Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012. (X.26.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 11. 01- 2014. 04. 27


Téglás Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (12) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §


(1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Téglás Város Önkormányzat képviselő-testületére (továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények).

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon).

(3) A rendeletet a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére kizárólag az erről szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek használatára.


Az önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3. §

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, a Nvtv-ben meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít

4. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek a Nvtv-ben meghatározott vagyontárgyak, valamint a rendelet 2. mellékletében rögzített vagyontárgyak.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

5. §

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, gyarapodását szolgálja.(2)

(2) Az üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

a) építési telkek,

b) mezőgazdasági földterületek,

c) ipari területek,

d) bérlakások,

e) nem lakáscélú ingatlanok.

(3) Az üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jog vagyonelemei:

a) készpénz,

b) egyéb pénzeszközök és követelések,

c) értékpapírok, kötvények, részvények, üzletrészek,

d) használati és haszonélvezeti jog, szolgalmi jog,

e) egyéb vagyoni értékű jog.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(5) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.


A vagyon nyilvántartása

6. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyont, annak értékét és változásait az önállóan gazdálkodó szervként működő Polgármesteri Hivatal és a Városellátó Szervezet tartja nyílván a számviteli előírásoknak megfelelően. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(4) A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §

(1) Az önkormányzatot – az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – az önkormányzat Képviselő-testülete, egyes jogkörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület, valamint a polgármester és az intézmények a kezelésükbe adott vagyontárgyakkal – a tevékenységi körükhöz tartozó kötelező és önként vállalt feladatok sérelme nélkül – a hatályos törvényi előírások és e rendelet keretei között gazdálkodhatnak.

Képviselő-testületi hatáskörök

8. §

(1) Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület jogosult dönteni az ingatlanok (épületek, építmények, telkek és egyéb földterületek) adásvételéről, cseréjéről, megterheléséről értékhatárra tekintet nélkül.

(3) Testületi hatáskör az egymillió forint nettó értékhatárt elérő és a feletti ingóságokkal így az értékpapírok vételével – eladásával kapcsolatos döntések meghozatala.

(4) A törzsvagyon részek külső szervek részére üzemeltetésbe-, kezelésbe történő átadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

A polgármester hatásköre

9. §

(1) A polgármester jogosult megtenni a tulajdonost megillető jognyilatkozatokat:

a) a Képviselő-testület által elfogadott szerződéseket aláírja,

b) ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesíti az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasíthat olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosíthat, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

e) dönt az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,

f) dönt a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.


(2) A polgármester hatáskörébe tartozik a nettó egymillió Ft alatti értékű ingóságok, így az értékpapírok adásvételével, cseréjével, megterhelésével és bérbeadásával, kapcsolatos döntések meghozatala. 


Az intézményvezetők hatásköre

10. §

(1) Az intézmény kezelésébe adott vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, állagának meg- óvása; karbantartása, az esetleges felújítások igényének bejelentése a gazdálkodásukat összefogó és felügyelő Városellátó Szervezethez.

(2) Kezdeményezik a feladataik ellátásához nem szükséges ingatlanok és egyéb vagyonféleségek más szerveknél történő hasznosítását, illetve selejtezését is a Városellátó Szervezetnél.

(3) Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyon

a) ingyenes használatára,

b) hasznainak szedésére,

c) birtoklására,

d) hasznosítására.

(4) Az intézmények ingó vagyontárgyainak értékesítésére vagy selejtezésére az intézmény vezetője 50.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 50.001 – 100.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az érintett intézmény költségvetését illeti meg. Az intézmény vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(5) Az intézményvezető maximum egy évig terjedő határozott időtartamra jogosult bérbe, használatba adni a használatában lévő ingatlant. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(6) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az intézményvezető felel.

(7) Az éves zárszámadás keretében be kell számolni az intézmények vezetőinek a kezelésükbe adott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak állapotáról.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

11. §

(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10 millió Ft értékhatártól csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet I. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 10 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítésére a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás mellőzésével is történhet.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(4) Amennyiben az ingatlan piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

(6) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával a költségvetése és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

Követelésekről való lemondás

12.§

(1) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani az intézményvezető

a) az 100.000,- Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében önállóan,

b) az 100.000,- Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület engedélyével jogosult.

(2) Az önkormányzat követeléseiről 100.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
100.000,- Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani.

(3) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.


Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet 2012. november 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodásról, a vagyon feletti rendelkezés szabályairól szóló 15/2006. (VI. 28.) rendelete és az azt módosító 6/2007. (III. 29.) rendelet.




                            Czibere Béla                                          Vatai Imréné

                            polgármester                                        címzetes főjegyző