Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 9/2013. (V. 22.) önkormányzati rendelete

az ÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és

Működési Szabályzatáról

Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. § (1) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése

1. §

(1)              Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karácsond Községi Önkormányzat

(2)              Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3281 Karácsond, Szent István út 42.

(3)              Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

                               Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(4)              Az önkormányzat illetékességi területe:        Karácsond község közigazgatási területe.

Karácsond község fontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza         

2. Az önkormányzat jelképei

2. §

(1)              Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2)              Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. Önkormányzati kitűntetés adományozása

3.§.

(1)   Az önkormányzat a község érdekében több éven keresztül kiemelkedő munkát végző személynek, vagy csoportoknak „Karácsond községért” kitűntetést adományozhat.

(2)   A kitüntetésben részesülők személyét a bizottságokkal egyeztetve a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

(3)   A kitűntetést ünnepélyes keretek között polgármester adja át.

(4)   A kitűntetés emlékplakettből és oklevélből áll. Az emlékplakett egyik oldalát Karácsond 1712-es pecsétlenyomata, másik oldalát a „Karácsond községért” felirat díszíti. Az oklevél a kitűntetett személy nevét és a „Karácsond községért” feliratot tartalmazza.  Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá.

4. Önkormányzati kiadvány

4.§.

Az önkormányzat időszakosan megjelenő kiadványa a Karácsondi Körkép. Szerkeszti a képviselő-testület, felelős kiadója a polgármester.

5. Az önkormányzat képviselő-testülete

5. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület névsorát a 2. számú függelék tartalmazza

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

1. Feladatok

6. §

(1)   Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján következő helyi közügyek és helyi önkormányzati feladatok ellátásáról az alábbi módon gondoskodik :

a)            településfejlesztés, településrendezés: Az önkormányzat pénzügyi lehetőségei függvényében vállalkozási szerződések megkötésével, a település rendezési tervének folyamatos karbantartásával biztosítja.

b)           településüzemeltetés: Az önkormányzat 103.m² nagyságú, tulajdonát képező temetőrész fenntartásáról gondoskodik. A község közvilágítását szerződés alapján ÉMÁSZ Nyrt. biztosítja. A kéményseprői szolgáltatást a Heves Megyei TŰZKÉV Kft. látja el. A helyi közutak és tartozékaik kialakítása, és fenntartása, a helyi közparkok kialakítása és fenntartása feladatkört a pénzügyi lehetőségei függvényében vállalkozási szerződések megkötésével, valamint közfoglalkoztatottak alkalmazásával oldja meg az önkormányzat.

c)            a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése: a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

d)           az egészségügyi alapellátás: vállalkozási formában működő két háziorvosi szolgálattal és egy fogorvosi szolgálattal kötött szerződés, valamint a védőnői szolgálat önkormányzati fenntartásban történő működtetésével biztosítja.

e)            környezet-egészségügy: közfoglalkoztatottak alkalmazásával látja el.

    f)            óvodai ellátás: Karácsond Általános Művelődési Központ Gesztenyéskerti Napköziotthonos Óvoda (3281 Karácsond, Szent István út 38.) fenntartásával látja el.

g)           kulturális szolgáltatás: Karácsond Általános Művelődési Központ Ady Endre Művelődési Ház és Községi Könyvtár (3281 Karácsond, Hősök tere 1.) fenntartásával biztosítja a szolgáltatást.

h)           szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások: Abasári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tagjaként végzi a feladatellátást.

i) lakás- és helyiséggazdálkodás: Karácsondi Polgármesteri Hivatal útján.

j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás tagjaként gondoskodik a feladatellátásról.

k)           helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás: vállalkozási szerződés megkötésével külső szakemberekkel, illetve Polgármesteri Hivatalon keresztül.

l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás: Polgármesteri Hivatal útján.

m)          helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok: Polgármesteri Hivatalon keresztül.

n)           a kistermelők, őstermelők számára: jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is: Karácsond Hősök terén a közterületen kialakított árusító hely igénybevétele lehetőségének biztosításával.

o)           sport, ifjúsági ügyek: Karácsond Sportegyesület pénzügyi támogatásával.

