1. § (1) E rendelet hatálya a vagyon meghatározásának vonatkozásában kiterjed:

- az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi vagyonra, beleértve az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek intézmények vagyonát,

- valamint az ezeket terhelő kötelezettségekre.

(2) A rendelet szervi, személyi hatálya a rendeletben foglaltak végrehajtása vonatkozásában kiterjed:

- a képviselő-testületre és szerveire: a polgármesterre, a testületi bizottságokra, a közös önkormányzati hivatal apparátusára,

- az önkormányzat intézményeire,

- az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre, az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

2. § Szerepi Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

3. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.

(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) a földutak,

b) a járdák, az árkok,

c) a temető,

d) a játszótér, egyéb közterületek.

e) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek nyilvánít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény ( a továbbiakban: Nvtv. ) 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

5. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

a) a közművek és középületek,

b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

c) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

d) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (5) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében szabályozott – körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Szerep Községi Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény( a továbbiakban: Mötv.) 106-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Mötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni. /vagyonkataszter/

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.

(6) Az Nvtv. 13. §-ára figyelemmel a bruttó 20 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(2) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(3) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(5) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(6) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

9. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a 5. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről. A gazdasági társaságba bevitel előkészítése és arra javaslattétel a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak – a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményezését követen – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntéselőkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Püspökladány Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat intézményei.

(4) Az intézmények az alapító okiratukba foglalt vagyontárgyak használati jogát gyakorolják az alapító okiratban meghatározott módon.

(5) A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására,hasznainak szedésére, birtokvédelemre.

(6) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. A bérbeadás szándékát és feltételeit az intézmények kötelesek előzetesen legalább 15 nappal előbb írásban bejelenteni.

(7) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és a megszerző intézmény használatában maradnak.

10. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő, egy évet meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület, ennél rövidebb időtartam esetén a polgármester rendelkezik.

(2) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

11. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról,valamint a bruttó 1.000 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról. A döntés előkészítése és arra javaslattétel a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik.

12. § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapír vagyonával költségvetése és szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az Mötv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik.

13. §

Az önkormányzati vagyonkezelésre a vonatkozó jogszabályokon túli sajátos előírásokat a Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal

- számlarend,

- pénzkezelési szabályzat,

- bizonylati szabályzat és

- gépjármű használati szabályzat

tartalmazza.

14. § Az érték nélküli nyilvántartott tárgyi eszközök, és a 100.000 Ft egyedi érték feletti feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására, selejtezésére e rendelet előírásai szerint kerülhet sor.

15. § (1) Felesleges a vagyontárgy, ha

a./a költségvetési szerv zavartalan működéséhez szükséges mennyiséget meghaladja,

b./korszerű eszközökkel való ellátás folytán nélkülözhetővé vált,

c./ rongálás, természetes elhasználódás miatt használhatatlanná vált,

d./ feladat megszűnése miatt további használata szükségtelen.

(2) Feleslegessé vált vagyontárgyakat a közös önkormányzati hivatalnak be kell jelenteni.

Ezzel egyidejűleg a feleslegessé vált vagyontárgyakat el kell különíteni.

(3) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására a 15. § (1) bekezdés a./, b./, d./ pontjaiban és a magasabb szintű jogszabályokban foglalt esetekben bérbeadás, vagy értékesítés a 15. § (1) bekezdés c./ pontjában foglalt esetekben a megsemmisítés.

(4) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítását a 15.§ (1) bekezdés a./ – c./ pontjaiban foglalt esetekben a közös önkormányzati hivatal, a 15. § (1) bekezdés d./ pontjában foglalt esetekben a költségvetési intézmény végzi.

(5) Az önkormányzati vagyontárgyak bontása során kikerülő feleslegessé vált anyagok hasznosítására a 16. § szabályai az irányadók.

(6) A felesleges vagyontárgyak 100.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület, 100.000 Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig a polgármester engedélyével idegeníthetők el.

16. § (1) Az Mötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé; vagy forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az Mötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

17. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Hatályát veszti Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2013.(IV.29.) önkormányzati rendelete.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.