Kismarja Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2013. (IV. 29.) ÖR számú rendelete

a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló

8/2012.(IX.19.) ÖR számú rendelet módosításáról és

egységes szerkezetbe foglalásáról

Kismarja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2012.(IX. 19.) sz rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

 (1) A rendelet hatálya kiterjed Kismarja Község közigazgatási területén élő:

a)magyar állampolgárokra,

b)a bevándoroltakra és letelepedettekre,

c)hontalanokra,

d)valamint magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya a továbbiakban kiterjed az Szt. 3. § (3)-(4) bekezdése, illetve 6. §-ban foglaltakra.

a)Hatályon kívül helyezve

b)Hatályon kívül helyezve

Hatásköri rendelkezések

2. §

(1) Kismarja Község Önkormányzata az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat biztosítja:

a)Hatályon kívül helyezve

b)Az Sztv. 37. §-ban meghatározott rendszeres szociális segélyt,

c)hatályon kívül helyezve

d)hatályon kívül helyezve

e)Az Sztv. 45.§-ában meghatározott átmeneti segélyt,

f)Az Sztv. 46.§-ban meghatározott temetési segélyt,

g)Az Sztv. 45. §. (1) bek-ben meghatározott szociális kölcsönt

(2) Kismarja Község Önkormányzata az alábbi természetbeni szociális ellátásokat nyújtja:

a)az Sztv. 48.§-ában meghatározott köztemetést,

b)az Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott közgyógyellátást, (méltányossági)

c)hatályon kívül helyezve

d)hatályon kívül helyezve

(3) Az átmeneti segély és a temetési segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható a rendelet 13.§-ában és 15.§ (6) bekezdésében meghatározottak szerint.

(4) Az alábbi ellátások megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetére szóló megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

a) 

b)átmeneti segély, - rendkívüli élethelyzet esetében

c)temetési segély,

d)köztemetés,

e)szociális kölcsön.

(5) Az alábbi ellátások megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetére szóló megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület gyakorolja. :

a) 

b) 

c)átmeneti segély,

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján lehet benyújtani.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 1-13. számú mellékletei szerinti, a szociális ellátások iránti kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványok, melyeken tömören és világosan fel vannak tüntetve a formanyomtatvány kitöltésének szabályai, fel vannak sorolva azok a mellékletek, iratok, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek,  az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Osztályán igényelhetők.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyilatkozatnak, illetve igazolásnak tartalmaznia kell az Sztv. 18. § a-g/ pontjában szereplő adatokat. Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

4. §

(1) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelem- és vagyonnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, környezettanulmányt lehet készíteni, illetve az illetékhivatal vagy független szakértő bevonásával kell azt megállapítani.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiben az önkormányzat hivatalos tudomása vagy bármely más ügyben folyt környezettanulmány alapján nem feltételezhető lényeges változás.

(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Az értesítés az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján keresztül is megtehető. 

5. §

(1) A megállapított ellátások kifizetése és folyósítása az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének házipénztárán keresztül, vagy postautalványon, vagy átutalással az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 63/2006. (III.27.)  Kormányrendeletben meghatározottak alapján utólag minden hónap 5-éig történik.  

6. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően kétévenként egy alkalommal köteles felülvizsgálni.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

8. §

Hatályon kívül helyezve

Aktív korúak ellátása

9. §.

(1) A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk számára a jegyző az Szt. 33.§. (1) bekezdésében foglaltak szerint aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg, és

a)

b)

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

10. §

(1) A jegyző foglalkoztatás helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapít meg, ha a kérelmező aktív korúak ellátására való jogosultságának fennállása – az Szt. 33. §. figyelembevételével – megállapítható és a kérelmező nem tartozik az Szt. 37.§. (1) bekezdésében meghatározott rendszeres szociális segélyre jogosultak körébe.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles

a)az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani,

b)az életvitelszerűen lakott lakáshoz tartozó kertet tisztán tartani, megművelni,

c)a lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, javítását biztosítani,

d)a lakóingatlant rendeltetésszerűen használni,

e)az életvitelszerűen lakott lakás és a lakókörnyezet higiénikus állapotának fenntartását biztosítani.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkalehetőséget, közfoglalkoztatást elfogadni.

(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben előírtak valamelyike a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy neki felróható magatartása miatt nem teljesül, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának megszüntetésére kerül sor.

