KARÁCSOND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

1/2017. (I.25.) önkormányzati rendelettel módosított

1/2008 (I. 15.) önkormányzati rendelete

a község kül- és belterületének Szabályozatási Tervéről

és a Helyi Építési Szabályzatról

Karácsond Községi Önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 110/2016. (VIII.4.) ÖKT határozat szerinti partnerek véleményének kikérésével az következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

            1. §

/1/ Jelen rendelet hatálya Karácsond község teljes közigazgatási területére kiterjed.

/2/ Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási és egyéb tervlapok:

1. sz.melléklet: Megkutatott ásványvagyon

2.sz.melléklet: Szabályozási terv          közigazgatási terület TRT_02

3.sz.melléklet: Szabályozási terv          belterület nyugat TRT_03_1

4.sz.melléklet: Szabályozási terv          belterület kelet TRT_03_2

5.sz.melléklet: Műemléki és műemléki környezet általi érintettségű ingatlanok jegyzéke

6.sz.melléklet: Régészeti lelőhelyekkel való érintettség.

2. §

E rendelet célja Karácsond településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedéke számára történő megóvására.

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

3. §

/1/ A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

/2/ Kötelező szabályozási elemek:

            a) a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

            b) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

            c) övezeti határ,

            d) a legnagyobb beépítettség mértéke,

            e) a megengedett építménymagasság felső határa,

            f) a minimális telekméret,  kötelező beépítési mód,

            g) kötelező beépítési vonalak,

            h) környezetvédelmi előírások,

            i) tilalmak.

/3/ Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §

/1/ A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó- kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

/2/ Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el elő- és oldalkertben:

            a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

            b) hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),

            c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m² felülettel),

/3/ Az övezeti szabályok és a tényleges funkció függvényében az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el oldal- és hátsókertben:

            a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

            b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

            c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

            d) kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

            e) kerti szabadlépcső és lejtő,

            f) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.

/4/ Az övezeti szabályok és a tényleges funkció függvényében az építési telken az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

            a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,

            b) nyári konyha, mosókonyha,

            c) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

            d) turizmushoz kapcsolódó épületek, -idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,

            e) mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.

LAKÓTERÜLET

5. §

Falusias lakóterület ( Lf )

/1/ Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépület, mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

/2/ Falusias lakóterületen elhelyezhető továbbá:

        a) mező- és erdőgazdaság célját szolgáló (üzemi) építmény,

        b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

        c) szálláshely szolgáltató épület,

        d) kézműipari építmény,

        e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m²-t.

/3/ Szintterület-sűrűség: legfeljebb 0,5

/4/ Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.

/5/ Minimális telekszélesség: 16m.

/6/ Az állattartási épületekre vonatkozó előírások:

            a) építménymagasság max.: 3,0 m

            b) építménytávolság: saját lakóépülettől min.: 8,0 m, szomszéd lakóépülettől: 15,0 m,

            c) melléképület építésére csak természetes anyagok használata megengedett (vályog, tégla, cserép, zsindely),

            d) zárt trágyakezelés: a trágyatárolót szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülkeríteni. Almostrágya tárolásra szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású, zárt, terepszint alatti trágyalé akna létesítése szükséges.

/7/ Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

/8/ Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %.

/9/ Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

/10/ Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

/11/ Előkert az illeszkedés szabályainak megfelelően alakítható ki, új lakóterületen: 5,0m.

/12/ Hátsókert: 50 m-es telekmélységig 6 m, 50 m-nél hosszabb szalagtelkeknél a hátsókert vonalát az előkert vonalától számított mértékben kell megadni, amely 40,0 m.

/13/ Egy lakótelken csak egy lakóépület helyezhető el.

/14/ Csak egylakásos lakóépületek építhetők

/15/ A homlokzatképnek igazodnia kell az egységes településképhez.

/16/ A kerítésnek igazodnia kell az egységes településképhez.

