2025. július 1-jén lépett hatályba a Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása alapján megalkotott, a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Hövtv.). A törvény felhatalmazást biztosít az önkormányzatok számára ahhoz, hogy szabályozza a település közösségének alkotmányos önvédelmi jogát, annak részleteit.

Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági folyamatai, valamint a település fejlődési irányának meghatározása szükségessé teszik olyan helyi jogi eszközök megteremtését, amelyek alkalmasak arra, hogy a település hagyományait, kulturális örökségét, társadalmi rendjét és közösségi értékeit megőrizzék. A helyi rendeletalkotás kiemelt célja, hogy a település hosszú távú fenntarthatóságát és élhetőségét biztosítsa, valamint megelőzze a közösségi összetartást veszélyeztető jelenségeket. A helyi jogalkotás a közösségi érdek elsőbbségének elvén nyugszik, és oly módon biztosíthatja a helyi önazonosság védelmét, hogy figyelemmel van az alapvető jogok – így különösen a tulajdonhoz való jog, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga – szükséges és arányos korlátozására.

A rendeleti szabályozás keretében az önkormányzat olyan jogvédelmi eszközöket vezethet be, mint az elővásárlási jog, a lakcímlétesítési engedély és a lakcímlétesítési tilalom, amelyek preventív és célzott módon szolgálják a település társadalmi és kulturális karakterének megőrzését. A szabályozásra kerülő jogvédelmi eszközök legfőbb szabályait, alkalmazásuk fő feltételeit a Hövtv., és a végrehajtására kiadott 240/2025. (VII.31.) Korm. rendelet tartalmazza. A törvény egyértelműen rögzíti a helyi jogalkotásban szabályozható témaköröket az alábbiak szerint:

A méltányossági eljárás lehetőségének biztosítása, amely révén a képviselő-testület a normatív rendeleti szabályok mellett egyedi élethelyzetekben az általános szabályoktól eltérő, közösségi és egyéni szempontokat egyaránt figyelembe vevő döntést hozhat.

A Hövtv. tartalmazza a törvényi előírások megsértésével történő ingatlanszerzés, lakcímbejelentés jogkövetkezményeit is. Eszerint az elővásárlási jog megsértése esetén az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis, a jogellenes lakcímbejelentés esetén pedig kezdeményezhető a lakcímbejegyzés törlése. Jogellenes betelepülés esetén bírság is kiszabható.

A rendelet megalkotása hozzájárul a település identitásának védelméhez, a közösségi együttélés biztonságához és a település hosszútávú fejlődéséhez, ezért javaslatot teszek a helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotására. A javaslat megfogalmazása során értékeltük a települést érintő gazdasági, társadalmi folyamatokat, a lakosság számának változását az elmúlt években, a betelepülések hatására szükségessé váló közszolgáltatási igényeket, a betelepülések hatását az ingatlanárakra, továbbá azt, hogy a tervezett jogvédelmi eszközök indokolt korlátozást jelentenek-e, illetve mely az a kör, akik vonatkozásában a jogvédelmi eszközök alkalmazása nem indokolt. Úgy ítéltem meg, hogy az elmúlt években hozott azon döntésünk indoka, amely szerint blokkoltuk az önkormányzati ingatlanok értékesítését, épp az volt, hogy nem volt más eszközünk a betelepülések ellenőrzésére. Számunkra fontos, hogy társadalmi, gazdasági szempontból is biztos háttérrel rendelkezők jöjjenek a településre, de pl. a magántulajdonban lévő ingatlanok esetében ennek ellenőrzésére nincs lehetőségünk. Az elővásárlási jog alapítása esetén az Önkormányzatnak döntési lehetősége lenne minden helybeli ingatlan sorsáról, a lakcímbejelentés feltételekhez kötése pedig segít előre megismerni az itt élni kívánókat. A jogszabály most lehetőséget teremt arra, hogy a település kialakult hagyományai, értékei ne változzanak negatív irányba, és ezeket a célokat más eszközökkel nem tudjuk elérni.