Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2026. 01. 29Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Tépe Község Önkormányzata tulajdonában lévő vagyon megőrzésének, védelmének és a vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek meghatározása, a vagyon átruházás szabályainak, valamint a célszerű és eredményes vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása céljából határozza meg a vagyongazdálkodás szabályait.
[2] Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tépe Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra és pénzügyi eszközökre, kivéve az önkormányzati pénzvagyonra,
b) a tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre,
c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, az általa fenntartott költségvetési szervek használatában lévő közgyűjtemény saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javakra (a továbbiakban: kulturális javak), továbbá
d) az Önkormányzatot jogszabály, bírósági, hatósági, közjegyzői döntés vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, fizetési igényekre.
(2) Ezen rendelet szabályait
a) a település közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról szóló rendelet,
b) a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben nem kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek tulajdonában lévő vagyontárgyakra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet vonatkozásában:
1. árverés: a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár - a rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár;
2. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök;
3. önkormányzati vagyon átruházása: különösen az önkormányzati vagyon értékesítése (adásvétele, cseréje), gazdasági társaságba történő bevitele, ajándékozás;
4. önkormányzatot terhelő követelés: az Önkormányzattal szemben érvényesített, értékben kifejezett fizetési igény vagy egyéb jogosultság, mint például tulajdonjog, vagyoni értékű jog;
5. üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági- pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés;
6. vagyoni értékű jog különösen: vételi jog, visszavásárlási jog, haszonélvezet joga, használat joga, vagyonkezelői jog, földhasználat joga, telki szolgalom, névhasználat joga, lakás- és helyiségbérleti jog, felhasználási jog;
7. vagyontárgy forgalmi értéke értékbecslés esetén: a vagyontárgy ÁFA-t nem tartalmazó értéke;
8. a rendeletben a Ptk. rövidítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, a Mötv. rövidítés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, az Nvtv. rövidítés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt, a költségvetési törvény rövidítés a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényt jelenti.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
3. Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:
a) önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati intézmény feladatellátását szolgáló, a Nvtv. 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonon felüli egyéb önkormányzati tulajdonú vagyon,
b) az a) pontban foglaltakon túlmenően törvényben meghatározott önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló, forgalomképtelennek nem minősülő önkormányzati vagyon,
c) a köztemetők,
d) sportpályák és sportlétesítmények,
e) a helyi védelem alatt álló épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó önkormányzati vagyont e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
4. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik azok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult dönteni
a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról,
c) a vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná nyilvánításáról, átsorolásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
4. Vagyonnyilvántartás
6. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.
(2) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatás az éves zárszámadás mellékletét képezi.
(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlan vagyonkataszter tartalmazza, amelynek folyamatos vezetését a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Tépei Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) ezzel megbízott munkatársai végzik.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint
a) a Képviselő-testület,
b) átruházott hatáskörben az Mötv. 42. §-ában foglalt korlátozással: a polgármester gyakorolja, illetve teljesíti.
6. Önkormányzati vagyonkezelő és önkormányzati vagyonhasznosító szervek
8. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági társaságát, alapítványát, valamint egyéb jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet önkormányzati vagyon - közfeladat átadásához kapcsolódó - vagyonkezelésével vagy hasznosításával bízhatja meg.
(2) Az önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai részére a Képviselő-testület a közfeladat céljára szolgáló vagyon vagyonkezelésének vagy hasznosításának a jogát az ahhoz szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek:
a) a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű birtoklására, használatára, hasznosítására, kötelesek a vagyonhoz fűződő terhek viselésére és a vagyon jogszabályokban előírt nyilvántartására,
b) tevékenysége az önkormányzati feladatok ellátását közvetlenül vagy azt elősegítve szolgálhatja, azok ellátását azonban nem veszélyeztetheti,
c) kötelesek biztosítani a szükséges információkat a Képviselő-testület, valamint szervei számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához,
d) az éves zárszámadáshoz szükséges, az átadott vagyont érintő változásokról kötelesek számot adni.
7. Vagyonkezelői jog ellenértéke, ingyenes átengedésének, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai
9. § (1) Vagyonkezelői jog közművekre, lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, ingó vagyontárgyakra, építményekre, valamint építménnyel beépített ingatlanokra létesíthető.
(2) A vagyonkezelői jog létesítése, a vagyonkezelési szerződés tartalmának meghatározása a törvényi rendelkezések keretei között, a vagyonkezelési szerződés módosítása, megszüntetése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha a Képviselő-testület versenyeztetés lefolytatásáról dönt. A versenyeztetés szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Vagyonkezelői jog ingyenesen önkormányzati költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel, az állammal, más helyi önkormányzattal, továbbá az állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, valamint ezen gazdálkodó szervezet 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető.
(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott feltételek mellett pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, mint szerződéses kötelezettségvállalást kell meghatározni. Ilyen tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá a karbantartási költségek körébe nem tartozó állagvédelem. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(6) A Képviselő-testület amennyiben versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy az ellenérték a versenyeztetés során kialakult, a nyertes ajánlattevő által felajánlott összeg. Versenyeztetés mellőzése esetén a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke a vagyonkezelői jog ellenértékének szakértő által meghatározott összege.
(7) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(8) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a vagyonkezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát, bruttó és nettó értékét. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a vagyonkezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(9) Az (5) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. Az Önkormányzat jogosult a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról - az önkormányzati közfeladatok sérelme nélkül - az e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződés szerint gondoskodik.
(11) A vagyonkezelő a Nvtv.-ben és a Mötv.- ben foglaltakon felül köteles a vagyonkezelésbe vett vagyon
a) biztosítására,
b) az általában elvárható gondosságnak megfelelő gazdálkodás szabályai szerinti hasznosítására és gyarapítására,
c) jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
e) az önkormányzati vagyonkataszter vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,
f) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összege felhasználásának évente történő elszámolására.
(12) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és arról, valamint a Mötv. 109. § (7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásról a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(13) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd-, vagy felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előír.
10. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat évente az általa megbízott szerv vagy a Hivatal útján (a továbbiakban: ellenőr) ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) Az ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) az ellenőrzésről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban tájékoztatni,
c) megállapításait a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet a polgármesternek és az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni,
d) a végleges ellenőrzési jelentést a polgármesternek és az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
c) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
d) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
e) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
f) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(6) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzés legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.
8. A vagyongazdálkodási terv
11. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében az Önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet alkot.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseit a vagyon forgalomképességének megfelelően, így:
a) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körben: az érintett vagyonnal vagy vagyonelemmel kapcsolatos új távlati terveket, a hasznosítás módját és célját. A hasznosítás esetén meg kell határozni, hogy ideiglenesen vagy véglegesen történik és milyen fontos (különösen: várospolitikai, környezetvédelmi) szempontokat kell érvényesíteni.
b) A forgalomképes vagyoni körben: meg kell határozni az üzleti vagyon körét, a hasznosításnál figyelembe veendő (különösen városépítészeti, környezetvédelmi) szempontokat, azon vagyonelemeket, amelyek értékesítése indokolt.
(3) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza, hogy a vagyontárgyak értékesítéséből, más irányú hasznosításából származó bevétel milyen arányban fordítható újabb befektetésre, értéknövelő beruházásra.
9. A vagyon értékének meghatározása
12. § (1) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően – a (2)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott vagyontárgy forgalmi értékét (a továbbiakban: forgalmi érték):
a) ingatlanvagyon esetén:
aa) 1 millió forint értékhatár alatti ingatlanvagyon esetén a Hivatal által kiállított, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítány alapján,
ab) 1 millió forintot elérő és azt meghaladó értékű ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,
c) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján,
d) társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
(2) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.
(3) Ingatlanvagyon térítésmentes megszerzése vagy megterhelése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre vagy egyedi szakértői értékelésre, amennyiben az ingatlan átadója vagy a teher jogosultja a Magyar Állam.
(4) Ingók hasznosítása vagy értékesítése esetén 1 millió forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatt nem szükséges forgalmi értékbecslés beszerzése.
(5) Az Mötv. 108/C. §-a szerinti ingyenes átruházással érintett ingó vagyontárgy forgalmi értékét a vagyontárgy nyilvántartási (nettó) értéke alapján kell meghatározni.
(6) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása vagy vagyonkezelésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti értéke.
(7) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(8) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETT
10. Önkormányzati vagyon szerzése
13. § (1) Az önkormányzati vagyon szerzése:
a) a Képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerv vagyonszerzése a költségvetési szerv vezetőjének
hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) ingatlan és az 1 millió forint értékhatárt elérő és ezt meghaladó értékű ingóság és vagyoni értékű jog szerzése, és
b) portfólió vagyon szerzése.
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik az 1 millió forint értékhatárt meg nem haladó ingó és vagyoni értékű jog szerzése.
11. Önkormányzatot terhelő követelés elismerése, önkormányzati követelésről lemondás
14. § (1) Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a költségvetési törvényben meghatározott
a) kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelés esetén a polgármester,
b) kis összegű követelés értékhatárát elérő követelés esetén a Képviselő-testület
jogosult, ha a követelés jogossága megalapozottan nem vitatható, valamint döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az Önkormányzatot megillető követelésről lemondani
a) kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelés esetén a polgármester,
b) kis összegű követelés értékhatárát elérő követelés esetén a Képviselő-testület
jogosult.
(3) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben lehet lemondani:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(4) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, eljárási bírságból, szociális ellátásokból, adatszolgáltatási díjból, munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(5) A kis összegű követelés törlése előtt legalább egy alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(6) A polgármester e §-ban foglalt döntéseiről a Képviselő-testületet tájékoztatni köteles a zárszámadási rendelet előterjesztésében.
12. Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása
15. § (1) Az Önkormányzat vagyonának átruházása és hasznosítása – a (3) - (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:
a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedése törvényben meghatározott esetekben és módon,
b) az önkormányzati vagyon értékesítésre kijelölése,
c) az ingatlan és az 500 ezer forint értékhatárt elérő és ezt meghaladó értékű ingóság, portfólió vagyon és vagyoni értékű jog:
ca) elidegenítése,
cb) megterhelése.
d) önkormányzati vagyon bérbe és használatba adása a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.
(3) A Polgármester hatáskörébe tartozik az 500 ezer forint értékhatárt meg nem haladó ingó és vagyoni értékű jog:
a) elidegenítése,
b) megterhelése.
(4) A Polgármester hatáskörébe tartozik az ingóvagyon bérbe adása.
(5) Önkormányzati vagyon (ingó, ingatlan) értékesítése esetén a képviselő-testület dönt a vagyon értékesítésre történő kijelöléséről. A döntést követően kell gondoskodni a vagyontárgy forgalmi értékének a megállapításáról szóló értékbecslés elkészítéséről. A vagyontárgy értékesítésével kapcsolatos döntésre vonatkozó előterjesztés kizárólag az értékesítésre történő kijelölésről szóló döntés és az értékbecslésről szóló szakértői vélemény (vagy adó- és értékbizonyítvány, egyedi szakértői értékelés) kiállítását követően nyújtható be a döntéshozó felé.
13. Rendelkezés a korlátozottan forgalomképes vagyonnal
16. § Korlátozottan forgalomképes vagyont átruházni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani a Nvtv.-ben foglalt korlátozásokkal csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
17. § (1) A Képviselő-testület az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt, valamint az e rendelet 3. § a), b), c), és e) pontjai szerinti korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon vagyonkezelését, vagy hasznosítását az alapító okirat vagy társasági szerződés szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonkezelő, illetve önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízza a (2) - (3) bekezdésben foglalt korlátozásokkal.
(2) Az Önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó költségvetési szerv, önkormányzati intézmény elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, továbbá a 3. § c) és e) pontjában meghatározott vagyon kedvezményes vagy ingyenes használatba való továbbadásáról a vagyonhasznosító szerv vezetője előzetesen köteles kikérni a polgármester véleményét.
(3) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben a hasznosításába adott ingatlant 1 évre vagy 1 éven túli időtartamra bérbe adja, a szerződés tervezetet aláírás előtt köteles megküldeni véleményezésre a polgármesternek.
18. § Az e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősülő vagyontárgyat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közfeladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében lehet megterhelni.
14. Rendelkezés az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő vagyonnal
19. § Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingók és ingatlanok hasznosításáról a költségvetési szerv vezetője dönt.
15. Egyéb tulajdonosi jogok és kötelezettségek joggyakorlása
20. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának koncessziós szerződés keretében történő átengedése,
b) önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás,
c) gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése,
d) önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való bevitele.
(2) A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármester hatalmazza fel:
a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződés aláírása,
b) a Képviselő-testület döntése alapján – amennyiben a döntéshozó a szerződést nem szövegszerűen fogadta el – az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása és a szerződés aláírása,
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontása, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
d) az önkormányzat igényének érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében peres vagy nem peres eljárás megindítása,
e) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonalas jellegű létesítmények, építmények, egyéb al-, és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadása,
f) a bérbe adott vagy más célú hasznosítással érintett ingatlan esetében amennyiben a bérlő, használó az ingatlanon beruházást kíván megvalósítani, az önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával kapcsolatos döntés meghozatala, amennyiben a beruházás várható költsége nem éri el a bruttó 500 ezer forintot.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÁTRUHÁZÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK NYILVÁNOSSÁGA
21. § (1) Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása az alábbi módokon történhet:
a) pályáztatás,
b) árverés (nyíltlicit),
c) vevőkijelölés, bérlőkijelölés.
(2) Az e rendeletben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy - e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén - az Önkormányzat vagyonát
a) értékesítheti vevőkijelölés, pályáztatás vagy árverés útján,
b) hasznosíthatja bérlőkijelölés, pályáztatás vagy árverés útján.
(3)1 Vevőkijelöléssel kizárólag akkor értékesíthető az önkormányzati vagyon, ha
a) ingatlanvagyon esetén az ingatlan egyedi, bruttó forgalmi értéke nem haladja meg a 2 millió forintot,
b) ingó vagyon esetén az ingó egyedi, bruttó forgalmi értéke nem haladja meg a 2 millió forintot,
és az (5) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel fennáll.
(4) Bérlőkijelöléssel kizárólag akkor hasznosítható az önkormányzati vagyon, ha a hasznosításból származó éves bevétel nem haladja meg az 500 ezer forintot és az (5) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel fennáll.
(5) Vevőkijelöléssel értékesíthető vagy bérlőkijelöléssel hasznosítható az önkormányzati vagyon, ha
a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, használati jog stb.), vagy
b) egy ajánlat érkezése esetén, vagy ha
c) az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv így dönt.
22. § Mezőgazdasági hasznosítású ingatlan átruházása vagy hasznosítása esetében, a tulajdonjogot vagy hasznosítási jogot megszerezni kívánó személy, szervezet, a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatában, a 21. § b) pontja szerinti esetben a versenyeztetési eljáráson, a 21. § c) pontja szerinti esetekben a kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy jogosult a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés vagy a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére.
23. § (1) A pályáztatás során követendő eljárás rendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2) A pályáztatás nyilvános vagy meghívásos lehet.
(3) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.
(4) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az Önkormányzat érdekeinek összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.
(5) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és szerződés megerősítését szolgáló eszközöket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.
24. § Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
25. § Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén a forgalmi érték megállapításával kapcsolatban felmerülő szakértői díj összege az eladási ár részét képezi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § Hatályát veszti a Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelet.
27. § Ez a rendelet 2025. május 27-én 16 óra 24 perckor lép hatályba.
A 21. § (3) bekezdése a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.