Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Kismarja Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 07Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Kismarja Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Kismarja Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a térségben betöltött szerepének megfelelően. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kismarja Község Önkormányzata. Címe: Kismarja, Bocskai u. 20. Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kismarja.hu.
2. § Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét. Az önkormányzat jelképének leírását és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Gazdasági Program
3. § (1) A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.
(2) A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.
(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.
(4) A program végrehajtását évenként értékelni kell, melyről a lakosságot tájékoztatni szükséges.
A képviselő-testület működése, munkaterv
4. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(3) A testület éves munkaterv alapján ülésezik.
(4) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a képviselő-testület bizottságaitól.
(6) A tervezet benyújtásakor tájékoztatást kell adni - témakörönként összesítve - a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.
(7) A munkatervet a tárgy évet megelőző 15 nappal korábban, de legkésőbb december 31-ig a képviselő-testületnek meg kell tárgyalni.
(8) A munkaterv tartalmazza:
a) testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendek előterjesztőinek nevét, munkakörét,
c) melyik bizottság tárgyalja előzetesen a napirendet,
d) a közmeghallgatás kimondását adott téma tárgyalásánál.
(9) Rendkívüli ülés akkor tartható, ha azt halaszthatatlanul sürgős eset indokolja. A Mötv-ben foglaltakon túl halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni és a rendkívüli ülést 15 napon belül össze kell hívni :
a) az önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő esetekben
b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben
c) jogvesztő határidő esetén
d) vis major esetén
(10) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, e-mail) igénybe vehető. A sürgősség okát mindenképpen közölni kell.
Előterjesztések
5. § (1) A munkatervben szereplő napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.
(2) A képviselők írásbeli előterjesztéseiket 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.
(3) A jegyző köteles az előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak és a meghívottaknak véleményezésre megküldeni úgy, hogy az ülést megelőzően 4 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 1 nappal megkapják.
(4) A bizottság által tárgyalt határozatot vagy rendelet-tervezetet a bizottsági véleménnyel együtt akkor kell meghívóval a képviselő-testület tagjainak megküldeni, ha a bizottság azt módosítva fogadta el és a módosítás megküldése mellett foglalt állást. Egyéb esetben a bizottsági vélemény szóban kerül ismertetésre a képviselő-testületi ülésen.
(5) Az előterjesztés elemei:
a) előterjesztés sorszámának megjelölése,
b) melyik bizottság tárgyalja az előterjesztést,
c) nyilvános vagy zárt ülésen kell-e tárgyalni az előterjesztést,
d) a tárgy meghatározása,
e) az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemények,
f) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
g) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
h) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
i) a végrehajtási határidő megjelölése.
Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.
(6) Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés írásbeli előkészítése elhagyható, de a határozati javaslatot minden esetben írásban kell előterjeszteni.
(7) A napirend elfogadása előtt a képviselő valamely kérdés napirendre tűzésére sürgősségi indítványként javaslatot tehet a polgármester felé. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt külön határoz.
6. § A képviselő a napirendi pontok elfogadása előtt a szavazás megkezdéséig rendeletet tartalmazó előterjesztéshez írásban, határozatot tartalmazóhoz írásban, vagy szóban módosító indítványt tehet
7. § A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 5 nappal a képviselő-testületi ülése előtt az ülések időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és a honlapon.
A testületi ülés összehívása
8. § (1) A képviselők és a meghívottak a munkaterv szerinti rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják az ülés napirend tervezetét is tartalmazó meghívóját.
(2) A meghívó tartalmi elemei:
a) testületi ülés időpontja, helye,
b) a tervezett napirendi pontok felsorolása,
c) előterjesztő megnevezése,
d) írásos előterjesztések, határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,
e) meghívó kelte,
f) összehívásra jogosult aláírása.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:
a) a napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjét, vagy képviselőjét,
b) az egyes napirendi pontok hivatali előterjesztőit.
(4) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.
(5) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén a Korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.
