1. § ¹E rendelet célja, hogy Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén meghatározza az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét szolgáló előírásokat.

2. § ²A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

3. § ³E rendelet alkalmazásában kerti hulladék: a falomb (avar) a kaszálék és a nyesedék.

4. §⁵ (1) A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladékot a szabványos hulladékgyűjtő tartályba rakni tilos. Ennek elszállíttatásáról az köteles gondoskodni, aki a települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék keletkezéséért felelős. Ha a felelősség nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa, bérlője, kezelője köteles arról gondoskodni.

(2) Rothadó, vagy bűzös hulladék elszállításáról azonnal gondoskodni kell. Havat, jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon megfelelően elhelyezni nem lehet.

(3) Az épületbontásból kikerülő vagy egyéb építési törmeléknek számító hulladékot, valamint a közterületen felhalmozódott törmeléket, az építés, bontás befejezése után a tulajdonos, illetve az előidéző köteles haladéktalanul elhordani, illetve elhordatni, engedéllyel rendelkező hulladéklerakó telepre.

(4) Árnyékszék, valamint csatornák tisztításából kikerülő vagy egyéb bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szállíthatók. Árnyékszékből kikerülő anyagokat, valamint az állati trágyát lehetőleg a kora hajnali órákban kell kiüríteni és szállítani.

(5) Szállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból ne hullhasson por, bűz és csepegés ne keletkezzen.

(6) Ha bármilyen anyag elszállításánál vagy fel- és lerakásánál a közterület időleges szennyeződése nem kerülhető el, akkor a szennyeződés előidézője köteles nyomban a közterületet saját költségén, kifogástalanul tiszta állapotba hozni és a szennyeződést okozó anyagokat eltávolítani.

(7) Tilos a közterületen az állatok szálastakarmánnyal történő etetése, illetve legeltetése.

5. §⁶ (1) Az ingatlant határoló gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, járda és a mellette lévő burkolatlan terület (árok) tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége. A burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek tulajdonosai kötelesek a közút középvonaláig terjedő területet tisztántartani. Ez a kötelezettség a telekre, bekerített vagy bekerítetlen, illetve használaton kívüli belterületi ingatlanra is kiterjed.

(2) Ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, lejtő, gyalogút, valamint a közcélú zöldterületeken átvezető és az ezek körüli burkolt gyalogutak és sétányok tisztántartásáról, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről a helyi közút kezelőjeként az Önkormányzat gondoskodik.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemétmentesítéséről, síkosságmentesítéséről. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlant határoló gyalogút (járda) mellett felburjánzó gaz irtására is (gyommentesítés) olymódon, hogy az útburkolat ne károsodjon. Az összesöpört szemetet háztartási szemétként kell kezelni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a nyílt vízelvezetésű árokban köteles a vízelvezetést a levágott fű, gaz összegyűjtésével, az iszap és hordalék kitakarításával biztosítani.

(5) Az árkok és átereszek tisztántartása során – a közlekedést nem veszélyeztető módon, depóban – elhelyezett földet vagy egyéb anyagot köteles az önkormányzat 3 napon belül elszállítatni, amennyiben a tisztítás szervezett módon történik.

(6) Amennyiben az árkok, átereszek tisztítását nem az önkormányzat szervezte meg, az összegyűjtött földet és egyéb anyagot köteles az ingatlantulajdonos a saját ingatlanán, a vizek természetes folyását nem akadályozó módon elhelyezni.

(7) Gondozatlan gyalogút (járda) tisztántartását, hó eltakarítását, síkosságmentesítését az Önkormányzat kötelezettek költségén elvégeztetheti.

(8) Ahol a gyalogközlekedésre szánt útterület - a közlekedésre szolgáló területtől felismerhetően elkülönítve nincs, - ott az ingatlan hosszában legalább 1,5 méter széles területsávot kell gyalogútnak tekinteni.

(9) Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek járdaszakaszainak állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosságmentesítéséről, portalanításáról az üzlet, elárusítóhely üzemeltetője köteles gondoskodni (nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége) függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem.

