Csány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 18/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Csány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/84.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Magyar Építész Kamara, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős minisztérium, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a 11/2017. (IX.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott Partnerek véleményének kérésével a következőket rendeli el:

1.A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és ételmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja Csány épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Helyi egyedi és területi védelem jegyzéke
2. számú melléklet: Csány településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása
3. számú melléklet: Javasolt növényfajok jegyzéke és telken belüli beültetési útmutató
4. számú melléklet: Tiltott növényfajok jegyzéke

2. § (1) A helyi védelem célja Csány településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség települési szinten kiemelkedő értékű elemeinek védelme.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi egyedileg védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.

4. § (1) E rendelet területi hatálya Csány Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen:

1. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,
2. az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) E rendelet előírásait:

1. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során,
2. és az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet vagy címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
5. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület, mely vagy történeti értékű utca, vagy történeti értékű beépítés
6. Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi értékek összefoglaló megnevezése.
7. Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).

Közterületről látható homlokzatszakasz: a telek közterülettel párhuzamos 20m mély sávján belül álló, a közterület felől látható épületek közterület felőli és oldalhomlokzatai

3.A helyi védelem célja és feladata

7. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található, Csány szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

2. A védett értékek Csány kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
3. A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.
4. A helyi építészeti értékek védelmének feladata különösen:

1. különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
2. a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. A helyi területi védelem alá tartozó terület határait a 1. melléklet (1) tartalmazza.
3. A helyi területi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. helyi területi történeti értékű beépítés, telekstruktúra.
2. helyi területi történeti értékű utca,

4. A helyi egyedi védelem alá helyezett értékeket az 1. melléklet (2) tartalmazza.
5. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. szoborra, feszületre, képzőművészeti alkotásra, valamint
3. az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telekre is egészére vagy részére ki terjedhet.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai

9. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az önkormányzathoz írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. 

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
2. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

3. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
4. a védettség megszüntetését megalapozó örökségvédelmi szakértő által készített 1 évnél nem régebbi értékvizsgálatot.10. 10. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
5. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
6. szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
7. a kezdeményezőket,
8. az illetékes építésügyi hatóságot.
2. A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
3. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.
   
3. 11. § A Védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás tartalmazza:
2. a védett érték megnevezését,
3. a védett érték védelmi nyilvántartási számát
4. a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése)
5. a védelem típusát,
6. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
7. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester, az általa megbízott szakember, vagy a főépítész gondoskodik.

6.Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok

12. § A helyi védettség alá helyezésre, módosításra, vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén főépítész bevonásával a Képviselő-testület dönt.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek.

2. Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze, vagy külön műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat. Amennyiben a régebben készült munkarészek nem tartalmaznak értékleltárt, azt pótolni szükséges.
3. Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.
4. Helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén a megszüntetést megalapozó műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat elkészíttetése a kezdeményező kötelezettsége.
5. A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.
6. A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.14. § Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző 15 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem jogi jellegként való törlését. 15. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával meg lehet jelölni.
2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.
3. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

1.A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

1. (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.

1. A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak szakmai konzultáció során az Önkormányzat ajánlása szerint lehet.
2. (1) A védett értékek eredeti külső megjelenését:

2. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
3. eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
4. ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
5. az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

1. (1) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

1. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
2. ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

2. Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.

1.A védettséggel kapcsolatos támogatás

1. (1) A védett értékek fennmaradását és felújítását az Önkormányzat támogathatja. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.

2. Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára az éves költségvetési rendeletében keretösszeget állapíthat meg.
3. A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzat a kedvezményezettel támogatási szerződést köthet.

1. (1) A védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

2. A védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.

1. A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.

1.A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása

1. (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 4. számú mellékletben feltüntetett területeket:

1. Központi terület
2. Hagyományos falu
3. Új beépítésű területek
4. Gazdasági területek

1.Építmények anyaghasználatára, színezésére vonatkozó általános építészeti követelmények

1. Közterület felőli telekhatáron nyers beton felületű, tömör kerítés nem építhető, lábazat anyagaként az alkalmazása megengedett.
2. Főépület tetőfedésére bitumenes zsindely, mesterséges pala, alumínium trapézlemez, cserepes lemez, hullámlemez és kék színű tetőhéjalás alkalmazása nem megengedett.
3. Az épületek, építmények, kapuk színezésénél kerülni kell a rikító, környezetükből kitűnő színek alkalmazását (lila, kék és narancssárga erős árnyalatait).

