Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép védelemmel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 8/2017. (VIII.2.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.                  FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E rendelet alkalmazásában:

• áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.
• reklámtorony: reklám elhelyezésére létrehozott toronyszerű építmény.
• közjóléti berendezés: a pihenés, a közösségi közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges, tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.
• cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
• cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, logóját, címerét, vagy egyéb egyedi ismertetőjegyét az épület, vagy ingatlan bejáratánál, közterületről jól látható módon feltüntető tábla.
• információs célú berendezés
• értékvizsgálati dokumentáció: a helyi védelem alá helyezést megalapozó dokumentáció,
• mellékrendeltetésű építmény: az építési telek, illetve azon álló főépületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges gazdálkodási és egyéb célú építmény.
• héjanyag: tető fedésére használt anyag.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

1.     A helyi védelem feladata

2.     §

A helyi védelem e rendelet alapján ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti érték:

• meghatározása, dokumentálása,
• védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
• megőrzése, megőriztetése és
• a lakossággal történő megismertetése,
• a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

2. A helyi védelem fajtái

3. §

(1) A helyi védelem egyedi védelem vagy területi védelem lehet.

(2) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(3)A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Helyi értékvédelmi területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megőrzése.

3.     Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Detk Községi Önkormányzat polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a kezdeményező megnevezését,
• a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
• a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész),
• a védendő érték rövid dokumentálását, és
• a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre – a polgármester értékvizsgálati dokumentációt készíttet.

(4) Az értékvizsgálati dokumentáció tartalmazza:

a) épület, építmény esetén:

aa) jellegének megnevezését,

ab) címét, helyrajzi számokkal történő megjelölését,

ac) jellemző adatait (építési év, stílus, egyéb a védelembe helyezés indoklását alátámasztó információkat),

ad) rövid, általános szöveges ismertetést, és

ae) fényképes dokumentációt.

b) növény, növény-együttes esetén:

ba) fajta, fajták megnevezését,

bb) helyét, helyrajzi számokkal történő megjelölését,

bc) jellemző adatait (ültetés, telepítés éve),

bd) rövid, általános szöveges ismertetését, különös tekintettel a vélt érték jelentőségére való kitérést, és

be) fényképes dokumentációt.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté nyilvánításról vagy a védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt vonhat be. A testületi döntésre az előkészítő eljárás lezárását követő képviselőtestületi ülésen kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően 30 napon belül értesíteni kell

• az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
• az elsőfokú építésügyi hatóságot,
• az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
• területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit, és
• természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
• a védett terület, illetve érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
• a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai követelményeknek már nem felel meg,
• a védett érték magasabb szintű jogszabállyal meghatározott védettséget kap.

4.     Nyilvántartási szabályok

5. §

(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről Detk Községi Önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás vezetése a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben megfogalmazottak szerint történik. 

6. §

A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén a polgármester az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

5.     Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §

(1) A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelő köteles jókarban tartani, állapotát a településképhez illő méltó módon megóvni.

(2) A helyi védelem alatt álló érték használata nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló meglévő épületek megőrzendők és csak gazdasági számításokon túl (amennyiben a bontásra javasolt elem helyrehozatali költségei az általa képviselt értékkel nincsenek arányban) is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

(5) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes dokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

(6) Helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából, érintettség esetén a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt engedélyezési eljárás lefolytatását követően vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi.

(7) Helyi jelentőségű védett természeti érték kivágása esetén a kivágást követő egy éven belül azonos helyen, azonos fajjal és fajtával pótlandó.

