létrehozott szavazatszámláló bizottság jár el. Tagjaira a polgármester tesz javaslatot, megválasztásuk vita nélkül egyszerű szótöbbséggel történik.
(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a bizottság tagjainak hitelesítő aláírását.
(6) A szavazatszámláló bizottság az (5) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a Képviselő-testületnek és ezután az elnök kihirdeti a döntést.
38. § A Képviselő-testület titkos szavazást az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat.
39. § (1) Szavazategyenlőség esetén az indítvány elutasítottnak kell tekinteni. Az ily módon elutasított indítványt csak akkor kell egy alkalommal újratárgyalni, ha annak az elutasítását a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, és kezdeményezi a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be a polgármester a Képviselő-testületnek, míg a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt, adott esetben rendkívüli testületi ülésen.
(2) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Kezdeményezését az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül, adott esetben rendkívüli ülésen dönt.
A Képviselő-testület döntései
40. § (1) A Képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás kérésre, valamint
d) a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
A rendeletalkotás
41. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét, illetőleg minősített többséget igénylő ügy esetén az erre való utalást.
(2) A Képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)16
42. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotási javaslatot a polgármesternél kell kezdeményezni.
(3) Az Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) bizottságok elnökei
c) polgármester, jegyző,
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(4) A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi, az illetékes bizottságok, esetleg külső szakértő bevonásával.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(7)17 Az önkormányzati rendelet kihirdetésének a módja az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(8)18
(9) Az önkormányzati rendeletek és határozatok betűrendes és határidős nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(10)19
(11) A jegyző kétévenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a Képviselő-testület elé terjeszti.
A Képviselő-testület dokumentumai
43. § A Képviselő-testület
a) nyílt üléséről egy eredeti példányban kell papír alapon jegyzőkönyvet készíteni, és a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal részére.
b) zárt üléséről egy eredeti példányban kell papír alapon jegyzőkönyvet készíteni, és a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal részére.
44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elkészítésről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv szövegszerűen tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:
a) valamely hozzászólás,
b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) a megtárgyalt írásos előterjesztések,
d) az írásban benyújtott hozzászólások,
e) egyéb írásos indítványok.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Közös Önkormányzati Hivatalban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(6)20 A zárt ülésről készül külön jegyzőkönyvben valamint az ülés írásos anyagában az érintetteken és a 20. §. (4) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
A bizottságok
45. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési joggal is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület állandó, ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális feladatok ellátásáról szóló helyi rendeletében döntési jogkörrel felruházott Szociális Bizottságot működtet. Feladataikat az 1. mellékletben rögzítettek képezik.
(4) A Képviselő-testület a polgármester, a képviselő-testület tagjai által benyújtott vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára 3 fős Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottságot hozott létre. Feladatát az 1. mellékletben rögzítettek képezik.
(5) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozhat létre, mely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságokra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
46. § (1)21 A bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. Nem lehet bizottság elnöke és tagja a polgármester, alpolgármester.
(3)22
(4) A bizottsági tagok és az elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.
(5) Az Mötv. 47. §. (1) bekezdését a határozatképesség tekintetében a bizottságra is alkalmazni kell.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (Mötv. 49. §. (3) bek. ) személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottsági elnök és tagok esetében a bizottság dönt.
(7)23 A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően kötelesek esküt tenni a Képviselő-testület előtt.
(8) Az összeférhetetlenség szabályai a nem képviselő bizottsági tagokra is ugyanúgy vonatkoznak, mint az önkormányzati képviselőkre, ezért a jelölés és választás során erre is figyelemmel kell lenni.
47. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja látja el az elnöki teendőket.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára.
(3) A képviselők, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
48. § (1) A bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(2)24 A bizottság állásfoglalásait, döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén jelen rendelet 39. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
49. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az elfogadott határozatokat, felszólalások lényegét és a javaslatokat.
(2) A bizottság ügyviteli teendőit a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságoknál is értelemszerűen alkalmazni kell.
A polgármester
51. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású tisztségviselő.
(2)25
52. § (1) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester törvényben vagy annak elhatalmazása alapján kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározott feladatait, hatásköreit az azokban előírt módon gyakorolja. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
53. §26 (1) A polgármester az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős. Ebből eredően főbb feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
d) az önkormányzat gazdálkodásának és a gazdálkodás észszerűségének biztosítása,
e) a demokratikus hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülésének biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok megteremtése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, az együttműködés kialakítása, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzattal,
h) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása és végrehajtása,
i) a képviselő-testület üléseinek összehívása és vezetése,
j) az önkormányzat képviselete, a megállapodásokat aláírása képviselő- testület nevében és felhatalmazásával,
k) külföldi és hazai testvérkapcsolatok feletti őrködés, gondoskodás a kapcsolatok ápolásáról.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottságok összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit –
c) a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,
(3) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt.
(4) A hivatal egészének irányítása a polgármester feladata. A polgármester az irányító eszközök alkalmazásánál kikéri a jegyző véleményét.
(5) A polgármester kizárólagos hatáskörébe tartozó eszközök, vezetői jogosítványok:
a) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében és az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
b) A köztisztviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, e hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
(6) A polgármester nem adhat utasítást a jegyzőnek és a hivatal ügyintézőjének saját államigazgatási hatáskörben hozandó döntésre vonatkozóan. Ezekben az ügyekben a jegyző önállóan jár el.
(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével - amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést - dönthet jogvesztő határidő beállta esetén vagy 1 millió Ft-nál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pályázati ügyekben.
(8) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene, továbbá dönthet a képviselő-testület által évente a költségvetési rendeletben polgármesteri tartalék címén meghatározott forrás felhasználásáról.
