Gyöngyöspata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
A helyi önazonosság védelméről
Hatályos: 2025. 09. 23Gyöngyöspata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.09.23.
A helyi önazonosság védelméről
Részletes indokolás
Az 1–3. §-hoz
A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény 2025. július 1-jén lépett hatályba, és az önkormányzatoknak ad lehetőséget helyi rendeletek alkotására az önazonosság védelme érdekében. A törvényt a 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet egészíti ki. A települések számos eszközt használhatnak, mint például elővásárlási jog bevezetése vagy lakcím létesítésének korlátozása. Az önkormányzatok a jogszabályban rögzített korlátozó intézkedések alkalmazásával, helyi rendeleteikben szabályozva, a helyi lakosság, a helyi értékek megóvását célozzák. Fontos megjegyezni, hogy bár a törvény korlátozásokat vezet be, egyúttal tiltja a hátrányos megkülönböztetést és a joggal való visszaélés tilalmát is deklarálja.
A törvény alapvetően négy célt szolgál:
A helyi közösség önvédelme: Biztosítani, hogy a helyi lakosság megőrizhesse társadalmi, gazdasági és kulturális önazonosságát.
Közösségi értékek fenntartása: Lehetőséget adni a településeknek, hogy megőrizzék
„esszenciális kulturális és társadalmi értékeiket”.
Nemkívánt betelepülés kezelése: Jogvédelmi eszközöket biztosítani az önkormányzatoknak a nem kívánt lakosságnövekedés vagy a közösség összetételének gyors változása ellen.
Önkormányzati autonómia erősítése: A helyi önkormányzatoknak lehetőséget adni a
településük önazonosságának védelméről való szabad döntéshozatalra.
A most előterjesztett rendelettervezet a törvény adta lehetőségek közül – egyelőre – csak az elővásárlási jog mint dologi jogvédelmi eszköz biztosítását írja elő az önkormányzat, a telekhatáros tulajdonosok illetve a városban ingatlantulajdonnal rendelkező részére, mégpedig ebben a sorrendben. Az állami és egyházi ingatlanok adásvételére ez nem vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, miszerint a jogvédelmi eszközzel kapcsolatos feltételek egy naptári éven belül csak egyszer változtathatóak meg.
„8. § [Elővásárlási jog és az elővásárlásra jogosultak]
(1) Az ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan adásvételét is – esetére elővásárlási jog biztosítható a következő sorrendben:
a) az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága,
b) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy
részére.
(…)
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyek az elővásárlásra kizárólag akkor
jogosultak, ha az elővásárlási jogosultságukat keletkeztető jogcím legalább öt éve fennáll.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
a) a telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkezők,
A törvény alapvetően négy célt szolgál:
A helyi közösség önvédelme: Biztosítani, hogy a helyi lakosság megőrizhesse társadalmi, gazdasági és kulturális önazonosságát.
Közösségi értékek fenntartása: Lehetőséget adni a településeknek, hogy megőrizzék
„esszenciális kulturális és társadalmi értékeiket”.
Nemkívánt betelepülés kezelése: Jogvédelmi eszközöket biztosítani az önkormányzatoknak a nem kívánt lakosságnövekedés vagy a közösség összetételének gyors változása ellen.
Önkormányzati autonómia erősítése: A helyi önkormányzatoknak lehetőséget adni a
településük önazonosságának védelméről való szabad döntéshozatalra.
A most előterjesztett rendelettervezet a törvény adta lehetőségek közül – egyelőre – csak az elővásárlási jog mint dologi jogvédelmi eszköz biztosítását írja elő az önkormányzat, a telekhatáros tulajdonosok illetve a városban ingatlantulajdonnal rendelkező részére, mégpedig ebben a sorrendben. Az állami és egyházi ingatlanok adásvételére ez nem vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, miszerint a jogvédelmi eszközzel kapcsolatos feltételek egy naptári éven belül csak egyszer változtathatóak meg.
„8. § [Elővásárlási jog és az elővásárlásra jogosultak]
(1) Az ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan adásvételét is – esetére elővásárlási jog biztosítható a következő sorrendben:
a) az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága,
b) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy
részére.
(…)
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyek az elővásárlásra kizárólag akkor
jogosultak, ha az elővásárlási jogosultságukat keletkeztető jogcím legalább öt éve fennáll.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
a) a telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkezők,
b) a telekhatáros ingatlanon tartózkodási hellyel rendelkezők.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
a) a településen lakóhellyel rendelkezők,
b) a településen tartózkodási hellyel rendelkezők.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogosulti csoportokon belül az élvez elsőbbséget, akinek az ingatlanja az adásvétel tárgyát képező ingatlanhoz közelebb helyezkedik el.
(8) Ha az elővásárlási jog alapján az ingatlant az önkormányzat vagy az önkormányzat
többségi tulajdonában álló gazdasági társaság szerzi meg, az ingatlan csak közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható vagy idegeníthető el.”
A fentiekben foglaltak alapján az alábbi rendeletalkotási javaslatot terjesztem a T. Képviselő-testület elé.