Rendszeres szociális segély

11. §

(1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdése értelmében az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a)egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b)a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c)a Sztv. 37. § (1) bek. c.) pontjában meghatározottak szerint 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, vagy

d)az Sztv. 37. § (1) bekezdés d.) pontja alapján:

• szakorvos által igazolt 12. heti terhesség, vagy
• pszichiátriai kezelés alatt álló, mentális és pszichés állapot miatt tartós betegség, amelyet a pszichiátriai osztály szakorvosa igazol,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Bihari Szociális Szolgáltató Központ Kismarjai Irodája (Kismarja Bocskai u. 22 szám /továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). 

(3) A Szt. 37/A §. (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő  Szolgálattal.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a)a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b)írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

c)teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d)köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

e)köteles a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(5) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:

a)figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b)tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt, a beilleszkedést segítő programban foglaltakról, az együttműködés eljárási szabályairól,

c)a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d)folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f)az együttműködési kötelezettség megszegésének napjától számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek az együttműködési kötelezettségének megszegésének tényét, kivéve, ha az együttműködésre kötelezett a megjelenésre előírt határidőt követő 8 napon belül igazolási kérelmet terjesztett elő, és az megalapozottnak minősül,

g)a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet,

(6) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és      mentális állapotához igazodva kiterjed a

a)a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra

b)az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c)a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(7)  A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a)foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: egyéni tanácsadás, esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b)más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(8) A jegyző kötelezettségei:

a)a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,

b)

(9) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a)a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b)a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását, nem igazolja (az akadályoztatást megszűnését követő 8 napon belül)

c)a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d)

Lakásfenntartási támogatás

12. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles

a)az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani,

b)az életvitelszerűen lakott lakáshoz tartozó kertet tisztán tartani, megművelni,

c)a lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, javítását biztosítani,

d)a lakóingatlant rendeltetésszerűen használni,

e)az életvitelszerűen lakott lakás és a lakókörnyezet higiénikus állapotának fenntartását biztosítani.

(2) A jegyző a rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt ötnapos határidő kitűzésével felszólítja.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

Ápolási díj

(méltányossági)

13. §.

Hatályon kívül helyezve.

Átmeneti segély

14. §

(1) A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azokat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeket, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A kivételes méltánylást igénylő esetben az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200%-kal el lehet térni.

(4) Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét.

(5) Az átmeneti segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló.

15. §

(1) Az átmeneti segélyt természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani.

(2) Az átmeneti segély természetbeni formája lehet:

a)gyógyszertámogatás,

b)közüzemi díjak vagy egy részének kifizetése,

c)intézményi térítési díjak vagy ezek egy részének kifizetése.

(3) A gyógyszertámogatást, a közüzemi díjak és az intézményi térítési díjak kifizetésére szolgáló összeget a kérelemben és a határozatban megjelölt gyógyszert kiadó gyógyszertárhoz, a közüzemi szolgáltatást végző szervhez, illetve az intézményhez kell átutalni.

16. §.

(1) Abban az esetben, amennyiben az átmeneti segély későbbi megállapítása valakinek az életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti, az átmeneti segély iránti kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Temetési segély

17. §

(1) A Polgármester temetési segélyt állapít meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott

a)annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b)tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét a rendelet melléklete tartalmazza.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján.

(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint ha a haláleset helye szerint nem a Kismarja Község Önkormányzata lenne illetékes, be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(6) A kérelmező a temetési segély természetbeni megállapítását is kérheti. Ebben az esetben a temetési segély összegét a kérelemben és a határozatban megjelölt temetési szolgáltatást végző számlájára kell átutalni.

(7) Nem állapítható meg temetési segély annak

a)aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül,

b)akinek a családjában az egy főre eső jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében a 350 %-át

Szociális kölcsön

18. §.

(1) A szociális törvény 45 §. (1) bek.-e alapján az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható (a továbbiakban: szociális kölcsön) annak a kérelmezőnek, aki rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Szociális kölcsönt annak a kérelmezőnek nyújt az önkormányzat, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, ezt három hónapra visszamenőleg igazolni tudja.

(3) A szociális kölcsön igénybevételéhez a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat javaslata is kérhető.

(4) A szociális kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni.

(5) A szociális kölcsön felső határa 100.000.-Ft., a visszafizetési határidő legfeljebb 10  hónapig terjedhet.