/17/ Csak a falusias építészeti hagyományokat követő épületek építhetők:

        a) Falfelületek: vakolt, festett világos színárnyalatokban, hangsúlyos, erős színek nem alkalmazhatóak.

        b) Falburkolat anyaga kő, műkő, tégla, mészhomok tégla, vagy ezek kombinációja lehet.

        c) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámia burkolat, falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

        d) Tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, vagy zsindely lehet.

        e) Épület tetőhajlásszöge 30°-nál kevesebb nem lehet.

        f) Tetőforma utcára merőleges gerincű vagy jellegű nyeregtető, vagy összetett tetőidom.

Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.

- az építési paraméterek meghatározásakor a „K” kialakult állapottal jelölt előírások esetén a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és építményeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

6. §

Településközpont vegyes terület ( Vt )

/1/ A területen elhelyezhető:

            a) lakóépület

            b) igazgatási épület

            c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,

            d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

            e) sportlétesítmény.

/2/ Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

            a) parkolóház, üzemanyagtöltő,

            b) önálló parkolóterület és garázs 3,5 t-nál nehezebb tehergépjárműnek és az ilyeneket szállító járművek számára,

/3/ Legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,4.

/4/ Legkisebb zöldfelület: 10 %.

/5/ Előkert az illeszkedés szabályainak megfelelően alakítható ki.

/6/ Oldalkert: H, azaz építménymagasságnyi,

/7/ Hátsókert: 6,0m.

7. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ( Gksz )

/1/ A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

/2/ A területen elhelyezhető:

        a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

        b) igazgatási, egyéb irodaépület,

        c) parkolóház, üzemanyagtöltő,

        d) sportlétesítmény.

/3/ Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0.

/4/ Legkisebb zöldfelület: 20 %.

8. §

Különleges terület

/1/ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt /temető, sportpálya/ más területen a funkciók zavarása nélkül nem helyezhetők el.

a) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0

b) Legkisebb zöldfelület: 40 %,

c) Előkert: 5,0m,

d) Oldalkert: 6,0m,

e) Hátsókert: 6,0m.

/2/ Sportterület ( K-SP )

A területen csak a sportolási és annak kiszolgáló épületei helyezhetők el.

/3/ Temető ( K-T )

A területen csak kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Kripta és más sírhelyhez kapcsolódó építmény magassága max.: 2,5m lehet.

/4/ Bányaterület ( K-B )

A területen csak bányászati és annak kiszolgáló épületei helyezhetők el.

A települést érintő megkutatott ásványvagyont (lignit mező) a szabályozási terv melléklete ábrázolja.

/5/ Strand ( K-St )

A területen csak a strandolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

/6/ Szennyvíztisztító telep ( K-Szt )

A területen csak a szennyvíztisztítást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

/7/ Szilárdhulladék lerakó – hulladék-udvar ( K-Sz )

A területen csak a hulladékgyűjtést és ideiglenes kezelését kiszolgáló építmények helyezhetők el.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

9. §

Közlekedési területek

/1/ A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a gyorsforgalmi utak, az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés és villamos energia építményeinek elhelyezésére szolgál.

/2/ A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló

            a) közlekedési építmények,

            b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

            c) igazgatási épület,

            d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

            e) Az álló gépjárművek elhelyezésére szolgáló parkolók,

            f) Tömegközlekedési megállóhelyek és építményei.

/3/ Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

/4/ A közúthálózat meglévő és a terv távlatában megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

            a) Gyorsforgalmi út:

Az M3 autópálya települést érintő szakasza.

Szabályozási szélessége: 60m.

Burkolatszélesség: 11,5m menetirányonként.

Védősáv: az út tengelyétől mért 100-100m.

        b) Országos főút:

A 3 számú I. rendű főút települést érintő szakasza.

Szabályozási szélessége: 30m.

Burkolatszélesség: 7,0m.

Védősáv: az út tengelyétől mért 100-100m.

            c) Országos mellékút:

A 3204. sz. Gyöngyös- Heves összekötő út karácsondi szakasza.

