Szerep Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
Szerep Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 01Szerep Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.12.01.
Szerep Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Végső előterjesztői indokolás
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (2) és (3) bekezdésében biztosított törvényességi felügyelet körében eljárva, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. évi ellenőrzési tervében foglalt szempontrendszernek megfelelően megvizsgálta Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: SZMSZ), és az alábbiakról tájékoztattak:
bevezető rendelkezését indokolt kiegészíteni
a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
val, mint felhatalmazást adó jogszabállyal.
Az SZMSZ 8. § (3) bekezdése a képviselőkkel szemben kiszabható szankciókról rendelkezik, amely részben felel meg az Mötv. 33. §-ában foglalt felhatalmazásnak. Az SZMSZ-ben megállapított szankciónak az
Mötv.-ben önkormányzati képviselő számára meghatározott minden kötelezettségszegésre ki kell terjednie,
ezért a rendelkezést módosítani szükséges.
Az SZMSZ 21. § (1) bekezdése a polgármester és alpolgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetésére vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az Mötv. 45. §-a szerint az SZMSZ-ben a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége , tartós akadályoztatásuk esetére szükséges az ülés vezetésének módjáról rendelkezni. Az SZMSZ 21. § (1) bekezdése nem felel meg az Mötv. 45. § második fordulatának, mivel nem rendelkezik a polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és „
tartós akadályoztatása” esetére
az ülés vezetéséről, ezért
a szabályozás kiegészítése szükséges
.
hd) pontjának a pontosítása indokolt
, mivel rendzavarás esetén
az önkormányzati képviselőt nem lehet az ülésről kiutasítani
.
5. Az SZMSZ 29. § (6) bekezdése a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben
a rosszhiszeműséget is vizsgálja.
A szabályozás nem felel meg az Mötv. 49. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazásának, mivel a jogkövetkezmény alkalmazását feltételhez és mérlegeléshez kötötte. Az Mötv. 49. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás objektív szankció meghatározására irányul, ezért
az érintett szándéka (jó vagy rosszhiszeműsége) nem vizsgálható
, a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a szankció kiszabása nem mérlegelhető. A fentiek alapján a rendelkezés módosítása szükséges.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése előírja, hogy a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely főszabály szerint a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. Az Mötv. 51. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendeletet a képviselő testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A hivatkozott jogszabályok alapján a kihirdetés a jogszabály érvényességi kelléke, melynek időpontjához joghatás fűződik,
ezért SZMSZ 33. § (5) bekezdésének módosítása és egy kihirdetési mód meghatározása szükséges
.
Az SZMSZ 2. melléklete szerint a képviselő-testület
a Gazdasági és Ügyrendi Bizottságra ruházza át a polgármesterre vonatkozó egyéb munkáltatói jogköröket
. A rendelkezés nem felel meg közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225 /A.§ (1) bekezdésének, 225/C. § (2) bekezdésének, 225/J. § (1) bekezdésének. A Kttv. 225 /A.§ (1) bekezdése értelmében a polgármester felett
a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja,
a Kttv. 225/J bekezdése nem teszi lehetővé a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos döntések átruházását,
a kifogásolt rendelkezés módosítása szükséges.
A 2024. évi XVI. törvény módosította a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt és bevezette, hogy azon jogszabály tervezetének kötelező eleme a preambulum, amelyek előkészítését 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg.
A fentiek miatt célszerű egy új rendeletet megalkotni