(10) Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek előtt a közterületen a szemétgyűjtő edény beszerzéséről és rendszeres ürítéséről a tulajdonos, bérlő, üzemeltető saját költségén köteles gondoskodni.

(11) Az utcai árusoknak és mozgó kereskedelmi tevékenységet végzőknek a részükre kijelölt helyet, valamint közvetlen környékét, 5 m-es körzetben a kereskedelmi tevékenységükből származó hulladékoktól tisztán kell tartaniuk, a keletkező hulladékot megfelelő gyűjtőedényben kell összegyűjteniük.

(12) Közterületen, parkban hirdetést, plakátot, közleményeket csak arra kijelölt helyen, a jegyző által engedélyezett módon lehet kihelyezni.

(13) Falakra, buszmegálló építményekre, parkok bútorzatára, villany-, gáz-, telefon- és egyéb szerelvénydobozokra hirdetményt, plakátot, közleményeket kiragasztani tilos.

(14) Reklámtáblák kihelyezésének módját, lehetőségét külön rendeletben foglaltak szabályozzák.

(15) E § alkalmazásában amennyiben az ingatlantulajdonos nem azonos az ingatlan használójával, a kötelezettség az ingatlan használóját terheli attól függetlenül, hogy az ingatlant milyen jogcímen használja.

6. §⁷ (1) A közforgalom célját szolgáló útra, ezek mellett lévő csatornába, árokba, szennyező, vagy egyéb egészségre ártalmas anyagot (szennyvizet, mosogatólevet, stb.) kiönteni, valamint közterületen gépkocsit mosni tilos.

(2) Közterületen szemetet és hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni.

(3) A közforgalom célját szolgáló utak, terek és kiépített parkolók területén keletkező szemét és hó eltakarításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni.

(4) Közterületet csak a polgármester engedélyével szabad használatba venni, amelynek részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

7. § (1) A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja (elektromos vezeték alá, - fás szárú növényállomány esetében – kizárólag gömbkoronájú fa telepíthető). A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat, ezek hiányában a jegyző engedélyét kell beszereznie.

(3) A településen működő kereskedelemi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a tulajdonos (használó) köteles tisztán tartani.

(4) Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi stb. takarításra, rovar-és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani.

(5) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és az ingatlan melletti közterület tisztán tartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata.

8. § (1) A kút környékét úgy kell kialakítani, hogy abba az elcsurgó víz ne folyhasson vissza. A csurgó víz megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a kút fenntartóját terheli.

(2) Ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók mellett, állatok itatása, gépjármű mosása és bárminemű szennyező anyag elhelyezése vagy gumicső közkifolyóra történő csatlakozása, valamint az onnan való locsolás tilos.

(3) Ivóvizet szolgáltató kutak, vízmű telepek közvetlen környezetében állattartó egységek tartására a védőtávolságot külön eljárásban – az érintett szakhatóságok bevonásával – esetenként kell meghatározni.

(4) A községben lévő használaton kívül álló közkutak nyílásait szennyeződést és fertőzést kizáró módon kell lezárni, továbbá „nem ivóvíz” felirattal kell ellátni. Abba szenny-, és csapadékvizet bevezetni nem szabad. Közkutak hulladék és szemét tárolására nem használhatók.

9. §⁸ (1) A lakosság az önkormányzati intézmények (továbbiakban: intézmények) igénybevétele során köteles a rendelet környezetvédelemre vonatkozó előírásait betartani.

(2) Az intézmények területén szemetelni tilos.

(3) Az intézményeket csak nyitvatartási idő alatt, a házirend, illetve a működési szabályzat betartásával lehet igénybe venni. Az intézmények területére nyitvatartási idő után, az intézményvezető engedélye nélkül, akarata ellenére bemenni vagy ott tartózkodni, a berendezési tárgyakat, tartozékokat használni, rongálni tilos.

10. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a lakóépületek udvarán, kertjében lévő fákra, zöldterületekre.