Szabályozási szélessége: 30m.

Burkolatszélesség: 6,0m.

Védősáv: az út tengelyétől mért 50-50m.

        d) Helyi gyűjtőút:

A jelenlegi 3204 sz. összekötő út települési átkelési szakasza, valamint a Szabadság u. és Ludasi u. a 3. sz. főközlekedési útig, a Szabadság út- Bajcsy Zs. út- Sallai út- Petőfi út- Szent István út.

Szabályozási szélessége: kialakult a jelenlegi beépítések figyelembevételével min. 14m, ehhez minimális telekhatár korrekció szükséges.

Burkolatszélesség: 6,0m.

e) Lakóutcák:

Szabályozási szélességét 10-16 m a kialakult állapotok figyelembevételével.

Burkolatszélesség: 6,0m.

f) Parkoló területek:

A parkolóhelyeket országos előírás szerint kell kialakítani a községközpont intézményei és egyéb érintett intézményi területeknél /sportpálya, temető/.

A szabályozási sávban kialakítandó parkolók lehetőségét biztosítani kell.

Parkolók, járműtároló épületek ki- és beléptető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a közutak forgalmát ne akadályozza.

g) Kerékpárút:

a Vasút utcában van kiépült kerékpárút, melynek nyomvonalát folytatni kell a településen át Gyöngyös irányába.

h) Vasútvonal:

A községet D-ről érinti a 80-as menetrendszámú Budapest- Miskolc- Hidasnémeti vasútvonal.

A vasúti átjáró rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

A rálátási háromszög paraméterei a következők:

Külterületen a közút tengelyében 120-120m, a szélső vasúti vágány tengelyében 600-600m.

/5/ Az országos közutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért

- gyorsforgalmi út esetén 100 – 100 m

- főforgalmi út esetén 100 – 100 m

- mellékút setén 50 – 50 m

védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, egyéb tevékenység végzése esetén a vonatkozó jogszabályokat kell betartani.

/6/ közlekedési létesítmények a gyorsforgalmi út tengelyétől mért 80- 100 m-es sávban betervezhetők.

10. §

Közműterületek, közműlétesítmények

Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencébe kell gyűjteni és szippantó kocsival szennyvíztisztító telepre szállítani.

11. §

Zöldterület

/1/ A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert).

/2/ A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

/3/ Zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni és használni.

/4/ Zöldterületen elhelyezhető:

            a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

            b) vendéglátó épület,

            c) a terület fenntartásához szükséges épület.

/5/ Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

12. §

Erdőterületek

/1/ Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

/2/ Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint – védelmi célú erdő (Ev).

13. §

Mezőgazdasági terület

/1/ A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű területen az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények helyezhetők el:

            a) a köztárgyak,

            b) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,

            c) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

            d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

            e) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),

            f) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

            g) a távközlés létesítményei,

            h) vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

            i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

            j) geodéziai jelek.

/3/ A mezőgazdasági rendeltetésű területen az alábbi, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el:

            a) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító

            b) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

            c) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

            d) termékvezetékek és műtárgyai,

            e) komposztáló telep építményei.

/4/ A mezőgazdasági rendeltetésű területek a következő övezetekre tagozódnak:

            a) általános ( Má )

            b) korlátozott általános ( Mák )

            c) kertes ( Mk )

/5/ A korlátozott felhasználhatóságú területeken (NATURA 2000) építményt elhelyezni csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával szabad.

/6/ A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

14.§

Vízgazdálkodási terület

/1/ A vízgazdálkodással összefüggő területhez a következő funkciók tartoznak:

a) folyóvizek, árkok, állóvizek medrének és partjának, valamint az árvízvédekezéssel kapcsolatos területek (töltés, gátőrház) övezete (VI),

b) vízbeszerzési és vízműterület (V/m),

c) mocsaras terület (V/mo).

/2/ A (VI) területen csak a vízkár elhárítási, vízbeszerzési és a sporthorgászat célját szolgáló építmények helyezhetők el.

/3/ A (V/m) területen csak a vízbeszerzési- és vízkezelő építmények helyezhetők el.

/4/ A mocsaras területen építményt elhelyezni nem szabad.

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

15. §

/1/ A település területén az alábbi országosan védett műemlékek találhatók:

A műemléki környezet a szabályozási terven van jelölve.

/2/ A település területén az alábbi régészeti területek találhatók:

/3/ A helyi építészeti örökség védelmét Karácsond község önkormányzata az alábbiak szerint szabályozza:

/4/ Helyi területi védelem:

            a) A településszerkezet /utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek.

            - a meglévő utcahálózat és térrendszer megtartandó,

            - változtatások, beavatkozások korlátozottan, és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv előírja,

            - a község telekszerkezetébe beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:

javasolt telekhatárok megvalósítása,

út céljára történő lejegyzés,

telekösszevonás,

új telekosztás.

            - a természetes környezethez igazodó szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein az oldalhatáros beépítési mód soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel megtartandó és az új épületek létrehozásánál az ehhez való illeszkedés szabályait kell figyelembe venni.

/5/ A helyi védelem kiterjed a település részleteire, melyek a helyi egyedi védelem körét alkotják.

            a) helyi egyedi védelem alá helyezendő épületek:

            b) A településre jellemző hagyományos és megőrzendő építészeti és településképi elemek körének meghatározása a 9. § (19) bekezdésében található, mely kiterjed az épületek, lakóházak:

            - tömegformálásaira,

            - tetőformájára,

            - homlokzati jellegére,

            - kerítés alakítására,

            - homlokzati színezésre.

/6/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

a) A településen található felhagyott homok- és agyagbányák területe az ott található gyurgyalag fészkekkel. (hrsz.: 676; 1699; 0155/4).

b) Az Ugrai- patak menti, az ökológiai folyosó részét képező erdőterület, valamint a felhagyott szeméttelep rekultivált területe (hrsz.: 0155/1; 0155/2; 0155/3)

V. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

23.§

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

/1/ Építési tilalom kerül bejegyzésre zöldterület kialakítása céljából az alábbi területeken:

2; 3; 4; 5; 6; 8; 9; 10; 11; 405; 406; 407; 408; 409; 410; 411; 412; 414; 415; 416; 417; 418; 419; 420; 421; 422; 423; 424; 425; 426; 427; 428; 853; 854; 855; 856; 857; 858; 859; 967; 968; 969; 970; 971; 972; 973; 974; 975; 1075; 1076; 1077; 1078; 1079; 1080; 1081; 1082; 1083; 1084; 1085 hrsz.

/2/ Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges a szabályozási vonallal érintett területeken.

/3/ A helyi közutak létesítési költségeit – amennyiben a helyi önkormányzat végzi – az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

24. §

A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki.

VI. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

25. §

Belterület:

/1/ Gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény.

/2/ A beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

Ez a rendelet 2017. január 26-án lép hatályba.

Karácsond, 2017. január 24.

Földi Csaba                                                                                                  Forgó Istvánné

polgármester                                                                                                           jegyző

Kihirdetve:

Karácsond, 2017. január 25.

Forgó Istvánné jegyző

A rendelet mellékletei:

            1. melléklet: Megkutatott ásványvagyon

            2. melléklet: Szabályozási terv_közigazgatási terület……TRT_02

            3. melléklet: Szabályozási terv_belterület_nyugat……….TRT_03_1

            4. melléklet: Szabályozási terv_belterület_kelet………….TRT_03_2

            5. melléklet: Műemléki és műemléki környezet általi érintettség

    ingatlanok jegyzéke

       6. melléklet: Régészeti lelőhelyekkel való érintettség

       1. függelék: Natura 2000 érintettségű helyrajzi számok jegyzéke

       2. függelék: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke