Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 04. 01- 2021. 11. 18Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Kismarja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja szerint kapott felhatalmazás alapján, Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, 42. §-ban, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kismarja Község közigazgatási területén élő:
a) magyar állampolgárokra,
b) a bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) valamint magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
3. Értelmező rendelkezések
3. § Hatályon kívül helyezve.
4. Hatásköri és eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott települési támogatás iránti kérelmet az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján lehet benyújtani.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 1-13. számú mellékletei szerinti, a települési támogatás iránti kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványok, melyeken tömören és világosan fel vannak tüntetve a formanyomtatvány kitöltésének szabályai, fel vannak sorolva azok a mellékletek, iratok, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek, az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Osztályán igényelhetők.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyilatkozatnak, illetve igazolásnak tartalmaznia kell az Sztv. 18. § a-g/ pontjában szereplő adatokat. Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.
5. § (1) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelem- és vagyonnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, környezettanulmányt kell készíteni, illetve az illetékhivatal vagy független szakértő bevonásával kell azt megállapítani. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal által fenntartott Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiben - az önkormányzat hivatalos tudomása vagy bármely más ügyben folyt környezettanulmány alapján - nem feltételezhető lényeges változás.
6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napján illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.
(2) Az e rendelet alapján folyósított pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.
(3) A megállapított ellátások kifizetése és folyósítása az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének házipénztárán keresztül, vagy postautalványon, vagy átutalással az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározottak alapján utólag minden hónap 5-éig történik.
(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.
7. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően évente egy alkalommal köteles felülvizsgálni.
5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
8. § (1) A szociális törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az Sztv. megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:
a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a hatáskör gyakorlója a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból akkor lehet elengedni a megtérítést, ha az igénybevevő egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben a megtérítés összegét méltányosságból a felére lehet csökkenteni annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.
6. Adatkezelés
9. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18.-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.
(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Az értesítés az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján keresztül is megtehető.
7. Ellátási formák
10. § (1) Kismarja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára
Települési támogatások
11. § (1) Elsősorban azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak, és akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(2) A kivételes méltánylást igénylő esetben az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200%-kal el lehet térni.
(3) A települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál.
(4) A települési támogatást vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló.
8. Lakhatási támogatás
12. § (1) A Képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.
(2) A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt.
(3) Lakhatási támogatásra az a kismarjai lakcímmel rendelkező személy jogosult,
a) akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri vagy meghaladja,
b) vagyonnal nem rendelkezik, és
c) az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik
ca) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője,
cb) önkormányzati szolgálati lakás használója.
(4) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások:
a) gáz-, áram-, víz díj,
b) szemétszállítási díj,
c) fűtési díj költsége.
(5) Az igazolt lakásfenntartás költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus) és egy téli hónap (december, január, február) számlájának átlaga alapján kell megállapítani. A költségek figyelembe vehető kiadásokat a (4) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.
13. § (1) Az Önkormányzat a lakhatási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. A lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.
(2) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagonnyilatkozatát,
b) a lakásban lakás jogcímét igazoló adás-vételi, vagy bérleti, vagy használati szerződést,
c) a lakásfenntartási költségek igazolására egy nyári és egy téli hónap számláit,
d) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri.
(3) A lakhatási támogatás mértéke havi 4.000.- Ft.
(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.
(6)
(7) lakhatási támogatásra való jogosultság feltétele még, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles
a) az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani,
b) az életvitelszerűen lakott lakáshoz tartozó kertet tisztán tartani, gyomtalanítani,
c) a lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, javítását biztosítani,
d) a lakóingatlant rendeltetésszerűen használni,
e) az életvitelszerűen lakott lakás és a lakókörnyezet higiénikus állapotának fenntartását biztosítani.
(8) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére, neki felróható magatartása miatt sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(9)
9. Gyógyszertámogatás
14. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése szerint közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.
(2) Gyógyszertámogatásra az a kismarjai lakcímmel rendelkező személy jogosult,
a) ahol a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át,
b) aki a 75. életévét betöltötte, de a 85. életévét még nem érte el és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 60.000.- Forintot, egyedül élő esetében a 75.000.- Forintot, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át..
c) aki a 85. életévét betöltötte, de a 100. életévét még nem érte el és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 90.000.- Ft-ot és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át.
(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,
b) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.
(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a krónikus betegség kacsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.
(5) A gyógyszertámogatás mértéke maximum havi 6.000.- Ft.
(6) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.
(7) Az ellátásban részesülő amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.
(8) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányossági közgyógyellátás került megállapításra a jogosultság fennállásáig.
(9) A gyógyszertámogatásra való jogosultságról a Képviselő-testület dönt.
Rendkívüli települési támogatások
15. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális rászorult személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt:
a) halálesetre tekintettel temetési támogatást,
b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, valamint elemi kár esetén krízistámogatást,
c) átmeneti létfenntartási gondok enyhítése céljából eseti támogatás formájában,
d) szociális kölcsön formájában.
10. Temetési támogatás
16. § (1) A Polgármester temetési támogatás formájába az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás érdekében rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a kismarjai lakcímmel rendelkező személynek, aki
a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és
c) az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.
(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát,
b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a halálesetet követő, vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül lehet benyújtani az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségének Szociális Irodáján. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) A temetés támogatás összege nem lehet kevesebb az önkormányzati köztemetés mindenkori költségének 20 %-ánál, ha az eltemettető családjában az egy főre eső havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(5) Az önkormányzati köztemetés összegét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A kérelmező a temetés költségeihez való hozzájárulás érdekében a temetési támogatás természetbeni megállapítását is kérheti. Ebben az esetben a temetési támogatás összegét a kérelemben és a határozatban megjelölt temetési szolgáltatást végző számlájára kell átutalni.
(7) Nem állapítható meg temetés költségeihez való hozzájárulás érdekében temetési támogatás annak
a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül,
b) akinek a családjában az egy főre eső jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetében a 350 %-át.
(8) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.
11. Krízistámogatás
17. § (1) A Polgármester krízistámogatás formájában rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a kismarjai lakcímmel rendelkező személynek, aki esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll és a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át
a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, vagy
b) akinek Kismarja település közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik
ba) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója,
bb) önkormányzati szolgálati lakás használója,
c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul (vonatkozó igazolás bemutatásával), vagy
d) baleset miatt anyagi segítségre szorul ( a vonatkozó igazolás bemutatásával) vagy
e) szülő gyermeke születése miatt szorul anyagi segítségre.
(2) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, földrengés, árvíz- és belvíz.
(3) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadásának előkészítése szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandóság és a terhes-gondozás tényéről, vagy
b) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet és
c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
(4)
(5) Elemi kár esetén az (1) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a Polgármester indokolt esetben eltérhet.
12. Eseti támogatás
18. § (1) A Képviselő-testület eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a kismarjai lakcímmel rendelkező személynek, aki, vagy akinek a családja átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd, különösen:
a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén,)
b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
c) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
d) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal) vagy
e) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján).
(2) Eseti támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek
a) a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át, és
b) vagyona nincs.
(3) Eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.
(4)
(5) Az eseti támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft- nál.
13. Szociális kölcsön
19. § (1) A szociális törvény 45 §. (1) bekezdése alapján a települési támogatás pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható (a továbbiakban: szociális kölcsön) annak a kérelmezőnek, aki rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Szociális kölcsönt annak a kérelmezőnek nyújt az önkormányzat, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, ezt három hónapra visszamenőleg igazolni tudja.
(3) A szociális kölcsön igénybevételéhez a család- és gyermekjóléti szolgálat javaslata is kérhető.
(4) A szociális kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni.
(5) A szociális kölcsön felső határa 200.000.-Ft, a visszafizetési határidő legfeljebb 11 hónapig terjedhet.
(6) A kölcsön folyósításával és a visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(7) A szociális kölcsön kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
Természetben nyújtott szociális ellátások
20. § (1) A települési támogatást természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani.
(2) A települési támogatás természetbeni formája lehet:
a) esti támogatás gyógyszerkiváltás esetén,
b) lakhatási támogatás,
c) temetési támogatás,
d) krízistámogatás elemi kár esetén
(3) A (2) bekezdés szerint megítélt települési támogatás összegét a kérelemben és a határozatban megjelölt szolgáltatást végző számlájára kell átutalni.