A testületi ülés vezetése
9. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) a határozatképesség számszerű megállapítása,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület vita nélkül dönt,
c) jelentést, tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyalt napirendhez kapcsolódó kérdések felvetésére ad lehetőséget, (kérdést a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak tehetnek fel),
e) vitára bocsátja az előterjesztéseket (a vitában a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt),
f) a vitában a hozzászólások időtartamát úgy korlátozza, hogy a napirendhez kapcsolódó első felszólalás időtartama 5 perc, a második felszólalás 2 perc,
g) az ügyrendi javaslatot vita nélkül szavazásra bocsátja,
h) a vita lezárása előtt a napirend előterjesztőjének válaszadási, a jegyzőnek törvényességre vonatkozó észrevételezési lehetőséget biztosít.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. A módosító indítványról történő szavazást megelőzően az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító indítvánnyal egyetért-e vagy nem.
(3) A polgármester javaslatára a testület dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró állampolgárnak hozzászólási jogot.
A tanácskozás rendje
10. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a mindenkori levezető elnök gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie. Képviselők esetében:
a) - figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) - figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
c) - a „személyes megjegyzés” intézményét érvényre juttatja, (Erre a vita lezárása után ad lehetőséget - 2 perc időtartamra - annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.)
Nem képviselők esetében a nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.
(3) Az a képviselő, aki képviselői kötelezettségét súlyosan megszegi, a képviselő-testület döntése alapján 6 hónap időtartamra a számára megállapított tiszteletdíjának felére jogosult. Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj 6 havi megvonására kerül sor.
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(5) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(6) A polgármester meghívja a képviselő-testületi ülésre a kismarjai székhelyű önszerveződő közösségeket a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Ezen közösségek képviselőit a napirend tárgyalása során mind a képviselő-testületi, mind az illetékes bizottsági ülésen tanácskozási jog illeti meg.
Kérdés, interpelláció
11. § (1) A képviselő kérdést szóban, interpellációt írásban terjeszthet elő. Interpellációt a testület ülését megelőző 3 nappal lehet benyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. Kérdést bármely képviselő feltehet a Közös Önkormányzati Hivatal vagy intézményei ügykörébe tartozó ügyekben.
(2) A szóban előterjesztett kérdés, valamint az erre adott válasz időtartama 5 perc. Mind az írásban, mind a szóban előadott kérdésre a megkérdezett köteles válaszolni a testületi ülésen azonnal, vagy pedig 15 napon belül. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület csak akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
(3) Közérdekű, illetve a lakosság széles rétegét érintő ügyekben írásban előterjesztett interpelláció ismertetése, valamint az arra adott válasz maximális időtartama 10 perc. Ha a képviselő az interpellációt a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban benyújtotta, arra választ a legközelebbi ülésen kell adni. Egyéb esetben az interpellációra a rákövetkező ülésen kell válaszolni.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha az interpelláló a választ nem fogadta el. Amennyiben a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület által megbízott bizottság az ügyben vizsgálatot folytat le, amelynek eredményéről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámol.
(5) A résztvevő állampolgárok körében felvetődött közérdekű bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.
(6) A képviselő a napirendi pontok tárgyalása előtt sürgős, közérdekű, az egész önkormányzat életét érintő ügyben felszólalással élhet, illetve kérdést tehet fel. A napirend előtti felszólalás megengedéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A képviselő-testület döntései
12. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) rendelet elnevezése: önkormányzati rendelet,
b) határozat elnevezése: önkormányzati határozat.
(2) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet esetében a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete megnevezést, a kihirdetés hónapját, napját, az önkormányzati rendelet megjelölést és a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az ügyrendi jellegű döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, de önálló határozat számmal nem kell ellátni.
13. § (1) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában felsoroltakon túl a kötvény-kibocsátáshoz, kezességvállaláshoz.
(2) A határozathozatalnál – ha a kisebbség kéri – külön véleményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Ismételt szavazategyenlőség esetén az elnök a szavazást a következő képviselő-testületi ülésre rendeli el.
A szavazás módja
14. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A testület képviselői indítványra egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) Név szerinti szavazás esetében az ülést vezető polgármester egyenként szólítja a képviselőket, akik hangos „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak.