(6) A kölcsön folyósításával és a visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(7) A szociális kölcsön kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

19. §

(1) Az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

A Polgármester köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén adhat mentesítést az eltemettetésre köteles személy számára. Különös méltánylást érdemlő körülmények:

a)a temetési költségek viselése az eltemettetésre köteles személy, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

b)az eltemettetésre köteles személy, illetve a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Közgyógyellátás

20. §

(1)-(6) hatályon kívül helyezve

(7) helyébe a következő rendelkezés lép:

Méltányossági jogcímen a közgyógyellátás kizárólag abban az esetben állapítható meg

a)ha az igénylő alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra, és amit a járási hivatal jogerős elutasító határozatával igazol, és nehéz családi körülményeit a családsegítő szolgálat környezettanulmánnyal alátámasztja.

b)aki 75. életévét még nem töltötte be és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 60.000.- Forintot, egyedül élő esetében a 75.000.- Forintot, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át

c)aki a 75. életévét betöltötte, de a 85. életévét még nem érte el és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 90.000.- Forintot, egyedül élő esetében a 101.000.- Forintot, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át..

d)aki a 85. életévét betöltötte, de a 100. életévét még nem érte el és  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 101.000.- Ft-ot és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át.

(8) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság a rendelet (7) bekezdés szerinti jogosult esetében egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(9) – (16) Hatályon kívül helyezve

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

21. §

Hatályon kívül helyezve

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22. §.

(1) Kismarja Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakellátást biztosit. A alapszolgáltatási feladatok ellátásával a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulását (4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. U. 17-19.) bízza meg. A szakellátási feladatokat 2012. május 01. napjával Kismarja Község Önkormányzata biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

     Szociális alapszolgáltatások:

a)az étkeztetést,

b)a házi segítségnyújtást,

c) 

d)nappali ellátást (idősek klubja),

e)családsegítés,

f)gyermekjóléti szolgáltatás.

(3) Kismarja Község Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásként

 a.) bentlakásos intézményként – Kismarjai Idősek Otthonát működtet.

(4) Kismarja Község Önkormányzata gondoskodik még a

a)az ellátási területen jelentkező igények felméréséről, a gondozás megszervezéséről, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítéséről, valamint a tanácsadás biztosításáról,

b)az alap és nappali ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolásáról,

c)speciális alapellátási feladatok megszervezéséről.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele

22/A. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Ezen kívül, akinek tudomása van az ellátásra szoruló helyzetéről, jelzéssel élhet a fenntartó felé, mely intézkedik az eljárás hivatalból történő megindításáról.

(2) Szociális alapellátás igénybevétele esetén a kérelmet a Bihari Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez, szakellátás (bentlakásos intézményi elhelyezés) igénybe vétele esetén a Kismarjai Idősek Otthona vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az intézményvezető indokolt esetben köteles külön eljárás nélkül, soron kívül a szükséges alapellátást, gondozást biztosítani, ha annak elmaradása a rászoruló életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyezteti.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnése

22/B. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnik

a)a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére,

b)ha a szociális szolgáltatást a jogosult szándékosan akadályozza,

c)a jogosultnak a településről történő elköltözésével,

d)a jogosultsági feltételek megszűnésével,

e)a jogosult halálával,

f)ha az ellátásért fizetendő térítési díjat az igénybevevő vagy törvényes képviselője a tárgyhavi befizetés időpontjától számított 3 hónap után felszólítás ellenére sem fizeti be,

g)az ellátást egybefüggően 30 napon át bejelentés nélkül (igazolatlanul) nem veszi igénybe.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

22/C.§

(1) Az Sztv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások megállapítására vonatkozó feltételek hiányában a kérelmeket el kell utasítani. A feltételek hiányában vagy a hivatkozott törvényben, illetve e rendeletben foglalt rendelkezések megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján.

(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, valamint a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha annak megfizetése a jogosulatlanul igénybe vevő megélhetését veszélyezteti. 

Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés

23. §.

 (1) A képviselő-testület a Bihari Szociális Szolgáltató Központon keresztül – azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a)koruk,

b)egészségi állapotuk,

c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d)szenvedélybetegségük, vagy

e)hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális étkeztetés biztosítása az Önkormányzat által működtetett konyháról történik, elvitellel vagy házi segítségnyújtás formájában kihordással.

24. §.

(1) A szociális étkeztetés engedélyezése a benyújtott kérelem alapján a Társulási Tanács által megállapított térítési díj alapulvételével a szociális központ vezetőjének hatáskörébe tartozik. (Az intézményi térítési díj összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

(2) A személyi térítési díjat a Bihari Szociális Központ vezetője 30 napon belül írásban állapítja meg és közli az igénylővel.

