1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelménye megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek. A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményére tekintettel szükséges az SZMSZ módosítása:

1. Az SZMSZ. 7. § (1) bekezdésének módosítása indokolt, mivel az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselőtestület hatásköre a jegyzőre is átruházható.

2. Az SZMSZ. 8. § (1) bekezdése pontatlanul veszi át az Mötv. 13. § (1) bekezdése szerinti felsorolást, továbbá nem rendeletalkotási tárgykör az Mötv. szerinti önkormányzati feladatok meghatározása, ezért a szabályozás hatályon kívül helyezése indokolt.

3. Az SZMSZ. 10. §-a nem felel meg a Jszr. 48. § (1) bekezdése szerinti, a jogszabály pontjainak jelölésére vonatkozó szabályoknak, mert két „e)” pontot tartalmaz a felsorolás, ezért a szabályozás módosítása indokolt.

4. Az SZMSZ. 16. § (2) bekezdésének a módosítása szükséges, mivel a testületi ülést a polgármester hívja össze, ezért nem értelmezhető az a szabály, hogy a polgármester előzetes engedélyével lehet eltérni a meghívó ülés előtti 3 nappal történő kiküldésétől, továbbá sérti a Jat. 2. § (1) bekezdés szerinti jogbiztonság követelményét az, hogy a „kivételes” esetek nincsenek konkrétan meghatározva.

5. A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelménye megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek, ezért szükséges az SZMSZ2

- 17. § (2) és 24. § (3) bekezdésében a „halasztást nem tűrő, indokolt esetek”, „halaszthatatlan” esetek konkrét meghatározása,

- kiegészítése azzal, hogy „elnök” alatt kit/kiket kell érteni,

- 44. § (6) bekezdésének a módosítása, mivel az SZMSZ2. 19. §-ának nincsen (4) bekezdése,

- 48. § (2) bekezdésének a módosítása, mivel az SZMSZ2. 38. §-ának nincsen (1) bekezdése,

- 53. § (7) bekezdés b) pontjában a „döntés jellege miatt nem halasztható” szövegrész pontosítása,

- 63. § (8) bekezdésében a „nagyobb jelentőségű közügy” meghatározása.

6. Az SZMSZ. 17. § (4) bekezdését szükséges összhangba hozni az Mötv. 44. §-ával, amely szerint 15 napon belüli időpontra kell a rendkívüli ülést összehívni, nem pedig 15 napon belül.

7. Az SZMSZ 22. § (2) bekezdésének szabályozása nem felel meg az Mötv. 45. §-ának, mivel a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség „egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatásuk” esetére kell az ülés vezetését és összehívását szabályozni, ezért az SZMSZ hivatkozott szakaszának módosítása javasolt.

8. Az SZMSZ. 34. § (5)-(7) bekezdéseit megismétli a 35. § (1)-(3) bekezdés, ezért a szabályozás összhangba hozatala szükséges a Jat. 2. § (1) bekezdés szerinti jogbiztonság érvényesülése érdekében, továbbá a 34. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt, mivel a kötelezettségszegés szankcióját a 35. § (4) bekezdése tartalmazza az Mötv.-nek megfelelően. 9. Az Mötv.-ben foglalt rendeletalkotási felhatalmazás hiányában szükséges hatályon kívül helyezni az SZMSZ2.:

- 41. § (3) bekezdését, mivel az elektronikus ügyintézés szabályozása nem SZMSZ szabályozási tárgykör,

- 57. § (1) bekezdésében a „polgármester útmutatásával” szövegrészt, a jegyzői feladatellátás módja nem rendeletalkotási tárgykör,

- 3. mellékletét, mivel a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát nem rendeletben kell elfogadni,

- 64. § és 66.-67. §-ait, mivel az önkormányzati gazdálkodás, annak ellenőrzése nem SZMSZ szabályozási tárgykör.

10. Az SZMSZ 42. § (8) és (10) bekezdése rendelkezik a képviselő-testület döntéseinek jelöléséről, azonban a rendelkezések nem felelnek meg maradéktalanul a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében, 15. §-ában foglaltaknak. Mivel a rendelet és határozat megjelölése az IM rendeletben teljes körűen szabályozott, ezért az SZMSZ hivatkozott szakaszainak hatályon kívül helyezése javasolt.

11. Az SZMSZ 42. § (7) bekezdését az Mötv. 51. § (2) bekezdésére tekintettel szükséges kiegészíteni azzal, hogy a rendelet hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztése a rendelet kihirdetésének a módja.

12. Az SZMSZ 46. § (1) és (3) bekezdése nem felel meg az Mötv. 57. § (1) és 58. § (2) bekezdésének, amely szerint a bizottság személyi összetétele a polgármester – nem pedig bármely képviselő vagy a bizottság – javaslatára változtatható meg. 13. Az SZMSZ 46. § (7) bekezdésének módosítása indokolt, mivel az Mötv. 28. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával, nem pedig az eskütétellel keletkeznek.

14. Az SZMSZ 51. § (2) bekezdése nem felel meg az Mötv. 74. § (1) bekezdésének, mivel az alpolgármester a polgármester törvényes helyettese, az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, az nem rendeletalkotási tárgykör, ezért a szabályozás pontosítása javasolt.

15. Az SZMSZ 56. §-ának felülvizsgálata szükséges, mivel a polgármester nem nevezett ki aljegyzőt.

16. Az SZMSZ 57. §-a nem felel meg a Jszr. 46. § (1) bekezdése szerinti, a jogszabályban felsorolás jelölésére vonatkozó szabályoknak, mivel a (2)-(6) bekezdéseket a latin ábécé kisbetűivel jelölt pontokra kell tagolni, mert azok tartalmuk szerint felsorolások, ezért nem tagolhatók bekezdésbe.

17. Az SZMSZ 62. § (4) bekezdésében az Mötv. 33. §-a szerinti rendeletalkotási felhatalmazás nincsen tartalommal kitöltve, ezért szükséges meghatározni a tiszteletdíj csökkentés mértékét és időtartamát is.

18. Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szükséges meghatározni az SZMSZ-ben, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.