(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tart azokban az ügyekben, amelyek esetén a jogszabály zárt ülés elrendelését írja elő. A titkos szavazás szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület határozatban elmarasztalja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentést elmulasztó képviselőt.
(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomására jutott személyes adatok és információk tekintetében.
Rendeletalkotás
15. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) képviselő,
d) a testület bármely bizottsága.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását, határozat meghozatalát írásban, a soron következő képviselő-testületi ülés előtt 20 nappal a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(3) A rendelet tervezetét ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.
(4) A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé indoklással együtt. Az indoklásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
(5) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.
(6) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani.
(7) A rendeletet meg kell küldeni a képviselőknek, a helyi könyvtárnak,
(8) A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is meg kell jelentetni.
Jegyzőkönyv
16. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az írásos előterjesztések,
c) az elfogadott határozat, rendelet,
d) az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
e) a közérdekű felvetésekre, interpellációkra adott válaszok,
f) a jelenléti ív.
(3) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot (hangfelvétel, adathordozó) jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.
(4) A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.
(5) A jegyzőkönyveket a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével az állampolgárok a városházán, a honlapon és a városi könyvtárban megtekinthetik.
(6) A jegyzőkönyvek és a hozott határozatok megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.
(7) A határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
17. § (1) A képviselő-testület választott vezetői és az ügy tárgya szerint illetékes állandó bizottság elnöke fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthat. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a helyi sajtó útján és a hivatali hirdetőtáblán.
(2) A képviselő-testület a lakosság meghatározható körét, vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt közmeghallgatást tart, hogy az állampolgárok, társadalmi szervezetek közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket.
(3) A Képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület évente több alkalommal is határozhat közmeghallgatás szervezéséről. Erről a testület egyszerű többséggel határoz.
(4) A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a helyi sajtó útján, a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.
(5) A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.
18. § (1) Az állampolgárok által benyújtott, a Képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.
(2) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a Képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.
A képviselő-testület bizottságai
19. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. Az önkormányzati bizottságokra azonos rendelkezések vonatkoznak.
(2) A Képviselő-testület az alábbi kötelező bizottságot hozza létre:
a) Vagyonnyilatkozat nyilvántartási és ellenőrzési bizottság. A bizottság létszáma 3 fő .
b) Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság. A bizottság létszáma 3 fő.
(3) A képviselő-testület adott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(4) A bizottságok nem képviselő tagjait úgy kell megválasztani, hogy azok a tevékenységi kört érintő szakemberek legyenek.
Vagyonnyilatkozat Nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság hatásköre
20. § Ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási rend: a vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a kérelem megvizsgálást követően a bizottság engedélyezi, a kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül. A vagyonnyilatkozat két bizottsági tag együttes jelenlétében tekinthető meg. A vagyonnyilatkozatok őrzéséről és zárt helyen tartásáról a jegyző gondoskodik.
Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság
21. § Ellátja a képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
Polgármester, alpolgármester
22. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést,
b) jogvesztő határidő beállta, vagy
c) 1 millió Ft-nál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pályázati ügyekben.
d) a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
e) a képviselő-testület által évente a költségvetési rendeletben polgármesteri tartalék címén meghatározott forrás felhasználásáról.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
23. § A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
Jegyző, aljegyző
24. § (1) A polgármester – pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző
a) vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt
b) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
c) megteremti az önkormányzat működésének nyilvánossághoz szükséges feltételeket,
d) gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról.
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
25. § A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.
Közös Önkormányzati Hivatal
26. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fent.
(2) A Hivatal neve: Esztári Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 4124 Esztár, Árpád u. 1.
(3) Az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal a Kismarja Község Önkormányzata esetében felmerülő - államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos - feladatok ellátása érdekében Kismarja településen kirendeltséget működtet.
(4) A Kirendeltséget a jegyző megbízásával az aljegyző vezeti. Az aljegyző - a munkáltatói jogok kivételével - ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
Együttes képviselő-testületi ülés szabályai
27. § (1) A közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell dönteni.
(2) Évente minimálisan kettő együttes ülést kell tartani a közös önkormányzati hivatali feladatok költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadására.
