1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ecséd Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat jogi személy, székhelye: 3013. Ecséd, Szabadság utca 139.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Ecséd község közigazgatási területe. A község térképét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A helyben szokásos közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztést jelenti.

(5) Ecséd Község hivatalos honlapja: www.ecsed.hu.

(6) Ecséd hivatalos elektronikus információs eszköze: Mizu Ecséd? applikáció.

2. § Az Önkormányzat polgármesteri hivatalt működtet, melynek hivatalos megnevezése: Ecsédi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 3013 Ecséd, Szabadság utca 139.

3. § (1) A települési önkormányzat feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő testület elnevezése: Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület szervei:

4. § (1) Ecséd község címere álló, hegyes talpú pajzs, mely három mezőre tagolódik. A jobb szélső (heraldikában az irányok ellentétesek) vörös mezőn – a táj védett madaraként – balra fordult, természetes színű, lebegő gyurgyalag látható. A bal szélső kék mezőn a három ezüst hullámpólya a helyi tavat szimbolizálja. Az alsó (zöld) mezőn a szőlőtermelés jelentőségét hangsúlyozó leveles, arany szőlőfürt.

(2) Ecséd község zászlaja 1:2 arányú, fehér színű, melyen a címer a rúd felőli egyharmad metszéspontjában helyezhető el. A zászlórúd fehér színű.

5. § (1) Az Önkormányzat pecsétje címeres körbélyegző, melynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer alatt „Ecséd” településnév foglal helyet. A körbélyegző szélén, a címert és a település nevét körbevéve a jogosult Ecséd Községi Önkormányzat felirat helyezkedik el.

(2) A körbélyegző szigorú számadású bélyegző, amelyet csak hivatalos levelezésben, kiadmányokon, továbbá másolatok hitelesítésére lehet használni.

(3) Az Önkormányzat jelképeinek használati rendjét, valamint a helyi kitüntetések adományozásának rendjét külön rendelet állapítja meg.

6. § (1) Az Önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10–18. §-a szabályozza.

(2) Az Önkormányzat – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) Az Önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester az átruházott hatáskör gyakorlásáról a következő testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.

(7) Az Önkormányzat hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(8) Az Önkormányzat – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal és a települési nemzetiségi önkormányzattal.

7. § (1) Az Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat és hatáskörökön túl önként vállalhatja további feladat és hatáskörök ellátását a Mötv.-ben meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4)² Az Önkormányzat tevékenységének funkcióit és azok feladatait a 3. függelék tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A Képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésen hozza meg.

(4) A Képviselő-testületi ülések típusai:

9. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv. 146/J. § (2)- (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választási eredmény jogerőssé válását (október 1.) követő tizenöt napon belül tartja.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

10. § A Képviselő-testület soros ülését az Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének munkatervében meghatározott időpontokban, keddi napokon tartja székhelyén, melytől indokolt esetben a polgármester eltérhet.

11. § (1) A Képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

12. § A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

13. § A Képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.

14. § Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze.

15. § Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére a legidősebb képviselő jogosult.

(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal megkapják, melyről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a Képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására

(5) A Képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja tanácskozási joggal:

(6) Az (6) bekezdés a)- c) pontjaiban meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokoló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal –

(7) A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

(8) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak az Önkormányzat honlapján, továbbá az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testületi ülésen megjelentek az ülésen egyszer 2 percben hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel az adott napirendi ponttal kapcsolatban. A hozzászólásokat a polgármester koordinálja.

(4) A polgármester megítélése szerint kell a hallgatóság részéről a kérdést szóban vagy 15 napos határidő tűzése mellett írásban megválaszolni.

18. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2)- (2) bekezdéseiben és más ágazati jogszabályokban meghatározott esetekben.

(2) A zárt ülésen a Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(3) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés, a személyes adatok védelmére tekintettel, nyilvános.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(5) A testületi munkáról, különösen a zárt ülés közérdekű adatainak megismerhetőségéről szóló tájékoztató tevékenység irányítása a polgármester feladata.

(6) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei elektronikus formában a www.ecsed.hu oldalon, papíralapon a Községi Könyvtárban megtekinthetők.

19. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó gazdasági programját (a továbbiakban: gazdasági program).

(2) A gazdasági program tervezetének a képviselők javaslatának figyelembevételével történő elkészítéséről és az elfogadásra történő előkészítéséról, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

20. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkatervi javaslatot minden év november 30. napjáig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, mely elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a Képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra. Szóbeli előterjesztés csak kivételes, egyszerű megítélésű esetben tárgyalható.

(3) Az előterjesztésnek, tömörnek, lényegre törőnek kell lennie, az alábbi tartalmi elemek szerint:

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

(7) Előterjesztést tehetnek:

(8) Az előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) Képviselő – testület kizárólag olyan előterjesztést vehet napirendre, amit számára legkésőbb az ülés kezdetéig írásban benyújtottak.

(10) Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését visszavonhatja. Ez esetben azt nem kell szavazásra bocsátani, az előterjesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt a Képviselő – testület mellőzi, amiről határozatot hoz.

(11) Az előterjesztéshez módosító indítvány benyújtható írásban az ülés kezdetéig, vagy szóban az ülésen, a napirendi pont megtárgyalásakor. Módosító javaslatot mind írásban, mind szóban az ülésen úgy kell tenni, hogy szövegszerűen megállapítható legyen az, hogy az előterjesztés mely szövegrésze helyére melyik szövegrészt javasolja a javaslattevő. Módosító indítványt az nyújthat be, aki előterjesztés benyújtására is jogosult.

(12) Az önkormányzati képviselő az képviselő-testület ülésén, vagy írásban a Képviselő-testület rendes ülését megelőző, legkésőbb harmadik napig a polgármesterhez benyújtott indítvánnyal kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(13) A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelős személyt és meghatározza a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(14) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő, pénzmozgást igénylő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.

22. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel az előterjesztésre jogosultak írásban sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő, hogy a napirendet a Képviselő-testület akkor is tárgyalja, ha az előzetesen kiküldött napirenden nem szerepel.

(2) Az indítványt a sürgősség okának rövid indokolásával írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülést megelőző nap 16:00 óráig.

(3) A sürgősségi előterjesztés a Képviselő-testületi ülésen is kiosztható, de amennyiben az előterjesztést a Képviselő-testület napirendjére veszi, a sürgősségi előterjesztést utólag a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

(5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség rövid megindokolására.

(6) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely bizottság döntési vagy véleményezési jogkörébe tartozna, először arról kell határozni, hogy az ügyet a Képviselő-testület magához vonja. A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elfogadott indítványt a Képviselő-testület utolsó napirendként tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, de a téma tárgyalásával egyetért, dönt annak későbbi, konkrét időpontban történő tárgyalásáról.

23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt – 2 perc időtartamban - szóban kiegészítést tehet, mely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést.

(2) A bizottság elnöke ismerteti a bizottsága álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében - legfeljebb 2 perc időtartamban - kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester, kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően jelzést kíván tenni.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – a saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával- a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(8) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

24. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

25. § (1) A Képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3) A határozatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti javaslatról dönt a testület, majd ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő képviselők több mint a felének, minősített többséget igénylő szavazat esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(5) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon felül:

(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek az Mötv. 49. § bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(7) A bejelentés elmulasztása esetén a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

26. § (1) A képviselők igennel vagy nemmel szavaznak.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a Képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Pénzügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(9) A szavazólapokat a jegyzőkönyv mellett, a Bizottság tagjai által aláírt borítékban kell megőrizni.

27. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve, ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

(5) Ugyanazon javaslat változatlan formában 3 hónapig nem tűzhető napirendre. Ez nem érinti a polgármester Mötv. 68. § (1) bekezdésében biztosított jogát.

28. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő szóbeli vagy írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt az ülést megelőző nap 12: 00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről.

(3) A képviselők interpellációikat az (1) bekezdésben meghatározott módon a napirendek megtárgyalását követően is meg tehetik.

(4) Az interpelláció szóbeli előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 3 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(5) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(6) Az interpelláció csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(7) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, kivéve, ha új körülmény merült fel.

29. § (1) Az interpellációra elsősorban a Képviselő-testület ülésén kell választ adni.

(2) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően a (2) bekezdésben foglaltak szerint került sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(3) Ha az interpellált az ülésen nem válaszol, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.

30. § (1) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a Képviselő- testület dönt az elfogadásról.

(2) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

31. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti

(3) A rendeletalkotás kezdeményezésére irányuló javaslatot az (1) bekezdés b) -g) pontjaiban felsorolt jogosultak írásban a polgármesternél terjesztik elő. A kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát és a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot.

(4) A polgármester a kezdeményezést – annak beérkezését követő öt munkanapon belül- megküldi a jegyzőnek. A rendelettervezet kezdeményezésére irányuló előterjesztés a jegyző írásbeli szakmai, jogi állásfoglalásával együtt nyújtható be a Képviselő-testülethez.

32. § A rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

33. § A rendelettervezet a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé. A hatásvizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet a rendelettervezethez készült előterjesztésben tájékoztatni kell.

34. § (1) A lakosság széles körét érintő rendelettervezetet az előterjesztés benyújtása előtt az Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételéről szóló 16/2011. (XI. 17.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsájtja.

(2) A társadalmi egyeztetésben a lakosság, valamint a településen működő, a rendelet tárgya szerint érintett társadalmi szervezetek vehetnek részt (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak).

(3) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani

35. § (1) A rendelettervezetet az előkészítést és a véleményezést követően indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) Az előterjesztés tartalmazza

(3) Az előterjesztés melléklete tartalmazza az elfogadásra javasolt rendelettervezet normaszövegét.

36. § (1) A Képviselő-testület a rendelettervezetet egy fordulóban tárgyalja.

(2) A rendelettervezet módosítására a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt 24 órával írásbeli indítvány tehető. A rendelettervezethez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(3) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

37. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó teljes megnevezését, a rendelet sorszámát arab számmal, a „/” jelet, kihirdetésének évét, zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, napját arab számmal, valamint a rendelet címét.

(2) A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben, folyamatos sorszámmal.

38. § (1) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárban való publikálással, továbbá az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(3) A rendeletekről az Ecsédi Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

39. § (1) A Képviselő-testület határozatait az Mötv. 47. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint hozza

(2) A határozat tartalmazza a határozat megnevezését és a határozat címét, a Képviselő-testület döntéseit szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és felelősét. A határozatokat naptári évenként egyel kezdődően folyamatos sorszámmal és meghozataluk időpontjával kell ellátni az alábbiak szerint: Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év (hó, nap) határozata.

(3) A testületi határozatokat évenként le kell fűzni, azokról az Ecsédi Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6) A Képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

(3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezel és helyez el a polgármesteri hivatal irattárában, egy példányt feltölti a TFÍK rendszerbe.

(4) A jegyzőkönyvet – a zárt ülés anyagának kivételével – a megküldést követő 5 napon belül az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és egyszerű másolati példányát a községi könyvtárban el kell helyezni.

(5) A jegyzőkönyv elektronikus formában Ecséd község hivatalos honlapján https://ecsed.hu/munkatervekjegyzokonyvek linken érhető el.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni melyet, a jegyzőkönyv aláírást követő 8 napon belül továbbítani kell a végrehajtásáért felelősöknek.

(8) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben Ecséd község polgármesteréhez lehet benyújtani:

(9) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet államigazgatási ügyekben Ecséd község jegyzőjéhez lehet benyújtani:

(10) A közérdekű adat megismerése eljárás részletes szabályait Ecséd Községi Önkormányzat közzétételi és publikálási szabályzata tartalmazza.

41. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(2) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele – 4 fő - jelen van.

(3) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(4) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A napirend több fordulóban történő tárgyalására vagy elhalasztására az előterjesztő, vagy bármely képviselő tehet javaslatot.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra a Képviselő-testület ülését újból össze kell hívni.

(6) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

42. § Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, a települést érintő legfontosabb eseményekről, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

43. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(2) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódik.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

44. § (1) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Alaptörvény, valamint a Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő

(3) A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Polgármesteri Hivatalban a Pénzügyi Bizottság elnöke az ügyintézésre kijelölt személynek adja át. A vagyonnyilatkozati, az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárás részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott kereteken belül gyakorolja a képviselő- testület által részére átadott feladat- és hatásköröket, ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) ) Tevékenysége során a Képviselő-testület döntéseit, álláspontját képviseli.

(4) A polgármester prioritásos feladatai:

46. § (1) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működésének biztosításával kapcsolatos, a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(2) A polgármester kétmillió forintig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

47. § A polgármester jutalmazását a pénzügyi bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg.

48. § (1) A képviselet-testület – saját tagjai közül – egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

49. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot választhat. Feladatainak eredményes ellátása érdekében állandó bizottságként a Pénzügyi Bizottságot hozza létre. (2) A Pénzügyi Bizottság egyben ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelésével és vizsgálatával, valamint az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat. A Pénzügyi Bizottság tagjainak névsorát elérhetőségét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A Pénzügyi Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint a Képviselő-testület munkatervéhez igazodóan, a Képviselő-testület ülését megelőzően ülésezik, melyre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó jogszabályok – a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az irányadóak.

(3) Az Önkormányzat költségvetésével kapcsolatos előterjesztések a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(4) Az ideiglenes bizottság létrehozása esetén törekedni kell arra, hogy a bizottságba lehetőség szerint szakmai rálátással bíró tagok kerüljenek.

50. § (1) Ecséd Község polgármestere – pályázat alapján határozatlan időre - jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző jogállására. az önkormányzat működésével, a hivatal vezetésével, a döntések előkészítésére, a munkáltatói jogok gyakorlására, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző legfeljebb hat hónapot meghaladó, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal megfelelő képzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el, ennek hiányában helyettes jegyző megbízásáról kell gondoskodni.

(4) Az Ecsédi Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről, felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(5) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányításával a jegyző vezeti. Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A hivatal költségvetési szervként ellátja mindazokat az igazgatási hatósági feladatokat, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak, valamint döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket.

51. § (1) A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

52. § A lakossági fórumrendszer az önkormányzáshoz szükséges információkat, kapcsolatokat, továbbá az állampolgároknak az önkormányzati feladatok végrehajtására való öntevékeny bekapcsolódását és a nyilvánosságot hivatott biztosítani. A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen közmeghallgatás és a falugyűlés.

53. § (1) A polgármester által előre meghirdetett közmeghallgatáson a jegyző és a települési képviselők kötelesek részt venni. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

54. § (1) A polgármester a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, a lakosság és a társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása céljából – a közmeghallgatás szabályai szerint – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a Képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A falugyűlésről feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

55. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottak az irányadóak.

(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

56. § (1) Az Önkormányzat bevételeire, vagyonára, a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(3) Az Önkormányzat a Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt. A gazdálkodási feladatok előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el.

(5) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

(6) A belső ellenőrzés rendjét az 1. melléklet tartalmazza, részletes szabályait Ecséd Községi Önkormányzat Belső ellenőrzési kézikönyve, valamint az adott év belső ellenőrzési terve határozza meg.

(7) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

57. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat hivatalos megnevezése: Ecsédi Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

(2) Ecsédi Roma Nemzetiségi Önkormányzat rövidített neve: ERNÖ

(3) Az ERNÖ székhelye: 3013 Ecséd, Szabadság u. 139.

58. § A települési önkormányzat az ERNÖ számára biztosítja az önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek teljesítése érdekében együttműködési megállapodást köt. A megállapodást az 4. számú függelék tartalmazza.

59. § Hatályát veszti az Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13 /2019. (X.24.) önkormányzati rendelete.

60. § Ez a rendelet 2024. október 5-én lép hatályba.