1.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi és egyedi követelmények

1. (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a kialakult városszerkezet, beépítési karakter megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a településkép-védelmi illeszkedés szabályait be kell tartani.

2. Az illeszkedés érdekében különösen vizsgálni kell az épület mellett 3-3 szomszédos épületet és a tervezett építési tevékenységgel együtt látható környezetben az alábbi építészeti elemeket:

1. a párkány magasságát, annak kiülését,
2. a tetőidom formáját, hajlásszögét,
3. a tető anyaghasználatát,
4. a tetőfelépítmények jellegét és arányát,
5. a homlokzatok vonalvezetését, architekturáját,
6. a tömegképzés jellegét,
7. a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,
8. a településrendezési eszközökben szereplő előírásokat.

1.  (1) Kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. közterület felőli telekhatáron max. 1,8 méter magasságú, legalább 50%-ban áttört kivitelű lehet,
2. a kerítés telek felőli oldalán sövény telepíthető, azonban ennek gondozása a telektulajdonos kötelessége,
3. útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos,
4. az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad,
5. közterület felőli telekhatáron álló áttört kerítés nádszövettel, fóliával történő fedése nem megengedett, időszakosan sem.

1. (1) Az épületet az alábbiak alapján kell kialakítani:

1. főépület tetőkialakítása hagyományos nyeregtetős, lekontyolt nyeregtetős, sátor vagy manzárdtetős tetőszerkezetű, barnás árnyalatú pikkelyes fedésű lehet. Kiemelten ajánlott cserépfedés alkalmazása,
2. lapostetős épület közterületről látható épületrészen nem építhető,
3. az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék,
4. az egymás melletti telken, az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága egymáshoz képest 25%-kal térhet el.

1. (1) Közterületeken a légvezetéktől mentes útszakaszokon gondoskodni kell őshonos, a tájkarakterre jellemző fasor telepítéséről. Egy utcahosszon azonos fajokból álló fasort kell telepíteni.

2. A növényállomány megőrzéséről, növeléséről, aminek érdekében a tulajdonos köteles a zöldfelületeket a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartani vagy tartatni.
3. Az (2) bekezdés szerinti jókarban tartásnak minősül a fás szárú növény:

1. fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása
2. a kórokozóktól, kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvása,
3. öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
4. eltávolítása kiszáradás esetén.

1. (1) A lakótelkek előtti közterületi sávokon Önkormányzati engedély alapján kétszintű (gyep- és cserjeszint) növényzet kiültetése javasolható az alábbi ültetési távolságokkal:

1. gázvezetékről 2,0 méter
2. egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter
3. fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0 -6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0 -10,0 méter
4. kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre
5. középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre
6. nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.

1. (1) Nyílt csapadékvíz elvezető árkok kialakításánál:

1. megfelelő keresztmetszetű árok kialakítás és karban tartása,
2. csapadékvizek helyben tartása érdekében az új vízelvezető árkok építésénél vízáteresztő természetes anyagok használata szükséges.

2. Kertek zöldfelületének kialakításánál a 3. és 4. számú melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe venni.
3. A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.

1. (1) Új épületek kialakításánál, a meglévő házak átépítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. az épületek utcai homlokzatának arányrendszere igazodjon a környezethez, az épületek magassága és szélessége 1: 1,5 arányú legyen,
2. a területeken csak magastetős épületek épülhetnek,
3. a meglévő, értékes beépítésű területen álló épületeknél a nyílászárók felújításánál, cseréjénél a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók – ablakok arányát és számát lehetőség szerint meg kell őrizni,
4. lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki,
5. épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés elhelyezése, színezése a homlokzat felületének színéhez és a nyílászáróhoz illeszkedő, azzal harmonizáló módon megengedett,
6. a közterületről látható homlokzat tetőzetén tetőablakok egy szintben helyezhetők el.

1. (19 Közterületen vagy közhasználatra átadott magánterületen kioszk jellegű építmény időszakosan -meghatározott időre szóló engedély alapján- elhelyezhető, amennyiben a kioszk szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének egyharmadát.
2. (1) Gépészeti berendezésekre elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. klímaberendezést,
2. 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt,
3. megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék)

közterületről látható homlokzatszakaszon nem lehet elhelyezni.