p)           nemzetiségi ügyek: Az önkormányzat szorosan együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal és biztosítja működésének feltételeit. A nemzetiségi önkormányzat testületének működése, ügyeinek megfelelő körülmények közötti intézése céljából biztosítja a 3281 Karácsond, József A. út 22. sz. alatt lévő, az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan következő helyiségeinek ingyenes használatát: 1 szoba, 1 konyha helyiség,  az előtér és a szociális helyiségek használatát. A helyiséghasználatra és a működés egyéb feltételeinek biztosítására a települési önkormányzat megállapodást köt a települési nemzetiségi önkormányzattal.

q)           közreműködés a település közbiztonságának biztosításában: Községi Polgárőrség Karácsond pénzügyi támogatásával.

r)            hulladékgazdálkodás: a települési szilárd hulladék heti rendszeres összegyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítása vállalkozói szerződés alapján.

s)            víziközmű-szolgáltatás: A Heves Megyei Vízmű Zrt-vel kötött szerződés alapján.

7. §

(1)   Az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja az idősek bentlakásos ellátását 18 férőhellyel működő idősek bentlakásos otthonának az Abasári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tagjaként történő működtetésével.

(2)   Az önkormányzat önként vállalt feladatként anyagi lehetőségei függvényében támogatja a községben működő civil szervezeteket és kulturális csoportokat.

2. Hatáskörök

8. §

A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza

9. §

Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülései

10. §

A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. §

(1)   Évente legalább 6 alkalommal kell munkaterv szerinti ülést tartani.

(2)   A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülés is összehívható.

(3)   A munkatervet legkésőbb minden év január 31-éig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4)              A munkaterv tartalmazza

a) a testületi ülések és a közmeghallgatás időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) a napirend előadóinak megnevezését, akik felelősek az előterjesztés elkészítéséért

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

12. §

Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. §

(1)     A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2)     A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3)     A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4)     Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

14. §

(1)   A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)              A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőjét és előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3)     A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által törvényességi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4)     Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a polgármesteri hivatal tárgy szerinti illetékes ügyintézőit, valamint külső szakértőt.

(5)     A meghívóhoz csatolni kell az képviselő-testületi ülés összes előterjesztését és határozati javaslatait és egyéb anyagait a települési képviselők és a 15. § (2) bekezdésben meghatározott meghívottak számára.

(6)     A napirend előadójának, az önkormányzati intézmény vezetőjének és az önkormányzati társulás képviselőjének meghívójához mellékelni kell a napirendet, az intézményt, valamint a társulás szervezetét, működését érintő, nem általa készített írásos anyagot.

(7)     A munkaterv szerinti testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(8)     A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(9)     Az előre nem tervezhető és sürgős döntést igénylő ügyekben a polgármester szóbeli meghívással, telefonon keresztül is összehívhatja a képviselő-testületet

(10) A testületi ülés meghívóját az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

  c) a napirendek előadóinak

c) az önkormányzati intézmény vezetőjének,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökének

e) a községben működő önszerveződő közösségek, egyesületek, civil szervezetek vezetőit abban az esetben, ha a testület, működésükkel kapcsolatos napirendet tárgyal. (Az önszerveződő közösségek, egyesületek és civil szervezetek felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.)

(11)   Összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési, fegyelmi ügy, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén kötelező az érintett meghívása.

(12) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(13)   A község lakosságának tájékoztatása érdekében a polgármester köteles gondoskodni az ülés időpontjának, napirendjének a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel való közzétételéről.

3. Tanácskozási jog

15. §

(1)     A képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

(2)     A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

                   c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

                   d) a bizottságok nem képviselő tagjait.

(3)     Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) a napirend előadóját,

c) az önkormányzat tagságával működő társulások képviselőit,

d) az önszerveződő közösségek, egyesületek, civil szervezetek vezetőit abban az esetben, ha a testület, működésükkel kapcsolatos napirendet tárgyal tanácskozási jog illeti meg. Az önszerveződő közösségek, egyesület, civil szervezetek felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

e) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

16. §

A nyilvános ülésen megjelent állampolgároknak a testületi ülésen hozzászólás nem engedélyezhető, állampolgárok észrevételeiket, javaslataikat írásban tehetik meg

4. A képviselő-testület ülésének vezetésének szabályai

17. §

(1)     A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetve mindkét tisztség betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2)    képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) indítványok, javaslatok

fa) polgármester, jegyző indítványai, javaslatai

fb) képviselői indítványok, javaslatok

fc) tájékoztatás időszerű kérdésekről

g) a rend fenntartása,

h) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

     i) az ülés bezárása.

.