II.               FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6.     A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8 .§

Detk település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

• településközponti, intézményi terület: a település jelentősebb közintézményeit magába foglaló központi elhelyezkedésű terület az őket körülvevő parkosított közterületekkel és az egyéb pontszerű közintézmények, szolgáltató egységes területe.
• átalakuló falusias lakóterületek: a belterület jeltős része, kivéve egyes északi és keleti intenzíven átalakuló, kertvárosiasodó utcarészletek.
• új házak: az intenzíven átalakult utcarészletek.
• kereskedelmi, szolgáltató, üzem terület: belterületen a Sport utca üzemterületei, külterületen a TSZ területe, a Borsod Agroker Zrt. telephelye és a villamosipari telep állomása.
• turisztikai, rekreációs, sport terület és egyéb zöldfelület: a kastélykert, a sportpályák területe, a temetőterület és a település egyéb közparkjai.
• szőlő-, gyümölcskertek: a külterület északi határában található kisparcellás potenciális termőterületek.
• természeti területek, egyéb külterület: A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, valamint a külterület erdőgazdálkodási területei, egyéb mezőgazdasági hasznosítású és kivett területei (beépítésre nem szánt területek).

9 .§

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi kimutatását a 2. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7.     A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10 .§

(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

(2) Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.

(3) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utak mellett fasorokat kell telepíteni.

(4) A 2. melléklet szerint „Természeti területek, egyéb külterület” besorolású területek esetében a csatornákkal és fasorokkal való tagoltság, valamint vizes élőhelyet jelző növénytársulások jelentős tájképi értéket képviselnek, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.

(5) Zöldterületen agresszív pollentermelő növényt tilos ültetni.

(6) Új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult rendtől.

(7) Lakóterületen az épületek csak magastetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(8) Lakóépület, mellékrendeltetésű építmény, egyéb közjóléti berendezés esetében tetőhéjazatként nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

(9) Többszörösen összetett tetőforma, kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

(10) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentős megváltoztatásával jár.

11 .§

(1) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

• a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és
• azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(3) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.

(4) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél kerülendők a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.

(5) Oromzat fedetlen OSB lappal történő kialakítása, szigetelése nem megengedett.

(6) Homlokzat csempével történő borítása nem megengedett.

(7) Homlokzat felületét csak maximum 10%-os mértékig boríthatja faburkolat.

(8) Az utcai homlokzaton közmű csatlakozó, vagy mérőberendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

8.     Településközpont és egyéb zöldterületek, zöldfelületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12 .§

(1) Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól el nem térő módon lehet kialakítani.

(2) A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(3) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete).

(4) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

9.     Átalakuló falusias lakóterületekre, Új házak lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13 .§

(1) Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacserép megengedett. Bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete).

(3) Utcai homlokzaton kiugró erkély nem, csak az épületbe süllyesztett loggia alakítható ki.

(4) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

10.                      Kereskedelmi, szolgáltató, üzemi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14 .§

(1) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

(2) Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.

11.                      Turisztikai, rekreációs, sport terület és egyéb zöldfelület területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15 . §

(1) A területen épületek, mellékrendeltetésű építmények megfelelő tájba illeszkedését kizárólag természetes anyagok használatával lehet biztosítani (különösen fa, kő, tégla, kerámiacserép).

(2) Összefüggő rendeltetésű területek, a kastélykert, a közparkok, valamint a temetőterület beépítését csak egységes építészeti arculattal lehet kialakítani.

(3) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

12.                      Szőlő- gyümölcskertek zöldfelület területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16 . §

(1) Épület, mellékrendeltetésű építmény tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el (különösen zöld, szürke, fekete).

(3) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

13.                      Természeti területek, egyéb külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17 .§

(1) Kerítés csak

• 
  
• 
  
• fémhálós vadvédelmi,
• drótfonatos vadvédelmi,
• 
  
• tégla, vagy
• bontott tégla

 anyaghasználattal létesíthető.

(2) Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

(3) Út melletti, állattartásra szolgáló területek lekerítésére gyárilag gyártott, az Európai Unió hatályos szabványrendszerének mindenben eleget tevő elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek is alkalmazhatóak.

(4) Elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek tulajdonosának rendelkeznie kell a karbantartáshoz szükséges mérőműszerekkel.

14.                      A helyi védelem alatt állóterületekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

18 .§

(1) Helyi védettség alatt álló épület utcai homlokzata hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolatminták, egyedi részletek elhelyezését meg kell tartani.