A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(3) A képviselő-testület – a fizetésre kötelezett kérelmére - hozzájárul ahhoz, hogy különösen méltánylást érdemlő esetben

a)ha a kérelmező egyedülálló és nem rendelkezik jövedelemmel,

b)kettő vagy több gyermeket, vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel, illetve tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen felnőtt személyt gondoz és a családban az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint a térítési díj összege,

c)a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb a mindenkori nyugdíj legkisebb összegénél és szociális körülményei ezt indokolják,

a Bihari Szociális Központ vezetője a személyi térítési díjat mérsékelheti, a díjhátralékot egészében vagy részben elengedheti, illetve legfeljebb 30 napra térítési díj fizetésére kötelezés nélkül biztosítsa a szociális étkeztetést. Az e bekezdés szerinti esetekről az intézményvezető a képviselő-testületet tájékoztatni köteles.

Házi segítségnyújtás

25. §.

(1) A képviselő-testület társulás útján – az intézményvezető irányítása mellett – házi segítségnyújtás keretébe gondoskodik .

a)azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,

b)azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból eredően az önálló életvitellel kapcsolatos

c)feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására nem képesek,

d)azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

(2) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás a Társulás alkalmazásában álló főállású házi gondozó foglalkoztatásával történik.

(4) A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

a)saját környezetében,

b)életkorának, élethelyzetének és egészségügyi állapotának megfelelően,

c)meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(5) A házi segítség nyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek, különösen:

a)az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

b)az orvos előírásai szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,

c)segítség nyújtás a higiénia megtartásában,

d)közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása.),

e)segítség nyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban,

f)segítség nyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,

g)részvétel az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,

h)az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,

i)az előgondozást végző személlyel való együttműködés.

(6) A 2004. évi CXVI. Tv alapján a házi gondozási körzet működtetéséhez Kismarja község közigazgatási határain belül egy házi gondozási körzetet alakit ki.

(7) A ház segítség nyújtás intézményi térítési díját a Társulási Tanács állapítja meg. A házi segítség nyújtásért személyi térítési díjat nem kell fizetni.

(8) Házi segítségnyújtás tekintetében szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedély betegsége miatt a szociális szolgáltatás igénybevétele indokolt.

(9) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Bihari Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26. §

Hatályon kívül helyezve

Családsegítés

27. §

(1) A családsegítő szolgáltatás célja a település területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(2) A képviselő-testület a családsegítő szolgáltatás (3) – (5) bekezdéseiben részletezett feladatait a társulás által foglalkoztatott családgondozó és gyermekjóléti szolgáltató keretében  külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el.

(3) A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében

a)figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé,

b)veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a szociális központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

(4) A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

a)tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájárulás módjáról,

b)szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt,

c)segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,

d)meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében,

e)családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását,

f)ellátja az SzT. 37/C. §-ában megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.

(5) A családsegítő szolgálat egyéb feladatai:

a)elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket,

b)kezdeményezi a települési önkormányzatnál

a.az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,

b.új szociális ellátások bevezetését,

c.egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek SzT-ben meghatározott vagy más speciális ellátását.

c)közreműködik a szociális segélyezéshez kapcsolódó beilleszkedési program végrehajtásában.

(6) A családsegítő szolgálat a (4) bekezdés d., és e. pontjaiban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.

(7) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

Nappali ellátás

28. §.

(1) Az idősek nappali ellátása a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.

(2) Az idősek nappali ellátását igénybe veheti az a 18. életévet betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bek.-ben meghatározott támogatásra szorul.

(3) Az idősek nappali ellátásának szolgáltatásai különösen:

a)igény szerinti meleg élelem biztosítása,

b)szabadidős programok szervezése,

c)szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése,

d)hivatalos ügyek intézésének segítése,

e)munkavégzés lehetőségének szervezése,

f)speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.

(4) Az idősek nappali ellátása intézményi térítési díjának összegét az 1. számú melléklet tartalmazza. Az étkeztetésen kívül az idősek klubjának szolgáltatásai térítésmentesek.

(5) A nappali ellátásba történő felvételről, a tagsági viszony megszüntetéséről, az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj összegéről a Bihari Szociális Központ vezetője, mint intézményvezető dönt.

Szakosított ellátások

Idősek Otthona

29. §.