(3) Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni. A kezdeményező képviselő-testület a jegyző útján gondoskodik a téma, előterjesztés előkészítéséről.
(4) A jegyző köteles beszámolni a közös önkormányzati hivatal munkájáról mindkét képviselő-testületnek.
(5) Az együttes ülést Esztár község polgármestere vezeti.
(6) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei közül mindegyik határozatképes.
(7) Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen, vagy ülés közben határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.
(8) Az együttes ülést Esztár község polgármestere hívja össze.
(9) A határozati javaslatot az érintett önkormányzatok polgármesterei egyenként bocsátják szavazásra, arról a testületek külön-külön szavaznak.
(10) Az együttes ülésről közös jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben az érintett önkormányzatok határozatai a soron következő sorszámmal külön-külön kerülnek rögzítésre.
(11) Az együttes ülésről szóló jegyzőkönyvet a megállapodásban résztvevő települések polgármesterei és a jegyző írja alá.
(12) A jegyzőkönyvet az érintett önkormányzatnak meg kell küldeni.
A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
28. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság végzi.
(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.
(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.
(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat külön vasszekrényben kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság férhet hozzá.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.
(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
(9) Az eljárás eredményéről a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(10) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
Az Önkormányzat által ellátott feladatok, kormányzati funkciók
29. § Az Önkormányzat által ellátott feladatokat a 3. melléklet részletezi, a kormányzati funkcióit a rendelet 5. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).
30. § Az Önkormányzat a 4. melléklet szerinti társulásokban vesz részt.
Záró rendelkezések
31. §1
32. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Jelölés:
1.1. A jelölt személyre bármely testületi tag javaslatot tehet.
1.2. A jelölést röviden indokolni kell.
1.3. A jelölés nyílt szavazással történik.
1.4. Jelölt az lesz, aki megkapta a jelenlevő képviselők egyharmadának a szavazatát.
1.5. A polgármester gondoskodik arról, hogy a jelöltek neve, a szavazás időpontja a szavazólapra felkerüljön, a szavazólap el legyen látva az önkormányzat bélyegzőjével.
1.6. A szavazás előtt a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot (továbbiakban: szszb) választ. Az szszb elnökére és két tagjára a polgármester tesz javaslatot.
1.7. Az szszb elnöke a szavazás megkezdése előtt az üres urnát a képviselőknek felmutatja, az urnát lezárja és elhelyezi a polgármester előtt a főasztalon. Ezt követően az szszb elnöke ismerteti a titkos szavazás rendjét és a képviselőknek kiosztja a szavazólapot.
2. A szavazás rendje:
2.1. Személyre vonatkozó szavazás úgy történik, hogy a szavazólapon feltüntetett név mellé + jelet kell tenni. (Ez az előírás érvényes arra az esetre is, ha a szavazólapon csak egy név szerepel.) Amennyiben a szavazás nem személyre vonatkozóan történik, úgy a szavazás módjára a polgármester tesz javaslatot, amiről a testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
2.2. A szavazás érvényességének feltétele, hogy annyi szavazat leadásra kerüljön, ahány fő a testületi ülés határozatképességéhez szükséges.
2.3. IGEN szavazatnak számít, ha a szavazólapon feltüntetett név/nevek közül egy mellé + jel került. A kitöltetlen, illetve nem a fentiek szerint kitöltött szavazólap NEM szavazatnak számít.
2.4. A szavazólapok kitöltéséhez a képviselő részére mobil asztali fülkét, illetve külön helyiséget kell biztosítani. A polgármester előtti főasztalon elhelyezett urnába kell a kitöltött szavazólapokat bedobni.
2.5. A szavazás befejezésekor az szszb elnöke az ülésteremben az urnát felnyitja és szavazólaponként ismerteti a leadott szavazatokat. Az szszb elnöke a szavazat ismertetése után az „igen” szavazatokat átadja a bizottság egyik tagjának, a „nem” szavazatokat a bizottság másik tagjának, végül ismerteti a szavazás végeredményét.