11. § ⁹Parkokat és játszótereket a lakosság időkorlátozás nélkül, rendeltetésüknek megfelelően használhatja.

12. §¹⁰ (1) Kivételes esetekben engedélyezhető a parkok rendeltetéstől eltérő használata (gyűlés, kiállítás, stb.). Az engedélyt a jegyző- az eset összes körülményeire tekintettel - adja ki. A kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles eredeti állapotába helyreállítani, ha ez nem lehetséges, úgy az okozott kárt meg kell téríteni.

(2) Az ideiglenes használat ideje alatt a használó:

13. § ¹¹Parkban, játszótéren virágot szedni, a növényzetet megcsonkítani, vagy kipusztítani tilos.

14. § ¹²Közterület, közpark zöldterületére járművel felhajtani, vagy parkolni tilos.

15. § ¹³Tilos erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítőlombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítőgally termelését szolgáló erdő és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést, amelyet csak a tulajdonos engedélyével lehet végezni.

16. §¹⁴ (1) A közparkok gondozása, fenntartása és védelme, a közhasználatú zöldterületeken fák gallyazása, cserjék, bokrok nyírása az Önkormányzat feladata.

(2) Az ingatlan előtti közhasználatú zöldterületek füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének vagy használójának a feladata.

(3) Az ingatlant határoló gyalogút, járda melletti zöldterület, árok, útpadka füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának feladata. A kaszálásból, nyírásból származó növényi hulladékot köteles összegyűjteni, elszállítani (ömlesztve vagy zsákos állapotban).

(4) A zöldterületek gondozása magában foglalja a rendszeres növényápolást, cserjék, bokrok nyírását, a kiszáradt, kipusztult növényzet pótlását, füvesített terület gyomtalanítását, kaszálását.

(5) Tilos az ingatlan előtti zöldterületre a magántulajdonú ingatlanon keletkezett növényi hulladékot kirakni, illetve ott tárolni.

(6) A magántulajdonú ingatlanon keletkezett gally, nyesedék, növényi maradvány végleges ártalmatlanításáról, felhasználásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, kezelőjének kell gondoskodni.

17. § (1) Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál keletkezett por, terjedését vízzel kell megakadályozni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad gyűjteni és szállítani.

(4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a művelés alól kivett, fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén – figyelembe véve légvezetékek és földben húzódó vezetékek nyomvonalát – a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor.

18. § ¹⁷A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a víz mozgását gátolni tilos.

19. §¹⁸ (1) A csapadékvíz-elvezető árkokat, csatornákat az Önkormányzat köteles karbantartani, de ezek rendszeres tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége.

(2) Csapadékvizet tilos szennyvízcsatornába bevezetni.

(3) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

(4) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

20. § (1) A lakóházak, intézmények, üzemek építésénél az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőföld védelméről, attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdona. A termőföldet lehetőleg a kitermelés helyén vagy annak közelében kell felhasználni.

(2) A talajt szennyező anyagok megsemmisítése a szennyező anyagot termelő kötelessége.

(3) A nem művelt földterületek (utak, útszegélyek, árokpartok stb.) tisztán tartásáról, fásításáról a területek tulajdonosainak, kezelőinek folyamatosan gondoskodni kell.

21. § ¹⁹Belterületen gázüzemű üzemi zajforrás használata tilos.

22. § ²⁰Külterületen gázüzemű üzemi zajforrás használata 22 és 6 óra között tilos. 6 és 22 óra között a gázüzemű üzemi zajforrás belterület felé nem irányítható.

23. § ²¹Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

24. § ²²A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátásához:

25. §²³ Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdése szerinti bevételek képezik.

26. § ²⁴A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

27. §²⁵ A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

28. § ²⁶A Környezetvédelmi Alapból környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

29. § ²⁷A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

30. § ²⁸Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 50 %-a használható fel.

31. § ²⁹ A 29. § szerinti pályázat pályáztatásának rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

32. § ³¹Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.