54. § A Képviselő-testület a két ülés között szükségessé váló feladatra rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek 500.000 Ft értékhatárig.
55. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával látja el.
A jegyző
56. § (1)27 A közös hivatal alkotó önkormányzatok polgármesterei (Polgármesterek Tanácsa ) - pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki, határozatlan időre.
(2) A pályázat kiírásáról és annak tartalmáról a polgármesterek döntenek.
(3)28
(4)29 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.
57. §30 (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) végrehajtja a Képviselő-testület döntéseit
d) a Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet.
e) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír.
f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, amennyiben ennek ellenére jogszabálysértő döntés születik, ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
g) a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles elektronikusan megküldeni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Vezetőjének.
h) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, és a bizottságainak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
(2) A jegyző önkormányzati rendelettel kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik az önkormányzati rendelet kihirdetéséről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi a hivatal munkáját
b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át
d) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságainak ülésén.
e) önállóan dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetve szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) szervezi a polgármesteri hivatal jogpropaganda munkáját
g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
h) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében,
j) a polgármester, illetve a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit megküldi a Kormányhivatal vezetőjének.
Az önkormányzat hivatala
58. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való elkészítésével és a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre Esztári Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2)31
A közös testületi ülés
59. § (1) A közös testületi ülést Esztár Község Polgármestere hívja össze, vezeti az ülést, úgy, hogy együttes ülés tartása esetén a Képviselő-testületek külön-külön szavaznak a napirendi pontok felett.
(2) Az előterjesztések elkészítéséről és kiküldéséről a jegyző gondoskodik, az együttes ülésről közös jegyzőkönyv készül.
A települési képviselők jogállása
60. § A települési képviselő az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
61. § (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak A települési képviselők - megválasztásukat követően - az alakuló ülésen esküt tesznek.
(2) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és a jelen rendeletben foglalt jogok és terhelik az ezekben foglalt kötelezettségek.
(3) A települési képviselőt külön rendelet alapján tiszteletdíj illeti meg.
(4) A települési képviselők képviselői feladatuk ellátása során felmerült kiadásaira költségtérítésben részesülhetnek.
62. § (1) A települési képviselő:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,
e) javasolhatja a bizottság elnökének feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni,
f) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, polgármesternek, kisebbségi önkormányzatnak a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
h) a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
i) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre 30 napon belül érdemi választ adni köteles.
(2) A települési képviselő köteles:
a) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában,
b) választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
c) szóban vagy írásban a polgármesterné előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
d) képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
e) vagyonnyilatkozatot tenni, valamint a köztartozásmentes adózók nyilvántartásába kérni a felvételüket.
(3) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőzően az ülés megkezdésének időpontjáig a polgármesternek jelenti be.
(4)32 Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját a Képviselő-testület 2 hónap időtartamra 50%-kal csökkentheti.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
63. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) falugyűlés.
(3) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(4) A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 10 nappal előbb a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(5) Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelenőségétől vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésére hirdeti meg a közmeghallgatást.
(6) Ha közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
(7) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy kivizsgálásával a Képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a bizottságot, ha szükséges alkalmi bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(8)33 A lakosság szélesebb körét érintő, az alapvető életviszonyokat befolyásoló döntés esetén a lakosságot a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az Önkormányzat vagyona
64. §34
Az Önkormányzat költségvetése
65. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik.
(3) Az első fordulóban a költségvetési koncepciót kell összeállítani, mely
a) költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal,
b) a bevételi források,
c) a lehetőségek és a célok egybevetése,
d) megvalósítási sorrend meghatározása,
e) a helyi közösség véleményének, igényeinek felmérése.
(4) A második fordulóban a kész rendelettervezetet kell megtárgyalni.
(5) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
66. §35
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
67. §36
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
68. §37
69. § Ez a rendelet 2024. november 19-én lép hatályba.
1. melléklet a 9/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Szociális Bizottság
A bizottság létszáma: 3 fő
A bizottság feladatai:
- közreműködik a tárgykörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,
- állást foglal a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben,
- beszámolhat a Képviselő-testületnek a bizottság munkájáról,
- javaslatot tehet a Képviselő-testület éves munkatervére,
- átruházott hatáskörében dönt a 2. sz. melléklet szerinti önkormányzati szociális hatósági ügyben.
2. Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó Bizottság
A bizottság létszáma: 3 fő
A bizottság feladata:
- közreműködik a tárgykörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,
- állást foglal a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben,
- beszámolhat a képviselő-testületnek a bizottság munkájáról,
- javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervére,
- a polgármester valamint a képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése, ellenőrzése,
- az összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátása.
2. melléklet a 9/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Szociális Bizottságra ruházza át az alábbi önkormányzati szociális hatósági ügyeket:
Az 1993. évi III. tv. hatálya alá tartozó
- rendkívüli települési támogatás.
2. A polgármesterre ruházza át az alábbi önkormányzati hatósági ügyeket:
Az 1993. évi III. tv. hatálya alá tartozó települési támogatás formái közül
- rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez való hozzájárulásként
- köztemetés
- lakhatási támogatás
- gyógyszertámogatás
- mezőgazdasági terménytámogatás
- élelmiszertámogatás
- helyi tüzelőanyag támogatás
- gyermekétkeztetési díjkedvezmény
- gyermekek védőoltás költségeinek támogatása.
3. melléklet a 9/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez38
A 7. § (1) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 22. § (2) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (8) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (2) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (3) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (4) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (2) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (3) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (7) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (8) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (10) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (6) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (7) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (1) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (4) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § (2) bekezdését az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. § (4) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (8) bekezdése az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 64. §-t az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 66. §-t az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 67. §-t az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. mellékletet az Esztár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete 19. § m) pontja hatályon kívül helyezte.