(1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) A Kismarja Község Önkormányzata által fenntartott Kismarjai Idősek Otthona (4126 Kismarja, Fő u. 16.) ápolást, gondozást nyújtó intézmény.

(3) A Kismarjai Idősek Otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

(4) A Kismarjai Idősek Otthonába az a 18.-ik életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(5) Ha a (3) és (4) bek.-ben említett személy pszichiátriai szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

30. §.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásnak igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján történik, melyet az intézményvezető állapít meg.

(3)

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelméről az intézményvezető 15 napon belül dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(6) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Kismarja Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület dönt a beutalás kérdésében.

(7) Az ellátásról szóló intézményvezetői döntés esetében – amennyiben azt nem vitatják – az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, ill. törvényes képviselőjével megállapodást köt.

A megállapodás tartalmazza:

a)az intézményi ellátás időtartamát,

b)az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c)a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

31. §.

(1) Az intézmény vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát, ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az ellátást igénybe vevőnek, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személynek személyi térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A térítési díjat a törvényben meghatározottak szerint

a)az ellátást igénybe vevő jogosult,

b)a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő

c)a jogosultnak az a házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d)a jogosult tartását szerződésben vállaló személy

e)a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c.)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni az (a.)-e.) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett)

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.

(6) Tartós bentlakásos intézményi ellátás estén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

(7) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

(8) Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(9) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(10) Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlan, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

(11) Ha az intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, akkor a térítési díj mértéke csökkenthető s a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat:

a)az ellátásban részesülő havi jövedelme,

b)az ellátásban részesülő jelentős készpénz, vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában,

c)a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme figyelembe vételével

(12) A bentlakásos intézményben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha a vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

(13) A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a (12) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.

(14) Ha a személyi térítési díjat az Szt. 119.§ (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartó bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán, idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/D.§ (1) bekezdése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.

(15) A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni.

(9) A Kismarjai Idősek Otthonának működésére egyebekben az Sztv. ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §.

(1) Ezen rendelet 2013. április 29. napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláirt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető l994. évi I. tv. 3.§.-ával összhangban az Európai Közösségeknek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 8/2012. (IX. 19.) ÖR számú rendelet.

                             Szűcs László                                          Fényi Imréné

                             polgármester                                               aljegyző

A rendelet kihirdetve: 2013. április 29.

Fényi Imréné

                                                                                                   aljegyző

1. sz. Melléklet

A 3/2013.(IV. 29.) sz. rendelethez

1.) A temetés helyben szokásos legkisebb díja                                                      93.710.-Ft.

2.) A temetési segély összege                                                                                   10.000.-Ft.

3.) Szociális ellátások intézményi térítési díjának összege az 1993. évi III. törvény 115. §. (1) 

     bekezdésének megfelelően, a következők szerint módosul:

a.) Bentlakásos Idősek Otthonában a havi intézményi térítési díj

        összege                                                                                                        69.000.-Ft/hó,                                                                                    

        melyből az egy napra jutó intézményi térítési díj összege:                           2300.-Ft/nap

     Az egy napra jutó intézményi térítési díj összegéből

-gondozási díj összege:                                                                      856.- Ft/nap

-étkezési díj összege:                                                                      1.044.- Ft/nap

• melyből reggeli:                                                                 115.- Ft/nap
• ebéd:                                                                                  272.- Ft/nap
• vacsora:                                                                             135.- Ft/nap

Összesen a háromszori étkezés rezsi költsége:                                      522.- Ft/nap

b.) Idősek nappali ellátásában részesülők intézményi térítési díja:

      szolgáltatás igénybevétele étkezés nélkül:                                                               0.-Ft/nap       

c.) Idősek nappali ellátásában részesülők intézményi térítési díja:                                                                                

     szolgáltatás igénybevétele étkezéssel:                                                                   510.-Ft/nap 

d.) Szociális étkeztetésben részesülők intézményi térítési díja:                                                                      

•  ebéd:                                                                        510.-Ft/nap
•  dolgozói ebéd(Mt. Alkalm. Közalkalm. Köztisztvi.)        380.- Ft/nap
• Vendégebéd:                                                                       680.- Ft/nap

e.) Házi segítségnyújtás óradíja:                                                                    0.- Ft/gondozási óra

A d.), illetve az e.) szerinti ellátások intézményi térítési díját 27 %-os ÁFA terheli.

A 3. pont a.) és b.) bekezdése szerinti intézményi térítési díj a demens ellátottakra is vonatkozik.