14. Köztemetés
21. § A Polgármester köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén adhat mentesítést az eltemettetésre köteles személy számára. Különös méltánylást érdemlő körülmények:
a) a temetési költségek viselése az eltemettetésre köteles személy, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
b) az eltemettetésre köteles személy, illetve a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
22. § (1) Kismarja Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátást biztosit. A alapszolgáltatási feladatok ellátását Ellátási Szerződés keretében 2021. 01.01. naptól a Cívis Szociális Étkezési Központ (4029 Debrecen, Karácsony György utca 1. fsz., adószám: 19037325-2-09, képviseli: Rónai Angelika Mónika) által biztosítja. Az alapellátáson belül a családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat 2016. 01. 01. napjával az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A szakellátási feladatokat 2012. május 01. napjával Kismarja Község Önkormányzata biztosítja.
(2) A Cívis Szociális Étkezési Központ az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
15. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele
23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Ezen kívül, akinek tudomása van az ellátásra szoruló helyzetéről, jelzéssel élhet a fenntartó felé, mely intézkedik az eljárás hivatalból történő megindításáról.
(2) Szociális alapellátás igénybevétele esetén a kérelmet a Cívis Szociális Étkezési Központ vezetőjéhez, szakellátás (bentlakásos intézményi elhelyezés) igénybe vétele esetén a Kismarjai Idősek Otthona vezetőjéhez kell benyújtani.
(3) Az intézményvezető indokolt esetben köteles külön eljárás nélkül, soron kívül a szükséges alapellátást, gondozást biztosítani, ha annak elmaradása a rászoruló életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyezteti.
16. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnése
24. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnik
a) a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére,
b) ha a szociális szolgáltatást a jogosult szándékosan akadályozza,
c) a jogosultnak a településről történő elköltözésével,
d) a jogosultsági feltételek megszűnésével,
e) a jogosult halálával,
f) ha az ellátásért fizetendő térítési díjat az igénybevevő vagy törvényes képviselője a tárgyhavi befizetés időpontjától számított 3 hónap után felszólítás ellenére sem fizeti be,
g) az ellátást egybefüggően 30 napon át bejelentés nélkül (igazolatlanul) nem veszi igénybe.
17. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
25. § (1) Az Sztv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások megállapítására vonatkozó feltételek hiányában a kérelmeket el kell utasítani. A feltételek hiányában vagy a hivatkozott törvényben, illetve e rendeletben foglalt rendelkezések megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján.
(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, valamint a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha annak megfizetése a jogosulatlanul igénybe vevő megélhetését veszélyezteti.
Szociális alapszolgáltatások
18. Étkeztetés
26. § (1) A képviselő-testület a Bihari Szociális Szolgáltató Központon keresztül – azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) A szociális étkeztetés biztosítása az Önkormányzat által működtetett konyháról történik, elvitellel vagy házi segítségnyújtás formájában kihordással.
27. § (1) A szociális étkeztetés engedélyezése a benyújtott kérelem alapján a Cívis Szociális Étkezési központ vezetőjének hatáskörébe tartozik. (Az intézményi térítési díj összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.)
(2) A személyi térítési díjat a Cívis Szociális Étkezési Központ vezetője 30 napon belül írásban állapítja meg és közli az igénylővel. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(3) A képviselő-testület – a fizetésre kötelezett kérelmére - hozzájárul ahhoz, hogy különösen méltánylást érdemlő esetben
a) ha a kérelmező egyedülálló és nem rendelkezik jövedelemmel,
b) kettő vagy több gyermeket, vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel, illetve tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen felnőtt személyt gondoz és a családban az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint a térítési díj összege,
c) a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb a mindenkori nyugdíj legkisebb összegénél és szociális körülményei ezt indokolják,
a Cívis Szociális Étkezési Központ vezetője a személyi térítési díjat mérsékelheti, a díjhátralékot egészében vagy részben elengedheti, illetve legfeljebb 30 napra térítési díj fizetésére kötelezés nélkül biztosítsa a szociális étkeztetést. Az e bekezdés szerinti esetekről az intézményvezető a képviselő-testületet tájékoztatni köteles.
19. Házi segítségnyújtás
28. § (1) A képviselő-testület az Ellátási Szerződés útján – az intézményvezető rányítása mellett – házi segítségnyújtás keretébe gondoskodik .
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból eredően az önálló életvitellel kapcsolatos
c) feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására nem képesek,
d) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
(2) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.
(3) A házi segítségnyújtás a Cívis Szociális Étkezési Központ alkalmazásában álló főállású házi gondozó foglalkoztatásával történik.
(4) A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete
a) saját környezetében,
b) életkorának, élethelyzetének és egészségügyi állapotának megfelelően,
c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(5) A házi segítség nyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek, különösen:
a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
b) az orvos előírásai szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,
c) segítség nyújtás a higiénia megtartásában,
d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása.),
e) segítség nyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban,
f) segítség nyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,
g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,
h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,
i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés.
(6) A 2004. évi CXVI. Tv alapján a házi gondozási körzet működtetéséhez Kismarja község közigazgatási határain belül 1 db házi gondozási körzetet alakit ki.
(7) A ház segítség nyújtás intézményi térítési díját a Cívis Szociális Étkezési Központ állapítja meg. A házi segítség nyújtásért személyi térítési díjat nem kell fizetni.
(8) Házi segítségnyújtás tekintetében szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedély betegsége miatt a szociális szolgáltatás igénybevétele indokolt.
(9) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Cívis Szociális Étkezési Központ vezetőjéhez kell benyújtani.
20. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
29. § (1) A család- és gyermekjóléti szolgáltatás célja a település területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
(2) A képviselő-testület a családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás (3) – (5) bekezdéseiben részletezett feladatait az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal által foglalkoztatott családgondozó keretében külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat a megelőző tevékenységek körében
a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé,
b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a szociális központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.
(4) A család- és gyermekjóléti szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében
a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájárulás módjáról,
b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt,
c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,
d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében,
e) családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását,
f) ellátja az SzT. 37/C. §-ában megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.
(5) A család- és gyermekjóléti szolgálat egyéb feladatai:
a) elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket,
b) kezdeményezi a települési önkormányzatnál
ba) az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,
bb) új szociális ellátások bevezetését,
bc) egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek Szt.-ben meghatározott vagy más speciális ellátását.
c) közreműködik a szociális segélyezéshez kapcsolódó beilleszkedési program végrehajtásában.
(6) A család- és gyermekjóléti szolgálat a (4) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.
(7) A család- és gyermekjóléti szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
21. Nappali ellátás
30. § Hatályon kívül helyezve
22. Idősek Otthona
31. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
(2) A Kismarja Község Önkormányzata által fenntartott Kismarjai Idősek Otthona (4126 Kismarja, Fő u. 16.) ápolást, gondozást nyújtó intézmény.
(3) A Kismarjai Idősek Otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.
(4) A Kismarjai Idősek Otthonába az a 18.-ik életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
(5) Ha a (3) és (4) bek.-ben említett személy pszichiátriai szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.
32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásnak igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) Idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján történik, melyet az intézményvezető állapít meg.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelméről az intézményvezető 15 napon belül dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
(5) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Kismarja Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület dönt a beutalás kérdésében.
(6) Az ellátásról szóló intézményvezetői döntés esetében – amennyiben azt nem vitatják – az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, ill. törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza:
a) az intézményi ellátás időtartamát,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,
c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
33. § (1) Az intézmény vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát, ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az ellátást igénybe vevőnek, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személynek személyi térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A térítési díjat a törvényben meghatározottak szerint
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő
c) a jogosultnak az a házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c.)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni az (a.)-e.) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett)
(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(5) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.
(6) Tartós bentlakásos intézményi ellátás estén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
(7) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
(8) Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
(9) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
(10) Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlan, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.
(11) Ha az intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, akkor a térítési díj mértéke csökkenthető s a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat:
a) az ellátásban részesülő havi jövedelme,
b) az ellátásban részesülő jelentős készpénz, vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában,
c) a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme figyelembe vételével
(12) A bentlakásos intézményben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha a vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
(13) A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a (12) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.
(14) Ha a személyi térítési díjat az Szt. 119. § (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartó bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán, idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/D. § (1) bekezdése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.
(15) A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni.
(16) A Kismarjai Idősek Otthonának működésére egyebekben az Sztv. ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Záró rendelkezések
34. § (1) Ezen rendelet 2016. április 29. napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláirt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető l994. évi I. tv. 3. §.-ával összhangban az Európai Közösségeknek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 17/2015. (XII. 17.) ÖR számú rendelete