A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény új — 2024. május 12-én hatályba lépett — 5/A. §-a alapján a reklámcélú hasznosítási jog alapján a lakóépület tulajdonosa a tulajdonhoz való jog és a tulajdonnal való szabad rendelkezés körében jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására.

A reklámcélú hasznosítási jog a reklámozó személyre és kiterjedően magában foglalja a közterületi ingatlan feletti légi tér e törvényben meghatározott mértékű térítésmentes igénybevételének a lehetőségét.

A reklámcélú hasznosítási jog alapján a közterületről látható lakóépületen a településkép-védelmi jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, illetve használatára térítésmentesen vehető igénybe a közterületi ingatlan feletti légtér, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

Ezen kívül az 5/A. § (3) bekezdése elrendeli, hogy az előbbiekben foglaltaknál nagyobb mértékű igénybevételre a közterület-használatra vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók. Az önkormányzat rendelete a fent leírtaknál nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételt is biztosíthat.

Az 5/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy e alkalmazásában közterületnek minősül a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott közterület.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § l. pontja alapján közterület: az Etv. 2. § 13. pontja szerinti közterület (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény fogalommeghatározása szerint közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván.), valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút, ide nem értve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret.

A 11/F. § 4. pontja alapján reklámhordozó a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és ide nem értve a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban meghatározott életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközt.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a 2016. évi LXXIV. törvény a reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret kiemeli a közterület fogalmi köréből. Így ez az esetkör nem is tartozik, nem is tartozhat a közterülethasználat szabályait előíró önkormányzati rendeletek hatálya alá.

A helyi önkormányzat így nem csupán a közterülethasználat díjfizetési kötelezettség megállapítását nem szabályozhatja, hanem ez esetben a közterület használati engedély beszerzésének a kötelezettségét sem írhatja elő.

Viszont önkormányzati rendelet előírásainak alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a közterületi ingatlan feletti légi tér igénybevétele meghaladja a törvényben meghatározott paramétereket. Ekkor is csak a térítésmentesen igénybe vehető részt meghaladó rész használata tekintetében alkalmazhatók az önkormányzati normák, de ilyenkor is lehetőség van a légi tér nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételének a biztosítására.