18. §

(1)     A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2)   Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

(3)     Az ülés megnyitásakor az ülés vezetője számszerűen megállapítja a határozatképességet. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor jelenlévőnek kell tekinteti.

(4)     Javaslatot tesz a jegyzőkönyv két hitelesítőjének személyére, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A jegyzőkönyv hitelesítője kizárólag települési képviselő lehet.

(5)     Az ülés napirendjéről - melyre az ülés vezetője tesz javaslatot - a képviselő-testület általában vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6)     A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a feladatok elvégzéséről, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

19. §

(1)   A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, szükség esetén a nem önkormányzati képviselő hozzászólótól megvonhatja a szót,

• rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2)   Önkormányzati képviselő esetében a testület vita nélkül határoz arról, hogy megvonja-e a szót.

(3)   A nyilvános ülésen megjelent állampolgár által történő tanácskozási rend megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4)   Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, a polgármester az ülést berekeszti és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(5)              A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

20. §

    (1)      A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.

(2)     A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben

(3)     A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

5. Előterjesztés

                 21. §

(1)     Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Az előterjesztést a polgármester nyújtja be a képviselő-testületi ülés elé.

(2)     Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3)     Az előterjesztés általában írásos formában készül.

(4)     Az írásos előterjesztést a képviselő-testület ülését legalább 8 nappal megelőzően kell a polgármester részére átadni.

          A bizottságok által benyújtandó és a bizottságok véleményével benyújtható előterjesztéseket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

22. §

(1)   Az előterjesztések általános tartalmi elemei

          a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

          b) az előterjesztés készítőjének neve, beosztása

c) a témával kapcsolatos előzmények

d) a téma ismertetése,

e) a jogszabályi háttér bemutatása,

f) a témával kapcsolatos érvek bemutatása

g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

i) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3)     A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(4)              A rendelettervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

6. Hozzászólások, vita

23. §

(1)     A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön nyit vitát, a vita megkezdése előtt az előadó a szóbeli kiegészítését előterjeszti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A vita előtt az érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.

(2)     A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés vezetőjének kézfelnyújtással jelzik. Az adott napirendhez hozzászólást maximum 5 perc terjedelemben 1 alkalommal lehet tenni.

(3)     A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4)     A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra, ezt követően a polgármester összefoglalja a vitát.

(5)     A szavazás előtt szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben törvényességi szempontból észrevételt kíván tenni.

(6)     A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, a módosításokkal egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. A szavazás eredményét a polgármester számszerűen megállapítja és kihirdeti a határozatot.

7. A képviselőtestület döntései

24. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

25. §

(1)     Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2)     Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

26. §

(1)       A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2)       A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

     a) a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről

b) a napirend meghatározásáról,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről

e) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3)     Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. §

(1)                   A képviselő-testület a döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b)           titkos szavazással

hozza.

(2)     A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3)     Jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a képviselők egynegyedének indítványa alapján név szerinti szavazást kell tartani.

(4)     Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5)     A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát beleillesztve a polgármester és az alpolgármester nevét. A képviselők hangos "igen", "nem", nyilatkozattal szavazhatnak.

28. §

(1)     A titkos szavazással dönt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben.

(2)     A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület bármely tagja.

(3)     A titkos szavazás lebonyolításáról és a szavazatok összeszámlálásáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(4)     A szavazás az ülésteremtől külön helyiségben történik. A szavazatok leadására a képviselő-testület előtt lezárt és lepecsételt urnát kell biztosítani.

(5)     A titkos szavazás során a képviselők a polgármesteri hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg a javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(6)     A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a szavazásra bocsátott javaslatot és a szavazás eredményét. A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. Az Ügyrendi Bizottság által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

29. §

A szavazást követően a polgármester a 27-28. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

30. §

(1)     A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A sorszámozás arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel arab számmal).

(2)     A határozatok jelölése a következő formában történik:

Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

...../..... (..... . .....) önkormányzati határozat

31. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

32. §

(1)     A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A sorszámozás arab számmal történik. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap, az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal római számmal jelölve).

(2)                   A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

33. §

(1)     A képviselő-testület tagjai az indítványok, javaslatok napirend keretében kérdéseket, indítványokat intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek, interpellációkat tehetnek.

(2)     A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 5 nappal írásban kell benyújtani.

(3)     Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. Ilyen esetben a válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4)     Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

(5)     A napirendhez nem kapcsolódó képviselői indítványt a polgármester az indítványok, javaslatok napirenden belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

34. §

(1)     Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti.