2.6. A titkos szavazásról az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell az alábbiakat:
2.6.1. a szavazás tárgya,
2.6.2. az urna megvizsgálásának és lezárásának ténye,
2.6.3. a leadott összes szavazatok száma („igen” és „nem” szavazatok),
2.6.4. a jelöltekre, illetve a konkrét kérdésre leadott „igen” és „nem” szavazatok száma,
2.6.5. a szavazás eredménye.
2. melléklet a 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre átruházza:
1.1. Rendkívüli települési támogatást állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy részére.
1.2. Jóváhagyja az önkormányzati intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét.
1.3. Jóváhagyja az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó intézmények között a gazdálkodás rendjére vonatkozó megállapodást.
1.4. Dönt az óvodai beiratkozások időpontjáról.
1.5. Engedélyezi az önkormányzati címer használatát nem önkormányzati szerveknek.
1.6. Az alpolgármester, az önkormányzati intézmények vezetői és a kizárólag az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok (ideértve a közhasznú társaságot is) ügyvezetői tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
1.7. Az önkormányzat által megvalósított felújítási és beruházási eszköznövekedések bruttó érték szerinti térítésmentes átadását az érintett intézmények részére.
1.8. Meghatározza az óvodák nyitvatartási rendjét, gondoskodik ennek közzétételéről a helyi sajtó útján.
1.9. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli felvételének módjáról.
1.10. A polgármester részére más önkormányzati rendelet is állapíthat meg hatáskört.
2. Polgármester egyéb feladatai:
2.1. Képviseli az önkormányzatot.
2.2. Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit és gondoskodik a rend fenntartásáról.
2.3. Előterjeszti a napirendet.
2.4. Aláírja az önkormányzati rendeletet és a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet.
2.5. Felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntéséről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
2.6. Bizottság döntésénél határoz az elnök kizárásáról, ha az ügy az elnököt, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
2.7. Segíti a testületi képviselők munkáját.
2.8. A képviselő-testület megsértése esetén büntetőeljárást kezdeményez.
2.9. Együttműködik a társadalmi szervezetekkel.
2.10. Kapcsolatot tart az üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, és ezek vezetőivel.
2.11. Önkormányzati társulásban képviseli az önkormányzatot.
2.12. Fórumot és közmeghallgatást tart, és szervez.
2.13. Fogadóórát tart az állampolgárok részére.
2.14. Kiépíti és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait.
2.15. A falurendezési program egyeztetési eljárását lefolytatja. Ennek keretében a rendezési programot egyezteti az államigazgatási, érdekképviseleti szervekkel és ismerteti a lakossággal.
2.16. A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségét.
2.17. A Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők kinevezésének, felmentésének, illetményezésének ügyében egyetértési jogot gyakorol.
2.18. Vezetői értekezletet tart a Hivatal munkájának összehangolása érdekében.
2.19. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben.
2.20. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
3. melléklet a 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1.1. településfejlesztés, településrendezés;
1.2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
1.3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
1.4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
1.5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
1.6. óvodai ellátás;
1.7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
1.8. 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
1.9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
1.10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
1.11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
1.12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
1.13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
1.14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
1.15. sport, ifjúsági ügyek;
1.16. nemzetiségi ügyek;
1.17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
1.18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
1.19. hulladékgazdálkodás;
1.20. távhőszolgáltatás;
1.21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
1.22. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.
2. Az Önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatok:
4. melléklet a 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása, székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17.-19.
2. Létavértes és Térsége Egészségfejlesztő Társulás, székhelye: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4.
3. Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás, székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17-19.
4. Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás, székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20.
5. melléklet a 10/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások
5a.2 041140 Területfejlesztés igazgatása
6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
8. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
9. 047120 Piac üzemeltetése
10. 064010 Közvilágítás
11. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
12. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
13. 072111 Háziorvosi alapellátás
14. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
15. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
16. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
17. 082042 Könyvtári állomány, gyarapítása, nyilvántartása
18. 082044 Könyvtári szolgáltatások
19. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
20. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
20a.3 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
21. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
22. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
23. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
24. 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása
25. 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
26. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
27. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 5. melléklet 5a. pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet 20a. pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.