(2) Helyi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán nem helyezhető el:

a) napenergia gyűjtő panel,

b) hőszivattyú,

c) parabola antenna,

d) turbókazán kéménye,

e) klímaberendezés kültéri egysége,

f) közmű csatlakozó- illetve mérő berendezés,

g) központi porszívó szellőzőnyílása.

(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.

(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű cserépfedéses héjanyag nem helyezhető el.

(5) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.

(6) Helyi védelem alatt álló épület, építmény telkén új kerítés vagy kapu építése esetén csak kovácsoltvas vagy faszerkezet építhető.

(7) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

 (8) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

15.                      Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19 .§

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése a településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek közül a „Természeti területek, egyéb külterület” besorolású területen az országos ökológiai hálózat elemeinek kivételével, valamint a „Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények” besorolású területen lehetséges.

(2) Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(4) Természeti területek, egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (különösen kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

(5) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.

(6) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(7) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(8) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezeték külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(9) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(10)A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzete 25%-ot meghaladó sérülésével.

16.                      Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

20 .§

(1) Detk község közigazgatási területén tiltott valamennyi, e rendeletben, vagy magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. A belterületi lakóövezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha az:

• a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
• gátolja a kilátást,
• településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(6) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(7) A helyi védelem alatt álló épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

(8) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

• a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és
• azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

21 .§

(1) Közterületen reklám kizárólag utcabútoron, utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el.

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(3) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(4) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felülete legalább egyharmadának az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmaznia.

(5) Kizárólag kulturális szolgáltatásra (különösen: kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

(6) Kulturális szolgáltatás céljára szolgáló épület bejáratától számított 500 méteren belül lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

22 .§

(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérés engedélyezését a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

23 .§

(1) Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, szórásirányuknak fentről lefelé kell irányulni, ha szükséges, terelőernyőket is használni kell.

(2) Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerűsített bejelentés köteles építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17.                      Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24 .§

(1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni. A kérelmező az ingatlantulajdonos vagy az építtető.

(3) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a tervek megjelölését is. A tervek egy példányát az emlékeztetőhöz kell csatolni.

(4) A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelmet már elkészült terv alapján nyújtják be.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét,
• a kérelmező címét,
• a kérelmező értesítési címét,
• a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, és
• az érintett telek helyrajzi számát.

(6) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot),
• valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot),
• látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon), és
• fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).

18. Településképi bejelentés eljárási szabályai

25 .§

(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek a bejelentés tárgyától függően az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a bejelentő nevét,
• a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
• a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
• az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
• az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzati ábrát,
• látványtervet vagy fotómontázst, és
• 
  

(3) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül –  a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben foglaltak alapján írásban vagy hallgatással tudomásul veszi, megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről értesíti.

(4) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően a tevékenység 3 évig végezhető.

19. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

26. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

• Helyi védettség alatt álló épületet érintően:

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

ae) szellőző berendezés, klímaberendezés, áruautomata, pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

vonatkozásában,

• az épület homlokzatának megváltoztatására bárhol, ahol összességében az 1 m² -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
• reklám, reklámhordozó elhelyezésére,
• önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
• közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, vagy átépítése esetén.

27. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítására, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

• a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
• érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
• jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

20. Településképi kötelezési eljárás

28. §

(1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

• településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
• amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta, vagy
• amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak elkövetője első alkalommal figyelmeztetésben részesül a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben természetes személyek esetén 200.000,- Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.

(4) A településkép- védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

21.A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

29. §

(1) A polgármester a bírság mértékét a jogsértés jellegére tekintettel mérlegeléssel állapítja meg.

(2) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) Ez a rendelet 2019. május 25-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének Detk Településrendezési Terve Helyi építési szabályzatról szóló 10/2012. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § (6) bekezdése, 28. § (5) bekezdése és 3. melléklete.

(3) Hatályát veszti Detk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 5/2018. (XI.15.) önkormányzati rendelete.

Detk, 2019. április 30.

             Pelle Sándor                                               Hegedűs Hajnalka

              polgármester                                                        jegyző