(2)       Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

35. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

8. A jegyzőkönyv

36. §

(1)     A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, a jelen szervezeti és működési szabályzatban előírtakat.

37. §

(1)     A jegyzőkönyvben napirendenként fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2)     A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontja szerint a tanácskozás lényegét kell jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3)     A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen, az igen szavazatok és a nem szavazatok száma. Egyhangú döntéshozatal esetén a számszerűsítés nem szükséges.

(4)     A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.

(5)     Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6)                   A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,

(7)                   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

e) a képviselők kérése alapján

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat

f) a határozati kivonatokat.

38. §

(1)     A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a 18. § (4) bekezdés alapján megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyv hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát kézjegyükkel látják el.

(2)     Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3)     A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

39. §

(1)     Az írásos jegyzőkönyv digitális hangfelvétel segítségével készül.

(2)     A hangfelvételen a jegyző rögzíti a képviselő-testületi ülésen elhangzottak egészét.

(3)     A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel illetve hangfelvétel kizárólag a jegyző munkáját segítő segédeszköz, amely semmilyen más célra nem használható fel.

(4)     A hangfelvételről másolatot készíteni tilos.

(5)     A jegyző köteles biztosítani a képviselők részére a hangfelvétel polgármesteri hivatalban történő meghallgatását.

(6)     A hangfelvétel megőrzésének időtartama egy év. A hangfelvételt a letörlés idejéig a jegyző köteles a polgármesteri hivatalban zárt helyen tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és a falugyűlés

1. Közmeghallgatás

40. §

(1)     A képviselő-testület – a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint – évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)    A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3)     A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4)     A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására                                vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. §

(1)     A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)     A közmeghallgatás levezetésére, menetére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, azzal a különbséggel, hogy a megjelent állampolgárokat hozzászólási jog illeti meg.

(3)     Az állampolgárok a hozzászólási jogukat a közmeghallgatás napirendi pontjaihoz kapcsolódóan gyakorolhatják. Az indítványok, javaslatok napirend keretében bármely témát illetően elmondhatják véleményüket és tehetnek fel kérdéseket.

(4)     A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

2. Falugyűlés

42. §

(1)     A képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, véleményük, javaslataik megismerése érdekében évente egyszer falugyűlést tart.

(2)     A falugyűlés előkészítése, összehívása és vezetése a polgármester feladata. A polgármester a falugyűlés időpontjáról, témájáról a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök útján tájékoztatja a lakosságot.

(3)     A falugyűlésen köteles részt venni a képviselő-testület minden tagja, a jegyző és a polgármesteri hivatal köztisztviselői.

(4)     A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat elért eredményeiről, valamint terveiről, az előtte álló feladatokról.

(4)     A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

V. Fejezet

A települési képviselő

1. A települési képviselő jogai és kötelezettségei

43. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

44. §

(1)     A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 19.§./2/ bekezdésében meghatározott jogok illetik meg.

(1)     A települési képviselő – az Ötv.) 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2)     A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen történő hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

45. §

(1)      A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön   rendeletben határozza meg.

(2)   Amennyiben a települési képviselő három egymást követő testületi ülésen, vagy a közmeghallgatáson, vagy a falugyűlésen nem vesz részt, a képviselő tiszteletdíja 6 hónapra 25 %-kal csökkenthető.

(3)      A csökkentésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

2. Összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételi eljárás

46. §

(1)     A települési képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-a tartalmazza. A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki.

(2)     A települési képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-a, valamint a Mötv. 57. § (2) bekezdése tartalmazza. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, ellenőrzésével, nyilvántartásával és kezelésével az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

1. Az önkormányzat szervei

47. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

2. A polgármester és az alpolgármester

48. §

(1)       A polgármester tisztségét főállású tisztségviselőként látja el.

(2)     A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv). 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

49. §

(1)      A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) nyilatkozik a sajtónak.

(2)     A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

50. §

(1)    Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) a képviselő-testület át nem ruházott hatáskörébe tartozó szociális ügyek

b) a település fejlesztésével, rendezésével kapcsolatos ügyek

c) a település fejlődését szolgáló pályázatok benyújtásával kapcsolatos ügyek, önkormányzati önerőtől függetlenül

(2)     A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 10 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

52. §

(1)   Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2)     A polgármester tartós távolléte esetén teljes jogkörű helyettesítésére jogosult.

(3)     Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a polgármester (2) bekezdésben meghatározott helyettesítésére a képviselő-testület korelnöke jogosult.

(4)     Tartós akadályoztatásnak minősül:

a.) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat

b.) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság

c.) tisztségből való felfüggesztés.

(5)     A képviselő-testület megbízza Kiss Imre alpolgármestert, hogy a polgármester akadályoztatása esetén a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Tanácsában állandó jelleggel helyettesítse. Kiss Imre alpolgármester a Tanácsban végzett munkájáról köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.

3. A képviselő-testület bizottságai

53. §

(1)     A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2)      A képviselő-testület állandó bizottságai

Pénzügyi Bizottság

Ügyrendi Bizottság

Szociális Bizottság

Településfejlesztési Bizottság

A bizottság tagjainak számát, feladat- és hatáskörét, működésük szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3)      A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4)      A települési képviselő több bizottság tagja is lehet.

54. §

(1)      A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2)     A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3)      A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és a           nemzetiségi önkormányzat elnökét, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4)   A bizottsági ülésre meg kell hívni az önkormányzati intézmény vezetőjét, az önkormányzat tagságával működő társulás képviselőjét, a községben működő önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselőit, ha a bizottság működésükkel kapcsolatos napirendet tárgyal. A meghívottak a bizottság ezen ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(5)     A bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselők, a bizottság elnöke által meghívottak.

55. §

(1)     A bizottságot az elnök hívja össze.

(2)    A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület döntése, a polgármester indítványa, valamely bizottsági tag javaslata alapján.

(3)     A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(4)     A bizottságok működésének részletes szabályait a bizottságok ügyrendje tartalmazza.

4. A jegyző

56. §

(1)      A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2)      A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

58. §

A jegyző gondoskodik kihirdetéséről. A kihirdetés a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

59. §

(1)     A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2)    A jegyzői betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a polgármesteri hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor a kormányhivatal vezetője más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg a feladat ellátásával.

6. A Polgármesteri Hivatal

60. §

(1)     A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2)      Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Karácsondi Polgármesteri Hivatal.

(3)   A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározza. A polgármesteri hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A polgármesteri hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4)     A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát az 4. számú melléklet tartalmazza.

7. Társulás

61. §

(1)     A képviselő-testület társulásai:

a)           Gyöngyös és Körzete Többcélú Kistérségi Társulás
                   ellátott feladatok:

1. Szociális feladatok:

a) szociális intézményi feladatok:

• hajléktalanok átmeneti elhelyezése
  

b.) szociális alapszolgáltatási feladatok

• fogyatékkal élők nappali ellátása
  
• szenvedélybetegek nappali ellátása
  
• pszichiátriai betegek nappali ellátása
  
• idősek bentlakásos otthona
  

Ezen belül pályázati forrásból működtetett feladatok:

• támogató szolgáltatás
  
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  

2. Gyermekjóléti feladatok

• átmeneti intézményi szolgáltatások összehangolása. Családok átmeneti otthona
  
• átmeneti intézményi szolgáltatások összehangolása. Gyermekek átmeneti otthona
  
• gyermekek átmenti gondozása     
  

3. Belső ellenőrzési feladatok

4. Egészségfejlesztési feladatok

5. Közfoglalkoztatás

b)  Abasári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás ellátott feladatok: idősek bentlakásos ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgálat

(2)       A képviselő-testület a logopédiai ellátásról feladatellátási szerződés útján gondoskodik.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

62. §

 (1)     Az önkormányzat képviselő-testülete gazdasági program és fejlesztési terv alapján          működik

(2)     A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester       gondoskodik.

(3)    A gazdasági munkaprogramot és a fejlesztési tervet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül, a munkatervet legkésőbb minden év első ülésén fogadja el a képviselő- testület.

(4)    A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

(5)    Az elfogadott gazdasági programot, fejlesztési tervet és munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

63. §

(1)       Ez a rendelet 2013. május 23-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 6/2013. (IV. 30.) rendelet.

(2)   Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kihirdetése a Karácsondi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

Kelt: Karácsond, 2013. május 21.

Földi Csaba                                                                                                  Forgó Istvánné

polgármester                                                                                                       jegyző                                                                                                                                                   

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Karácsond, 2013. május 22.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    Forgó Istvánné

                                                                                                                              jegyző