1.A településképi szempontból meghatározó központi terület-re vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. (1) A központi terület a település belső magja, ahol a közterületek arculata is kifejezi a település karakterét, így közterületi zöldfelületek, közműberendezések területei és a burkolatok kialakítása során közterület-alakítási tervet kell készíteni.

2. A központi területeken épületeket az alábbiak betartása mellet lehet kialakítani:

1. a területen új lapostetős létesítmény nem helyezhető el,
2. a magastető meredekségének 35° és 45° közöttinek kell lennie,
3. a meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett,
4. nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, de legalább fa mintázatút kell alkalmazni.

3. Központi területen körintézmények bejárata mellett, azok közvetlen közelében közcélú, az aktuális kulturális programokat hirdető, A1 ívméretet nem meghaladó hirdetőtábla elhelyezése megengedett.
4. Központi területen a közlekedési táblák a KRESZ előírásainak figyelembe vétele mellett, a településképhez igazítva, azt nem csorbítva helyezendők el.

1.A településképi szempontból meghatározó hagyományos falu területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. (1) A hagyományos beépítésű területeken épületeket az alábbiak betartása mellet lehet kialakítani:

1. a területen oromfalas vagy lekontyolt nyeregtetős épületek helyezhetők el,
2. a magastető meredekségének 40° és 45° közöttinek kell lennie,
3. az utcafronton a kialakult beépítéshez és a hagyományokhoz igazodóan áttört kerítés a megengedett. Legalább 50 cm lábazat felett fém, illetve léckerítés készülhet,
4. a meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett,
5. nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, de legalább fa mintázatút kell alkalmazni.

1.A településképi szempontból meghatározó új beépítésű területek-re vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. (1) Az új beépítésű területeken épületeket az alábbiak betartása mellet lehet kialakítani:

1. a területen sátortetős építmények helyezhetők el.
2. A magastető meredeksége 35° és 45° közöttinek kell lennie.

1.A településképi szempontból meghatározó gazdasági területek-re vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. (1) A gazdasági területeken épületeket az alábbiak betartása mellet lehet kialakítani:

1. a területen a lakóépületek nyereg vagy sátortetős kivitellel helyezhetők el. Üzemi épület, építmény a főépülethez illeszkedő kivitelben, azzal egységes kompozíciót képezve helyezhető el,
2. vagyonvédelmi célból tömör, falazott beton vagy téglakerítés, szögesdrót kerítés létesíthető,
3. közterülettel felőli telekhatáron álló kerítés anyaga nem lehet csillámló, hullámos fémlemez, hullámpala.

1.A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. (1) A helyi értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

2. Védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
3. A védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
4. A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.
5. Helyi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

1. az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
2.  az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
3. időszakos kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

6. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
7. Helyi érték jókarban tartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarban tartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
8. A védett érték alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető át.

1. (1) Helyi területi védelem alá tartozó területek jegyzékét az 1. melléklet (1) tartalmazza.

2. A helyi történeti értékű beépítés, telekstruktúra a település történeti szerkezetének, utcahálózatának és telekstruktúrájának védelme érdekében

1. a meglévő úthálózat feltétlenül megőrzendő,
2.  új út/utca

27. kialakítás esetén figyelemmel kell lenni a történeti térszerkezetre,
28. csak közterület-alakítási terv alapján létesíthető,

3. a meglévő közterületek tovább nem szélesíthetők,
4. az utcával párhuzamosan 2-nél több telek nem vonható össze,
5. a meglévő épületek átépítése, bővítése, tetőtér beépítése, homlokzat átépítése és közöttük új épület építése esetén az utcai homlokzat vonalának, kialakításának, színezésének igazodni kell a meglévő építményekhez,
6. a helyi történeti beépítés, telekstruktúra részét képező ingatlanon nem helyi védett épület, építmény elbontható.

3. Helyi területi történeti értékű utca az adott utca karakterének, ritmusának és tömegstruktúrájának védelme érdekében

1. a beépítés arculata, az utca térfala megőrzendő,
2. meglévő épület tornáca nem építhető be,
3. a helyi védett utcakép részét képező ingatlanon nem helyi védett építmény, épület elbontható, azonban az új épület csak annak helyére építhető az építési paramétereinek, és építészeti karakterének megtartásával, újraélesztésével,
4. a telek közterülettel párhuzamos, 10 m mélységű sávján belül a meglévő épület nem alakítható át, nem bővíthető,
5. a telek közterülettel párhuzamos, 10 m mélységű sávján belül található épület kizárólag magastetővel és cserépfedéssel alakítható ki,
6. meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, új épület építése esetén az épület

131. tömegformáját, tömegarányait,
132. tetőformáját, hajlásszögét,
133. párkánymagasságát,
134. jellegzetes nyílásarányait,
135. anyaghasználatát

úgy kell meghatározni, hogy illeszkedjen a helyi történeti utcaképhez tartozó ingatlanok meglévő beépítéséhez.

1. (1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

2. Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

1. a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

1. (1) Helyi értékesetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost

1. a védett értéket vagy látványt eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
2. a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.

1. (1) Az 1. számú melléklet (2)-ben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy azt kiemelő anyagok beépítése.

2. A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

1.A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

1. (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

2. Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszloplétesítése nem megengedett.
3. A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni helyi védelemmel érintett területen.
4.  Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
5. Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületek utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.
6. Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kell lennie.

1. Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.

2. Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tetőszélein, gerincén ne lógjanak túl,
2. legfeljebb 2 sort alkossanak,
3. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakaihoz,
4. legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedheti le.

3. Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
4. Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

1.Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1. (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

2. Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
3. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
4. Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
5. Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz:

1. előkertben nem helyezhető el,
2. A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó mérettel nem helyezhető el a beépítésre szánt területeken.

1. (1) Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlanhasználatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

2. Háromdimenziós reklámtárgyakat elhelyezni nem lehet.
3. Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el a beépítésre nem szánt területeken.
4. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
5. A helyi területi és egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.
6. Molinó kizárólag építkezés védőhálójára tehető ki, illetve időszakos rendezvény népszerűsítésére, szabadtéri, időszaki kiállítás prezentálására használható.

1.Szakmai konzultáció

1. (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Csány polgármesterétől

1. településképi bejelentés köteles eljárást,
2. lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházást,
3. Helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munkát

megelőzően Csány teljes közigazgatási területén.

1. (1) A szakmai konzultációt a polgármester vagy az általa megbízott főépítész folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában.

2. A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
4. A konzultációról emlékeztető készül, és a főépítész és a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi.
5. Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményezhet.
6. Az emlékeztetőkről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az emlékeztető tartalma nyilvános, arról kérésre a polgármester másolatot adhat.

1.Településképi bejelentési eljárás

1. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
2. megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

27. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
28. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
29. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
30. ideiglenes fedett lovarda,
31. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építményépítése.

1. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének –részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1.  a korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
2. a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

2. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
3. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

1. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvényreklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, az alábbi esetekben:

1. településképet meghatározó területek az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített 1 m2 területet meghaladó reklámtábla, kirakat elhelyezése esetén,
2. a helyi védett területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítés kapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;
3. helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése esetén.

1.Településképi kötelezések

1. (1) Településképi követelmény megszegésének minősül a bejelentési kötelezettség

1. elmulasztása,
2. a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
3. a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

1. (1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10 000 – 500 000 forint,
2. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 10 000 – 500 000 forint,
3. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 10 000 forint legfeljebb 500 000 forint,
4. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 10 000 legfeljebb 500 000 forint.

1.Hatályba léptető rendelkezések

1. E/jelen rendelet 2017. december 20. napján lép hatályba.

2.Hatályon kívül helyező rendelkezések

1. E/jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (III.29.) számú rendeletének 9.§. 7). és 8). bekezdése, 10.§. 2). bekezdése, 20.§-23.§, 3-5. függeléke.

Csány, 2017. december 20.

Medve István                                                                        dr. Szabó Tamás      

polgármester                                                                                    jegyző

Kihirdetési záradék

A rendelet kihirdetésre került 2017. december 20. napján.

dr. Szabó Tamás

jegyző

1. számú melléklet

(1) Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke

Történeti értékű beépítés, telekstruktúra:

A Kossuth Lajos utca – Úttörő utca – Temető utca – 689 hrsz-ú ingatlan ÉK-i telekhatára – Felszabadulás utca – Tópart utca – Tinódi utca – Ágói-patak – Nap utca – Nagy út – Úttörő utca által körülhatárolt településrész településszerkezeti szempontból védett.

Történeti értékű utca:

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

2. számú melléklet

Csány településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása

3. számú melléklet

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok:

Tűlevelű fajok (fenyők):

Lombos cserjék:

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

4. számú melléklet

A tiltott, idegenhonos és inváziós fajok listája

Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Lágyszárú inváziós növényfajok: